Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-12 / 188. szám

A pártkiadványok terjesztése fontos pártmunka A megyei párt-végrehajtó bi­zottság rendszeresen megvitatja a pártkiadványok terjesztésével összefüggő kérdéseket. Ez is bi­zonyítja, hogy a terjesztés fon­tos pártmunka, a megyei párt- bizottság is elsőrendű feladatá­nak tartja. Az utóbbi években, amióta a párttagok és a dolgo­zók érdekeinek, igényeinek leg­jobban megfelelő kiadványok je­lennek meg, s csak a helyi igé­nyeket veszik figyelembe, sokat javult a helyzet. Egyre több ol­vasóhoz jut el a párt elméleti és politikai folyóiratai, regények, tájékoztatók. Az eredmények ellenére sem lehetünk azonban elégedettek. Számos pártszervezetben még most sem törődnek megfelelően ezael a fontos pártmunkával. Mándokon egy éve szinte egyál­talán nem folyik a pártkiadvá­nyok terjesztése. A megyei és városi tanács pártszervezetében sem az igényeknek megfelelően végzik ezt a munkát. Rétközbe- rencsen a pártvezetőség tagjai egymásra igyekeznek hárítani mulasztásukért a felelősséget. Az ilyen és ehhez hasonló hibák megszüntetése érdekében a me­gyei párt-végrehajtó bizottsága megfelelő határozatokat hozott. Ennek értelmében létre kell hoz­ni a járási társadalmi bizottsá­gokat, s tartalmi, módszerbeli segítséget kell adni a terjesz­tés megjavítása érdekében. Időközönként a járási párt­végrehajtó bizottságok rendsze­resen beszéljék meg a terjesztés­jel kapcsolatos feladatokat. Tag­gyűlésen bízzanak meg hozzáértő elvtársakat a terjesztési munká­val. Fontos, hogy a dolgozók mi­nél nagyobb tömegeihez jusson el a párt kiadványai. Ezt azon­ban csak a tömegszervezetek be­vonásával, segítségével lehet el­érni. Az is szerepel a határozat­ban, hogy a könyvtárakban le­gyen megfelelő politikai iroda­lom, a járási pártbizottságok fél­évenként tanácskozzanak a ter­jesztéssel foglalkozó aktívákkal. A határozat szellemében a má­tészalkai járásban lényeges ja­vulás történt a terjesztési mun­kában. A járási pártbizottság több alkalommal foglalkozott ez­zel a kérdéssel és az alapszer­vezetek vezetőinek, tagjainak becsületes munkája eredménye­ként rendezték korábbi mulasz­tásaikat. Kocsordon Hunyor Ár­pád elvtárs mindig időben meg­rendeli a szükséges anyagokat és el is juttatja azt az olvasókhoz. Javult a munka a fehérgyar­mati községi pártbizottságon, a nyíregyházi Gépjavító Vállalat, a MÉSZÖV és még számos párt- szervezetben. Nem mindenütt szereztek ér­vényt azonban a határozatnak. A járási társadalmi bizottságok ke­vésbé töltik be szerepüket. Sok helyen még mindig hónapókig felbontatlanul hever a megren­delt anyag. A hibák megszünte­tésének elősegítésére és az ered­mények fokozására a napokban megalakult a megyei pártbizott­ság ágit. prop. osztálya mellett működő megyei társadalmi bi­zottság, amelynek tagjai a Kossuth Könyvkiadó megyei Ki- rendeltségével együtt hivatott a feladatok megoldására. Segítik Műtrágyát szór Fontos ember Csorvási Gedeon traktoros a Csengeri Állami Gazdaság föld jén. (Hammel József felvétele). 23 ifjú nő harca a „szocialista brigád cím elnyeréséért Gyulatanyán Lajos bácsi, a nagygéci Kossuth Tsz-ben igen fontos embernek számít. Közel egyévtized óta él a nagy családban. Négy éve nyugdíjazták, de a munkától az ismerős arcoktól nem tud meg­válni. Elvállalta a nappali őr­ködést, ami nem kárhoztatja tét­lenségre. No nem a közös va­gyon őrzése ad gondot, hiszen azt mindnyájan óvják, más ház­körüli munkái akadnak. A ko­cák itatása, takarítgatás, télen a kályhák fűtése foglalja el. Jól lehet mindezeket nem fektették írásba, dehát Ferenczi bácsi meg sem tudna lenni munka nél­kül. Körülötte három fia dolgozik a szövetkezetben, leányai kirepül­tek a család fészkéből. Mikor összejön a család van miről be­szélgetni. Mert a szót persze leginkább Lajos bácsi viszi. Az már beosztásával is jár, hogy