Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-13 / 215. szám

Kocsordon, a termelőszövetkezet gazdasági egységeihez utak épülnek. Képen: munkában a bitumenlocsoló gép. Májusvárás — ősszel Egész éven átfolyt az építkezés, az át­alakítás a nyírbátori járási kuitűrbázban. Kívülről úgy tűnik, hogy csak a mester­emberek uralják az egész épületet. Pedig nem egészea így van, egy klub-terembe nem szűnt meg az élet. Igaz, hogy ez a terem is alapos csino­sításra vár, de hát valahol csak helyet kell biztosítani esté­re a nyírbátori fia­taloknak is. Még csak az idén vert gyökeret a klub­élet a községben, de máris 95 tagja van a klubnak. Kedden, szombatom és vasár­nap nem nagyon kell szervezni a fiatalo­kat, jönnek maguk­tól is. Mindenki meg­találja a legkedve­sebb társasjátékát. A Budapest televízió azonban mindenki­nek kedvence. A múlt hónapban kap­ták ajándékba. Azóta közösen nézik és az érdekesebb műsoro­kat csak úgy, kötet­len formában mind­járt meg is vitatják. A közös filmlátoga­tást azonban nem szünteti meg ez sem. Légiéijebb ritkábban járnak, de utána mindig megvitatják. A két hetenkénti kötött, foglalkozáso­kon érdekes irodal­mi, művészeti kérdé­sekkel foglalkoznak. Legutóbb például a debreceni nemzetközi kórusversenyről hang­zott el beszámoló. Felhasználják ezeket az alkalmakat a Jó­zsef Attila olvasó­mozgalom népszerű­sítésére is. Kérdezz- felele'k esteken érde­kes formában bővítik a tagok ismereteit. Rádió, lemezjátszó, magnetofon, televízió, közös társasjátékok, közös viták, közös művelődés alakítják a fiatalok közösségi szellemét Nyírbátor­ban. Nemcsak a klub céljait szolgálja azon­ban ez a terem és a mellette lévő egé­szen kis szoba: nem­rég fejeződött be a diák tánctanfolyam, a hónap elején zene­oktatás — zongora, hegedű — kwdódvtl, ötven résztvevővel, megkezdi a rendsze­res próbákat az ének­kar is. rr|;g a héten megkezdi a működé­sét a bábcsoport. Szinte óráról órára be lesz táblázva a terem. A hely ugyan kicsi, — egyelőre — de az igények megmarad­tak, sőt növekednek. Most érzik igazán a nyírbátoriak, nogy mit jelent a művelő­dési ház, ai.ákor csak egy kis része műkö­dik. Csak jönne már az a május, az „új művelődési ház'’ át­adásának ideje...! Egy újítás, amellyel megduplázzák a teljesítményt Egy-egy mélyfúrású kút építé­séhez általában tfj méter hosszú szűrőt használ fel a Szabolcs- Szatmár megyei Vízmű- és Kút­építő Vállalat. A perforált csö­vön — amelyre ráforrasztják a szitafinomságű szűrőrácsot — körülbelül hatezer a lyukak szá­ma. Ha számba vesszük, hogy a vállalat évente 100—110 szű­rőt helyez el az új és felújított kutakba, akkor bizony érthető, hogy a sok lyuk fúrása bizony nem egyszer gondot okoz, hiszen a fúrógépen egyszerre csak egy lyuk fúrását végezhetik. Fehér András motorszerelő most egy olyan újításon dolgo­zik, amellyel a gép egyszerre három lyukat fúrhat, vagyis durván számítva megduplázódik úgy a gép, mint a vele dolgozó munkás teljesítménye. A válla­lat műhelyében készülő gép ezen­kívül fizikailag is megkönnyíti a vele dolgozók munkáját, hiszen a fúrófejet nem kézzel kell majd előretolni, hanem ez a művelet hidraulika segítségével történik. A hármas fúrófej már elké­szült, s hozzákezdtek a gép ki­vitelezéséhez is. 4-M-t T'/"idám kacagás, nótaszó ' röppen a iák között. Mosolyognak az almák. S ennek a mosolynak a va­rázsa ül Venczel Mari néni ezerránc arcán, miközben a nehéz, frissen szedett almá­val telt kosarakat viszi a lá­dákhoz, Ez az almamosoly rebben Cséki Béláné, Lab- bancz Pálné, Papp Lászlóné és a többi régi és új tag sze­mében, amint nagy vigyázat­tal válogatják az aranysárga Parment, a rozsdapiros Cox renetet, a pirosarcú Húsvéti rozmaringot. Molnár József, a gyümölcs­termelési brigádvezető nagy büszkeséggel jár-kel a fehér­nép között. Nem volt hiába­való az egész évi sok-sok munka. Most érik a gyümöl­cse. Fogadást is ajánl a ri­porternek. — Egy pajzstetű száz fo­rint. De bizony, hiába a