Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-09 / 184. szám

jelentéseit az országos verseny fronttárái Beje feste a cséplést, 20 asásalékkal túlteljesítette értékesítési tervét a nagyvarsányi Szabadság Tsz A nagyvarsányi Szabadság Tsz tagsága és vezetősége nagy érdeklődést tanúsított az orszá­gos cséplési verseny iránt. Szor­gos munkájuk eredménye, hogy a cséplést befejezték — és mi­vel rozsból másfél mázsával jobb volt az átlagtermésük —, a ter­vezett kenyérgabona értékesítési feladatuknak 120 százalékra tet­tek eleget. A legnagyobb nyári munkával egyidöben a kapásoknál elvégez­ték a harmadik talajmunkát, a kukoricánál — a negyedik — a gazoló kapálást. A tarló szántását 35 fogat és egy traktor végzi s e munkájuk háromnegyed részét is elvégez­tek. Befejezték a lucerna beta­karítását, a csillagfürt aratását, és hatvanegy holdon végeztek má­sodvetést. A város tsses-i is versenyeznek A csengeri és tiszalöki járások országos versenyfelhívásához Nyíregyháza város tanyabokrai­ban működő termelőszövetkezeti csoportok is csatlakoztak. Saját­ságos adottságaik következtében a Vajda-bokori tanácskirendelt­ség területén lévő tszcs-k augusz­tus 7-én a következőket állapí­tották meg a versennyel kap­csolatban és újabb vállalást tet­tek; A termelőszövetkezeti csopor­tok augusztus 12-re befejezik a cséplést, 20-ig a tarlószántást, és 5 százalékkal túlteljesítik ke­nyérgabona értékesítési tervüket. A versenyben vállalják, hogy szeptember 1-ig a csoporttagok befizetik a közös alapra meg­szavazott holdankénti 200 forin­tot. Az őszi kenyérgabonavetést nagyüzemi táblákon végzik el. Mikor a tsz vezetőségének, és a gépnél dolgozó tagoknak tudo­mására jutott az országos csép­lési versenyfelhívás, s azt is megtudták, hogy benn a község­ben, Nyírlugoson augusztus 5-re vállalták a cséplés befejezését, el­határoztuk — bár csak egy csép­lőgépünk volt —, hogy erre az időpontra mi is végzünk. Azonban géphiba miatt sok bosszúságunk volt. A gépállomás aztán Getzmájer János szerelőt elküldte a mi gépünkhöz. Rend­szerint pirkadáskor kezdtük a munkát, és a sötét estéken saját Szuper-Zetorunk világított a csép- lésnél. Sok segítséget adtak a tsz-tagok szabadságon lévő hoz­zátartozói is, mint például Csip­kés György és Sinka Sándor. Di- ! cséretes munkát végzett Bálega János szállító csapata is a zsá­kolásnál. Bálega Jánosról tudni kell, hogy tavaly egyetlen napot sem dolgozott a közösben, de az eredmények láttán az idén a Szabadság Tsz leglelkesebb tag­ja lett. A segítséggel és a cséplőcsapat valamennyi tagjának nagy aka­rásával a vállalt határidő előtt egy nappal, augusztus 4-én, dél­után termelőszövetkezetünk be­fejezte a cséplést és ezzel egy időben kenyérgabona értékesítési tervünknek 125 százalékban tet­tünk eleget. Zsuk János KISZ-titkár 3000-nél többen olvassák megyénkben a Szövetkezet-et Az elmúlt hónapokban igen örvendetesen megjavult me­gyénk földművesszövetkezeti tagsága és dolgozói körében a „Szövetkezet” című lap olvasá­sa. A lap általában érdekes és hasznos olvasnivalóval látja el a szövetkezeti tagságot és ennek ellenére sem emelkedett még so­hasem 3000 fölé az olvasók tá­bora. Most az elmúlt negyedév­ben „megtört” a varázs és közel 3100 az előfizetők, Illetve a rendszeresen olvasók száma. Különösen szépen emelkedett az előfizetők száma a kisvárdai járásban, ahol a szövetkezetek választott vezetői és a dolgozók is nagy számban fizettek elő a SZÖVOSZ lapjára. Az agitációs munkában elen járt Nagy Lajos elvtárs, a járási központ szövet­kezet politikai előadója és a szö­vetkezetek vezetői, akik ezért feltétlen dicséretet érdemelnek. Ugyancsak jó eredményt érlek el a nyíregyházi járásban is, ahol az elmúlt negyedév alatt több­száz új előfizetőt