Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-30 / 230. szám

Régi és új „sztárok“ — Húsz százalékkal nagyobb árukészlet várja a vásárlókat az Állami Áruház műszaki osztályán jó zárszámadás Az év utolsó szakaszába lep­tünk, teljes lendülettel folynak nálunk is az őszi munkák. Min­den percet kihasználónk, hogy valamennyi feladatunkat időben és jól végezzük el. Legnagyobb figyelmünket az almaszedésre összpontosítjuk, mert termelő- szövetkezetünknek ez az egyik fő jövedelmi forrása. Munkánk közben egyre több szó esik a közelgő zárszámadás­ról. Nem mintha félnénk tőle. 54 forintos munkaegység a ter­vünk s mi bízunk is abban, hogy ez nemcsak terv marad. Az ed­digiek legalább is azt mutatják. Minden negyedévben oszlottunk előleget, eddig összesen 24 forin­tot készpénzben. Akárhogy is számolgatunk, értékben biztosítva látjuk megtervezett részesedésün­ket. Természetesen azt is tudjuk, hogy ez még nem elég. A hátra lévő időben is olyan szorgalma­san kell dolgoznunk, ahogy ed­dig tettük a legnagyobb dolog­időben. {így a szakmai, mint a pártvezetőségünk helyesen irá­nyít, jól szervezik meg a mun­kát, hallgatnak a tagság egészsé­ges tanácsaira. Ezt tapasztalva a tagság szívesen és örömmel dol­gozott egész éven át. S éppen ezt a két dolgot: a jó vezetést és a tagság odaadó munkáját tartom a legfőbb tényezőknek a jó ered­mények elérésében. A tagság jó munkalendületére, hangulatára természetesen sok más tényező is hatással van. Többek között a bel- és külpo­litikai helyzet is. Jó érzéssel tölt el mindnyájunkat, hogy hazánk­ban rend és jó hangulat van. Országos vezetőink kezében jó helyen van népünk sorsa. Készek vagyunk rendszerünket és a békénket megvédeni minden eszközzel, munkával, vagy más tettekkel. Most a mi erőfeszíté­sünk arra irányul, hogy össze­fogva sikerrel fejezzük be az őszi munkánkat, hogy jó zárszámadá­sunk legyen mind a magunk, mind az ország javára, mert ez is a békét erősíti. Király Béla Szamostatárfalva Ady Tsz. ‘ Jó munka _ A forgalmat ugyan az Állami Áruházban sem az időjárás sza­bályozza, de ősszel általában mégis mind a kettő egybevág. Az őszi hónapokban általában 10—20 százalékkal nő az eladott áru mennyisége s ha manapság már egyre inkább egyenlőbben oszlik el a forgalom, az Állami Áruház műszaki osztálya mégis felkészült az őszi „vendégek” fo­gadására. Az idén ősszel húsz százalékkal növelték a szokásos árukészletet, hogy fennakadás ne legyen az ellátásban. Az árukészlet növekedésével nő a választék is. Máris jelent­keznek a régi és új „sztárok”. A régiek közül megérkezett a so­káig nélkülözött autosyphon, a közkedvelt Orion 403-as típusú TV-készülélc. Az érzékeny és jó hangú vevőt különösen kis fo­gyasztása miatt kedvelik, de so­káig , nem lehetett kapni. A rádiók sokféle változata kö­zött a pálmát most kétségkívül az 1680 forintos tranzisztoros tás­karádió és a Tünde II. zsebrá­dió viszik el. Az utazáshoz, ki­ránduláshoz alkalmas táskarádió már csak két zsebteleppel műkö­dik és rendszeres használat mel­lett három hónapon át nem kell cserélni az áramforrást. A Tünde zsebrádión átalakí­tást végeztek és így lett belőle az újabb kivitelű Tünde II. Ed­dig ugyanis speciális teleppel működött, amit ritkán lehetett kapni. Az átalakítás után most már az állandóan kapható kis méretű rúdelemekkel működik. Ennek ellenére az 1290 forintos régi áron kapható. Az időszaknak megfelelően több motorkerékpár, zománcáru, mosógép, a nemrég érkezett vil­lamos háztartási ruhafacsarók és a műszaki áruk egész sora vár­ja a vásárlókat a Nyíregyházi Állami Áruházban. Uj szakkörök, gazdag ísmaretteriesztési program a vásárosnaményi művelődési házban Tizenhárom előadást tartott a járás területén a vásárosnaményi járási művelődési ház színjátszó együttese. Műsorukon a Zeng az erdő című daljáték szerepelt. A neves együttes most újabb da­rab tanulásával fáradozik. Ságo- dl József: Hínár című mai té­májú, társadalmi drámáját ké­szítik előadásra. A járási művelődési házban megindult rendes ütemben a töb­bi szakkör munkája is. A bábo­sok. az irodalmi színpad új mű­sorokat készítenek. A művelődé­si ház ez évi programjának elő­terében a jó művészeti, szakköri munka ellenére mégis az isme­retterjesztés lesz. Száz nő részé­re közismereti tanfolyamot szer­veznek, s filmvetítéssel egybekö­tött ismeretterjesztő előadásokat vettek tervbe. A művelődési ház munkájára jellemző, hogy három szakkör, •— közöttük a most induló rá­dió-építő szakkör is, — a műve­lődési házon kívül, más helyisé­gekben nyert elhelyezést, férőhely szűke miatt. 