Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-26 / 226. szám

'fiiét t«i . «gr »»íKJ«*«* Xm ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Ara 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 26, KEDD Hz őszi árpa vetési tervét 109 százalékra teljesítették a megyében A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya a legfrissebb tá­jékoztató jelentésében az őszi betakarítás és szántás-vetés ed­digi állását elemzi. Ezek sze­rint a burgonyának 46, a nap­raforgónak 12, a kukoricának 8, a cukorrépának 23 és a silóku­koricának 67 százalékát takarí­tották be. A burgonyabetakarí­tás általánosan lassú ütemben halad, de különösen nagy le­maradás tapasztalható a nyír­bátori, vásárosnaményi és bak­tat járásban. A nyíregyházi já­rásban a napraforgót 2120, a silókukoricát 1720, a burgonyát 13 ezer holdon takarították be, a kisvárdai járásban 2300 hold­ról törték le a kukoricát. A termelőszövetkezetek a ve­tőszántásnak közel felét végez­ték el, 67 ezer holdon műtrá­gyáztak. A műtrágyakészletek túlnyomó többségét az őszi ve­tések alá adták. Eddig 32 ezer holdon lett el­vetve a kenyérgabona. A rozs­vetéseknek nagyobb ütemet szükséges adni a kisvárdai, nagykállói, nyíregyházi és nyír­bátori járásban. A nagykállói járás tszcs-i eddig mindössze 80 holdon vetettek kenyérga­bonát. A korai kalászosok vetési ter­vét már túlteljesítették a me­gyében. Az őszi takarmányke- ! verek vetését 141, az őszi ár­páét 109 százalékra teljesítet­ték. Ösztönöz a munkafegyelemre, A HAH* pártkonerressztts #15(1 A szovjet dolgozók készülnek a XXII. pártkongresszus mél­tó fogadására. A képen: a Szovjetunió és a világ második legnagyobb vízierőmüve, a Bratszki Vízicrömű építése. (MTI Külföldi Képszolgálat) I I Sürget a burgonyabetakarítás — Októberben üzemel az almakombinát — Bővült az árukészlet Tájékoztató a MESZOV-nél javítja a szövetkezeti munkaerőhelyzetét a pénzbeni díjazás rendszere — Tájékoztató a termelőszövetkezetek jövedelemelosztási módszereiről Az őszi nagy feladatokból a felvásárló és értékesítő kereske­delem is jelentős részt vállal. A mezőgazdasági termelvények be­takarításával párhuzamosan meg­növekszik a szerződéses és sza­bad-áruk értékesítése, ugyanak­kor fellendül a termelőszövetke­zeti parasztok érdeklődése az iparcikkek vásárlása iránt A MÉSZÖV igazgatósága a A burgonyának mát Az , ország burgonyaellátásának egyharmada megyénkre hárul. E feladat végrehajtása bizonyos fo­kig nehézségbe ütközik a ked­vezőtlen időjárás miatt Azonban, ha a termelőszövetkezetek eleget tesznek a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségüknek, azok a szövetkezetek, amelyek esetleg még nem tették meg, burgonya­szüret után szállítási pótszerző­dést kötnek — akkor a nehézsé­gek jelentős mértékben megold­hatók. A szükséglet fölötti burgonya értékesítése még most, betaka­rítás után, azért is indokolt úgy a közös, mint a háztáji gazdaság részéről, mert a tavaszig való tárolással csupán a romlás ve­szélye nő, s korántsem a felvá­sárlási ár! A gyümölcs Téiialma termésünk, jobb, mint a tavalyi volt. A felvásárlási árak is — nyugodtan mondható — jók. így, e két tényező ked­vező összhangjának eredménye­ként, megvan a lehetőség a zök­kenőmentes értékesítésre. A gön­gyölegek (ládák), és a szállítás kérdése rendeződött. Az alma feldolgozásánál már jelentős segítséget ad a fősze­227 