Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-17 / 219. szám
Bíróság előtt felelnek tetteikért a nyíregyház! Cipész RÍSZ sikkasztói Az ügyészség a közelmúltban nyújtotta be vádiratát, s a bíróság a közeljövőben tárgyalja a Nyíregyházi Cipész KTSZ-ben elkövetett nagyarányú sikkasztás ügyét. Az ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő Gallasz Sándomé (volt Varga And- rásné), Selyebi Zoltán és Selyebi Zoltánná ellen a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás és okirathamisítás bűntette miatt emelt vádat, míg Terbócs Józsefet és Jakucs- ka Pált a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt állítják bíróság elé. Ejfy ssép lány karrierje A történet a régebbi időkre nyúlik vissza. Gallasz Sándor- né — az elsőrendű bűnös — fiatal leányként került a Nyíregyházi Cipész KTSZ-hez. Szorgalmával, szépségével, behízelgő modorával hamarosan megnyerte a ktsz. dolgozóinak és vezetőinek bizalmát, s így — bár először bérszámfejtő és részieg- pénztáros volt, — karrierje hamarosan felfelé kezdett ívelni. Igaz, az első időkben már jelentkeztek kisebb pénztárhiá- nypi, de úgy látszik ez mit sem számított, mert hamarosan magasabb beosztásba helyezték. A központba került és csendesen tanulmányozta a könyvelés körül folyó munkát. Szemlélődésének 1957 június havától vette hasznát, amikor megkapta a megüresedett pénztárosi állást. Látta, hogy ' Selyebi Zoltán — a főkönyvelő — mind gyakrabban néz a pálinkás és boros pohár fenekére, hogy ezzel enyhítse családi bánatát. Sajnos ebben Terbócs József elnök és Jakucska Pál műszaki vezető is segítettek neki. Ebben az időben mind gyakoribb volt az italozás és ennek is lett a következménye, hogy elmaradt az ellenőrzés. Gallaszné ekkor hat hónap alatt 43 ezer forintot sikkasztott. Sógorság — komasúg lyebi Zoltánné komaasszonya előtt, aki ahelyett, hogy eleget tett volna feljelentési kötelezettségének, még hamis bizonylatok kiállítására buzdította komaasszonyát, amelyeket ő maga könyvelt el. Selyebi Zoltán főkönyvelő ez év januárjában 41 ezer forint sikkasztást fedett fel, de a feljelentést ő is elmulasztotta és a terhelő okmányokat megsemmisítette. Bűnüldöző szerveink alapos nyomozás után tárták fel ezt s nem mindennapi ügyet, amely megyénkben a közelmúltban egyedülálló. Legnagyobb tanulsága pedig az, hogy ahol hanyagul, nemtörődöm módon rre- zelik a közösség vagyonát, ott burjánzik a bűn, lehetőséget adnak a társadalmi tulajdon súlyos megkárosítására. És az ilyen eset, valamint szereplői méltán' felelnek tettükért. 190 érettségizett fiatal Készül a pedagógus pályára A ktsz. 1957. december 15-én segédkönyvelői állás betöltésére kapott keretet Az állást Selyebi Zoltán főkönyvelő sógornője — Radoszta Margit — kapta meg, a KISZÖV engedélyével! Az ö megjelenése egy darabig visszatartotta bűnös üzelmeinek folytatásától Gallasznét, akit munkatársai tömören és röviden „Zeó”-nak szólítottak. Zsó időköziben Varga Andrásné lett, és 1958. tavaszán szülési szabadságra ment. Szabadságának ideje alatt a helyettesítő pénztárosnál minden a legnagyobb rendben ment, mert a főkönyvein és segédkönyvelő naponta ellenőrizték. Ellenőrzéseik Zsó ájbófc megjelenésével elmaradgédkönyvelő Zsó kislányának keresztszülői lettek és az aktust követő névnapok, születésnapok még szorosabbra fűzték hármójuk barátságát. A szülés előtti bizalmatlanság köde csakhamar eloszlott és a rendelkezésre álló rövid idő alatt 1958. évben Zsó „csupán” 9 ezer forintot sikkasztott el. A pénztárosnő látta, hogy a be nem vételezett kasszalapokat senki sem veszi észre, így 1959- ben már megtízszerezte teljesítményét: 110 ezer forintot lopott el a közösségtől. Az elmúlt évben 111 ezer forintot sikkasztott a szövetkezeti pénztárból. Tavaly még a munkabérek kifizetésénél is mintegy 17 ezer forintot tudott sikkasztani, hi- szien ő volt a bérszámfejtő is. A megyénkben még mindig meglévő pedagógus hiány enyhítésére átmeneti, szükség megoldásként . 