vizs­gálódás. Az újságíró egyetlen százassal sem gazdagodik... Ki győzné a sokmillió almát átvizsgálni...? Jó almaszüret vette kezde­tét a demecseri Ezüstkalász Tsz-ben. /V ézzük a lányokat. Tere­mi Sári és Juci, Teszák Marika, Gombkötő Juci, Ba­csó Marika és a többiek úgy, Tovább szilárdult a törvényesség, a Közös vagyon Eredményes a népi ellenőrzés munkája Az év eddigi hónapjainak mérlege aat bizonyítja: eredményes volt a népi ellenőrzés tevékenysége, tovább szilárdult a törvé­nyesség, a közös vagyon. Ha a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett tevékenységét értékeljük, figyelemreméltó számokkal találkozunk. Az elmúlt hónapok során 530 új népi el­lenőr kapcsolódott be a munkába, közöttük 125 munkás és 116 dolgo­zó paraszt. 1960 első félévében majdnem minden népi ellenőrt be­vontak a vizsgálatokba. Új és igen dicséretes, hogy napjainkban már 72 tsz ellenőrzőbizottsági tagot, illetve vezetőt mutatnak ki a községi népi ellenőrzési csoportok tagjai között. Az ellenőrző bizott­sági tagok más, nagyobb gyakorlattal rendelkező népi ellenőrök­kel dolgoznak együtt, egy-egy ellenőrzés után tsz-iikben is sokkal hamarabb meglátják a rendellenességeket és hamarabb tudnak azokon javítani. Az utóbbi időben megtartott vizsgálatokból csak néhányat eme­lünk ki, hiszen huszonegy vizsgálat és 43 közérdekű bejelentés sor­sának alakulása sok helyet venne igénybe. Hány ezret kell sikkasztani? Ötvenkét földművesszövetkezeti egységet néztek meg a népi el­lenőrök, s azt állapították meg, hogy a fejlődés ellenére sem te­kinthető kielégítőnek a vagyon­védelem helyzete. Még . mindig igen magas a hiánnyal elszámolt leltárak száma. Az elmúlt évben emelkedett az ötezer forinton fe­lüli hiányok száma. Sok esetben azért van ez így, mert az illeté­kesek elnézik a társadalmi tu­lajdon megsértését. A fehérgyar­mati FJK például három esetben nem vizsgálta ki a területén elő­fordult ötezer forinton felüli lel­tárhiányok okait. Azzal indokol­ták ezt, hogy a hiány összegét a boltvezetők befizették. ... Bak- talórántházán Balogh Ferencné- nek ötször volt leltárhiánya. Két éven keresztül közel húszezer fo­rinttal nem tudott elszámolni. Az fmsz igazgatósága azonban meg sem próbálta keresni a hiá­nyok okait, s csupán szóbelileg adott utasítást Baloghné felelős- segrevonására. A győrteleki fmsz tűzéptelepén tavaly decem­berben merült fel ötezer forinton felüli leltárhiány. Ennek okát még ki sem vizsgálták eddig, ugyanis a MÉSZÖV illetékes osz­tálya az általa felvett leltárról még nem küldte meg szakértői véleményét az FJK részére. Igaz, a mátészalkai FJK sem igen szor­galmazta azt, bár az fmsz erre többször felkérte. Elmaradt a fe- lelősségrevonás a mérki esetben is. amikor az fmsz-nél közel 6300 forintot írtak le áruromlás cí­mén — jogtalanul. Nem szereztettek be erkölcsi igazolványt Serbán István piri- csei és Kiss Károlyné aporligeti értékkezelőkkel, így kettőjüknél azonos időben 20 ezer forintos hiány keletkezett. Még az sem zavarta az fmsz vezetőit, hogy Kissnének már korábban is volt ötezer forinton felüli hiánya. A leltárhiányok elsősorban az egyszemélyes boltokban fordul­nak elő és a még ma is százak­ra menő szakképzetlen földmű­vesszövetkezeti alkalmazottaknál. Ahol még normás sem volt... Főképp tanácsi vállalatoknál vizsgálták meg a bérfegyelem és norma helyzetét. A vizsgált vál­olyan érzéssel fogják meg a fán az almát..., na, úgy, mintha kedvesük arcát si­mogatnák. Mert gyengéden kell ám bánni ezzel a nagy kinccsel. Ebben az évben tizenegyszer fürösztötte meg a fákat a permetezőgép. Hidegtől gém- beredett ujjak igazították ol­lóval a fák koronáját. Két­száz gyerek hajladozott a szünidő alatt, kapával a kéz­ben, hogy gyommentes legyen a kert talaja. S a homok hálásan fizet. A negyvenhárom hold termőgyü­mölcsös a tervezett 800 ezer­rel szemben több, mint egy­millió forint jövedelmet ígér. A termés kilenctizedét ex­portminőségben szeretnék ér­tékesíteni. A