Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-04 / 180. szám

Baleset- és tűsvédelmi őrjárat a cséplőgépeknél «abates! Pafc^tvtarssaW-MEDOSZ megy« etuKérel eüeoőrző körút­ra mitwtlimk, bogy a esépiésí wwwrttairmi megözstáljttfc» miként vigyáznák a dolgozok testi épsé­gére» hogyan védik a kenpécnek- vaMt a MneazébtO. A katctcfa Dózsa "PenwrfoszD- veHsezet szérűjén álltunk meg először, ahol a Nyírmadaá Gép- aUoaaás gépével Hercfea József felelős vezető és a termelőszövet­kezet cséplőcsapata dolgozott. Mi­re odaértünk, már az előző napi hiányosságokat pótolták, de ki­sebb figyelmetlenség még min­dig található volt. E3őző nap több nwnt félnapot fostokoH a cséplőgép, mert nem volt annyi víz, amennyit a tűz- rendészeti szabályok előírnak. A munkacsapatban sem azok jelen­tek meg, akik véglegesen a gép­nél akartak dolgozni, így a bal­eseti kioktatás is csak másnap történhetett meg. A tűzrendészet bejegyzése szerint a gépállomás részéről is hiányzott két tűzcsa­pó és kezdetkor a dolgozóknak nem olvasták fel a tüzrendészeti tudnivalókat. Mind ezeket más­napra pótolták, viszont még ott­léttünkkor is bő szoknyában, len­gőszárú kötényben vágták a kévét a dobon az asszonyok. Előírás szerint pedig a kévevágóraak nad­szövetkezetekben. A szabadon forgó nagyobb szíjtárcsák drót­hálóval takarva, szikrafogó, men­tő-vontatólánc, tű7- és balesetvé­delmi jegyzőkönyvek a munká­sok által aláírva, a felszerelt meotőladák, mind azt igazolják, bogy nagyobb hiányosság nincs a gépeknél. A jármi Alkotmány Termelőszö­vetkezetnél van ugyan olyan do­log, ami a cséplést lassítja, illet­ve nehezíti, ez a hatalmas asztagok rakása. Az agronómiis előírta a bri­gádvezetőknek, hogy egy-egy osztag 8 méter széles és lő méter hosszú legyen. Hat ember kell a kévehányáshoz, hogy meggyőzzék a cséplőt. E mellett a 16 méter olyan hosszú, hogy tüzrendészeti szempontból nem lehet a két asziag közé beállni. Az elevátort sem tudjak jól működtetni. Ez is intő példa, hogy már az asztagok rakásánál mindenre gondolni kell. Kü­lönösen helytelen az ilyen dupla munkát kívánó intéz­kedés. Az egésznapos utunkon azt ál­lapítottuk meg, hogy a szabályo­kat, előírásokat az idén jobbár ismerik és be is tartják, mint a múlt években. Azonban a ke- nyérnekvaló betakarításában a legkisebb lazaságot sem szabad megengedi. Dicséretes az a mun­ka, amit a tűzrendészet végez a cséplőgépek ellenőrzésénél. A rendelkezések betartásával és a munkában részt vevők, valamint az irányítók közös' akaratával mindenütt tűz- és baleset mente­sem végezhetik ei az év egyik legnagyobb munkáját, a gabona- betakarítást. Csikós Balázs. ragot kell húzni, mert a szok­nyát, köténjrt könnyén elkaphatja a dob. ismert dolog, bogy nem fcöny- nyű annyi vizesboadót biztosíta­ni a szövetkezetnek, amennyi se előírásnak megfelelő, de a ké­ny érnekva ló biztonságos cseplése és a nagyértékű cséplőgép védel­me megkívánja, hogy minden erőfeszítést megtegyenek és ha a közösben nincs a tagoktól szedje­nek össze vízeshordókat. A tűző napon talán melegebb a nadrág, mint a bő szoknya, de emberek életéről van sző, így meg keH követelni, hogy az előírásnak megfelelően öl­tözzenek a kévevágók. Ezt elsősorban a cséplőgép felelős vezetőjének és a szövetkezet elnökének kell betartani, mert a tüzért, balesetért is ők az első felelősek. Az őri Petőfi Termelőszövet­kezetben cséplő idős Király Já­nos gépénél szinte mintaszerű volt minden. Hasonlóan