Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-27 / 227. szám

A beregi szarvasmarha-állománynak már 65-70 százaléka az új tájtajtához tartozik Sikeres volt a „Beregi Állattenyésztési Bemutató“ Vasárnap reggel hat termelő­szövetkezeti község közös gazdasá­gaiból és háztáji tenyészeteiből hozták össze Csarodára a tarpai, beregsurányi, tiszaszalkai, tákosi, gulácsi és a helyi parasztok a legszebb állataikat; amelyek már a fajtaátlakító keresztezésből származnak. Varga András, a járási tanács vb elnökhelyettesének megnyitó szavai után két bizottság kezdte meg a felhajtott állatok szemlé­jét, egyik bizottság a tehenek, a másik pedig a növendékek bí­rálatát végezte. legjobb egyedeiveí. A tenyészbi­kák — amelyek nem importból származnak — ópályi tenyésztés­ből kerülnek ki, ahol a fejési átlag évekre visszamenőleg' az ötezer liter felett vao. A beregi táj szarvasmarha- állományának mintegy <0 szá­zaléka már az új tájfajtához tartozik. A teheneknek 40 százaléka ke­resztezett. A keresztezett tehe­nek a járási átlagnál máris 4— 500 liter tejjel többet adnak egy laktációban, pedig ez csak az első és második laktáció eredménye, ami még tovább javul. A további keresztezésekkel, valamint a jobb tartási viszonyok megvalósításá­val, amikor ez a tájfajta egy szilárd állomány lesz a 3—4000 literes átlag lesz ezen a tájon is az egy laktáció tejhozama. Végül Szkita elvtárs felhívta a tenyésztők figyelmét a közvetlen előttünk álló feladatokra, elsősorban a takarmány biz­tosítására. Majd emlékeztette a szövetkezetek vezetőit, a múlt évben megjelent kor­mányhatározatra, miszerint tenyészállatot a keresztezeíl- ből a beregi tájról kiszállí­tani nem szabad. Az előadás után a bizottság elő­terjesztette az értékelést, majd kiosztották a jutalmakat és az okleveleket, A termelőszövetkezeti tehené­szetek között kiosztottak egy te­nyésztési és egy tőle,} esi díjat is, előbbit a csarodai Vörös Csil­lag, a tejelésit pedig a Tiszaszal- kai Búzakalász kapta. A közös tehenészetben 1. a tar­pai Győzelem Fátyol tehene, 2. díjat kettő kapott, a tiszaszalkai és gulácsi tsz tehenei, 3. díjai három, a beregsurányi. tákosi és csarodai szövetkezetek tehenei. A növendékek első díját a be­regsurányi tsz Bori nevű üszője kapta, a második a csarodai tsz Juci nevű üszője, a két harma­dik pedig a gulácsi és a csarodai szövetkezetek egy-egy üszője. A háztáji tehenek között efcő lett Veres Zoltán gulácsi tenyész­tő Manci nevű tehene. Az üszők között első díjat Ács József csa­rodai tenyésztő Manci nevű üsző­je vitte el. A háztáji tenyésze­tek is kaptak második és harma­dik díjakat, valamint számos ok­levelet osztott ki a bizottság. Harmadik évben rendezték már meg Beregben ezt a seregszem­lét és a legszebb állományt ez a bemutató produkálta. Remélhető­leg ez a fejlődés még gyorsabb lesz és jövőre még szebb állo­mányt mutatnak be. (Cs. B.) Értékes juhtakarmányt nyernek télre a zsombolyázott napraíorgótányérból a csen- geri Lenin Tsz-ben. Nem volt könnyű dolog 70 darab szép jószág közül a legszebbeket, legjobbakat ki­válogatni. A bírálatok befejezése után a megjelent állattenyésztőknek, tsz elnököknek Szkita Józisef, a megyei törzskönyvi felügyelőség vezetője tartott előadást. Előadásában ismertette ennek a tájnak a szarvasmarhatenyész­tési történetét és számokkal, pél­dákkal illusztrálta azt a nagyfo­kú külterjességet, kulíurálatlan- ságot, ami itt a legutóbbi Időkig