Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-17 / 219. szám

Bíróság előtt felelnek tetteikért a nyíregyház! Cipész RÍSZ sikkasztói Az ügyészség a közelmúltban nyújtotta be vádiratát, s a bí­róság a közeljövőben tárgyalja a Nyíregyházi Cipész KTSZ-ben elkövetett nagyarányú sikkasz­tás ügyét. Az ügyészség az elő­zetes letartóztatásban lévő Gal­lasz Sándomé (volt Varga And- rásné), Selyebi Zoltán és Selye­bi Zoltánná ellen a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás és okirathamisítás bűntette miatt emelt vádat, míg Terbócs Józsefet és Jakucs- ka Pált a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt állítják bíróság elé. Ejfy ssép lány karrierje A történet a régebbi időkre nyúlik vissza. Gallasz Sándor- né — az elsőrendű bűnös — fiatal leányként került a Nyír­egyházi Cipész KTSZ-hez. Szor­galmával, szépségével, behízelgő modorával hamarosan megnyer­te a ktsz. dolgozóinak és veze­tőinek bizalmát, s így — bár először bérszámfejtő és részieg- pénztáros volt, — karrierje ha­marosan felfelé kezdett ívelni. Igaz, az első időkben már je­lentkeztek kisebb pénztárhiá- nypi, de úgy látszik ez mit sem számított, mert hamarosan ma­gasabb beosztásba helyezték. A központba került és csendesen tanulmányozta a könyvelés kö­rül folyó munkát. Szemlélődé­sének 1957 június havától vette hasznát, amikor megkapta a megüresedett pénztárosi állást. Látta, hogy ' Selyebi Zoltán — a főkönyvelő — mind gyakrab­ban néz a pálinkás és boros pohár fenekére, hogy ezzel enyhítse családi bánatát. Saj­nos ebben Terbócs József elnök és Jakucska Pál műszaki vezető is segítettek neki. Ebben az időben mind gyakoribb volt az italozás és ennek is lett a kö­vetkezménye, hogy elmaradt az ellenőrzés. Gallaszné ekkor hat hónap alatt 43 ezer forintot sikkasztott. Sógorság — komasúg lyebi Zoltánné komaasszonya előtt, aki ahelyett, hogy eleget tett volna feljelentési kötele­zettségének, még hamis bizony­latok kiállítására buzdította ko­maasszonyát, amelyeket ő ma­ga könyvelt el. Selyebi Zoltán főkönyvelő ez év januárjában 41 ezer forint sikkasztást fe­dett fel, de a feljelentést ő is elmulasztotta és a terhelő ok­mányokat megsemmisítette. Bűnüldöző szerveink alapos nyomozás után tárták fel ezt s nem mindennapi ügyet, amely megyénkben a közelmúltban egyedülálló. Legnagyobb ta­nulsága pedig az, hogy ahol ha­nyagul, nemtörődöm módon rre- zelik a közösség vagyonát, ott burjánzik a bűn, lehetőséget adnak a társadalmi tulajdon súlyos megkárosítására. És az ilyen eset, valamint szereplői méltán' felelnek tettükért. 190 érettségizett fiatal Készül a pedagógus pályára A ktsz. 1957. december 15-én segédkönyvelői állás betöltésére kapott keretet Az állást Selyebi Zoltán főkönyvelő sógornője — Radoszta Margit — kapta meg, a KISZÖV engedélyével! Az ö megjelenése egy darabig vissza­tartotta bűnös üzelmeinek foly­tatásától Gallasznét, akit mun­katársai tömören és röviden „Zeó”-nak szólítottak. Zsó idő­köziben Varga Andrásné lett, és 1958. tavaszán szülési szabad­ságra ment. Szabadságának ide­je alatt a helyettesítő pénztá­rosnál minden a legnagyobb rendben ment, mert a főköny­vein és segédkönyvelő naponta ellenőrizték. Ellenőrzéseik Zsó ájbófc megjelenésével elmarad­gédkönyvelő Zsó kislányának keresztszülői lettek és az ak­tust követő névnapok, születés­napok még szorosabbra fűzték hármójuk barátságát. A szülés előtti bizalmatlanság köde csakhamar eloszlott és a rendel­kezésre álló rövid idő alatt 1958. évben Zsó „csupán” 9 ezer forintot sikkasztott el. A pénztárosnő látta, hogy a be nem vételezett kasszalapokat senki sem veszi észre, így 1959- ben már megtízszerezte teljesít­ményét: 110 ezer forintot lopott el a közösségtől. Az elmúlt év­ben 111 ezer forintot sikkasz­tott a szövetkezeti pénztárból. Tavaly még a munkabérek ki­fizetésénél is mintegy 17 ezer forintot tudott sikkasztani, hi- szien ő volt a bérszámfejtő is. A megyénkben még mindig meglévő pedagógus hiány enyhí­tésére átmeneti, szükség megol­dásként . 