rend ‘volt az ópályi és jármi termelő­Az Alkotmány és a kenyér ünnepén megyeszerte lalusi ünnepségek lesznek gabona felvásárlási tervet és a többi vállalást. Ahhoz, hogy az ünnepségek valóban méltóak legyenek augusztus 20-hoz, az szükséges, hogy a különböző párt és tár­sadalmi szervek, ifjúsági és sport bizottságok, kulturális szervek munkájukkal, aktiv résztvétélükkel tegyék felejthe­tetlenné ezt a napot. Augusztus 20 a munka ünne­pe lesz, amikor lezárhatjuk eddigi eredményeinket és ösz- szegezhetjük a további tenni­valókat. Az Alkotmány és kenyér ün­nepét megy esz erte méltó kere­tek kozott ünnepük meg. Min­den községben majálisos, egész­napos ünnepségeket rendeznek. Ezekre az ünnepségekre több központi küldöttet, országgyű­lés képviselőket, a termelőszö­vetkezeteket patronáló üaeme- ket is meghívnak. Az ünnepi készülődés közép­pontjában a megyei vállalás teljesítése áfl: augusztus 20-ig wsndemitt teljesíteni akarják • evepies befejezését, akenyér­OroM nyelvtanfoly a moha t indítanak a megyében A Magyar—Seovjet Baráti Tu— iil az idén is indít orosz njwtvü tanfolyamokat a me­gyében alap, közép, felső, va­lamint társalgási szinten. A tanfolyamok kezdete szeptem­ber tft, időtartama nyolc hó­nap, foglalkozás heti két órá- bast. A legjobb orosz szakos nyelvtanárok tanítanak. A tan­ét egész évre száz forint. Az •M AH évre beiratkozáskor öt- vm forint fizetendő. A beírat- bméi ideje augusztus 21-től ■September tizenötödikéig. A je­lentkezés helye Nyíregyháza, a TIT helyisége a Zrínyi Ilona náeóa, a megye községeiben a művelődés* házak igazgatóinál e* az MSZBT körök vezetőinél. /0fl OŰC pár férficipőt készít 1962- ben a nyír­egyházi Cipő- ipori Vállalat § Fél éve üzemel Nyíregyháza leg­újabb gyára, a cipőgyár. 300 dol­gozó készíti itt teljesítménybére­zésben, a norma alapján a divatos cipőket. Jelenleg 220—230 pár fér­ficipőt gyártanak naponta. Jövőre az előirányzat már napi 330 pár, Az új gyár vezetői szerint 1962-ben már 100 000 pór férfi­cipőt tudnak legyártani. A doplizógép az üzem ..kulcsgépe”. Most Schuller Antal dolgozik rajta. lítanak a termelésbe, s remél­hetőleg még korszerűbb gépe­ket is kapnak majd. Pillanatnyilag a cipőgyár a volt budapesti „Herkules” Cipő­gyár gépeivel termel. Rövide­sen azonban új szalagot is ál­Igstt sok francia tölti nyári szabadságát Magyarországon Az idén bevezetett újítás ered­ményeképpen a társasutazásra jelentkezők rekord gyorsasággal 48 órán belül megkapják vízumu­kat. Az első csoportok már vissza­érkeztek Párizsba. A résztvevők egybehangzóan elismeréssel nyi­latkoztak a magyarországi ud­A tisztaság és a rend embe- •'*- rei már csak a porral nem tudtak mit ' kezdeni a homok­kal szegélyezett pusztadobosi utcákon. Pedig mi mindent meg nem tettek ezek a derék em­berek, hogy „szó ne érje a ház elejét”. Három nap délutánjait, estéit szánták rá, hogy felsepert utcák, rendbetett járdák és por­ták fogadják az öt holdas park­ban álló, ünneplőbe öltöztetett kultúrház vendégeit. Nem mindennapos eseményre készült a falu. A baktalóránt- házi járásban első esetben for­dult elő, hogy a járási tanács a járás egyik községében tar­totta ülését. A választás nem véletlenül esett Pusztadobosra. A tanácsülés napirendjén első­nek ugyanis, a községi tanács munkáját vitatták meg... AMIRŐL SZÚ VOLT ezen a tanácsülésen, elsősorban az, hogy az elmúlt években jól dolgozott a tanács. A jó tö­megkapcsolat eredményeként sok olyan