Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-17 / 219. szám
xvnL Évfolyam, aw. szám Ára 70 fillér 1961. SZEPTEMBER 17, VASÁRNAP Megyénk valamennyi járása csatlakozott az országos őszi versenyhez ÍGY KÖNNYEBB A CUKORRÉPA SZEDÉS. A szamosbecsi Dózsa Tsz-ben mintegy 40 holdról takarítják be a cukorrépa termést. Úgy könnyítettek a munkán, hogy fogalos ekékkel forgatják ki a rénát. Par napja tették közzé a sajtóban a gyomai és szarvasi járás termelőszövetkezeteinek felhívását, amelyben versenyre szólították az ország valamennyi járását az őszi betakarítás és vetés sikeres elvégzése érdekében. Megyénkben elsőnek a csengeri járás termelőszövetkezetei jelentették be csatlakozásukat. Tegnap egymás után érkeztek a jelentések a fehérgyarmati, vá- sárosnaményi, nagykállói, nyírbátori tiszalöki, baktalórántházi, nyíregyházi, kisvárdai járásokból és Nyíregyháza városból. így Ahol „szorít a cipő44 a megye ipari üzemeiben Az űzetnek tervteljesítésének különösen nagy jelentőséget ad az idén, hogy ez az év már a Második ötéves Terv megkezdésének első éve. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a kezdet kezdetén már rendjén menjenek a dolgok. Az első fél év eredményeinek értékelése alapján mindezt nem mondhatjuk el teljes mértékben a megye iparáról, mert az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva csak 99,3 százalékra teljesítették a termelési tervet Megfelelő eredményt ért el ugyan néhány vállalat, mint például a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, és még néhány minisztériumi és helyiipari vallalat, de ugyanakkor nagy visszaesés van a Nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Vállalatnál, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárnál, a Növényolajipari Vállalatnál, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál és a tejiparban. Habár a termelésben bekövetkezett elmaradások a legtöbb esetben az anyagellátás problémáira vezethetők vissza, egyes vállalatok vezetői többet is tehettek volna a termelékenység növelése érdekében. Az összipart íigyelembevéve ugyanis 6,6 százalékkal csökkent a termelékenység a bázis időszakához viszonyítva. Az egész iparra jellemző például, hogy aránytalanul magas létszámot foglalkoztattak. Különösen jellemző ez az állami helyiiparban és a szövetkezeti iparban, ahol a termelékenységi mutatók is a legkedvezőtlenebbek. Az Építőanyagipari Vállalatnál például azzal magyarázzák a termelékenység visszaesését, hogy a kemence-munkások munkaideje nyolc óráról hét órára csökkent, holott jobb műszaki szervezéssel, színvonalasabb vezetéssel az eredményt javítani lehetett volna. Itt probléma van a pártszervezet, de súllyal a szakszervezet munkájával is. Ennek ellenére a fél év során sem a városi pártbizottság, sem a szakszervezet területi bizottsága nem kereste fel a vállalatot, hogy segítséget adtak volna a termelést elősegítő munkához és a munkaverseny fejlesztéséhez. Több üzemben tapasztalható, hogy a csökkent termeléssel nem arányos bért használtak fel, mint például a nyírbogdányi üzemben, ahol a tervlemaradás ellenére emelkedett az egy főre eső havi átlagkereset. Egyes helyeken nem szívesen alkalmazzák a teljesítmény bérezési formákat, hanem időbért, átlagórabért, sőt — mint azt a Nyíregyházi Ruhaüzemben is tették — kiemelt órabért alkalmaznak. Itt szorít tehát a cipő, ezeken a problémákon kell segítem elsősorban, hogy az év még hátralévő hónapjaiban megvessük a következő év alapjait. Tóth Árpád Földgömbórát készíteli egy órásmester Strompf László devecseri órásmester rendkívül érdekes találmányával keltett érdeklődést a községben: földgömb-naptárórát készített. A kis földgömbből és a járószerkezetet rejtő dobozból álló szerkezet tizenhat napig jár egyfolytában. A föidgömb 24 óra alatt fordul meg tengelye körül, s mutatja a középeurópai zónaidőt, az óra skálájáról azonban leolvasható a világ összes zónaideje is. Külön érdekessége az órának, hogy a világidő jelzésén kívül a napok és a hónapok változását is jelzi. Az órásmester