Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-10 / 213. szám
Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Ghcorghc Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Ino- tán ipari üzemekben, valamint a Solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság erőteljes megnyilvánulására. A Magyar Népköztársaság cs a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak. amelyeken részt vett magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisz- tere, dr. Müni\ich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. dr. Sík F.ndre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némcty Béla, a Magyar Népköz- társaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete: román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dcj, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársasig Államtanácsának cl t'ike. Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Emii Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Alcxandru Blr- ladeanu. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Corncliu Manescti, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgálták a magyar— román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. I. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, bőgj' a magyar es a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár-internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének müvéhez nyújtott kölesönös elvtársi segítésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958. februári magyar—román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az árucsercfor- galont megkétszereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961— 1965. évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági terv- egyeztető munkálatok keretében a magyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása terén való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá és elhatározták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. n. A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek megerősítenék, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az. hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháborús tűzfészkeinek felszámolásáért, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Németország, amely külpolitikai céljának a második világháborn után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO hatalmak ösztönzik és támogatják, elénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehrnek legújabb típusú fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat- Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató tevékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az. egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglevő két német állam közötti közeledés és együttműködés legjobb feltételeit teremtené meg, biz'ositaná mind Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben részvevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a varsói szerződés tagállamai javaslatainak' alapján hozott intézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szocialista országok békés kezdeményezéseit, válaszképpen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslataira, provokációs tevékenységükkel veszélyeztetik a szocialista tábor és valamennyi nép biztonságát. Ez a helyzet a szocialista országoktól különös éberséget és megfelelő intézkedések megtételét követeli meg. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke es a civilizáció ellenségei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi képességének állandó erősítéséhez és a többi szocialista országgal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi elismerésnek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- cs kormányküldöttsége és a Román Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmigazdasági rendszerhez tartozó államok között regionális viszonylatban létrehozandó egyezmények kedvezően befolyásolnák a nemzetközi légkört. A balkáni —adriai térség atommentes- és raketa- fcgyvcr-nélküli, békés övezetté történő átalakítása annál is inkább időszerű, mivel a NATO-ban részvevő egyes országok a világnak ezen a részén tömegpusztító fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya újra kifejezi teljes egyetértését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság békés építésében elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevékeny szerepe a két ország tekintélyének állandó növekedését eredményezi az egész világon. A magyar cs a román nép üdvözli a nemzeti felszabadító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnák a gyarmatosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongo. Algéria, Laosz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi népet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus ellen, a szabadságért cs jobb életért. Kinyilvánítják a magyar és román nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függetlenségéért és forradalmi vívmányai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződését fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi bckcszcrctő állam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes bckc- szerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresszív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képviselői 1960 novemberi moszkvai tanácskozásainak következtetéseit és úgy véli. hogy a szocializmusért és kommunizmusért folytatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus—leninlz mus iránti hűség. A moszkvai tanácskozás nyilatkoza- ban foglalt programszerű tételektől vezérelve mindkét párt a jövőben is harcol a szocialista tábor országai, a kommunista és munkáspártok egységének erősítéséért, a revizionizmus, a szektásság és a dogmalizmus valameny- nyi megnyilvánulása ellen, valamint a proletár-internacionalizmus magasztos elveitől való mindennemű eltérés ellen. A két párt képviselői hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártjának a világ kommunista mozgalma élcsapatának óriási hozzájárulását a marxizmus—leninizmus elméletének fejlesztéséhez és a szocialista országok számára nyújtott sokoldalú internacionalista segítségének különös jelentőségét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának űj programtervezete, amely a párt huszonkettedik kongresszusán kerül megvitatásra, megmutatja valamennyi népnek a kommunista társadalom csodálatos távlatait, az emberiség legnagyobb eszméjét. Az alkotó marxizmus—leninizmus ezen jelentős dokumentuma új, hatalmas fegyvert jelent a szocializmust építő népek kezében, és valamennyi testvérpárt kezében, amely a béke és szocializmus ügyének győzelméért harcol az egész világon. A küldöttségek megállapították, hogy a két testvérpárt között szélesedtek a pártmunka tapasztalatait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcserék es elhatározták, hogy a jövőben is továbbfejlesztik cgyiittniűködésüket és az internacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan barátságon alapuló testvéri kapcsolatukat, f A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolalok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista 1 tábor egysegének cs összeforrottságának megszilárdításához, a világbékc megerősítéséhez. Kelt Budapesten, az 1961. év szeptember hó 7. napján. KÁDÁR JANOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány állammlniszterc. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. 2