mindenről tud, ami a szövetke­zetben történik. Megbecsült bol­dog öregkora van Ferenczi bácsi­nak. —Hammel Mostanában kevés olyan vál­lalkozásról hallottunk, amilyen­ről Menyhárt Sándor, a Gyula­tanyai Kísérleti Gazdaság szb. titkára adott hírt lapunk olva­sói számára. Ennek a vállalko­zásnak az a fő nevezetessége, hogy az említett gazdaságban 23 fiatal nő indult harcba a „szocialista brigád” cím elnye­réséért. Ahhoz, hogy ezt a megtisztelő címet elnyerhessék, többek között vállalták a 100 mázsás burgonyatermesztési moz­galom feltételeinek teljesítését. Ezt azzal a megszorítással, hogy a termés fele arányban alkal­mas lesz vetőgumónak. A ter­melékenység emelése érdekében azt a feladatot tűzték ki, hogy egy mázsa burgonya 10 órás elő­állítási idejét 5 órára szorítják le, 135 forint önköltségi tervvel szemben 125 forintot érnek el, a téli tárolási veszteséget a ter­vezett 10,5 százalék helyett 5 százalékra csökkentik. Ezeken kívül magukra nézve kötelező­nek ismerték el a „szocialista brigád” cím elnyerésének olyan szokásos feltételeit is, mint a jó kollektív szellem kialakítása, kölcsönös segítség a munkában, a párt- és kormány-határozatok tanulmányozása és végrehajtása, általános műveltség emelése, harc a munkafegyelem megszi­lárdításáért stb. mozgalmuk ki­fejezőjéül ezt a jelmondatot vá­lasztották: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!” A gyulatanyai nőknek sok si­kert kívánunk. Ügy gondoljuk, hogy a megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben dolgozó nők szá­mára példájuk követésre méltó. Tízéves a RaUamazi Vegyes KTSZ FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 144. Ez az eszköz a Föld elpusztítására szánt deuteron adag volt. — Mikor történt ez? — 1915 áprilisában egy fiatal belga tudós dolgozatot tett közzé, amelyben ti­zennégy esztendőre összeállította a Venus átlagos évi hőmérsékleteit. Valamennyi negyven Celsius-fok körül mozgott, csupán a megfigyelés utolsó esztendejében szökött a hőmérséklet kétszázkilencven Celsius- fokra. Ez az emelkedés csaknem egy hó­napig tartott. De ez a nagy háború idején volt... amikor senki sem foglalkozott a csillagászati ábrándképekkel... s a dolog feledésbe ment azzal, hogy egyszerűen egy kezdő tudós hibájának tekintették. Megszólalt a telefon. Oszvatics hívta Arszenyevet a központba, mert a Földről akartak vele beszélni. Arszenyev távozott. — És mind elpusztultak? — fordul­tam a fizikushoz, aki még mindig a pult fölé hajolva egy nagy mikroszkóppal vizs­gálta a lefényképezett diagrammokat. — Mindnyájan? Hogy lehet az? Mért nem menekült meg senki, még a legmélyebb föld alatti barlangokban sem, ott ahol az a fekete plazma van... De hátha a bolygó valamelyik távoli részén vannak még?... — Valóban nem tudhatjuk, hogy azok közül a lények közül már egy sem él-e — felelte a kínai —, s ha mégis még va­gyunk erről győződve, ez azért van, mert megbízunk lángelméjükben. Ez gúnyosan hangzik, de így van. Hallgattam. — Elpusztítani saját magunkat ab­ban a hitben, hogy egyúttal az egész vi­lágot elpusztítjuk — nagy kísértés... A kínai Télig lehúnyt szemmel nézett rám. Kis idő múlva Arszenyev lépett be. Izgatott volt. — Ide hallgassatok! — kiáltotta. — Emlékeztek a „jelentésnek” arra a részé­re, amely annyira megdöbbentett bennün­ket, ahol arról van szó, hogy valakit vagy valamit kerestek a Föld lakóin kívül? Mi azt hittük, hogy a bolygóközi rakéta uta­sai nem vették figyelembe az embereket, mert valami más lényeket, a civilizáció „valódi” megteremtőit keresték... Most az egész dolog kiderült! A Földön újra fel­dolgozzák a „jelentés” megfejtését azok­nak az anyagoknak a segítségével, ame­lyeket mi juttattunk oda, és íme az ered­mény: ők egyáltalán nem „a civilizáció megteremtőit” keresték, sőt semmilyen lényt sem... hanem azt kutatták, vannak-e olyan berendezések, amelyek a pusztító