az ötletes szerkezetet három hónapi tervezés után egy hónapi szorgalmas munkával készítette eL tegnap délig megyénk valameny- nyi járása, tehát mind a 298 termelőszövetkezet csatlakozott az országos betakarítási és vetési versenyhez. Az egyes járások — termelési sajátosságainak megfelelően — általában rövidebb határidőt tűztek maguk elé a feladatok végrehajtásában, mint amit a gyomai és szarvasi felhívásban rögzítettek. Egyes helyeken a késői tájfajta napraforgó betakarításánál vettek figyelembe egy két héttel hosszabb határidőt. (Helyes lenne, ha az országos értékelésnél is ezt a helyi adottságot a napraforgónál figyelembe vennék!) A cukorrépát ezután kupacokba rakják, fejelik és azonnal szállítják is a vagonokba. (Hammel József felv.) Megoldódik a gyümölcsszüret és feldolgo&ás teljes gépesítése Országos bemutató és tapasztalatcsere a Nyírmadai Állami Gazdaságban A gyümölcstermelés és üzem- szervezés, a kertészeti gépesítés és a kereskedelem országos szerveinek képviselői adtak egymásnak találkozót szeptember 15-én, a Nyírmadai Állami Gazdaságban A találkozás célja nem kisebb dolog volt, mint a gyümölcstermesztés — kimondottan az almatermesztés — teljes gépesítettsége utolsó mozzanatának, a gyümölcsfeldolgozás mechanizá- lásának a konkrét megfigyelése. A metszésein az elszállításig Évek óta fáradoznak a magyar szakemberek a gyümölcstermesztés komplex gépesítésén. Ebből a munkából jelentős részt vállaltak a szabocsi-szatmári gyümölcstermelő állami gazdaságok is. Megszületett a félautomata metszőólló, előállították a metsző és gyümölcszüretciö állványokat, korszerűsítették a motoros permetezést, szántalpas és hidraulikus berendezésekkel megoldották a gyümölcsösön belüli almaszállítást. Jelentős lépések voltak a gyümölcsfeldolgozás egyes. önálló mozzanatainak a gépesítése terén is. A „kör bezárásához” szükséges almafeldolgozó egységes gépsor megteremtésére az idei nyáron került sor az említett szervek munkája, anyagi és eszmei segítsége folytán. A m»mIen<w«To gépsor A Nyírmadai Állami Gazdaság almatároló kombinátjában végre megkezdte működését a kooperációs kísérlet eredménye, a majdcsak teljesen automatizált, gyümölcsfeldolgozó gépsor. A hatalmas, egy egész tárolóhelyiséget betöltő gépkomp- lexszum elején a motoros targoncákon odaszállított almásládát a ládaürítő berendezés fogadja, ahonnan a gyümölcs a selejtezőn halad tova — ahol a méreten alul; gyümölcs és szennyeződés kihullik. Az alma útja a tisztítógépbe vezet, ahol finom kefék fényes-tisztára kefélik a gyümölcsöt. A gépsorban a félmeehnaikus megoldású, hengersoros minőségi válogató következik. Emberi kéz itt nyúl először a gyümölcshöz. Innen a nagyságszerinti osztályozóra kerül az alma, amelynek nyolc „polipkarja” — nyolc különféle minőséget szállítva — a csomagoló körasztalokhoz csatlakozik. Ezeken a folyton forgó körasztalokon gyűlik össze az alma, s itt végzik a csomagolást. A becsomagolt almával telt ládákat a helyiség szélén lévő folytonos, láncmegoidású szállítópálya továbbítja a tárolás helyére. A mennyezeten végtelenített szalagon érkeznek a munkahelyekre az üres ládák, vagy ezekre rakhatják rá a la ürített ládákat. A gépsor Európáb sem vhII szégyent A berendezés valóban megérdemel minden elismerést. A gépsor kísérleti stádiumban van, most mérik majd teljesítményét, a munka termelékenységét, és még sok más megfigyelést végeznek rajta. Az alapelv azonban jó. S ei6- revetítd a gyümölcstermelés teljes gépesítettségének a holnapját. A feldolgozás gépesítettségének a jelentőségét azzal érzékeltethetjük legjobban, hogy eddig ez a tevékenység az egész évi munkának 20—30 százalékát jelentette! Felelős, országos nevű szakemberek véleménye szerint Európában — tudomásuk szerint — ez a legkorszerűbb gépsor a gyümölcsfeldolgozásban. Szövi et tengeri bravúr szovjet bajok hataHnas, 70 000 tonna vízkiszorítású dokkot loutatnak a Balti-tengertől Ogyesszáig, Európát megkerülve, a tengeren. A képen: A dokk Ogyessza közelében. (Rádiókép — MTI Külföldi Képszolgálat,!
