Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-19 / 220. szám

Kirátyasssony lovagja Victor Hugo drámája kivé­teles sikert aratott a nyíregy­házi bemutatón. Bátran ki­mondhatjuk, hogy a debrece­ni Csokonai Színház péntek es­ti bemutató előadása messze felülemelkedett a vidéki szín­házak színvonalán. Azt is meg­állapíthatjuk, hogy egy ilyen bemutató előadás eltünteti a fővárosi és vidéki színházak közötti minőségi színvonalat. Az előadás során úgy éreztük magunkat, mintha Budapesten a Nemzeti-, vagy a Madách Színház előadását élveznénk. Rendezés, kiállítás, s a szerep­lők ragyogd játéka tökéletes művészi harmóniába olvadt össze. A „Királyasszony lovagjá"- •wjfc Ruy Blasnak személyében egy népi hőst állít az író a cselekmény központjába. E'gy olyan hőst, akinek lelki szép­sége humanizmusa cs ereje az őt környező főúri társadalom fölé emeli. Szolga létére beleszeret ki­rálynőjébe és egy kegyvesztett, lelkiekben izzig-vérik gonosz főúr bosszúvágya következtében lehetőség nyílik számára, hogy az országot vezető föurak kö­zé kerüljön, a királyasszony közvetlen szolgálatába. Ruy Bias szerepében Latino- vics Zoltán egyéniségében és külső megjelenésében is igen alkalmas volt a főhős mcgcle- venitésére. Tragikus hős volt, akinek el kellett buknia, hi­szen egyedül állt szemben egy gyökeréig romlott, hazug tár­sadalommal. Latinovics Zoltán mély átérzcsscl, belső lélekfor- málással, helyenként kirobbanó férfiassággal formálta meg a hős alakját. Elbukásának peredben az utolsó felvonás tragikus per­ceiben igazi hős volt. A ki­rályasszonnyal való utolsó ta­lálkozása és a meghalási jele­net megdöbbentően tragikus. Neuburgi Mária, a király­asszony szerepében egy fiatal színésznő, 7'imár Éva aratott kivételesen vagy sikert. Eksz- seriőrje, bájos közvetlensége és poétikussága megfogja a szive­ket, A pompa és csillogás kö­zepette is börtönbe vetett rab volt, aki mint ember állandó korlátok között élt. Játékának őszinte megnyilatkozásai lélek­ből fakad és magával ragadó. A darab lepellenszenvesebb alakját Don Salluste de Hetzen egy leikéig romlott, gonosz és mindenre elszánt föúr alakját Bángyöngyi Károly keltette életre. Félelmetesen nagy volt és hátborzongatóan. őszinte. Alakítása felkészült és ala­pos színészi munka. Kitűnő beszéd technikája ragyogóan érvényesült. A darab egyik igen érdekes figurája Don Ccsar de Bazan szerepében Sárosdy Rezső re­mekelt. Magával ragadó ked­vesség. könnyű beszéd és bel­ső hév jellemezte alakítását. Átforrósodott a szinpad. ha Pénzváltó automata A belga Sabena Légiforgalmi Társaság pénzváltó automatákat állított fel New York nemzetközi repülőterein. Az elmés szerkezet 5 dolláros bankjegyeket vált át kívánság szerint fontra, francia frankra, lírára vagy nyugatné­met márkára. megjelent és beszélni kezdett. Monológjai a színészi alakítá­sok legjobbjaira emlékeztetett. Gerbár Tibor a szolga kis szerepében iskola példáját mu­tatta annak, hogy nincs kis szerep, csak jó vagy róssz szí­nész van. Gerbár kis szerepé­ben, egyetlen színpadi jelenésé­ben olyan nagy alakítást mu­tatott, amelyre csak kivételes tehetségű színészek alkalma­sak. Nyíltszíni tapsot kapott érte. A szereplők közül ki kell emelnünk még Hotli Éva, Soós Edit, Lon lay Margit, Ru­das lAszló és Zclcnay József alakítását. Meg kell dicsérnünk Sárady Zoltán cabinet figurá­ját íj. Az előadás rendezése minta­szerű. Ahogy életre kelti a kor atmoszféráját, levegőjét, — ezt csak a fővárosi színpado­kon láthattuk eddig. — Az egész előadás során nem volt egy disszonáns hang, egy felesleges mozdulat, — tökéletes, teljes egésszé formálódott az előadás. Szász Károly, a színház fő­rendezője egyik legszebb, leg- clmélyültcbb