190 érettségizett fiatal készül a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet egy hónapos tanfolyamán a pedagógus hivatásra. A tanfolyam két csoportban folyik. A résztvevők többsége lelkiismeretesen, szorgalmasan készül hivatására. Október elején véget ér a tanfolyam és a hallgatók magyar-történelem, magyar-orosz, matematika—fizika, biológiai-történelem és biológia- mezőgázdaságtan átképzés után megkezdik a tanítást a megye községeiben. Igazi képzésük azonban csak az egy év eltelte után, jövő ősszel kezdődik. Akik megfelelően töltik be hivatásukat, azok levelező tagozaton, a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, illetve az egri pedagógiai főiskolán tanulnak tovább. tafc, hiszen a főkönyvelő és seA reeixorok bizalmának ára Silóba kerül A cséplőgépen átengedett zabosbükköny szalmáját is be- silózzák a máriapócsi Zöld Mező Tsz-ben. A géptől fogatok hordják a silógödörhöz... Megtörténhetett volna... Hová lett a kard? Milyen az értéke? Kié volt ? Délután volt, amikor a nyugdíjas Orbán bácsi elindult, hogy megnézze az újjáépített és restaurált Nyírbátori Múzeum kiállítását. Fáradtan bandukolt a múzeum felé. A vén falak között a széles lépcsőn felérve megbűvöl- ten szemlélte a szebbnél szebb értékesebbnél értékesebb kiállítási darabokat. A néprajzi és a helytörténeti, valamint a fegyvertár! gyűjtemények mellett órákat elnézelődött. Amikor a gyémántokkal és drágakövekkel kirakott csillogó Báthory díszkardot nézegette megszédült. Hogy el ne essen, az üvegszekrény széleibe, fogódzkodott és legnagyobb meglepetésére a szekrény fedele nem volt lecsukva és felnyílott. Kiemelte a csillogó díszkardot, kabátja alá rejtette és elindult a kijárat felé. A lépcsőkön lefelé menet még hátra is nézett, nem jönnek-e utána? A kijárat előtti pádon ülve fáradtan törölgette verejtékező homlokát és gondolkodott. Mit kezdjen ezzel az értékes karddal?- Aztán minden idegszálában reszketve felállt és visszaindult a múzeumba. A bejáratnál találkozott a múzeum vezetőjével. A kabátját- megfogva húzta vissza a kiállítási terembe, és ott a díszkard helyére mutatva mondotta, hogy jobban vigyázzanak, mert a szekrény nem volt becsukva és a kard ott van a kabátja alatt. Bár el is vihette volna nyugodtan, senki sem vette észre, hogy kivette, de visszahozta. A múzeum vezetője visszatéve az értékes kardot, megköszönte a figyelmeztetést. Az öreg Orbán bácsi pedig lélekben megkönnyebbülve, mosolygós arccal hagyta el a múzeumot. Kovács Endre, tudósító. Küzdelem a tűzzel A KISZÖV közben a vizsgálati program szerint többször járt a ktsz-néL, de a revizorok felületes munkája nem volt képes felderíteni a nagyösszegű sikkasztást. A revizorok bíztak a ktsz. főkönyvelőjében, aki nyilván ugyancsak bízott beosz- tottaiban és az ellenőrzési munkát szinte teljesen száműzték a szövetkezetből. A ktsz. elnöke és műszaki vezetője sem ellenőrzött, utólag is aláírták a bérjegyzékeket! Radoszta Margit időközben férjhez ment Selyebi Zoltánhoz. A KISZÖV így is engedélyezte az egymunkahelyen való alkalmazást. A pénztárosnő sokszor már nem tudta, hol áli a sikkasztással és havonta mutatkozott 10 ezer forintot is meghaladó hiánya. Ekkor