Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-08 / 183. szám

fl Szovjetunió újabb diadala az űrrepülésben Ez a vasárnap ismét világtörténelmi jelentőségű szovjet tudományos diadal napja. Reg­geltől öt világrészben milliók és tízmilliók ülnek feszült figyelemmel a rádiókészülékek mellett. Mióta a moszkvai rádió először megszakította adását, hogy rendkívüli közleményben tudassa: a Vosztok 2-ben egy szovjet ember ismét elindult a világűrbe, s most már Gagarin hősi útjá- nál is hosszabb kozmikus expedícióra, — azóta a világ rádióállomásainak és hírközlő szer­veinek műsora a szovjet TASZSZ-iroda híradásához igazodik. Előadások, hangversenyek sza­kadnak ■ félbe, hogy hírül adják az emberiségnek a Vosztok 2. és Germán Sztyepanovics Tyitov őrnagy nagy tettének minden részletét. A szovjet tudomány és technika világraszóló új sikeréről a következő jelentéseink szá­molnak be: B TBSZSZ jelentette Moszkvából vasárnap reggel: 1961. augusztus 6-án, magyar idő szerint reggel bét órakor a Szovjetunióban újabb em­bert szállító űrhajót lőttek fel; a Vosztok—2-t. A Vosztok—2 űrhajót German Sztyepano­vics Tyitov űrhajós őrnagy vezeti. Az űrhajó útjának feladatai: Annak kutatása, hogyan hat az emberi szer­vezetre egy hosszabb űrrepülés és az ezt kö­vető földreszállás, annak kutatása, hogyan alakul az ember munkaképessége, tartós súlytalanság esetén. Előzetes adatok szerint az űrhajó szputnyik kijutott pályájára, amelynek adatai közel áll­nak az előre kiszámított adatokhoz. Az űrhajó pályáját az alábbi adatok jellemzik. FÖld-közeli távolsága — perigeum — 118 kilométer; legnagyobb távolsága a Földtől — spegeum — 257 kilométer; a pálya síkjának hajlásszöge az Egyenlítő síkjához 64 fok S6 perc. Az űrhajó szputnyik keringési ideje 88,6 perc. A Vosztok—2 súlya a hordozó rakéta utolsó fokozatának súlya nélkül 4731 kilogramm. Tyitov űrhajós pilótával kétoldalú rádió­kapcsolat létesült és áll fenn. Az űrhajós pilóta rádióadásait az alábbi hullámhosszakon adja: 15.765 kilociklus, 20.006 kilociklus, 113.625 kilociklus. Az űrhajó fedélzetén elhelyeztek egy „szig- | nal”-mintájú rádióadót is, amely a 19.995 kilo­ciklus hullámhosszon dolgozik. Az űrhajós pilóta életfunkcióit biztosító be- j rendezések normálisan működnek. Tyitov űrhajós pilóta közérzete jó. Az ember által vezetett szovjet űrhajó re­pülése sikeresen folyik. Az űrhajó útjának további menetéről a TASZSZ rendszeres közleményeket ad majd ki, amelyeket a Szovjetunió rádióállomásai közve­títenek. (MTI) Bemutatjuk German Sztyepanovics Tvitoiot ! ' T ■ i German Sztyepanovics Tyitov 1935-ben született, az al- táji terü et koszihini járásában, Felső Zsilino faluban. Apja tanár, nemzetisége orosz. Középiskolai tanulmányait az altáji terület ugyanezen járásának iskolájában végezte. 1955-től 1957-ig a sztálin­grádi katonai repülőiskola növendéke volt, tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Utána szolgálattételre a le- ningrádi katonai körzetbe vezényelték. Tyitov az SZKP tag jelöli je. Nős. Felesége — Tamara Vasziljevna — 1937-ben született. Az űrhajós pilóta apja Sztyepan Pavlovics Tyitov 1910-ben született. Orosz nyelvet és irodalmat, majd német nyelvet tanított az ál- | táji hétosztályos iskolában. 