volt. Ilyen körülmények között csak az igénytelen magyar-szürke szarvasmarha maradhatott meg zömmel ezen a tájon. Kormányzatunk látva ezt a múltbéli súlyos örökségei 1952-ben úgy döntött, hogy az itteni magyar és import­ból származó borzderes faj­ták keresztezéséből tenyész­tenek ki egy tájfajtát Azóta ez a munka egyre szélese­dett és ma már borzderessel 54 községben folyik a fajtaátalakí­tás. Az elmúlt évek felmérései sze­rint a beregi falvakban megho­nosodott magyar tehenek átlagos tejhozama 1200 liter körül volt. Ezt a fajtát keresztezik egy 5—6 ezer litert adó borzderes törzs Épül a magyar fiisiiiÉsratóri« ij offiiona A Budakeszi utón épül az líj, impozáns külsejű filmlaborató­rium. A hazai építészetben egyedülálló megoldás a kazán- ház hatalmas, héjszerkezetű kupolája. A szakemberek az épület célszerűsége mellett nagy figyelmet fordítottak a gyár­telep esztétikai vonalaira is. A 110 millió forintból épülő la­boratórium a tervek szerint 1963-ra készül el. A képen az építkezés. (MTI Fotó: Kácsor László felvj Több, mint három és fél ezer fiatal vesz részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban a szálkái járásban Nemrégiben értékelte a KISZ mátészalkai járási bizottsága, há­nyán vesznek részt a fiatalok közül az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalomban, Megállapitort- ták, hogy több mint három és félezer fiatal jelentkezett, mely közül 2261 a KISZ-tag. A fél év értékelése alapján ed­dig a munka feltételt 1792 fiatal teljesítette, s a termelési feltéte­lekben is szép eredmények szület­tek. Nem lesz probléma a moz­galomban meghatározott kultu­rális pontok elérésével, csupán a sport feltételek teljesítésében van lemaradás, hisz eddig csupán a benevezett fiatalok közül 280-nak van bejegyezve ez az eredmény. Békegyüléseket fart Pcnlek Ferene niciíjénli ben Ma reggel 9 órakor megyei bé­keaktíva ülést tartanak Nyíregy­házán. Az előadást a nemzetkö­zi helyzetről Péntek Ferenc' elv­társ, az idegennyelvű lapok fő- szerkesztője tartja. Délután 4 órakor Záhonyban tart békegyü- lést. Csütörtökön délelőtt Fehér- gyarmaton, délután Csen gerben a TIT és a Megyei Népfront Bi­zottság közös rendezésében tarta­nak békegyűlést. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technik«* 208 diákja segít a betakarításban Hétfőn reggel utaztak el négy hétre a mezőgazdasági technikum diákjai, hogy segítsenek más me­gye állami gazdaságainak a be­takarítási munkákban. A diákok Békés megyei Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban, a Hidasháti Állami Gazdaságban és a Csong- rád megyei Pankotai Állami Gaz­daságban fognak dolgozni. A munkáért kapott összeget tanul-, mányi kirándulásra használják fel. A tervek szerint az egyik osztály Csehszlovákiába, a másik, osztály magyarországi körútra szeretne menni. Ás oktatás — a népművelés — a község fejlesztés — és a felvásárlás a baktalóránthási járási tanácsülés napirendjén Szombaton délelőtt ülést tartott a baktalóráníházi járási tanács. Az időszerű feladatokról elhang­zott beszámolók és hozzászólások után megfelelő határozatokat hoz­tak az eredményes tevékenység biztosítására. Megvizsgálták az 1960/61. tan­év eredményeit és hiányosságait. Megállapították, hogy az elmúlt esztendőben külö­nösen a nevelői öntudat és az alapismeretek megszilár­dítása volt sikeres, j A mulasztások és az osztályzat- lanok száma csökkent. A soron- következő tanévben az eddigi­nél