Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-05 / 208. szám

Éjjel-nappal

Szilágyi Miklós, a Nagykállói Gépállomás portása még egyszer megfogja a legény vállát. De úgy látszik, erre már nem sok szükség van, mert Katona Ferenc épp ekkor kezdi lerúgni a takarót és... nincs is tovább az ágyon.

— Azt mondtad, szóljak fél- ötkor, nehogy elaludj — dörmö- gi az idős portás.

A legény nagyot nyújtózik, amitől szinte a hangja is ropog.

— Á, nem igen szoktam én elaludni, ha valami miatt jel kell,kelnem. Csak úgy, megszokásból kértem meg Miklós bányámat. Meg most...

Nem feie be. —ié'—’

a többi alvókra. Azok is a szomszéd községekben laknak, de benti dolgozók, műhelyszerelők. ök később kezdenek.

A portás persze, érti az intést. Kicsit bólint, aztán megfordul és kiballag a szállásról. A traktoros legény pedig mosakodni kezd üdítő friss vízben. Hetenként kétszer megy haza. Érpatakra. De van úgy, hogy csak egyszer jön ki rá a lépés. A gépet nem lehet távolról szeretni. Mellette, vele kell lenni. Ha nem így van, elég baj az neki is, a szeretőjének is...

Aránylag még csendesek a káliói utcák. A nyárvégi éjszaka hűvössé tette a levegőt, a Nap a keleti égaljat csókolgatja és Katona Ferenc gyakorlott mozdulatokkal tapossa a pedált. Mikor kiér a házak közül, lefelé, Semjén irányába, a sima országúton méginkább gyorsítja a tempót.

Megérkezik.

Az út baloldalán, túl a gyepes árkon, fiatal akácossáv mellett áll a szerszámos-üzemanya- gos pótkocsi. Hozzá támaszja a kerékpárt s biztonságba helyezi az elemózsiás táskát. Aztán azonnal megindul a pöfögő zúgás irányába.

Jókora tábla föld ez, és a nagykállói Virágzó Tsz birtokához tartozik. Az idén burgonya volt benne, jövőre ke- nyérnekvalót terem. Annak szántják mélyen, hosszú barázdákban. A GS—35-ös méltóság- teljesen közeledik a túlsó végről errefelé. Katona Ferenc várja, hogy felváltsa azt a másikat, aki egész éjjel fogta a kormányt, hogy az meg majd most pihenjen.

Kezet rázva kívánnak egymásnak jóreggelt. S bár Diósi Sándor egész éjjel ébren figyelt, ügyelt, vezetett, egyhelyben ült, mint egy merev vonalú négyes szgm, mégis viszonozza a nálánál fiatalabb váltótárs mosolyát. Nem csorog ugyan mézes báj erről a mosolyról, de annál iga- zabb!-v- Megjöttél?

Hármas névadó ünnepség volt Mátészalkán

Szombaton díszbe öltözött a mátészalkai községi tanács nagyterme. Délután 5-kor mintegy száz—százhúsz vendég szorongott, hogy lássa az újszülötteket, a névadóünnepség „fénypontjait”. Németh József újszülött fia, dr. Nagy László és Komolósi Béla lánya volt az ünnepelt. A pohárköszöntőt Kovács Sándor, a járási pártbizottság titkára mondta, jó egészséget kívánt az újszülötteknek, a szülőknek, név- adöszütöknek.

— Meg. Nem igen késtem.

— Nem.

— Nincs valami baj?

— Arra én ügyeltem, hogy ne legyen — hunyorít Diósi Sándor és olajfoltos micijét igazgatja.

— Feltért a pufajka.

— Hüvösödik. Itt vannak a naptári emberek.

— Most nyomhatjuk a gombot. Mig az idő is jó.

— No bizony — csap az idősebbik traktoros Katona Ferenc vállára —, ha mindig így igyekszel, sehova nem érsz.

Ellépnek egymás mellől s már csak külön-külön nevetnek a találó mondáson. Dehát igen bizony, most kell nyomni a gombot.