milliós Ezt követően Aczél elvtárs az áruellátás időszerű kérdéseiről el­mondotta: nem volt még példa arra, hogy annyi áru lett volna a szövetkezeti kereskedelem ellá­földművesszövetkezetek felvásár­ló és iparcikkértékesítő hálózatá­nak az őszi időszakban meglévő feladatairól adott tájékoztatást a sajtó és rádió képviselői részé­re. A tájékoztatón Aczél Béla elvtárs, az igazgatóság elnöke, a kereskedelem szakvezetői részle­tekbe menően feltárták az eddi­gi eredményeket, a további fel­adatokat. prizmában a helye A burgonya mielőbbi betakarí­tását több tényező indokolja; a várható termés már nem nő: a talajban élősködő férgek, pajo­rok, egyéb élelem híján, nagy pusztítást visznek végbe a gu­mókban; a burgonyaföldet sür­gősen elő kell készíteni az őszi vetésekhez. A feladat tehát nem más, mint minden erővel végez­ni és befejezni a burgonya be­takarítását. A kereskedelem, a tsz-ek és a háztáji gazdaságok hasznára, a szállítások meggyorsítására, mér­sékelte a burgonyaszabványokat: az eddigi szokásos szabványhoz viszonyítva általában egy centi­méteres méretnagyság-csökkentést eszközöltek az egyes osztályok­nál. és a zöldség zomban a nyíregyházi aimakom- binát tároló és feldolgozó részle­ge, amely a végleges feldolgozó kapacitásának mintegy felét bo­csátja rendelkezésre. A zöldségellátásban már kevés zökkenő volt az idén. S a mind­jobban biztosított belső ellátás mellett más igények is kielégít­hetők. árukészlet tusára, mint az idén. Összesen 227 millió forint értékű árukész­lettel kezdi meg a negyedik ne­gyedévet megyénk földműves­szövetkezeti kereskedelme. Ez lé­nyegesen több a tavalyinai. Ez a szám egyúttal azt is jelenti, hogy az őszi, téli vásárlások al­kalmával nem lesz baj a meny- nyiséggel. Aczél elvtárs elmon­dotta: szélesedett a választék is, a nagyobb mérvű szakosítással tökéletesebbé tették a falvak áruellátását. A bő választék,, a nagy mennyiség és a korszerű, kulturáltabb eladási formák al­kalmazása azt igazolja: lassan el­tűnik a különbség a falu és a vá­ros áruellátása között. Sokat fejlődött az elmúlt idő­ben megyénk szövetkezeti ven­déglátóipara — közölte Aczél elv­társ. Több helyütt városra is be­illő cukrászda, presszó és étterem áll a lakosság rendelkezésére. Az a cél, hogy falun is megszüntes­sük a szórakozó helyek kocsma jellegét, ízléses, korszerű falato­zókká szervezzék át. Néhány he­lyen már ötórai teával próbálkoz­nak, s bizonyára helyeselni fog­ják azt is, hogy a jövőben min­den szövetkezeti vendéglő étlap­jára be kell állítani a gyümölcs- féleségeket is. A Mátészalkai Gépállomás az őszi munkák segítésében Közös gazdaságaink a íelada-1 tok végzésében mind jobban szá­mítanak a gépállomásokra. Igyek­szik ennek jól eleget tenni a Mátészalkai Gépállomás is. Baráth Sándor, a gépállomás üzemgazdásza azt mondja, hogy szinte valamennyi gépük mun­kában van. S ha a „sorrendet” nézzük, valóban emellett szól a tény. 9 gép ugyanis maglucernát, maglóherét .és csillagfürtöt csé­pel a környék termelőszövetkeze­teiben. Másik kilenc silózásoknál dolgozik és 15 vontató e munka- folyamathoz tartozó szállításokat végzi. 