szerveztek. A szép eredmény ellenére is el kell azonban marasztalnunk a nagykállói és a tiszalöki járáso­kat, ahol sem a járási központ dolgozói, sem pedig a szövetke­zetek vezetői nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a „Szövetkezet” minél több olva­sóhoz eljusson. Meg kell találni ezekben a já­rásokban is a módját annak, hogy minél több szövetkezeti tag kezébe eljusson a lap, amely hasznos tanácsokat és útmutatást tartalmaz a szövetkezeti munka eredményesebb és jobb elvégzé­séhez. Alma és burgonya Szépen fejlődik a fiatal gyümölcsös a tiszaszentmártoni Táncsics Termelőszövetkezetben. Az idén már szüretelnek ízes Jonathan!, de a nagyobb értéket még a fák alá ültetett burgonya adja. (Csikós felv.) Es nem udvarias kiszolgálás, *» A „Báthori” étteremben sok vendég gyűl össze a vonat in­dulás előtt és után is. Aki meg­éhezik vagy megszomjazik el­sősorban odaigyekszik, ami ért­hető is, hiszen ezt a célt szol­gálja a nyírbátori vendéglő. Annál érthetetlenebb azonban amit ott tapasztaltunk a napok­ban. Fáradt és nyilván szomjas emberek telepedtek le az asz­talhoz és sört kértek. A soros pincér azonban kurtán — és te­gyük hozzá — furcsán bánt el a szőni,júhozókkal. — Nem szolgálunk ki sört, csak ebéddel, ha sört akarnak inni menjenek a söntésbe! — és ezzel a maga részéről lezárt­nak tekintette az ügyet. Viszont nem hagyhatjuk ezt mi szó nélkül, hiszen ez a ma­gatartás és viselkedés nem egyeztethető össze a szocialista kereskedelemmel, az udvarias kiszolgálással. Ezért javasoljuk a bátoriak- nak, hogy máskor ne vegye­nek ilyen és ehhez hasonló bá­torságot és mindent tegyenek meg az éhes és a szomjas ven­dégek érdekében. Hírek az fmsz-ek életéből Fokozódik a takarékosság a nyírbátori járásban A vezetőség és a dolgozók — a takarékszövetkezethez tartozó 4 község párt, tanácsi és fmsz-i vezetőivel és dolgozóinak segít­ségével — azt tervezik, hogy a továbbiakban is mindtöbb dol­gozó kérje felvételét a szövetke­zet tagjai sorában. Ezzel és más hasonló intézkedésekkel akarják lerakni a takarék további fejlő­désének szilárd alapjait, hogy még nagyobb hasznára legyen az a * község dolgozó parasztságá­nak. A Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete országos jellegű foto kiállítást rendez ez év októberé­ben a fővárosban. A kiállítást a „KPYDSZ Kulturális Napok” keretében rendezik meg „dolgo­zóink életéből” címmel. A fotó- kiállításra megyénk szakszerve­zetének tagsága is elküldhetik fényképeiket ez év szeptember 15-ig. ★ Érdekes felhívás jelent meg a minap a mátészalkai főúton. A ' megállító táblák és plakátok ar­ról adtak hírt, hogy a helyi föld­művesszövetkezet műanyag kiál­lítást rendez. Ennek előzménye az, hogy az egyik üzlethelyiség néhány napig megürült és hogy ne legyen kihasználatlanul a szövetkezet vezetősége arról in­tézkedett, hogy erre az időre rendezzenek abban egy műanyag- kiállítást. A tervet tett követte és a jól csoportosított érdekes látnivalókban gazdag kiállítást igen sok látogató tekintette meg. Nagy tetszésnek örvendtek az újszerű műanyagok, többek kö­zött az ötletes fagylaltkészítőgép, kenyeres-kosarak, pálinkás kész­letek és egyéb hasznos műanyag készítmények. Kár, hogy a kiál­lítást kevesen keresték fel a kör­nyező községekből és falvakból ★ Mintegy 3 évvel ezelőtt alakult Győrteleken a takarékszövetke­zet. Kezdeti fellendülés után kö­zel másfél évig sok nehézséggel küszködött. Ma már túl van a hullámvölgyön és e hónap első három hetében több mint 40 ezer forinttal emelkedett betétállomá­nya és több új belépő is jelent­kezett takarékszövetkezet tagjául. Nyírbéitek, Omboly és Penész­lek községek körzetében három évvel ezelőtt Nyírbélteki Taka­rékszövetkezet névvel alakult egy