bizalmasan elmondta tetteit SeTéglával megrakott teherkocsi nyelte a kilométereket az esti félhomályban a bogdányi ' köve sütőn... A volán mellett nyugodtan ült a vezető. Szemével az utat kémlelte, ránc nem rez- dült arcán csak amikor a falu és az állomás közötti szakaszon futott a kocsi, akkor észlelt valami különösen erős fényt oldalról, mely a kocsi ablakán keresztül vibrált az arcán... Hirtelen kipillantott... S ekkor látta, hogy az úttesttől nem messze hatalmas lángkígyó kúszik az ég felé... Rátaposott a fékre, a kocsi megállt... Nem gondolkozott sokáig, egy villanásnyi idő alatt átlátta a helyzetet... S már csapódott is mögötte a kocsi ajtaja. Futásnak eredt a lángoszlop irányában... Utána a többiek. Csáki Lajos, Móra Anti meg Rádi András... — Ég a pajta! — kiabáltak az emberek. — Már a másik is tüzet fogott — ordították, s tehetetlenkedve rohangáltak össze-vissza... Ekkor ért oda nagyokat fújva Lajter Imre a tehergépkocsi vezetője, és a többi társa. — Állj ide! — szólt Nagy Sándornak, aki mellette futott. S már mászott is fel a hátára, s onnan mint a macska egy-két ugrással a még ép, sértetlen harmadik pajta tetején termeit... Közelében ízzott a tűz, sencegve, pattogva égett a száraz zsarátnok, s vörös lángnyelvek nyaldosták vésztjóslóan az alját.... Szinte okádta a füstöt az újabban égő anyag, s messzire köpködte a parazsakat, melyeket szárnyaivá kapott a lanyha szél, s vitte, sodorta a még ép pajta felé, melynek tetején egy ember állt, s vigyázott... Küzdve a forrósággal, vakmerő mutatványoknál. Kapaszkodva a lejtős tetőn, mezzel csapkodta az izzó parazsat... Egyiket elnyomta, de már szállt is a másik... Egyik helyről a másikra w.ászott, ördögi gyorsasággal közlekedve a tetőn, s oltotta a gyilkos, apró, vörösen izzó tűzszemeket, s testével nyomta el az itt-ott lángralob- banó tüzeket... öt, tíz, tizenöt perc telt így el... Kevesen figyelték az embert, aki erőmegfeszítéssel küzd a tűzzel de ezeknek is elállt a lélegzetük. — Gyere le Imre megégsz te is! — kiabálták társai. Ő azonban most nem hallott, s mint akit megszállt, hatalmába kerített valmi láthatatlan és megfoghatatlan erő birkózott bátor szívvel a tűzzel, a szálló parazsakkal... Arcán apró patakokban folyt a veríték, homlokán kidagadtak az erek, s úgy érezte hogy szinte lángol a teste... XkMki lapátot dobott a tetőre... Elkapta, s azzal csapkodta az égő parazsat... Megérkeztek, a gyár tűzoltói. A két pajta már leégett, s a harmadik tetején egy ember még mindig küzdött a tűzzel... Lassan kihunyta szemét a tűz, s lemászott a tetöröl Lajter Imre... Támolygott, a feje sajgóit, s forgott vele a világ. Egy pillanatra megtámaszkodott... — Rosszul érzed magad? — kérdezték társai. Nem válaszolt, csak vörösen izzó arca árulkodott... Aztán már mosolygott is... S lassan elindult visszafelé az úton a gépkocsihoz a többiekkel... S néhány, pillanat múlva már újra felzúgott a motor, s a gépkocsi tovább nyelte a kilométe reket Gégény felé..‘. — Kié volt a pajta? — Nem tudom — válaszolja. — Csak azt a másik kettőt sajnálom, ami a tűz martaléka lett... S mintahogy Lajter Imre nem tudja kié volt a pajta, talán a bogdányiak sem sejtik, hogy azon az estén a gégényi Ady Tsz gépkocsivezetője volt az az ember, aki küzdelemre kelt a tűzzel, hogy mentse a köz. a téesz vagyonát. Igazán hősies cselekedet volt. Kommunistához, párttitkárhoz méltó... . ‘ FARKAS KÁLMÁN A siló vödör ahol cukorgyári répaszelettel keverik, a szalma silót locsolják s kellő tömítés után letakarják, jó takarmány lesz belőle. (Hammel József felvétele.) *
