Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-01 / 177. szám
Közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervesetét (felyhUw a S. oftíah-tíKI hogy az országban nem lesz többé kisfizetésű munkás és alkalmazott. A kolhozparasztok — átlagos reáljövedelme a munkatermelékenység növekedésének gyorsabb üteme alapján — gyorsabban növekszik majd, mint a munkásoké és egy dolgozóra számítva az első tíz esztendőben több mint megkétszereződik, húsz év alatt pedig több mint megnégyszereződik. Jelentősen emelkedik a szovjet értelmiség széles rétegeinek— mérnököknek és technikusoknak, agronómusok- nak és állattenyésztőknek, pedagógusoknak és orvosoknak, a népművelés dolgozóinak — fizetése. A második tíz esztendőben megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége az egész lakosság számára, megteremtődnek az anyagi feltételek ahhoz, hogy a rákövetkező időszakban áttérjünk a javak, szükségletek szerint történő elosztásának kommunista elvére. Az SZKP feladatul tűzi ki a lakáskérdésnek, a szovjet nép jóléte emelése szempontjából a legégetőbb problémának megoldását. A második tíz esztendő végén minden egyes családnak — a fiatal házasokat is beleértve — a higiénia és a kultúrált élet követelményeinek megfelelő, egészséges lakása lesz. A második tíz esztendő folyamán a lakóházak használata fokozatosan ingyenessé válik minden állampolgár számára. A közlekedési eszközök — villamos, autóbusz, trolibusz, metró — használata a második tíz esztendőben már ingyenes lesz és a második tíz esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások, mint a víz, gázellátás, fűtés. Az első tíz esztendő folyamán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra, úgy, hogy hetenként egy pihenőnap lesz, illetve a 34—36 órás munkahétre heti 2 pihenőnappal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben 5 órás lesz a munkanap, illetve 30 órás az 5 napos munkahét. A második tíz esztendőben a munka termelékenységének növekedése alapján megkezdődik az áttérés a még rövidebb mukahétre. Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, egyszersmind a legtermelékenyebb és legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. A két évtized eredményeképpen a társadalmi fogyasztási alap összege a lakosság reáljövedelme egész összegének hozzávetőlegesen a felét fogja alkotni. Ez lehetővé teszi a társadalom terhére a következő szolgáltatásokat: a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben és bentlakásos iskolákban (a szülők kívánsága szerint); a munkaképtelenek anyagi ellátása; ingyenes oktatás minden tanintézetben; minden állampolgár ingyenes orvosi ellátása, beleértve a gyógyszerellátást és a betegek kórházi kezelését; ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igénybevétele, ingyenes közlekedés, a mindennapi élettel összefüggő bizonyos közérdekű szolgáltatások ingyenes igénybevétele; az üdülők, penziók, túristaszállások díjának fokozatos csökkentése, illetve részben ingyenes használatuk a lakosság mind szelesebb körű ellátása, segélyekkel, kedvezményekkel és ösztöndíjakkal, — egyedülálló anyák megsegítése, ösztöndíjak a diákoknak — fokozatos áttérés az ingyenes közétkeztetésre (ebédeltetésre) a vállalatoknál, az intézményeknél és a termelő munkában elfoglalt kolhozparasztoknál. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok között. A nem- zefcközi helyzet bonyolódása, és ennek következtében a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése késleltetheti a népiólét emelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása megfelelő államközi egyezmény alapján lehetővé tenné a dolgozók életszínvonaItmak emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az államépítés és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése terén. A szocialista forradalomból megszületett proletárdiktatúra világtörténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus építésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történelemben az egyetlen osztály, amely nem tűzi ki célul, hogy hatalma örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza — teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletáriátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szükségszerűsége megszűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat, hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia további fejlődésének folyamatában az államhatalom szervei fokozatosan átalakulnak a társadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építés