Diósi Sándor üzemanyag-pótláshoz kezd, Katona Ferenc

meg a tompult élű lapos vasakat cseréli ki élesekkel.

Aztán,, most már csak arra . fognak kezet, hogy elválnak. Esti hat óráig. Aztán megint Diósi jön vissza. Addig Katona Ferenc ül a kormánynál új erővel, akaratos új figyelemmel. S a következő héttel arra fordítanak, hogy aki most éjjeles, az dolgozzék nappal. Mint a múlt hét óta is így cseréltek már egyszer. . ;

Megtörtént tehát,. De csak itt, kettőjük között? Nem. Mások is váltottak. Mert menni kell a gépeknek. Menni kell a gépeknek éjjel-nappal. Hogy jövőre még több legyen a termés, még bőségesebb a ke- nyérnekvaló. Ők pedig' jogot szereznek- a nagyobb keresetre.

Asztalos Bálint

Labdázgatás —

Az Országos Műemlékfelügye- löség kisvárdai munkahelyén, a várépítkezésnél panaszkodtak a munkások: munkaruháik kihordási ideje még az elmúlt év októberében lejárt, azóta többször kérték központjukat új munkaruháért. ígérgetésen túl azonban még semmit sem kaptak.

Saját ruháikban dolgoznak, bár a törvény a munkaruha kiadását biztosítja. Van viszont egy érdekes, mondhatni úgy is: bűvös kör e probléma körül. A Műemlékfelügyelőség — amelynek meg kellett volna venni a munkaruhákat,

munburuhákhal

— arra hivatkozik, hogy neki csak 200 forintos kerete van egy- egy ruha vásárlására, a ruhák darabja viszont valamivel meghaladja a 200 forintot. A dolgozók azt kérték: vagy adják oda nekik a 200 forintot, s megveszik ők a' munkaruhát, vagy megpótolják a j hiányzó összeget, s a vállalat ad- ; ja ki már végre járandóságukat, i Eddig még egyik • kérést sem j teljesítették. A ruhák kopnak tovább, a munkások pedig joggal kérdik: meddig tart még ez a furcsa labdázás törvényes igényeikkel?!

Nők akadémiája, gazdaasszony körök szervezése, tíz kiiiönbözö szakkör munkáiénak kiállítása Fehérgyarmaton

Elkészültek a nőtanácsok második félévi munkatervei. Ezek azt mutatják, hogy nagy gondot fordítanak továbbra is a falusi asszonyok és lányok képzésére, tovább nevelésére.

A fehérgyarmati járásban az év második felében 10 különböző szakkört szerveznek, melyek anyagát kiállítás keretében mutatják majd be Fehérgyarmaton. A gazdaasszony körökre azokat az asszonyokat szervezik be, akiknek nagy szükségük van a politikai és általános műveltségük növelésére. Hat nagyobb községben Asszonyok művelődési köre címmel előadássorozatot tartanak érdekes, a nőket érdeklő témákról.

Érdekesnek ígérkezik a Nők mezőgazdasági akadémiája című tanfolyam is, melyet a járás öt községében szerveznek meg, közösen a KISZ-szervezetekkel. Erre a TIT-től biztosítanak előadókat. Az oktatási munka másik igen fontos területe a szülők pedagógiai nevelése. Minden községben indítanak Szülők iskoláját.

A lengyelországi Koninban épül az ország legnagyobb erőműve. Teljesítménye 300 megawatt lesz. Második, ötven megawattos turbinacgységét most helyezték üzembe. A képen: az erőmű modern gépháza.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

Az intézet talajmechanikai laboratóriumában korszerű, billenőkaros beha.jlásmérő műszert szerkesztettek. Az új műszer egyszerű, olcsón előállítható és percek alatt mutatja az eredményt a régi, nehézkes, sokszor órákat igénybevevő költséges módszerrel szemben. A képen: Jaksa Ferenc technikus az Alkotmány utcában végez mérést.