töltetet felfoghatnák és visszalőhetnék rá­juk! — Ügy van', ez lehetséges! — jegyezte meg Lao Csu és felállt. — Az egész szö­veget közölték? — Egyelőre nem. Dubois megígérte, hogy egy félóra múlva közli. Gyere velem. Lao, önt is megkérem, Csandraszekár kar­társ, tovább adhatják a számítások követ­kező részét. A matematikus eddig a Marxnál dol­gozott a szigetelő falak mögött, s most előjött az ajtóként széjjelhajló elosztó táb­lák közül. Én még mindig egy helyben álltam- A tudósok beszélgettek, hangjuk messziről szállt felém. — Ez volt a vége... — jegyeztem meg. — El akartak pusztítani... Van ebben va­lami felfoghatatlan. Nem tudom megér­teni: valóban a gonoszság megtestesítői voltak? E szavak után csend lett. Csandrasze­kár a pult mellett dolgozott s most le­eresztette a kezét a benne tartott műszer­rel együtt. — Én nem hiszem — felelte. — Vagyis?... A kábel végeit a Marax lapjára dob­ta. — Mit tudunk a bolygó lakóiról? Semmit. Nem ismerjük külsejüket, még csak nem is sejtjük, milyenek voltak, nem tudjuk mi töltötte ki életüket s az ezer meg ezer dolog közül, amelyek éle­tük gazdaságát jelenthették, a valóságban csak egyet ismerünk: azt a tervüket, hogy bennünket el akartak pusztítani. (Folytatjuk) tározta az előttük álló további feladatokat. Tíz évvel ezelőtt kisiparosok társulása alapján 18 munkással kezdett dolgozni a szövetkezet. A kezdeti 9400 forintos alapot a befizetett részjegy és az egy­két tag által bevitt ósdi meg­munkáló-gépek képezték. A tízéves fejlődés ezeket a számokat megsokszorozta. A ré­gi megmunkáló-gépeket új, mo­dern gépek váltották fel és eze­ken már vidámabban, gyorsab­ban folyik a munka. Tízév alatt a taglétszám több mint háromszorosára, a szövetkezeti alap majdnem negyvenszeresére emelkedett. A szétszórt kis mű­helyeket új, modern üzemház vál­totta fel, amelyet nemrégen avattak. A szövetkezet dolgozói büsz­kék is az elért eredményekre és úgy döntöttek, hogy a húsz­éves évfordulóra még szebb eredményeket fognak felmutatni. Ennek egyik döntő eredménye lesz, hogy a községi pártbizott­ság segítségével a szövetkezet­ben önálló MSZMP alapszerve­zetet hoznak létre. 250—300 mázsa dinnye naponta Javában tart a dinnyeszezon, a kereskedelemnek gondoskodnia kell, hogy ki tudja elégíteni a lakosság ez irányú igényét. A MÉK-tdl szerzett értesüléseink alapján a dinnyeellátás terén nin­csen fennakadás, a megyét meg­felelően ellátják az idén dinv- nyével. A napi forgalom körül­belül 250—300 mázsa. Különö­sen a baktai, nyírbátori és a nyíregyházi járás termelőszövet­kezetei szállítanak sok dinnyét, amiből még külföldre is jut. A szükségleten felüli mennyisé­get néhány napja Lengyelor­szágba és Csehszlovákiába szá4- títják. 5 életkelteni a járási társadal­mi bizottságokat, hogy azok be­töltsék szerepüket. Célul tűzték, hogy rövidesen eljutnak minden pártszervezethez, megvizsgálják a terjesztési munkát. Főleg a politikai felvilágosító munkát kell fokozni. Nem tűr halasztást az elfekvő anyagok rendezése sem. Pártvezetőségi üléseken és más összejöveteleken célszerű megbeszélni a terjesztés politikai jelentőségét. A párt- szervezeteknél a pártkiadványok terjesztésével foglalkozó elvtár­sak mellé érdemes újabb segí­tőtársakat bevonni, hogy a köz­ségekben is kollektív munka le­gyen a terjesztés. Szükséges, hogy mindenütt ismerjék: a ter­jesztés ugyanolyan pártmunka, mint — többek között — a tag­jelöltekkel való foglalkozás és más pártmegbízatás. Ha fokozó­dik a terjesztéssel foglaiKozójk megbecsülése, munkájuk elisme­rése, bizonyára nem marad el az eredmény. Nagy Tibor A napokban ünnepelte fenn- , állásának tízéves évfordulóját a I Rakamazi Vegyes Kisipari Ter­melőszövetkezet. Pozsonyi Lász­ló, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a szövetke­zet tízéves munkáját, beszélt az elért eredményekről és mégha-

Next

/
Thumbnails
Contents