Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-10 / 213. szám

Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására Ghcorghc Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Ino- tán ipari üzemekben, valamint a Solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság erőteljes megnyilvá­nulására. A Magyar Népköztársaság cs a Román Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségei megbeszéléseket foly­tattak. amelyeken részt vett magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisz- tere, dr. Müni\ich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja. a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnök­helyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyet­tese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja. dr. Sík F.ndre, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, Némcty Béla, a Magyar Népköz- társaság romániai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete: román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dcj, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársasig Államtanácsának cl t'ike. Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Emii Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Mogyorós Sán­dor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Alcxandru Blr- ladeanu. a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Corncliu Manescti, a Román Népköztársaság külügyminisz­tere, Mihail Rosianu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete. A küldöttségek kölcsönösen tájé­koztatták egymást a szocializmus épí­tésében elért eredményekről és tapasz­talatokról, megvizsgálták a magyar— román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélé­sek minden megvitatott kérdésben iga­zolták a nézetek teljes azonosságát. I. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, bőgj' a magyar es a román nép közötti barátság és együtt­működés a proletár-internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének mü­véhez nyújtott kölesönös elvtársi segí­tésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958. februári magyar—román közös nyilatkozat széles keretet terem­tett a két ország közötti sokoldalú kap­csolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az árucsercfor- galont megkétszereződött, a hosszúlejá­ratú kereskedelmi egyezmény az 1961— 1965. évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagállamai közötti gazdasági terv- egyeztető munkálatok keretében a ma­gyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Ro­mán Állami Tervbizottság megállapo­dott az 1960—1965. évekre szóló együtt­működés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgá­lását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkameg­osztás állandó mélyítése új együttmű­ködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizs­gálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsola­tok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása te­rén való együttműködésről szóló meg­állapodást írtak alá és elhatározták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. n. A két küldöttség különös figyelem­mel vizsgálta meg a jelenlegi nemzet­közi helyzet főbb kérdéseit. A küldött­ségek megerősítenék, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársa­ság kormányának elhatározása az. hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és követ­kezetesen harcol valamennyi vitás nem­zetközi kérdés tárgyalások útján tör­ténő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Ki­fejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítése­ket tesznek az általános és teljes le­szerelés megvalósításáért, s a világhá­borús tűzfészkeinek felszámolásáért, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a megterem­téséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előké­születeket és háborús hisztériát szíta­nak. Az imperializmus agresszív tervei­nek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Németország, amely külpoli­tikai céljának a második világháborn után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet mili­taristákat az Amerikai Egyesült Álla­mok és a többi NATO hatalmak ösztön­zik és támogatják, elénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehrnek legújabb típusú fegyverekkel történő felszerelé­séért, beleértve a rakétákat is. Nyugat- Berlint a Német Demokratikus Köztár­saság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató te­vékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határo­zottan elítéli a Német Szövetségi Köz­társaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az. egész világ népeinek békéje és biztonsága érdeké­ben szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványai­nak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ja­vaslatainak alapján a meglevő két né­met állam közötti közeledés és együtt­működés legjobb feltételeit teremtené meg, biz'ositaná mind Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés meg­kötése elől, akkor a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben rész­vevő országok kommunista és munkás­pártjai első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mind­két ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a varsói szer­ződés tagállamai javaslatainak' alapján hozott intézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rend­szeresen elutasítják a szocialista orszá­gok békés kezdeményezéseit, válasz­képpen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslataira, provokációs