1961 óta nyugdíjban van. Fe­lesege, Alexandra Mihajlovna 1914-ben született. (MTI) tó szerkezetre lehet az ember | életét rábízni és kizárólag jól bevált, begyakorlott eljárással lehet az ember visszatérését biz­tosítani. Ezért nagyon is való­színű, hogy a szputnyik űrha­jók kísérletsorozatában mindvé­gig ugyanaz a hordozórakéta és ugyanaz az űrhajósfülke típus szerepelt, természetesen a min­denkori kísérletek feladatának megfelelő kiegészítő berendezé­sekkel ellátva. E feltevést bizo­nyítja az a tény, hogy valameny- nyi körülbelül azonos súlyú volt — 4500—4750 kg — s pályájuk is nagyjából hasonló, alacsonyan ' vonuló, csaknem kör alakú pá­lya. E feltevést támasztja alá most a Vosztok 2. is, mely csu­pán 6 kilóval nehezebb elődjé­nél, a Vosztok 1-nél, s pályája szintén hasonló, bár valamivel alacsonyabban halad. Az eddigi legkomplikáltabb kísérlet A Vosztok 2. űrhajó pilótájának nyilatkozata elindulás előtt Moszkva, augusztus 6. (TASZSZ) German Sztyepanovics Tyitov őrnagy űrhajós pilóta augusztus 6-án, elindulása előtt, az aláb­bi nyilatkozatot tette: i— Kedves elvtársak és bará­taim! — Nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy újabbűr­repülést hajtsak végre a Vosz­tok 2. szovjet űrhajón. Nehéz szavakkal kifejezni, milyen bol­dogság és büszkeség tölt el. Megtisztelő és felelősségteljes feladatot bíztak rám. — Mi szovjet dolgozók büsz­kék vagyunk arra, hogy hazánk nyitotta meg a világűr meghó­dításának új korszakát. Nagy barátom, Jüríj Gagarin elsőnek tört utat a világűrbe. Ütja a szovjet ember pompás hőstette völt. — Az elindulásom előtti per­cekben szeretnék szívélyes kö­szönetét mondani azoknak a szovjet tudósoknak, mérnökök­nek, technikusoknak és munká­soknak, akik létrehozták a nagy­szerű Vosztok 2. űrhajót és elő­készítették ennek repülését. — Az új űrrepülésre szeretett kommunista pártunk XXII. kongresszusának jegyében indu­lok el. Ezekben a percekben is­mét forró köszönetét mondok szeretett lenini pártunk közpon­ti bizottságának, a szovjet kor­mánynak, a drága Nyikita Szer- gejevics Hruscsovnak az irán­tam tanúsított bizalomért és ki­jelentem, hogy minden erőm­mel és tudásommal azon leszek, hogy teljesítsem a megtisztelő és felelősségteljes feladatot. — Mélyen hiszek utam sike­rében. — Mielőbbi viszontlátásra, kedves elvtársak és barátaim. (MTI) Tyitov őrnasry távirata Hruscsovhoz és Hruscsov válasza Moszkva, augusztus 6. (TASZSZ) Mószkva, Kreml. Magyar idő szerint 8 óra 38 perckor, elrepülve a Szovjetunió területe felett, Tyitov őrnagy űrhajós pilóta, az alábbi üdvözletét küldte az SZKP Központi Bizottsá­gának, a szovjet kormány­nak és N. Sz. Hruscsovnak: — Jelentem a Vosztok 2. szovjet űrhajó fedélzetéről az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a szovjet kormánynak és N. Sz. Hruscsov­nak: a Vosztok—2 repülése sike­resen folyik. Az űrhajó minden berendezése normálisan működik. Jól érzem magam. Kérem tolmá­csolják szívélyes üdvözletemet az egész szovjet népnek. Tyitov űrhajós pilóta. A táviratra Hruscsov az alábbi választ küldte: G. Sz. Tyitov elvtársnak, a Vosz­tok 2. űrhajó-szputnyik fedélze­tén. Kedves German Sztyepanovics! — Az imént kaptam meg táv­iratát, amelyet a Vosztok 2. űrha- jó-szputnyik fedélzetéről küldött. — Minden szovjet ember határ­talanul örül az ön sikeres repülé­sének és büszke Önre. Szívélyes jókívánságaimat küldöm Önnek Magyarországon a Magyar Távirati Iroda nagyteljesítmé­nyű rövidhullámú vevőkészülé­kén fogták először a Vosztok 2. űrhajó jelzéseit. Német László, a vasárnap reg­gel szolgálatot teljesítő ügyele­tes technikus, rögtön azután, hogy az MTI Telex gépeinek papírszalagján megjelent a Vosz­tok 2. fellövéséről szóló hír, be­állította az MTI nagyteljesítmé­nyű rövidhullámú vevőkészülé­Nagy Ernő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Űrhajó­zási Szakosztályának titkára a hazánk, a dicső kommnnista párt hű fiának. Várjuk visszatérését a Földre. — ölelem N. Hruscsov két a megadott hullámhosszra: az űrhajó adóállomásainak jel­legzetes, gyors és éles jelzését tisztán lehetett fogni. A vétel helyességét egy másik rövidhul­lámú vevőkészüléken ellenőriz­te, majd magnetofonszalagra rögzítette az űrből érkező jelzé­seket. A Vosztok 2. rövidhullámú