munkáját nyúj­totta ezzel a rendezésével. S az előadás egyben méltó be­mutatkozó is volt, a színház új vezetősége részéről, Csányi Árpád díszletei a fő­városi színpadoknak is díszé­re válna. Stílusos és ízléses. A korhű ruhák pompázatosak. A bemutató előadás sikere teljes volt. Nyíltszíni tapsok tarkították az előadást és fel­vonás végeken percekig zúgott a közönség elismerő tapsa. A nyíregyházi közönség sze­reti a színházat. Különösen szereti a szépet, a művészit és ezért elismeréssel adózik a debreceni Csokonai Színház művészegyüttesének, rendező­jének a művészi élményt je­lentő előadásért. Sok ilyen szép előadást szeretnénk látni a nyíregyházi színházban. Farkas Pál SeHéslsgyftizfit! tanácskozás is gyakorlati bemutató von a Mátészalkai állami Gazdaságban Népes küldöttség gyűlt össze szeptember 15-én a Mátészalkai Állami Gazdaságban. A máté­szalkai, csengeri. fehérgyarmati és a nyírbátori járások azon ter­melőszövetkezeteit képviselték a megjelent elnökök, brigádvezetők, agronómusok, amelyek sertéste- i nyésztés-ágazatú szakosításra tér- | nek át. A tanácskozást Galgóczy Ist­ván, a gazdaság főagronómusa nyitotta meg és részletesen is­mertette a tapasztalatcsere idő­szerűségét, fontosságát. Utána Oláh János főállattenyésztő tar­tott igen érdekes, a tudományos gyakorlat alapján szinte a leg­kisebb részletekre is kiterjedő előadást a nagyüzemi sertéste­nyésztésről, hizlalásról, takar­mányozásról és elhelyezésről. A gazdaság tenyészlelepe és hizlaldája megtekintése után is­mét tanácskozásra gyűltek össze a résztvevők. Az egészségügyi problémákkal kapcsolatos kérdé­sekre Dr. Bakó Ferenc, a gaz- daság szakáliatorvosa adott ki­mentő választ. Majd ismét gép­kocsira szálltak és a nyírcsaho- lyí Vörös Csillsg Termelöszövst-1 kezet szép sertéstenyészetét is megtekintették Áz első vízisí versenv 1961 szeptemberében rendezik meg Budapesten az első ví­zisí versenyt. Az MHS vízisí szakosztálya szorgalmasan ké­szül az új sportág magyarországi első, hivatalos versenyére. Torontáli Irén, Kozma Mariann és Czillci Tünde kötelékben. (MTI Fotó: Mikó László telv.) Lépcsőjáró búiomállíió kocsi Angliában olyan könnyűsúlyú teherkocsit szerkesztettek, mely maga bocsátva ki a szükséges sínpárt, a lépcsőkön is közleked­ni tud. A kocsi kezeléséhez ele­gendő egyetlen munkás is, 1000 kg teher esetén legfeljebb két munkás kezeli a kocsit, akik minden testi fáradság nélkül vég­zik el a különben rendkívül ne­héz fizikai munkát. SZÉLESVÁSZNÚ DÓZSA MOZI: A lcgénylakáa. (Széles változat­ban!) (Csak 18 éven felülieknek!) Vidám elbeszélés egy fia­talember szomorú történetéről. Amerikai film. Előadások kezdete: 4, 6, és 8, órakor SZELESVASZNO MÓRICZ Z8|GMOND MŰVELŐDÉSI SA2: Fehér éjszakák. Dosztojevszkij regényének színes, szovjet filmváltozata. Előadások kezdete fel 6 és fél 8 órakor. BÉKE MOZI: Az első lecke. Akkor 17 évesek voltak... Bolgár film. Előadások kezdete: tél 5. £é! 7 és fél 9 órakor. GORKIJ MOZI: Egy dal száll a világ körül. Josepf Schmidt, a világhírű énekes élete és szerelme. Nyugatnémet film. Előadások kezdete: 4, 6 as 8 órakor. Zongora — szomszédoknak Japánban különleges zongorát készítettek, amelyet mikrofonok és hallóesovek rendszerével lát­tak el. A zongora hangját senki anfe nem hallja, csak az, aki jÉtezik rajta. 