tevékenységük­kel veszélyeztetik a szocialista tábor és valamennyi nép biztonságát. Ez a helyzet a szocialista országoktól külö­nös éberséget és megfelelő intézkedé­sek megtételét követeli meg. A Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság párt- és kormány­küldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegy­verekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intéz­kedésnek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke es a civilizáció ellenségei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság a varsói szerző­dés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi képes­ségének állandó erősítéséhez és a többi szocialista országgal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre az általános és teljes le­szerelés megvalósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi elismerés­nek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- cs kormányküldöttsége és a Román Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmi­gazdasági rendszerhez tartozó államok között regionális viszonylatban létreho­zandó egyezmények kedvezően befolyá­solnák a nemzetközi légkört. A balkáni —adriai térség atommentes- és raketa- fcgyvcr-nélküli, békés övezetté történő átalakítása annál is inkább időszerű, mivel a NATO-ban részvevő egyes országok a világnak ezen a részén tö­megpusztító fegyverekkel felszerelt ka­tonai támaszpontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormá­nya újra kifejezi teljes egyetértését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együttműködés fejlesztésére vo­natkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság békés építésé­ben elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevékeny szerepe a két ország tekintélyének állandó növe­kedését eredményezi az egész világon. A magyar cs a román nép üdvözli a nemzeti felszabadító mozgalmak si­kereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnák a gyarmatosítás ellen a sza­badság, a nemzeti függetlenség kiví­vásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mester­kedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének tizenötödik ülés­szakán a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról elfoga­dott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongo. Algéria, Laosz, Tunézia, Angola né­peit és valamennyi népet, amelyek hő­siesen harcolnak az imperializmus el­len, a szabadságért cs jobb életért. Ki­nyilvánítják a magyar és román nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függetlenségéért és forradalmi vívmányai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződését fe­jezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi bckcszcrctő állam, a nem­zetközi munkásosztály, a nemzeti fel­szabadító mozgalom és az összes bckc- szerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresszív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két testvérpárt tevé­kenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet egész jelen­legi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képvi­selői 1960 novemberi moszkvai tanács­kozásainak következtetéseit és úgy véli. hogy a szocializmusért és kommuniz­musért folytatott harcban az új győzel­mek elérésének záloga a szocialista or­szágok közösségének, a világ kommu­nista mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus—leninlz mus iránti hűség. A moszkvai tanácskozás nyilatkoza- ban foglalt programszerű tételektől ve­zérelve mindkét párt a jövőben is har­col a szocialista tábor országai, a kommunista és munkáspártok egységé­nek erősítéséért, a revizionizmus, a szektásság és a dogmalizmus valameny- nyi megnyilvánulása ellen, valamint a proletár-internacionalizmus magasztos elveitől való mindennemű eltérés ellen. A két párt képviselői hangsúlyoz­zák a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a világ kommunista mozgalma él­csapatának óriási hozzájárulását a marxizmus—leninizmus elméletének fejlesztéséhez és a szocialista orszá­gok számára nyújtott sokoldalú inter­nacionalista segítségének különös je­lentőségét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának űj programtervezete, amely a párt huszonkettedik kongresszusán kerül megvitatásra, megmutatja vala­mennyi népnek a kommunista társada­lom csodálatos távlatait, az emberiség legnagyobb eszméjét. Az alkotó mar­xizmus—leninizmus ezen jelentős do­kumentuma új, hatalmas fegyvert je­lent a szocializmust építő népek kezé­ben, és valamennyi testvérpárt kezé­ben, amely a béke és szocializmus ügyé­nek győzelméért harcol az egész vilá­gon. A küldöttségek megállapították, hogy a két testvérpárt között szélesed­tek a pártmunka tapasztalatait kölcsö­nösen tanulmányozó küldöttségcserék es elhatározták, hogy a jövőben is tovább­fejlesztik cgyiittniűködésüket és az in­ternacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan ba­rátságon alapuló testvéri kapcsolatukat, f A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Nép­köztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolalok állandó erősödéséhez és fej­lődéséhez, a hatalmas szocialista 1 tábor egysegének cs összeforrottságának meg­szilárdításához, a világbékc megerősíté­séhez. Kelt Budapesten, az 1961. év szep­tember hó 7. napján. KÁDÁR JANOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány állammlniszterc. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. 2

Next

/
Thumbnails
Contents