190 érettségizett fiatal készül a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet egy hónapos tanfolyamán a pedagógus hiva­tásra. A tanfolyam két csoport­ban folyik. A résztvevők több­sége lelkiismeretesen, szorgalma­san készül hivatására. Október elején véget ér a tanfolyam és a hallgatók magyar-történelem, ma­gyar-orosz, matematika—fizika, biológiai-történelem és biológia- mezőgázdaságtan átképzés után megkezdik a tanítást a megye községeiben. Igazi képzésük azon­ban csak az egy év eltelte után, jövő ősszel kezdődik. Akik meg­felelően töltik be hivatásukat, azok levelező tagozaton, a Nyír­egyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, illetve az egri pe­dagógiai főiskolán tanulnak to­vább. tafc, hiszen a főkönyvelő és se­A reeixorok bizalmának ára Silóba kerül A cséplőgépen átengedett zabosbükköny szalmáját is be- silózzák a máriapócsi Zöld Mező Tsz-ben. A géptől fogatok hordják a silógödörhöz... Megtörténhetett volna... Hová lett a kard? Milyen az értéke? Kié volt ? Délután volt, amikor a nyugdí­jas Orbán bácsi elindult, hogy megnézze az újjáépített és res­taurált Nyírbátori Múzeum kiállí­tását. Fáradtan bandukolt a mú­zeum felé. A vén falak között a széles lépcsőn felérve megbűvöl- ten szemlélte a szebbnél szebb értékesebbnél értékesebb kiállítá­si darabokat. A néprajzi és a helytörténeti, valamint a fegyver­tár! gyűjtemények mellett órákat elnézelődött. Amikor a gyémántokkal és drágakövekkel kirakott csillogó Báthory díszkardot nézegette megszédült. Hogy el ne essen, az üvegszekrény széleibe, fogódzko­dott és legnagyobb meglepetésé­re a szekrény fedele nem volt lecsukva és felnyílott. Kiemelte a csillogó díszkardot, kabátja alá rejtette és elindult a kijárat fe­lé. A lépcsőkön lefelé menet még hátra is nézett, nem jönnek-e utána? A kijárat előtti pádon ülve fá­radtan törölgette verejtékező homlokát és gondolkodott. Mit kezdjen ezzel az értékes karddal?- Aztán minden idegszálában resz­ketve felállt és visszaindult a múzeumba. A bejáratnál találkozott a múzeum vezetőjével. A kabátját- megfogva húzta vissza a kiállí­tási terembe, és ott a díszkard helyére mutatva mondotta, hogy jobban vigyázzanak, mert a szek­rény nem volt becsukva és a kard ott van a kabátja alatt. Bár el is vihette volna nyugod­tan, senki sem vette észre, hogy kivette, de visszahozta. A múzeum vezetője visszaté­ve az értékes kardot, megköszön­te a figyelmeztetést. Az öreg Orbán bácsi pedig lélekben meg­könnyebbülve, mosolygós arc­cal hagyta el a múzeumot. Kovács Endre, tudósító. Küzdelem a tűzzel A KISZÖV közben a vizsgá­lati program szerint többször járt a ktsz-néL, de a revizo­rok felületes munkája nem volt képes felderíteni a nagyösszegű sikkasztást. A revizorok bíztak a ktsz. főkönyvelőjében, aki nyilván ugyancsak bízott beosz- tottaiban és az ellenőrzési mun­kát szinte teljesen száműzték a szövetkezetből. A ktsz. elnöke és műszaki vezetője sem ellen­őrzött, utólag is aláírták a bér­jegyzékeket! Radoszta Margit időközben férjhez ment Selyebi Zoltánhoz. A KISZÖV így is engedélyezte az egymunkahelyen való al­kalmazást. A pénztárosnő sok­szor már nem tudta, hol áli a sikkasztással és havonta mu­tatkozott 10 ezer forintot is meghaladó hiánya. Ekkor bi­zalmasan