során fokozódni fog a tanácsok szerepe, amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé váltak. A párt szükségesnek tartja a népi képviselet formáinak tökéletesítését és a szovjet választatási rendszer demokratikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében, továbbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb százezrei és milliói járják ki az áiiamvezetés iskoláját, minden választásnál célszerű a tanácsi képviselők legalább egyharmadát megújítani. Azért, hogy minél több megfelelő ember kapcsolódjék be a vezető szervek munkájába, továbbá, hogy az államigazgatás egyes dolgozóinak ne legyen lehetőségük a hatalommal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szervek személyi állományának rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni azt az elvet, hogy a szövetségi, a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendszerint legfeljebb csak háromszor válasszák meg egymás után tisztségükre. A tervezet kimondja, rendszeresíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezeteket és más állami vagy helyi jelentőségű döntéseket. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra kell bocsátani. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó időszakában fokozódik a társadalmi szervezetek szerepe. Különösen megnövekszik a szakszervezeteknek, a kommunista ifjúsági szövetségének, a különböző szövetkezeti szervezetek szerepe. A társadalmi szervezetek öntevékenységének fejlesztése céljából a párt szükségesnek tartja ezek fizetett apparátusának további csökkentését alulról felfelé, továbbá a soronkövetkező választásokon minden egyás társadalmi szerv személyi állománya mintegy felének felújítását. Célszerűnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek vezető munkatársait egymásután rendszerint legfeljebb két alkalommal válasszák meg. A szocialista államiság fejlődése fokozatosan arra vezet, hogy ez az államiság társadalmi kommunista önkormányzattá alakul át. amelyben egyesülnek a szovjetek, a szakszervezetek, a szövetkezeti és más tömegszervezetek. Ez a fo- lyamat a demokrácia tóvábbi fejlődését fogja jelenteni. Á történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az állam elhalására vezet Az állam teljes elhalásához szükséges belső feltételek — a fejlett kommunista társadalom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése — a kapitalizmus és a kommunizmus közötti ellentmondásnak nemzetközi síkon, a kommunizmus javára történő végleges megoldása. A tervezet a továbbiakban meghatározza az SZKP feladatait a Szovjetunió fegyveres erőinek és védelmi képességének fokozása területén, s rámutat, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve a szovjet állam külpolitikájának általános irányelve volt, s az is marad. A nemzetiségi kapcsolatok kérdéséről a programtervezet a többi között a következőket mondja: A kommunizmusnak a Szovjetunióban bekövetkező győzelmével a nemzetiségek még közelebb jutnak egymáshoz, megnövekszik gazdasági és eszmei közösségük, kifejlődnek szellemi arculatuknak közös, kommunista vonásai. A tervezet a továbbiakban azokról a feladatokról beszél, amelyeket a pártnak az ideológia, a nevelés, a képzés, a tudomány és a kultúra területén kell megoldania. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése nem jelenti az ideológiai harc megszűnését. A kommunista párt a jövőben is leleplezi a kapitalizmus népellenes, reakciós lényegét, s a kapitalista rend szépítgeté- sére irányuló mindenféle próbálkozást. A közoktatás rendszerét olymódon építjük fel, hogy a felnövekvő nemzedék oktatása és nevelése szorosan kapcsolódjék az élethez, a termelő munkához, s hogy a felnőtt lakosság a termelésben végzett munkáját összeköthesse a tanulás és a képzés folytatásával a maga hivatásának és a társadalom szükségleteinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi termelőerők hatalmas növekedésének. A programtervezet meghatározza a kulturális építés, az irodalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szovjet irodalom, a zene, a festőművészet, a film, a színház, a művészet minden ága újabb magaslatokra jut az eszmei tartalom és a művészi kifejező- készség fejlődésében. A programtervezet a következőkben rámutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszódik le és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más a különböző országokban nem feltétlenül egyidejű a szocializmus építésének befejezése, illetve az áttérés a kommunizumus általánosan kibontatkozó építésének időszakára. A szocialista államok fejlődése az egyes szocialista világrendszerben, e rendszer törvényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban megadja ezeknek az országoknak a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül, töb- bé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra. Az az ország, amely elsőként halad a kommunizmus felé, megkönnyíti és meggyorsítja az egész szocialista világ- rendszer haladását a kommunizmus felé. