Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-05 / 181. szám
A szövetkezeti tagokat baleset, illetve foglalkozási betegség esetén megillető szolgáltatások A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai és a tagoknak a közös munkában résztveyő családtagjai üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség által okozott munkaképesség-csökkenés, vagy megrokkanás esetében baleseti rokkantsági nyugdíjra és mindaddig amíg az üzemi baleset következtében gyógykezelésre szorulnak, térítésmentesen minden betegségi biztosítási szolgáltatásra jogosultak. Minden termelőszövetkezeti tag, illetve annak a közös munkában résztvevő családtagjai a törvényes réndelkezés erejénél fogva baleset, illetve foglakozási betegség esetére biztosítottnak tekintendő, íüggetlenül attól, hogy a termelőszövetkezet az SZTK- val betegségi ellátásra megállapodást kötött-e vagy nem. A biztosítási díj tsz tagonként, illetve családtagonként 3 forint. A kártalanításra irányuló jogosultság szempontjából ai a baleset számít üzemi balesetnek, amely a termelőszövetkezet tagját a közös termelőmunka végzése közben, vagy azzal összefüggésben, vagy a közös munkával előállított termények és termékek feldolgozásával, szállításával és értékesítésével járó munkaegység ellenében végzett tevékenysége közben, vagy munkába, vagy onnan lakásra (szállásra) menet éri. — Értelemszerűen tehát üzemi balesetnek számít például ha a tag közös földön dolgozva ásóval, vagy egyéb munkaeszközzel megsérti a lábát, vagy a traktor által vontatott munkagép kísérője a gépről leesik és megsérül, vagy ha az elnök, vagy a tsz más vezetőségi tagjai, agro- nómus, könyvelő stb. hivatalos tárgyalásra, értekezletre utazik és eközben éri őket baleset. Nem üzemi baleset viszont, ha a termelőszövetkezet tagja háztáji gazdasági tevékenység közben sérül meg. A termelőszövetkezet tagja foglalkozási betegség címén kizárólag abban az esetben jogosult baleseti kártalanításra, ha keresőképtelenségét, illetve munkaképesség-csökkenést szénkéneg mérgezés, a bőr egyszerű rákos megbetegedése, állatról emberre közvetlenül, vagy közvetve vitt betegség, tetanusz bacilus okozta merevgörcs, gombás szőrtüsző gyulladás, műtrágya és növényvédőszer okozta mérgezés és károsodás idézte elő. Gyógykezelés idejére járó szolgáltatások : A baleseti kártalanítás címén térítésmentesen igényelhető betegségi biztosítási szolgáltatások a következő: a) orvosi gyógykezelés, b) gyógyszer, gyógyvíz, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőkezelés, c) szállítás, útiköltség megtérítés, dl kórházi ápo- - lás, e) kártalanítási segély, f) temetési segély... A baleseti sérült tehát nem csak az orvosi kezelést kapja díjtalanul, hanem a gyógyuláshoz szükséges összes gyógyszert, gyógyászati segédeszközt is. A kártalanítási segély összege a 900 forintban megállapított havi átlagjövedelem 65 százaléka, vagyis havi 585 forint. Ha ezt a segélyt nem teljes naptári hónapra fizetik, akkor ezen a címen minden napra tehát vasárnap és ünnepnapra is 20 forint illeti meg a sérültet. Kórházi ápolás esetén azonban a kártalanítási segélynek csak az 50 százaléka fizethető ki. Gyógykezelés utcn járó szolgáltatások Gyógykezelés után a tsz tagok, illetve családtagját a baleset, illetőleg a foglalkozási betegség okozta munkaképesség-csökkenés mértékétől függően baleseti