elmondta tetteit Se­Téglával megrakott teherkocsi nyelte a kilométereket az esti félhomályban a bogdányi ' kö­ve sütőn... A volán mellett nyu­godtan ült a vezető. Szemével az utat kémlelte, ránc nem rez- dült arcán csak amikor a falu és az állomás közötti szakaszon futott a kocsi, akkor észlelt va­lami különösen erős fényt ol­dalról, mely a kocsi ablakán keresztül vibrált az arcán... Hirtelen kipillantott... S ek­kor látta, hogy az úttesttől nem messze hatalmas lángkígyó kú­szik az ég felé... Rátaposott a fékre, a kocsi megállt... Nem gondolkozott sokáig, egy villa­násnyi idő alatt átlátta a hely­zetet... S már csapódott is mö­götte a kocsi ajtaja. Futásnak eredt a lángoszlop irányában... Utána a többiek. Csáki Lajos, Móra Anti meg Rádi András... — Ég a pajta! — kiabáltak az emberek. — Már a másik is tüzet fo­gott — ordították, s tehetetlen­kedve rohangáltak össze-vissza... Ekkor ért oda nagyokat fújva Lajter Imre a tehergépkocsi ve­zetője, és a többi társa. — Állj ide! — szólt Nagy Sán­dornak, aki mellette futott. S már mászott is fel a hátára, s onnan mint a macska egy-két ugrással a még ép, sértetlen harmadik pajta tetején termeit... Közelében ízzott a tűz, senceg­ve, pattogva égett a száraz zsa­rátnok, s vörös lángnyelvek nyaldosták vésztjóslóan az al­ját.... Szinte okádta a füstöt az újabban égő anyag, s messzire köpködte a parazsakat, melyeket szárnyaivá kapott a lanyha szél, s vitte, sodorta a még ép pajta felé, melynek tetején egy em­ber állt, s vigyázott... Küzdve a forrósággal, vak­merő mutatványoknál. Kapasz­kodva a lejtős tetőn, mezzel csapkodta az izzó parazsat... Egyiket elnyomta, de már szállt is a másik... Egyik helyről a másikra w.ászott, ördögi gyor­sasággal közlekedve a tetőn, s oltotta a gyilkos, apró, vörösen izzó tűzszemeket, s testével nyomta el az itt-ott lángralob- banó tüzeket... öt, tíz, tizenöt perc telt így el... Kevesen figyelték az em­bert, aki erőmegfeszítéssel küzd a tűzzel de ezeknek is elállt a lélegzetük. — Gyere le Imre megégsz te is! — kiabálták társai. Ő azonban most nem hallott, s mint akit megszállt, hatalmá­ba kerített valmi láthatatlan és megfoghatatlan erő bir­kózott bátor szívvel a tűz­zel, a szálló parazsakkal... Arcán apró patakokban folyt a veríték, homlokán kidagadtak az erek, s úgy érezte hogy szin­te lángol a teste... XkMki lapátot dobott a tető­re... Elkapta, s azzal csapkodta az égő parazsat... Megérkeztek, a gyár tűzoltói. A két pajta már leégett, s a harmadik tetején egy ember még mindig küzdött a tűzzel... Lassan kihunyta sze­mét a tűz, s lemászott a tetöröl Lajter Imre... Támolygott, a feje sajgóit, s forgott vele a világ. Egy pillanatra megtámaszko­dott... — Rosszul érzed magad? — kérdezték társai. Nem válaszolt, csak vörösen izzó arca árulkodott... Aztán már mosolygott is... S lassan elindult visszafelé az úton a gépkocsihoz a többiekkel... S néhány, pillanat múlva már újra felzúgott a motor, s a gép­kocsi tovább nyelte a kilométe reket Gégény felé..‘. — Kié volt a pajta? — Nem tudom — válaszolja. — Csak azt a másik kettőt saj­nálom, ami a tűz martaléka lett... S mintahogy Lajter Imre nem tudja kié volt a pajta, ta­lán a bogdányiak sem sejtik, hogy azon az estén a gégényi Ady Tsz gépkocsivezetője volt az az ember, aki küzdelemre kelt a tűzzel, hogy mentse a köz. a téesz vagyonát. Igazán hősies cselekedet volt. Kommunistához, párttitkárhoz méltó... . ‘ FARKAS KÁLMÁN A siló vödör ahol cukorgyári répaszelettel keverik, a szalma silót locsol­ják s kellő tömítés után letakarják, jó takarmány lesz belőle. (Hammel József felvétele.) *

Next

/
Thumbnails
Contents