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait a többi szocialista ország kommunista pártjaival való együttműködésre, politikai, gazdasági és kulturális téren. Az SZKP és a szovjet nép mindent megtesz azért, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésében segítséget nyújtson a szocialista tábor minden népének. A párt életének törvénye — szögezi le a következő részben a tervezet, — a pártélet lenini normáinak és a közösségi vezetés elvének következetes betartása. A partéiét lenini elveivel összeegyeztethetetlen a személyi kultusz, s vele kapcsolatosan a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia és a szocialista törvényesség megsértése. A kollektív vezetés lenini elvének következetes megvalósítása, a párt friss; új erőinek a vezető pártszervezetekbe való széleskörű bevonása, az idős és a fiatal káderek tevékenységének helyes összehangolása érdekében, valamin* azért, hogy egyes funkcionáriusok kézé-1 be ne összpontosulhasson mértéktelenül a hatalom és hogy a közösség ellenőrzése mindig érvényesüljön, a párt szükségesnek tartja egész sor intézkedés végrehajtását, a többi között annak a gyakorlatnak a valóraváltását, hogy meghatározott arányban rendszeresen felújítsák a párt választott szerveinek személyi állományát, kezdve az alapszervezetektől a központi bizottság’’,;, s egyszersmind biztosítsák a vezetés folyamatosságát. Minden egyes rendes választáson az SZKP Központi Bizottságának és elnökségének összetételét legalább negyedrészben megújítják. Az elnökség tagjait rendszerint legfeljebb csak három alkalommal választják meg egymásután. Egyes pártvezetők elismert tekintélyüknél rendkívüli politikai, szervezői es egyeb képességeiknél fogva egymásután hosszabb időre is beválaszthatok a part vezető szerveibe, ha zárt (titkos) szavazáson megkapják a szavazatok legalább háromnegyedét. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságának, a kerületi bizottságoknak, a területi bízott- sagoknak személyi állományát minden rendes választáson legalább egyharma- dában megújítják, a körzeti, a városi és a lakóterületi bizottságok esetében a pártbizottságok vagy az alapszervezeti vezetőségek személyi állományát pedi* feleben újítják meg. Ezeknek a vezető partszerveknek a tagjait legfeljebb háromszor lehet egymásután megválasztani. Az alapszervezetek titkárai legfeljebb csak két alkalommal választhatók meg egymásután. A pártszervezet politikai képessegekre és hozzáértésre tekintettel a vezetőszervek állományába megválaszthatja valamelyik funkcionáriust hosszabb időre is, ha a szavazatoknak legalább háromnegyedrészét megkapják. Akik választott tisztségük idejének lejártával kiválnak a párt vezető szervéből, későbbi választásokon ismét megválaszthatok. Az SZKP Központi Bizottságának és más vezető szerveinek személyi állományából való leváltásra döntést csak akkor lehet hozni, ha zárt (titkos) szavazáson az adott szerv összes tagjainak legalább kétharmada megszavazza a döntést. A párt továbbra is erősíti sorainak egységét és tömörségét, tisztán megőrzi a marxizmus-leninizmus zászlaját. Az SZKP programtervezete ezután hangúlyozza a párt és a nép közötti kapcsolatok további kiszélesítésének £s elmélyítésének szükségességét. Ugyanakkor a Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, fejleszti testvéri kapcsolatait az össaes kommunista és munkáspártokkal. A kommunizmus felépítése a Szovjetunióban — hangzik a programtervezet befejező része — az emberiség sok évszázados történetének legnagyobb győzelme lesz. Minden egyes újabb lépés a kommunizmus ragyogó csúcsai felé, valamennyi ország dolgozó tömegeit lelkesíti, hatalmas erkölcsi támogatás minden nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban, meggyorsítja a marxizmus—leninizmus eszméinek világméretű diadalát. A kommunista párt kipróbált vezetésével, a marxizmus—lenHúzsnus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat. A párt ünnepélyesen kijelenti- a szovjet emberek mai nemzedéke kommunizmusban fog élni!