szüretnél, mivel legtöb­** ben új, gyakorlatlan ta­gok dolgoznak, nem alkal­mazzák a teljesítmény-normá­kat, A fehéráru szedésénél a tanuláson van a hangsúly. — Inkább kevesebb legyen negyven-ötven kilóval egy embernek a napi eredménye — mondja a brigádvezető —, de a leszedett gyümölcsben ne lehessen hibát találni. — Most egységesen egy mun­kaegység a napi munka bé­re. s majd a Jonathán almá­nál — amikor mindenki jól érti a dolgát — alkalmazunk egy magunk által kidolgozott teljesítmény-normát. Igazuk van a demecseriek- nek. Legnagyobb kárt a szü­retnél tennének a szép ter­mésben, az pedig nem lehet senkinek a célja. Viszont a saját normák kialakítására is szükség van, mert sok egyéb betakarítani való van a szü­ret idején. A dohány törését befejezték, a burgonya egy részét is betakarították és ér­tékesítették, de ott van a ké­sei burgonya, kilencven va- gonnyi kukorica, a naprafor­gó, cukorrépa és más vagyon fontos növény. A vetéssel sem késlekedhet­nek, mert a gabona területét mintegy háromszáz holddal emelték meg. D ízünk benne — mert erre minden feltétel megvan —, hogy a szüreti, betakarítási és vetési munká­kat idejekorán, jó minőségben elvégezzük — mondja búcsú­zóul az Ezüstkalász Tsz kihe­lyezett fömezögazdásza, Bán- kövi András, aki a napi kőr­útján éppen a szüretelőket látogatta meg. S. A. lalatok egyrészénél az év első hó­napjaiban még normást sem ta­láltak. Elhanyagolták a normáié nyilvántartását, s ebből ered** hogy több helyen a Gazdasági Bizottság határozataiból követke­ző feladatok végrehajtását meg sem kezdték. Egyes vállalatoknál a műszaki körülményektől füg­getlenül állapították meg a nor­mákat. A hét vizsgált vállalat közül csak kettő végzett veszte­ségidő tanulmányokat. A hibák okaihoz tartozik, hogy a vállala­tok nemrég alakultak, termelé­si gyakorlattal, a szükséges tech­nikai. személyi feltételekkel sem rendelkeztek még. Ezen túlme­nően irányító szervüktől — első­sorban a megyei tanács vb. ipari osztályától sem kaptak olyan se­gítséget, amit joggal igényelhet­tek volna. A megyei tanács vb. látta ezt és intézkedéseket is tett a helyzet javítására. Reprezentációs, „népszerű“ kifizetések Nem tartották be az igazgatói alappal kapcsolatos rendelkezése­ket sem vállalataink. Sokszor hiányzott a szakszervezeti bizott­ság, üzemi tanács és az igazgató megállapodása a kifizetéseknél. Az igazgatói alap terhére jogta­lanul reprezentációs, s úgyneve­zett népszerű — kirándulási stb. számla — kifizetéseket is eszkö­zöltek. A szabálytalanságok a felsőbb szervek hiányos ellenőr­zésének is köszönhetők. A vizs­gálat megállapításai alapján már intézkedtek, hogy az igazgatói alapot mindenütt a rendelkezé­seknek megfelelően használják fel. A népi ellenőrök nem elégsze­nek meg a feltárt hibák kimuta­tásával. Munkájuk fontos része, hogy bizonyos idő után vissza­térnek rá: mit tettek az illeté­kesek a feltárt hibák kijavítá­sáért? És ez nem kis mérték­ben járul hozzá a sokszor már elveszettnek hitt százezrek és milliók megtérüléséhez, a közös­ségi tulajdon jobb megbecsülésé­hez. Kopka .lanos Szórakozás az előcsarnokban H a már megváltották a le­gyüket az emberek, szeretnének be is menni, hiszen filmclöadás- ra jöttek. Ha van még tíz-tizen­öt perc a kezdésig, csak türel­metlenkednek, megnézik ötször is azt a néhány színészfényképet, amit általában mindenütt meg­talál és minden előadás előtt megnéz. Legalább annyiszor nézi meg az óráját is. A Móricz Zdgmond Művelő­dési Ház mozijában viszont uent így van. Nyolc féle napilap és folyóirat között válogathatnak a várakozók. Tatán még olyanok is kezükbe v eszik unalmukban} akik egyébként nem olvasnak új­ságot, folyóiratot. És ez. nagyon hasznos dolog. Fél halkor kezdő­dik az első előadás, de ötkor már mindig van olvasó. Csak egy kis leleményessé*' kellene hozzá és más mozikban is fel lehetne használni a váró­csarnokot erre, vagy más ehhez hasonló célra is, • 1? G. &, 3

Next

/
Thumbnails
Contents