takarékszövetkezet. Megala­kuláskor 95 tagja és közel 3000 forint részjegyalapja volt. A ta­karékszövetkezet akkori igazga­tóságának és könyvelőjének jó szervező munkája révén egy év múlva már 125 tagja és 12 és félezer forint befizetett részjegy­alapja, valamint 120 000 forint betétállománya volt a takarék­nak. A gyorsabb ütemű fejlődést gá­tolta, hogy a kezdeti időben nem volt helyisége, nem voltak beren­dezési tárgyai és nem volt állan­dó foglalkoztatottságú könyvelője és pénztárosa sem. E kezdeti ne­hézségeket a párt és tanács vala­mint a szövetkezet felsőbb szer­veinek segítségével leküzdötték és ma már 369 tagja és több mint 36 000 forint részjegyalapja vala­a fiatal izmos karok neki­'*■ feszültek, amint a nehéz kévéket az asztag alapjából fel­lendítették a cséplőasztalra. De mégis, mintha szárnyuk nőtt volna a kévéknek, olyan köny- nyedén repültek sorra egymás után. Az utolsó kévék. És ilyenkor, tudat alatt is, ünnepélyes hangulat lesz úrrá az embereken. Varga János, a cséplőgép felelős vezetője hall­gatagon üldökélt a vizeskád pe­remén, a vízfecskendő karjába kapaszkodva, öt napja van itt a tijzakerecsenyi szövetkezetben. A gépállomás Tarpáról küldte át, mert baj volt.. . Négy napon át alig haladlak előre. Hol a traktorral, hol a szalmafelvonó­val volt valami. A tagok zúgo­lódtak; a másik öt gépnél lé­vők sorra elhagyják őket. Var­ga tizennégyéves tapasztalata aztán rendet csinált a rakon­cátlan masinánál. Meg is mond­ta neki Kardos Pali a szemébe, hogy így kell, így szeretik ők a munkát, amikor nincs lazsá­lás. .. A cséplöcsapat ezt meg is mu- i latta. Vasárnap hajnali egy óra- í kor már búgott a gép, s dél­Áldomás után egy órára túljutottak a száz mázsán — megelőzve a többi csapatot. ffgészen lekopott már az utolsó asztag, amikor Csi- csák Zoltán párttitkár és Kun István főkönyvelő odakarikázott a csapathoz. Ők is nagyon elé­gedettek az eredménnyel. Jól számítottak, amikor párttagokat állítottak a cséplőcsapatok élé­re. Ezzel legalább egy napos előnyt nyertek... Pedig munka­egységre csépeltek, szó sem esett jutalmazásokról. Azazhogy mégis... Amelyik csapat a legtöbbet csépli, kap egy ötven literes hor­dó söráldomást. Mert ünnep ez. A javából. A végzés délutánján — még nem voltak pontos adatok — úgy látszott, hogy éppen ez, a Bíró Albert csapata lesz a győz­tes. Ókét illeti a hordó sör. Es mi történik? Pontosan en­nek a cséplócsapatnak a tagjai mint közel félmillió forint be­tétállománya van a takarékszö­vetkezetnek. Ezek a számok és tények azt bizonyítják, hogy egyre inkább nő a bizalom a községben és környéken a taka­rékszövetkezet iránt és ma már mind nagyobb azoknak a száma, akik bizalommal fordulnák a szövetkezethez, mivel tudják, hogy pénzük jó helyen van és azért az állam vállal szavatossá­got. állják körül a vezetőket, hogy bizony ez nem jó eljárás, nem igazságos. — Hát csak minket szikkasz­tott a hőség? Csak mi nyeltük hosszú napokon áh a csípős port? Nem, ugye nem? — so­rolja az egyik fiatalember és a többiek bólogatnak hozzá, hogy úgy bizony. U a egy félpohárral jut egy " embernek, akkor is osz- szuk el mind a hat csapatban. A közösség ünnepe ez — mond­ja Kardos Pál. A párttitkár is, a főkönyvelő is mosolyogva hallgatja a szó­noklatokat. Ritkán láttak, hal­lottak ilyen felvillanyozódást a tagok részéről. És méghozzá ilyen ügyben?! Nem ragaszkod­nak ahhoz, amely esetleg az övék lenne, hanem osszák el mindannyiuk között... Furcsa is ez a közösség. Kassá víz is mos­sa a partot. . . — Igazatok van, emberek — mondja aztán a párttitkár. Majd névettte hozzáteszi: — Megpótol­juk még az áldomást, hogy min­denkinek telt pohara legyen... — Mert a mi ünnepünk ez a mai nap. ts. m & Sxennyespusxta: 125 sxáxalék

Next

/
Thumbnails
Contents