nagyobb gondot ftírdítanak , a felnőtt oktatás megszervezésé­re. A községi tanácsok tagjai, a tömegszervezetek vezetői haté­konyan segítik a dolgozók általá­nos iskoláinak, a továbbképző iskoláknak, az ezüstkalászos és analfabéta tanfolyamoknak a szervezését. Baktalórántházán és Vaján kihelyezett mezőgazdasági j A tarpai Győzelem TermelőszÖ- í vetkezetben az idén épültek fel a modern baromfiházak. A ter- ; melőszövetkezet az idén a telep- re és a házakhoz pontosan ki- lencvennégyezer darab csibét szállítottak le. A nagytömegű baromfitartás — a kezdeti nehéz­ségeket is számolva — kifizető­dő a szövetkezetnek. Egész éves átlagban 8.2 százalékos volt a csibék elhullása. Az új takarmányozási rendszer — a hagyományos helyett a ba­romfitáp etetése — javította az technikumok segítik a szak­emberképzést. A művelődési osztály Vaja és Pusztadobos községekben vizsgá­latot indít az átlagosnál na­gyobb mérvű osztályismétlők okainak feltárására és megszün­tetésére. A nevelőtestületek úgy igyekeznek végezni munkájukat, hogy a VIII. osztályos tanulók közül év végén ne legyen egyet­len osztályismétlő diák. Jóváhagyták a járás 1961.62. évi népművelési munkatervét is. A munkaterv elemzi a járás gazdasági, politikai, kulturá­lis helyzetét és ennek alap­ján szabja meg a minden eddiginél változatosabb, a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek igényeit is figyelem- bevéve a feladatokat. Részletesen foglalkozik az isme­retterjesztő, a könyvtári, a mű­vészeti munka, a mozi üzemek tevékenységének problémáival és teendőivel. ;• — -vjk — állományt és csökkentette a rá­fordításokat. Korábban .4,10 ki­logramm abraktakarmányra volt szükség egy kilogramm baromfi­hús előállításához, baromfitápból j három kilogramm elegendő. Az eddigi eladásokat leszámít­va, ez idő szerint 62 ezer ba­romfi van a szövetkezetben — az egyhetes korútól a rántani- valóig. A jövő évben még na­gyobb méretekben foglalkoznak a termelőszövetkezetben a ba­romfi nevelésével. A korábbi évekhez viszonyít­va visszaesés tapasztalható a községfejlesztési munkákban. Az anyag és kivitelező hiány mellett mindenekelőtt az a tény akadá­lyozza a községfejlesztési tervek teljesítését, hogy a termelőszö­vetkezeti járássá alakulás új kö­rülményei között még nem kris­tályosodtak ki az új módszerek A termelőszövetkezetek vezetősé­gei saját munkájukra hivatkoz­va nem kapcsolódtak be a szük­séges mértékben a községfejlesz­tési munkákba. A községi tanácsok sem fog­lalkoztak érdemlegesen köz­ségpolitikai kérdésekkel, ke­vés intézkedést tettek a mun­ka megjavítására. Az őszi betakarítások és veté­sek után azonban jelentős mér­tékben csökkenthető az elmara­dás. Ehhez csak az szükséges* hogy a tanácsok, tömegszerveze­tek, termelőszövetkezetek vezetői már most kezdjenek hozzá a köz­ségfejlesztési munka szervezésé­hez. Néhány fontos mezőgazdasági termék és termény felvásárlása nem a legkedvezőbb. A jövőben több' gondot fordítanak arra, hogy a felvásárlási előirányzatok a termelőszövetkezetek terveiben, a termelésben realizálódjanak és a háztáji gazdaságok meg­felelően kiegészítsék a ter­melőszövetkezetek áruterme­lését. A tanácsoknak és azok végrehaj­tó bizottságainak továbbra is fontos feladatuk lesz, hogy a meggyőzés, az agitáció eszközei­vel előmozdítsák a termelési és értékesítési szerződések kötését. Péter László. Közel százezer baromfi a tarpai Győzelem Tsz ben &

Next

/
Thumbnails
Contents