3 kombájn csillagfürtöt arat-csépel; 3 a burgonyaszedést sietteti. A többi vetési talajelő­készítésnél és a vetési munkák­nál segíti a szövetkezeti gazda­A Földművelésügyi Miniszté­rium szövetkezetpolitikai főosz­tályán elkészült a legújabb fel­mérés a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemosztási for­mákról. Ebből kitűnik, hogy az idén tért hódítottak a hagyomá­nyos munkaegységrendszert to­vábbfejlesztő részesedési formált, s általában tapasztalható ezek kedvező hatása a közös munká­ra. A hagyományos munkaegység- rendszert minden kiegészítés nélkül ma már a szövetkeze­teknek csak mintegy húsz százalékában alkalmazzák. Az állattenyésztésben ennél több helyen maradt meg a régi for­ma, mert itt a munkaegység­normák amúgy is figyelembe ve­szik a hozamokat. A legelterjed­tebb, a szövetkezeteknek mintegy háromnegyedrészében bevezetett módszer most a premizálással ki­bővített munkaegység-rendszer. A premizálásnak több formáját al­kalmazzák, de a jutalmazást a legtöbb helyen a terven felüli termés vagy termék mennyisége szerint osztják el. Az idén már többszáz, főként Pest- és Heves megyei szövetkezetben eredmé­nyességi munkaegység-rendszer alapján részesedik a tagság a jövedelemből. Ennél a módszer­nél előre megállapítják, hogy egy-egy egységnyi termény elő­állításáért mennyi munkaegység jár. Az eddigi jövedelemrészese­dési megoldások közül ez ösz­tönzi legjobban a tagságot a hozamok növelésére. Az idén — egyenlőre kísérlet­képpen — teljesen új, s az eddi­gieknél fejlettebb jövedelemré­szesedési rendszert is bevezettek. A pénzbeli munkadíjazás mód­szerét 35 régi, megszilárdult, erős gazdasággal és megbízható számvitellel rendelkező szövetke­zet alkalmazza, igen jó ered­ménnyel. A jövedelmet — az előre megállapított normák szerint — a teljesítmények szerint osztják el, s a részesedést minden hónapban készpénz­ben fizetik. Ennek ösztönző hatása máris le­mérhető: az új módszert alkal­mazó szövetkezetekben tovább erősödött a munkafegyelem, » családtagok is nagyszámmal vesz­nek részt a munkában, a fiatalok is szívesen maradnak a szövet­kezetben, sőt azok is visszatér­nek akik közben már másutt ke­restek munkát. Az idei kedvező tapasztalatok alapján mind több termelőszö­vetkezet érdeklődik a pénzbeni munkadíjazás iránt, s szándéko­zik azt a jövő évben bevezetni. A Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztály» ezért az ősszel országos tanácskozást rendez az új jövcdelcmosztási módszert alkalmazó szövet­kezetek vezetői részére, s utána tájértekezleteken tájé­koztatja a tapasztalatokról az ér­deklődő szövetkezeteket. A pénz­ben: munkadíjazás az idén még csak kísérlet volt, s együtt járt néhány kezdeti hiányossággal. Ezért most — több tudományé» intézmény részvételével — to­vább tökéletesítik a normatéte­leket és a nyilvántartási rend­szert. Elkészült a Guszev-lelepi vasúti aluljáró Tegnap a délelőtti órákban ad­ták át rendeltetésének a Guszev telepi vasúti aluljárót. Az alul­járó építési költségei kétmillió 200 ezer forintot tesznek ki. A munkálatokat a MÁV építési osz­tályának hídépítési részlege vé­gezte el. Az 1960 novemberben elkezdődő munkálatokat gátolta, hogy az építés alatt zavartalan vasúti forgalmat kellett biztosí­tani. A forgalmat újszerű hidal»» kai úgynevezett províáumokkal biztosították. Ezeket 50 tonná» vasúti gőzdarúkkal emelték ho- lyére úgyszintén az előregyártó*# tetőszerkezetet is. A három mé­ter széles 2,5 méter magas és m több, mint 200 méter hosszúi aluljáró zavartalan, balesetmente» gyalogos forgalmat biztosít. A* aluljáró villamosítását a MÁV végezte el.

Next

/
Thumbnails
Contents