5000 méter mély kutat túrt

a Szaboics-Szatmár megyei Vízmű és Kúténítő Vállalat

A Szaboics-Szatmár megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat az idén főleg tanácsi és termelőszövetkezeti megrendelésen dolgozott. Féléves tervüknek 112 százalékosan eleget tettek. Ez azt jelenti, hogy 30 új kutat fúrt a vállalat és 25 kútfelújítást végzett. Megyénkben az idén kezdték el a törpe vízművek építését. A vállalat törpevízműveket épített Vásárosnaményban és Tiszavasváriban a község részére, valamint a íiszadadai Dózsa, tisza vas vári Rákóczi, a szamosszegi Dózsa és a szamosúj- laki Üj Élet Termelőszövetkezetnek. Tekintettel a rendelések magas számára a vállalat 50 százalékkal megemelte a második féléves tervét. Jelenleg két termelőszövetkezet mélyfuratú kutat építtett és több tsz-ben folynak kútfelújítási munkák. A vállalat megkezdte a nyíregyházi egységes vízmű kótaji kútjának kompresszorozását. A vállalat eddigi kútfúrásaihoz 5000 méter, a törpevízművek építéséhez pedig 3000 méter vascsövet használtak fel.

Lap szélen

Tanulj,

hogy laníihass

A négyes számú általános iskola igazgatója, Agárdi József tette a javaslatot, Nyíregyházán:

A politechnikai oktatás ez évben még inkább munkánk középpontjába kerül. Hogyan tanítsürvc mi, általános iskolai nevelők igaz lelkiismerettel, j ha magunk nem vagyunk gyakorlati emberek, szakmunkások? Szükséges, hogy a pedagógusi oklevél mellé még egy oklevél kerüljön, amely arról tanúskodik, hogy a pedagógus egy gyakorlati szakmának is mestere, villanyszerelő, lakatos, asztalos, vagy valami más. Tanfolyam, komoly tanfolyam kellene hozzá, meri mi, pedagógusok felelősséget érzünk az iránt, amit ta- j nítunk. — Nem szóról szóra, de így hangzott a javaslat | nemrég, az igazgatók nyári tanfolyamán. Kiegészítve a kérelemmel: A könnyűipari minisztérium teremthetne kedvező lehetőséget a tanfolyam megszervzésére, illetőleg a szakvizsga letételére.

Nem tudom, hogy ez a javaslat mennyiben és mikor valósulhat meg. Lehet, hogy ! másként odják meg ezt a kétségtelenül fontos kérdést. Egy dolog azonban bizonyos: lelkiismeret diktálta a javaslatot.

Felelősség érzet diktálta.

Hogyan tanítsunk, há mi magunk sem...?' És hány ilyen alkalom van életünkben, amikor ezt a hogyant fel kell vetni. Hogyan várhat előzékenységet az olyan ember, aki maga nem előzékeny? Hogyan kérhet segítséget a társadalomtól az, aki maga közönyös a társadalom iránt? Hogyan növekedhet a termelékenység az olyan üzemrészben. ahol a műszaki vezetőt csak a prémium érdekli? Hogyan lesz több jövedelem egy munkaegységre az olyan téesz- ben, ahol a vezetőség és a tagság nem egységes? Hogyan harcoljon egy-egy iskola a mulasztások ellen, ha a szülő az, aki maga tartja vissza gyermekét, különböző kifogásokkal? Hogyan és hogyan... Dehát valóban: hogyan? Csak egyféleképpen: ha felelősségérzet diktálja a szót és a tettet.

Tanulj, hogy taníthass — tartja a közmondás. Segíts, hogy téged is segítsenek. Tégy, hogy mások is cselekedjenek. Mutass példát, járj elől, magadtól várd ezt el, s ne mástól.

Nagyon szép volj; Agárdi József gondolata. Igazi pedagógus gondolat. Nemcsak a tanítókra vonatkozik, mert mi, ez ország felnőttéi, mindnyájan nevelők vagyunk. Egy új, mindenképpen gazdagabb társadalom nevelői. S a hogyanra felelnünk kell: felelősség érzetünkkel, igaz lelkiismerettel.

SB.

*