Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-03 / 207. szám

1961. szeptember 3. vasárnap.

Névnap: HILDA Hétfőn: ROZALIA

A nap eseményei:

A Lenin által szerkesztett illegális bolsevik újság, a „Proletary" 53 évvel ezelőtt jelent meg Finnországban.

Friedrich Chrysander német zenetörténész ma hatvan éve halt meg.

Az I. Internationale I. kongresszusa 95 évvel eeelőtt kezdődött Genfben.

A hétfői nap eseményei:

Kilencvenegy évvel ezelőtt kiáltották ki a III. Francia Köztársaságot Párizsban.

Paul Lincke német operett zeneszerző ma 15 éve halt meg.

BÖKI KARTÁRS

meg Warsawával is nehezen tudta megelőzni az XB—98—04 rendszámú pótkocsival közlekedő FB—68—87 rendszámú tehergépkocsit kedden este, ahogy Vásá- rosnaményt elhagyva Nyíregyháza Jelé tartott. 9:> kilométeres óránkénti sebességgel aztán ne- j hezen sikerült megelőzni a , bá- < tor” vezetőt. Kedves gépkocsivezető, nem fontosabb a biztonság a nagy sebes1'^'1"^?

SZÍNHÁZ. A Miskolci Nemzeti Színház Jacoby Viktor Sybill című háromíelvonásos nagyoperettjéből tart előadást ma este nyolc órai kezdettel a szabadtéri színpadon.

"i A\A

A NYÍREGYHÁZI Ruházati Gyárban az idén szervezték meg először a felnőttek oktatását. A szervezés eredményesnek bizonyult, mert a rjégy középiskolába jelentkezetten kívül harminc dolgozó kérte felvételét a dolgozók általános iskolájának levelező tagozatára, a hetedik és nyolcadik osztályba. Különösen dicséretes ez az eredmény azért is, mert munkakörük betöltéséhez nem feltétlenül szükséges az általános iskola nyolc osztályának az elvégzése.

4rSZÜRETI bálra készülnek a Megyei Építőipari Vállalatnál. A hónap végén megrendezésre kerülő bál műsorának az összeállítását — színdarab, tánc- énekszámok- és betanulását már megkezdték.

•k

EREDMÉNYES volt a keddi ..antikvár” nap a nyíregyházi könyvesboltban. — Többezer forint értékű könyvet vásároltak meg a debreceni antikvárium részére. Az eladók nagyrésze a könyvesbolt vásárlói közül került ki. Azóta is tart az érdeklődés . az átvétel iránt.

» -V

A PEDAGÓGUS szakszervezet városi bizottsága gyűlést tartott csütörtökön öt órai kezdettel az SZMT székházában a város pedagógusainak a részvételével. Németh Zoltán titkár tartott beszámolót a szervezet munkájáról. Megvitatták, hogyan segíthetik a szakszervezetek legjobban az iskolák vezetőit munkájukban;

RELETM.4GYARORSZ.4G

A - Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács, lapia. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja a Keletrnagyarország Lapkiadó Vállalat.

Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel: 16-7«, 16-71. 16-72. Kiadóhivatal. Nyíregyháza. Zsdanov u. I. Tel: 30-60

Szabolcs-Szatmár megyei Ny.omda- tpan Vallaiat. Nyíregyháza, Dózsa Gyógy u. 5.

I*

P/pzitiv setnlefye&séfy

Casablancában. A conakryi konferenciára pontospn 5 évvel -a bandungi után került 'sor. Ezen az Lírikgi-áisi'ai népek kiemelkedő személyiségei, tömegmozgalmainak, szakszervezetein ík képviselői vettek részt. A bandungi és az 1960 áprilisi Conakry-i értekezlet között mérhetetlenül megnőtt a függetlenségi harcosok tapasztalata és alaposan megváltoztak a nemzetközi erőviszoGuinea fővárosa Conakry, a ' légvára.

Arab Köztársaság, Jemen,, és Jugoszlávia. Három ország — Brazília, Bolívia és Ecuador — megfigyelőket küld az értekezletre. A Belgrád-i értekezleten résztvevő -küldöttségekben több. mint háromszáz személy foglal helyet, és az értekezlet előreláthatóan

4—5 napig lóg tartani. Fenti felsorolásból is kitűnik, hogy az értekezlet résztvevői 90ü/o-ban afrikai és ázsiai országok lesznek, túlnyomó többségben az elmúl’, évtized során függetlenné váir országok.

Az ázsiai-afrikai országok szolidaritásának gondolata előszűr 1955. áprilisában, az lndonjúu-i Bandungban megrendezett konferencián öltött testet: 29 ország kormányának képviselői vettek részt ezen a tanácskozáson. A bandungi konferencia határozottan állást foglalt a gyár ma. i népek függetlensége mellett. A békés egymás mellett élés 5 elve,

a „pancsa szila' alapján kidolgozott határoza* leszögezi, hogy az értekezlet résztvevői egyetértenek abban, hogy a ..népek alávetése . idegen leigázásnak, ura-, lomnak és kizsákmányolásnak az alapvető emberi jogok megtagadását jelenti és ellentétben van az ENSZ alapokmányával, hátrányos a világbéke és a nemzetközi együttműködés előmozdítása szempontjából.” A bandungi konferenciát számos, különböző összetételű afrikai, illetve azsiai afrikai konferencia követte, ilyen konfeiencia volt Kairóban, Accrában, Tuniszban, Conakryban és