1/ ezd jólesni a meleg ilyen­kor, ősz kezdetén. Itt, a Sütőipari Vállalat. Zsdánov ut­cai telepén azonban nem pa­naszkodhatnak a dolgozók, elég magas a hőfok, különösen a kemencéknél. — Most még csak hagyj an, de nyáron szinte állandóan hatvan fok körül volt. Ez a két ventil­látor inkább bosszantja az em­bert a zúgásával, mint hűti, — közben azonban még egy pillanatra sem ér rá arra, hogy rám pillantson Ladányi Mik­lós. Olyan ügyesen jár a keze, hogy alig tudja az ember Kö­vetni, ahogy rakja be a kemen­cébe és néhány perc múlva sze­di ki a félig sült kenyereket, hogy a következőben aztán megkapja a végleges színét. Nem csoda, ha ügyesen dolgo­zik, hiszen tíz éve ezt csinálja már. Ötkor kezdi és kettőkor végzi a műszakot. Utána ki Borbányára! Eddig elbabrált a kis szőlőben, de most már csak a szüret van hátra. — Moziba? Nem szoktam jár­ni, nem lehet a gyerekektől. Olvasni csak a Népszabadságot szoktam rendszeresen, meg leg­feljebb a szakszervezet tájékoz­tatóit nézem át, mivei bizalmi vagyok. Jóni Sándor a keverő gép kö­rül foglalatoskodik. Elég lenne kézzel kidagasztani ezt a renge­teg tésztát. így azonban csak oda kell készíteni a gepnek, közben lehet beszélgetni is. Régi pék család az övék, ben­ne vannak a szakmában. Sok érdekes történetet tudna me­sélni ő maga is, most csak az utóbbi tíz év történetéből mond el néhány epizódot. Például azt, amikor egér került a kenyérbe, vagy amikor egy rozsdás szög előadást láttam. És általában tetszett mindenkinek. Pedig azt mondják, — és igaz is, — hogy nálunk még mindig jobban mennek a nagyoperettek. Hát ennek a drámának akkor miért volt olyan nagy sikere? — És az idén? —: Most nem váltottunk bár­mi att majdnem börtönbe ke­rült. Aztán a jelen következik. Elég fárasztó már ez a munka nagyapa korba. De azért hozzá­teszi, hogy bőven innen van az ötvenen. Jólesik azért vagy két órát pihenni munka után. Az­tán rádiózás következik, vagy televíziózás egy ismerősnél, vagy a lányánál. Elég gyakori láto­gatója a moziknak is. Tavaly bérlete volt a színházban. Egy­más után kerülnek elő az elő­adások címei. Valamennyi kö­zül kiemelkedett azonban a Pillantás a hídról, — Merem állítani, hogy Nyír­egyházán még nem sok ilyen letet. Tavaly sem tudtam sok­szor elmenni a változó műszak miatt és csak a baj volt vele. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most 'már nem járok majd színházba. Nagyon jó do­log viszont az, hogy a vállalat, a szakszervezet vett több bérle­tet és majd alkalmanként annak adja oda, aki éppen el tud men­ni, illetve, aki megérdemli. A Kalinin utcai részlegnél nem volt éppen a legjobb a hangulat. Baj volt a fütő be­rendezéssel és két-három órát késtek. Baranyai János bácsi — 32 éve van a szakmában — ép­pen amiatt bosszankodik, hogy ma mar a nyolcvan százalékot is nehéz lesz elérni. Annál fürgébben megy viszont bent a munka a pereckészítők­nél. Demeter Gv.-né, Novak I. és Lajos keze alatt ég a mun­ka. István viszi a szót, talán nem is az idősebb jogán, hanem mert beszédesebb. Még a múlt rendszerben kezdte a mestersé­get a két testvér. — Megmondom őszintén, csak azért választottam ezt a szak­mát, mert itt enni is adtak. Sőt duplán is ellátták az embert illetve gyereket, — teszi hozzá egy kis mosollyal. Annak idején azért nem igen mosolygott, ami­kor a második ellátást kapta, elismeri. Kaptak eleget, ha a mesternek olyan kedve volt. Most felesége és egyik fia ia keres, megvan havonta három és fél ezer. Meg vannak elé­gedve öccsével együtt, csak aj okoz egy kis gondot, hogy köze­ledik az iskola. Tavaly elkezd­ték a hetediket, de betegség éa egyéb okok miatt nem vizsgáz­tak le. Tavaly ugyanaz volt a* osztályfőnöke, aki a fiának. Volt is összehasonlitgatás! ,,aeti, édesapád jobban tanul”, vagy éppen fordítva. — Annak idején nem tudtunk tanulni, dolgozni kellett, hát most pótolunk valamit. Közben jön a mindig jóked­vű János bácsi, — perec Jan­csi, kacsint huncutul az idő­sebb Novák — készen áll » kemence. Sietni kell, várják a varosban a friss pereset, a.­4

Next

/
Thumbnails
Contents