adójának jelzését azóta is tisz­tán lehet hallani a megadott hullámhosszakon. (MTI) következőket mondotta a HH- nak a Vosztok 2. fellövéséről. — Csakis abszolút megbízha­Hazánkban az MTI vette először a Vosztok 2. jelzéseit Újabb mérföldkő a rendszeres űrhajózás felé vezetü úton Magyar szaktudósok a Vosztok 2. útjának jelentőségéről j A Vosztok 2. az eddigi leg- i komplikáltabb és legösszetettebb | űrkísérlet, amit ember részvéte- i lével végrehajtottak. Az a tény pedig, hogy többször megkerüli a Földet, azt jelenti, hogy e kí­sérlet sokkal inkább igénybeve­szi az űrhajó berendezését s magát az űrhajó utasát is, mint az eddigi kísérletek. Dr. Almár Iván csillagász, az MTA Űrhajózási Szakosztályá­nak titkára, a következőkben foglalja össze a Vosztok 2. fel­lövésének jelentőségét: — A mai nap újabb mérföld­kő a rendszeres, mondhatnánk „hétköznapi” űrhajózás felé ve­zető úton. Ha összehasonlítjuk az első és a második Vosztok pályáját jellemző adatokat, látjuk, hogy nincs lényeges különbség a két­féle pálya között. Ez a pálya azonban <— szputnyikpáiya, vagyis a Vosztokok mindaddig keringhetnek a Föld körül, míg alkalmas pillanatban bekapcsol­va a fékező rakétákat, meg nem indítják a visszaérkezés műveletét. Mit végezhet a pilóta? Már Gagarin űrhajója is ké­pes lett volna többször megke­rülni a Földet, ha ez lett volna a kísérlet célja. De a szovjet űrhajózási kísérletekre éppen az jellemző, hogy kapkodás nél­kül, lépésről lépésre előrehalad­va törnek a cél felé. Április­ban, az ember űrrepülése első lépcsőjeként, teljes sikerrel ki­próbálták a Szovjetunióban az űrhajó felbocsátásának és visz- szatérésének valamennyi lépését. Minthogy aztán a Gagarin repü­lésével párhuzamosan végzett és az utólagos orvosi vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, hogy az első űrhajós mindenféle ká­rosodás nélkül viselte el a rö­vid repülést, a világűrben ural­kodó különleges körülmények között, a Szovjetunióban előké­szítették a második Vosztok űr­hajót, amely már azt a felada­tot kapta, hogy visszatérés előtt több fordulatot tegyen meg a Föld körül. — Milyen vizsgálatokat tett lehetővé ez a hosszabb repülés? A TASZSZ-közleményben ol­vashatjuk, hogy vizsgálat tár­gyává teszik, hogyan alakul- az ember munkaképessége tár- tós súlytalanság esetén. Tyitov őrnagy tehát minden bizonnyal nem unatkozik kabinjában: a műszerek kezelésén kívül egész sor mozdulatot kell elvégeznie, kipróbálva, hogy reflexei hogyan működnek a. súlytalanság kö­rülményei között, és főleg, hogy mennyire képes hosszabb ideig alkalmazkodni ezekhez a szokat­lan viszonyokhoz. Mindezek a kísérletek arra szolgálnak, hogy megtudjuk, milyen mértékben számíthatunk hosszabb bolygó­közi űrutazásoknál a pilóta munkájára, melyek azok a mű­veletek, melyeket automatizálni kell, illetve milyen mozdulato­kat képes a pilóta maga elvé­gezni. A hosszabb utazás előfeltételei Nagy István György mérnök, az Űrhajózási Szakosztály tagja, az űrhajós hosszabb utazásának életfeltételeiről nyilatkozott: — Az űrhajó utasának napon­ként minimálisan mintegy 810 gramm oxigénre, 2200 gramm vízre és 525 gramm élelmiszer­re van szüksége. Az űrhajón naponként körülbelül 1330 gramm litiumhidroxid fogy el abból a célból, hogy az űrhajós légzésénél 496 liter széndioxidot el lehessen nyeleim. Egyéb gá­zok és szaganyagok elnyelelése- hez további, naponta mintegy 450 gramm aktív szénre van szükség. Mindez nagyon kis mennyiségnek látszik ha az űr­hajó hatalmas súlyát nézzük, de a jövőben esedékes hetekig, sőt hónapokig tartó űrutazások al­kalmával a „sok kicsi sokra megy” elv jut érvényre, és az élelmiszer, levegő, vízellátás biz­tosítása lesz az űrutazás egyik legnagyobb problémája. s

Next

/
Thumbnails
Contents