pozitív semlegesség afrikai fel]nyok. Ennek megfelelően a co- j nanryi értekezlet, változatlanul a bandungi elvek alapján, szá mos .tér-Jé:-ben sokkal határozottabb, sokkéi részletes ;bo és gya korlatiasabb álláspontot foglalt el. Ennek a konferenciának a határozata pl. többek között leszögezi, hogy: „egy nép nem lehet

valóban független, ha teljes egyetértés nélkül nevében bárki is cselekedhet;

ha független területén akarata ellenére idegen katonai egységek állomásoznak és ott támaszpontokat foglalnak el;

ha tagja valamely gyarmatosító hatalom vezette szervezetnek, vagy ha részt vesz a gyarmatosító hatalommal közös katonai szerződésben;

ha nem rendelkezik politikai, katonai, gazdasági és társadalmi síkon a nemzeti szuverénítás valamennyi elemével;

ha az általánosan elismert alapvető emberi szabadságjogokat nem veszik figyelembe.”

Már a két határozat közötti kü- i lönbség is bizonyítja, mennyit fejlődött 1955. és 1960. között a függetlenségi mozgalmak tapasztalata, öntudata és érettsége.

A gazdaságilag elmaradott országoknak megerősödése állandóan növeli a világ békéjének esélyeit. Ez egyben a volt gyarmatok természetes érdeke is. Hiszen ezekre az országokra, népekre hatalmas feladatok várnak. A sötétség, a nyomor, a kulturálatlanság helyén új országot kell építeniök, el kell indítani hazájukat a feilődés útján. Ezt a feladatot kizárólag békében, békés légkörben valósíthatják meg. Szükségük van ehhez a náluk erősebbek segítségére, de erre a segítségre sokkal inkább számíthatnak akkor, ha az erősebbeket nem köti le háború, fegyverkezési verseny, ha megvalósul közöttük a békés egymás mellett élés. A két rendszer békés egymás mellett élése és a leszerelés óriási segítség lenne az elmaradott országoknak. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek az országok legkevésbé sem lehetnek semlegesek a háború vagy béke, a hidegháború, vagy békés egymás mellett élés kérdésében. Tulajdonképpen úgy fogalmazhatnánk meg helyzetüket, hogy társadalmi berendezkedés szempontjából a burzsoá, kapitalista rendhez tartoznak (kivéve természetesen a szocialistává lett volt gyarmati országokat, s egyik másik afrikai országot, amelynek kezdetleges társadalmi rendje nem tekinthető kapitalistának), de nemzetközi érdekeik, a háború és béke kérdésében elfoglalt álláspontjuk a béke oldalára állítja, a béke híveivé teszi

őket. Ezeknek, az országoknak a semlegessége tehát közvetlenül erősíti a béketábort. És öe feledjük, hogy itt a világ jelentős részét képviselő óriási területekről, 100— és 100 millió emberről van szó. Az a tény, hogy a történelemben először mondhatjuk, hogy a háború elkerülhetővé vált, nagymértékben annak is köszönhető, hogy ezek az országok mérhetetlenül megerősítették a béke frontját, gyarapították és egyre gyarapítják a háborús uszítókkal szemben álló erőket.

Semleges állásfoglalásuk pozitív jellegét pontosan és helyesen fogalmazta meg Sékou Touré, Guinea elnöke, országa függetlenségének első évfordulóján: „Afrika nem kíván részt venni a világ megosztottságában, de ha Afrika, akarata ellenére kénytelen részt venni a világ megosztásában, nem sorakozhat máshová, mint az anakolonializmus táborába, abba a táborba, amelyben nincsen gyarmatosító hatalom.” A felszabaduló gyarmatok zöme a jelentős nemzetközi akciók egész sorában, az emberiség nagy céljait érintő kérdésekben nyíltan a szocialista országok oldaT Iára állt. Az atomkísérletek betiltásáért, a leszerelésért, a gyarmatok felszabadításáért, a békés egymás mellett élésért vívott harcban hatalmas segítséget jelentett a volt gyarmatok mai vezetőinek, Sukarnónak, Fidel Castrónak, Kwame Nkrumahnak, Sékou Tourénak, Nehrunak, Ban- danaraike asszonynak Modibo Keltának és másoknak az állás- foglalása. Állásfoglalásuk pozitív voltát nemcsak a bandungi, a conakryi és egyéb értekezletek határozatai bizonyítják, hanem például a felszabadult ázsiai és afrikai országok egész sorának szereplése is az ENSZ-ben felmerült különféle vitákban.

Ilyen előzmények után a mostani belgrádi értekezletre olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi életben az egész emberiséget érintő súlyos problémák egész sora vár megoldásra. Éppen ezért a haladó országok követelménye pozitív állásfoglar lást vár a semleges országok vezetőitől.

Sukarnó elnök — a pozitív semlegesség politikájának legfőbb képviselője Ázsiában — Hruscsov elvtárssal.

Szeptember 1-én nyílt meg Belgrádban a semleges országok állam- és kormányfőinek értekezlete. Az értekezleten az alábbi országok vesznek részt: Afganisztán, Algériai Köztársaság, Burma, Kambodzsa, Ceylon, Kuba, Ciprus, Etiópia, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Irak, Libanon, Mali, Marokko, Nepal, Szaud-Arábia, Szomáli Köztársaság, Szudán, Tunézia, Egyesült