járadék, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg. A baleseti járadék összege a munkaképesség-csökkenés okától függően a havi átlagjövedelem (tehát 900 Ft) 8—30 százaléka. A 15 százalékos és az attól alacsonyabb munkaképesség-csökkenésre baleseti járadék nem jár. A tsz tag a számára megállapított baleseti járadékot a teljesített munkaegységeire való tekintet nélkül — teljes összegben kapta. Amennyiben a tsz tagja, vagy családtagja az üzemi baleset, vagy foglalkozási baleset következtében munkaképességének legalább 67 százalékát elvesztette, a tsz tagsági időtől függetlenül baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A baleseti rokkantsági nyugdíj ugyancsak a munkaképtelenség mértékéhez igazodik és pedig kategóriánként tíz átlagjövedelem 60, 65 vagy 70 százaléka. A baleseti rokkantsági nyugdíjas a munkaviszonyban ■ álló ipari, vagy állami alkalmazottakra irányadó feltételekkel és mértékben igényt tarthat családi pótlékra, illetőleg házastársi pótlékra. A balesetet szenvedő dolgozót segíti államunk, de az elsődleges a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok betartása és ellenőrzése legyen a termelőszövetkezetekben is. Dr. llosvai László jogügyi főelőadó Mint fgy óraszerkezet „Jól jár és főleg pontosan” — mondja gépéről Szabó Péter, az Üjfehértói Kerti- mag és Gyógynövénytermelő Gazdaság traktorosa. Valóban a DT 413-as lánctalpas könnyedén szántja a 35—40 centiméter mély barázdát, mintegy 6 holdon a 10 órás műszakban. (Hammel J. felv.) r Uj gyár — jó kenyér Csengerben Kívül a nap, belül a kemencék fűtöttek. Papp György üzemvezető nagy, kicsempézett, kőlapos terembe vezetett. És miközben ilyeneket .hallottam, hogy: három évig építették, a befektetés közel négymillió forint, meg hogy nagyon kellett már Csen- gerbe egy kenyérgyár — szétnéztem és magam előtt láttam az eredményt. Modern épület, tágas, világos munkaterem, korszerű felszerelés. Itt „születik” napról-napra a kenyér... Százával állmak a polcokon a kosarak, amibe a nyers tésztát teszik. Az egyik fal mellett dagasztógép. Előremerednek vaskarjai, mintha ölelésre várnának; Nem messze tőle újabb gép, amely szintén villannyal működik: a szita; pillanatok alatt tmmt FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 139. — Add ide... — lihegtem. — Csak egy töltényt! Nem felelt, csak még erősebben szorított a falhoz. — Add ide a pisztolyt — ismételtem meg lihegve. Már nem igyekeztem szabadulni. — Kancsindsanga — súgta a fülembe. — Add a pisztolyt. Mindennek vége. — Hát akkor... — Akkor volt lehetőség. Add ide, Pjotr! — Van lehetőség. — Nem igaz | Hirtelen elengedett, s oldalt lépett. — Itt akarsz hagyni? — kérdezte lassan, s teljes nagysága óriási árnyat vetett feje fölé. Valami olyan erővel ragadott torkon, hogy alig bírtam lélegzeni. Egy darabig úgy. tusakodtam, mintha görcsök rángattak volna. Aztán kicsordult a könnyem. Letérdeltem. Leült mellém, s nagy, nehéz karja átölelte hátamat. — Nono... — csitított. — Nono... — Ide hallgass — mondtam nyugodtan. — Ök nem tudják, hogy elvesztünk. Különben is, sosem találnak meg. Nincs semmi remény. Minek várni? Ha volna robbanóanyagun k... — Van — felelte és oxigénkészülékemre mutatott. — Oxigén?!... — Igen. Cseppfolyós oxigén. Felugrottam, de nyomban visszahanyatlottam. — Nem. Nem ér semmit. Már én is gondoltam rá. Az oxigén önmagában nem