100 ezer forint bevétel tejből Az állattenyésztés szép jöve­delmet biztosít az idén a nyír- gelsei Béke Őre Tsz tagságának. Eddig hétezer baromfit adtak át közfogyasztásra, melyért 110 ezer forintot kaptak. A szerződésre hizlalt sertésekért és szarvas­marhákért 200 ezer forintot vé­teleztek be. Jól jövedelmezett a gyapjú is: 100 ezer forintot hozott. Ezenkí­vül 120 bárányt értékesítettek 30 ezer forintért. Tehén és juh tej­ből eddig a bevételük meghalad­ja a százezer forintot. Ma adják át a Nyírteleki Gépállomás gépműhelyét Ma adják át rendeltetésének a Nyírteleki Gépállomás új. há­romhajós gépműhelyét, amelynek beruházási költsége meghaladja a négymillió forintot. A gépjavító műhely korszerű eszközökkel, világítással a gép­állomás 110 saját gépének, s az egész nyíregyházi járás termelő­szövetkezeti gépeinek szervizét, javítását látja majd el, már a következő évben. Célhitel — községfejlesztési alap - társadalmi munka t* új iskola születik Két épület között iskolás gyerekek játszanak az Udva­ron. Harmadikként éppen most nő ki a földből egy tégla épü­let. Néhányan a tetőn dolgoz­nak. Elmondják, hogy bár na­pokon: bélül /felkerül a tető is;, ők még csak néhány hete mun­kálkodnak itt a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalattól. Eddig a téesz építő brigádja dolgozott az épületen. Páll Barna, a nyírbogáti Rá­kóczi Tsz agronómusa hazafelé tart, amikor találkozom vele. Már késő délután van, de még csak most megy ebédelni. Most azonban nem mint agronómus- saí beszélgetek vele, hanem mint tanácstaggal. Mint a köz­ség minden dolgáról, így az új háromtantermes iskola épí­téséről is tájékozott. — Hogyan segített a téesz sz építkezésben? — Mindjárt az anyag szállí­tásnál, rakodásnál kezdődött. A mi szállító eszközeink és embereink látták el szinte az egész munkát. Mindezért ter­mészetesen a község egy fil­lért sem fizetett. A téesz fi­zetett munkaegységgel, de na­gyon sokszor csak társadalmi munkában dolgoztak a tagok. — Nem méltatlankodott a tagság a sok munka miatt? — Szó sem volt róla. Tud­ja, majdnem mindenkinek jár ide gyereke, hogyne segítettek volna szívesen. — És az építőbrigád? — Úgy volt, hogy a mi bri­gádunk végzi el az egész mun­kát a társadalmi munkában elkészített terv alapján. Ment is ez eddig, csak ott követtük el a hibát, hogy nem gondos­kodtunk építésvezetőről, valaki­ről, aki időnként műszakilag • ellenőrizte volna a munkát. A mi mestereinknek azért nincs elég gyakorlatuk az ilyen nagy építkezésekhez. . — Nem számították ki a se­gítség értékét? — Hát ha minden munkát pontosan felszámítanánk, na­gyon sok ezer jönne ki, de csak a legjelentősebbeket tar­tottuk nyilván. Az iskola mellett haladunk el. Az udvaron testnevelés óra van, a ■! lányok kézilabdáznak, hihetetlenül nagy csendben, fe­gyelmezetten. Ok is segítettek az építkezésnél, hiszen nekik épül. — Csak itt mintegy kétszáz felső tagozatos van — ezt már Fábián Károly mondja az iro­dában — képzelje el, ha csak két téglát vittek el fejenként egy szünetben, akkor is meny­nyire haladtak egy nap. Szinte az egész téglát a gyerekek hordták a helyére. — Szívesen csinálnák ők most is mondjuk egy matematika, vagy orosz óra helyett, — mo­solyog az egyik kartárs: — Egyébként én indítottam el az egészet — monja az igaz­gató elvtárs az építkezés tör­ténetéről — még 1959-ben. 18 tanulócsoporthoz mindössze 9 tantermünk van és egy poli­technikai műhely. Nálunk kez­dettől folyik ugyanis, a poli­technikai oktatás. Még ez sem old ugyan meg minden prob­lémát. de nagyon sokat jelent. — És eddig miért nem tudtak hozzákezdeni? — Villamosítás, orvosi lakás építés vitte el a pénzt. 180 ezer forint célhitelt kaptunk most a saját pénzünkhöz a megyei tanácstól, csak így ke­rülhetett rá sor. No, azért így is nehezen ment volna a téesz segítsége nélkül. G. B. A kukoricatermesztők közül az első öröm a Törekvés brigádot érte az őri Petőfi Tsz-ben. Igen, hisz ők láttak neki először a szépen fizető kukorica betakarításához. Te­rületükön átlagosan harminc mázsára számítanak, s amint a képen ez látható, már osztják a prémiumot.is. Két pillanatfelvételhez Nagy a figyelem, hogy egy dekával se legyen keve­sebb, de több se. A betakarításra került 9,5 holdról 184 mázsa kukoricát vettek le, melyből 27,40 mázsát osztot­tak ki jutalomképpen a brigád tagjai között. Első képünk ezt a pillanatot örökítette meg... A kukorica osztástól néhány méterre a kovácsok szor­goskodnak. Szükség van most minden fogatra. Ezen a na­pon már a tizennyolcadik ráfot húzták fel: Miksi József és Hódi Miklós a tsz kovácsai. Szabad idejében azonban be­segít az öreg Ferenczi Gyula bácsi is, a raktáros.., Bőven akad most munkájuk, a nagy szárazságban job­ban kívánja a kerék a ráfot, s erős kerekekre van szük­ség, hisz csak kukoricából 240 holdról kell betakarítani a termést... (Hammel—Farkast 5

Next

/
Thumbnails
Contents