feladatokat oldottak meg, amelyeket a letűnt társa- dal mi rend közigazgatása hosz- j szú évtizedek alatt sem való- I sított meg. Jó terméseredmé- j ínyeikkel elsők leitek a járásban, í társadalmi munkával járdát, Megoldódnak a problémák Pusztadoboson egészségházat, kövesutat építet­tek és rendszeres adófizetőkké váltak a község lakói. S mind­ezekben a tanácstagok tevékeny­kedtek az élvonalban... Az elmúlt fél évben azonban változás történt. Nem a köz javára, hanem éppen a kárára. Az év első két hónapjában még tanácsülés sem volt s utána is a legtöbb esetben a tanácstagok harminc—negyven százaléka igazolatlanul hiányzott a tanács­ülésekről. Végső soron tehát a tanácstagok elhanyagolták ál­lampolgári kötelezettségekkel já­ró megbízatásuk gyakorlását s ami ebből adódott; nem tanács­koztak választóikkal, nem kér­ték ki véleményüket, a tanács­üléseken formálisan, vita nél­kül elfogadták a beterjesztett javaslatokat. Sok tehát a MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMA Pusztadoboson, amit nem is le­het egy tanácskozás egyetlen napirendi pontjának keretében megoldani. Ezen a tanácsülésen inkább a hibák feltárása volt napirenden s az útmutatások csak általánosak voltak. Éppen ezért határozott úgy a tanács — többek között —, hogy a köz­ségi tanács soronkívül, rendkí­vüli ülésen, az elhangzottak alapján vizsgálja meg saját tag­jainak és bizottságainak munká­ját és készítsen tervet a hibák megszűnte tésére. íme ezt takarta az ünnepi külső Pusztadoboson. A kettő azonban ellentmond egymásnak. Azok az emberek, akik ünneppé avatták ezt a napot, nem zár­kózhatnak el a boldogulásukat jelentő nagy tervek valóravál- tásától sem. Ha az erre hiva­tott emberek irányt szabnak en­nek a munkának és jómagukis tevékenykednek az ügy sikerét gí/tö munkában, akkor LESZNEK KÖVETŐK. Az igazság kedvéért cl kell azonban mondani azt is, hogy az elsőéves Béke Termelőszövet­/ varias és szívélyes fogadtatásról és dicsérték a magyar vendég­látást. Számos amerikai túrista, aki európai körutazás céljából kelt át az óceánon, a francia főváros­ban határozta el magát a kelet­európai útra és sokan itt kértek magyar vízumot. kezeiben egyre inkább leküzdik a kezdeti nehézségeket s ha néha-néha akadozik is még a munka, egyre többen értik meg, hogy a föld gazdagon fizet, ha szorgalmasan dolgozzák. A tanácsülés előkészítésén, a falu és a kultúrház környéké­nek szépítésén csak a fiatalok közül huszan-harmincan mun­kálkodtak. Vajon csak ebben az egy esetben sikerült szót ér­teni a faluban lakókkal? Bizo­nyára nem! Nem ok nélkül vott szó a tanácsülésen „pusztadobo­si kurucok”-ról. Csak fel keU rázni őket a tespedésből. A ta­nács vezetői is tartsanak lépést a fejlődéssel, találják meg he­lyüket az új helyzetben. Persze az sem helyes, ha a tanácselnök mindent maga akár megoldani. Elsősorban a kommunisták, a ta­nácstagok járjanak elöl jó pél­dával. Feladatokkal kell ellátni a KISZ-tagokat, mozgósítani keit a pártonkívülieket. Ez most a legfőbb tennivaló-b faluban! t, Azóta eső öntözte a paszta­dobosi határt. Eltűnt a por az utcákról, mint ahogy új remény költözik a falubeliek -szivébe is. Gondos kezek szorgalrna nyomán nagyra nő majd a fa, amelyet a friss tavaszi földbe üttettekUi CUfl* Reméljük, az új nyíregyházi gyár is városunk egyik büszke­sége lesz. S ez már a dolgozók szorgalmán is múlik.,. Zakatol a sok tűzőgép, formálódik a divatos felsőrész.

Next

/
Thumbnails
Contents