robban, valami gyúlékony anyaggal kell keverednie. — Helyes. — De nekünk semmi olyasmink nincs. — De van. — Mi? Zsebéből két kis lapos csomagot vett ki. Préselt cukor volt. Valami, kezdett derengeni a fejemben, s — Pjotr! — Tudod, hogy készítik az oxilikvito- kat: cseppfolyós oxigént kevernek porrá tört szénnel vagy korommal. Meggyújtáskor az oxigén robbanóan vegyül a szénnel. A cukor szénhidrát, van benne szén és hidrogén, gyúlékony: ez itt egészen por alakú és omlós. • — Azért kérdezted az előbb? — Azért. — És nem szóltál semmit?! Erősen magához vont. — Ide hallgass. Kiszámítottam, milyen robbanó erőt tud kifejteni a rendelkezésünkre álló töltet. Nem tudjuk milyen területen omlott be a mennyezet. Ha csak a legszűkebb helyen, van esélyünk. A legkevesebb a gyúlékony anyagunk — a cukor: oxigénünk van elég, mert kétszeres készletet hoztunk magunkkal, ha tehát sikerül, elég lesz akkorra is, amikor kijutunk innen. De van egy más nehézség. Az ilyen töltetet ahhoz, hogy robbanjon, villamos árammal kell elsütnünk. Buzgón bólintottam. — Elemünk van. — Van és ezért takarékoskodtam a világossággal, de kábelünk nincs. Ez az egész állományunk — mutatott egy háromméteres sodronydarabra. — Az elek- trométerből szedtem ki. A szkafanderekből nem lehet, mert nem vehetjük le a sisakot, így hát... Egy pillanatig hallgatott. — Valakinek ott a helyszínen kell elsütnie a töltetet. — Azért nem mondtad? — Azért. Egyszerre derengeni kezdett bennem valami. * — Pjotr, te nem aludtál? — Nem. — Egész éjszaka? — Egész éjszaka. Valami más megoldást kerestem. — És találtál? — Nem. A sisakot nem vehetjük le — ismételte meg. — Azonnal mérgezést kapnánk. (Folytatjuk) nyeli el a zsák lisztet, hogy egy vastag csövön aztán a csészékbe engedje. Nem közöséges csészék ezek. Nagy, másfél méter átmérőjű fémből formált félgömbalakú edények, amelyekben a dagasztógép „kanalaz”. Tíz csészét használnak itt a csengeri kenyérgyárban. A négy kemencét gőzzel fűtik. így jobb kenyeret tudnak sütni. Mennyit? Napi negyvenkét mázsát, de van úgy, hogy a hatvanhárom mázsát is meghaladja. Az új kenyérgyár egy műszakkal indult június közepén, de rövidesen áttér a két- műszakos termelésre. Nagyon fontos ez, me’ a kenyér. Egy egész jé nyérellátását kell megr' csengeri üzem 15 do” ^ Sőt! Minden másnap . szalka is kap bele T&a; ’ sütemény jár a csfiseíeD mert ezt még nem pe hamarosan működni ifc* a zsemleformázó gép is, (&,. lesz bőven. & Még nem teljes az üzem. a&- nak hiányosságok. Beszerelte vár a sóolvasztó, a vízkever, és még várat magára a közpor.U fűtés „lelkének”, a kazánnak teú- jes beszerelése is, amit az építőipari vállalat elvállalt. A rövid másfél hónapnak vannak már szakmai tapasztalatai is. Kicsik a tároló helyiségek. A liszt-raktár például szűkén két vagon lisztet képes befogadni, ami egy műszak részére egy hétre megfelelő mennyiség ugyan, de mi lesz, ha a második műszak is munkához lát? A hiányosságok ellenére is jól indult az üzem jól dolgozik és máris elismerést szerzett a vásárlók körében. Mert a vevők, mint mondják: már évek óta nem ettek ilyen jó kenyeret. —csallány— BURGONYÁBÓL HÁROM ÉS FÉLMILLIÓ FORINT. A betervezettnél holdanként 28 mázsával több új burgonyát takarítottak be a vencsellői Szabadság Tsz 350 holdas táblájáról. A bő termés után három és félmillió forintot vételeztek be a tszdrözöa karmájába
