Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-23 / 197. szám

Ma ünnepli a román nép hazája felszabadulásának 17. évfordulóját A román nép ma üonepli hazája felszabadulásának 17. évfordulóját. — Ez a nap a román nép legnagyobb nem­zeti ünnepe: 1944 augusztus 23-a Románia történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely gyökeres változást hozott. Ezzel a nappal vette kezdetét a népi demokratikus rendszer megteremtése, mikor is a felszabadult nép saját kézébe vette sorsának irányítását, hazájának egyedüli és igazi urává vált. Az 1944 augusztusi fegyveres népi felkelés nagy len­dületet adott a tömegek harcának, mivel a népi forrada­lom kezdetét jelentette. A felszabadulás óta eltelt éveket megfeszített harc és munka jellemezte. A román nép, élén a munkásosztállyal, a Román Mun­káspárt vezetésével következetesen és megingathatatlanul alkalmazta a szocialista iparosítás lenini politikáját, s en­nek eredményeként gyökeresen megváltoztatta az ország arculatát; kimagasló (eredményeket ért el a gazdasági és kulturális élet fejlesztésében, a tömegek jólétének emelésé­ben. Már örökre a múlté az a gazdaságilag elmaradott régi Románia, amely az imperialista hatalmak nyersanyag szál­lítója és mezőgazdasági függvénye volt. A Román Népköz- társaság ma lendületesen fejlődő, szocialista iparral rendel­kező ország, amelynek virágzó gazdasági élete gyors ütem­ben mind magasabb színvonalat ér el. Az ország ipari ter­melése 1951—1960 között átlagosan 13 százalékkal emelke­dett, míg a tőkés-földesúri Romániában az ipari termelés évi ’átlagos növekedése 1929—1938 között mindössze 4 szá­zalékos volt. Az ipari össztermelés mennyisége 1960-ban öt­szöröse volt a'z 1938. évinek. A Romár Népköztársaság ma erőteljes nehéziparral rendelkezik. Létrejött a szocialista mezőgazdaság erőteljes technikai bázisa. Az 1938-as Romániában 100 hektárnyi szántóföldre átlagosan 0,72 lóerőnek megfelelő gépi vontatóerő jutott, ez­zel szemben ma 10 lóerő jut ugyannyi területre, vagyis kb. 15-ször több. Az építkezés, a szállítás, a kereskedelem a szocialista ipar által létrehozott új technikai bázison fej­lődik. Az 1960—1965-ös népgazdasági terv célkitűzése: a szo­cialista építés befejezésének érdekében fejleszteni a szo­cializmus technikai anyagi bázisát, befejezni a szocialista termelési viszonyok kialakítását az egész gazdasági életben. E cél elérésére a kongresszus alapvető feladatként jelölte meg az ország iparosításának folytatását fokozott ütemben, a nehézipar és a gépipar elsődleges fejlesztésével; a mező­gazdaság kollektivizálásának befejezését; a meglévő vállala­tok újonnani felszerelését, valamint az új vállalatoknál a fejlett technikai színvonal biztosítását; a dolgozók anyagi és kulturális jólétének növelését — mindezt olyan méi lék­ben, hogy a több termékek tekintetében Románia megkö­zelítse a gazdaságilag fejlett országok egy lakosra eső fo­gyasztását. f Félszabadulásának 17. évfordulóján a román nép büsz­kén tekint vissza azokra a történelmi jelentőségű vívmá- ' nyaira, melyeket a párt vezetésével teremtett meg ebben az időszakban. A Román Munkáspárt III. Kongresszusának ha­tározatai, a szocialista építés befejezésének és a kommuniz­mushoz való fokozatos átmenetnek nagyszerű távlatai arra .lelkesítik a román népet, hogy minden erejét e célok szol­gálatába állítsa, s ezzel hozzájáruljon a szocialista világ­rend végső győzelméhez, s elősegítse a béke erőinek diada­lát. Román párt- és kormány- küldöttség érkezik szeptember 1-én hazánkba Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány baráti láto­gatásra hívta meg a Magyar Nép- köztársaságba a Román Munkás­párt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormá­nyának küldöttségét, hogy viszo­nozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958- ban tett látogatását. A meghívásra a Román Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége Gh. Gheorghiu-Dej- nek, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének vezetésével 1961. szeptember 1-én a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI) Levizsgáztak azok a fiatal parasztlányok, akik vállalták, hogy Kuba legtávolabbi vidékein mint tanítónők harcolnak .,uafi analfabétizmus ellen. A képen: a vizsgaünnepségen Fidel Ciatáró szól a végzős növendékekhez. Forró szeretettel búcsúzott a főváros népe Jurij Mekszejevics Gagarintél (Folytatás az 1. oldalról.) mosz Kolumbuszát. A Gagarin család szállásának környéke már 7 óra körül benépesült: az Isten­hegyi úton, s a szomszédos útvo­nalakon piros nyakkendős úttö­rők, munkásemberek, a gyárak, üzemek, hivatalok dolgozói vár­ták. A déli-pályaudvarnál, a Krisztina posta előtt, a Széna té­ren, a Mártírok útján a gyalog­járók szélére fél 8-kor már min­denütt kitehették volna a „meg­telt” táblát, a Szent István kör­úton pedig már jóval a gépkocsi érkezése előtt le kellett állítani a forgalmat az egybegyült tömeg- miatt. A Nagykörúton, az Üllői úton a Ferihegyre vezető gyorsforgal­mi úton a budapestiek tíz- és tízezrei álltak sorfalat, s mikor Gagarin őrnagy nyitott gépkocsi­ján, mosolyogva, integetve elha­ladt előttük, ezrek, tízezrek kiál­tották: Daszvidanyie! Viszontlá­tásra Jurij! A zászlódíszbe öltözött, nemze- ■ ti színű és szovjet lobogókkal dí- I szített ferihegyi repülőtéren mintegy húszezren gyűltek össze' Gagarin őrnagy és családja bú­csúztatására. Jelen volt Fock Je­nő, Nemes Dezső, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizott­ság póttagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás—paraszt kormánynak számos tagja, politikai, társadal­mi és kulturális életünk számos más vezető személyisége; jelen volt V. J. Usztyinov, a Szovjet­unió budapesti rendkívüli és meghatalmazol nagykövete, va­lamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja. Hosszan zúgott a taps, mikor a küldöttség megérkezett: Jurij Alekszejevics Gagarin és felesé­ge, karján Gálocskával, Ny. P. Ka- manyin altábornagy, a Szovjet­unió hőse, s társaságukban Kál­lai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünneplés még csak fo­kozódott, amikor a Gagarin csa­lád fellépett a díszemelvényré, s a hős űrhajós a mikrofon elé lépett. Gagarin elvtárs búcsú beszéde — Drága barátaim! Örömmel fogadtuk az önök meghívását, s I néhány, nagyszerű napot. töltöt- | lünk gyönyörű hazájukban. Jár- I tunk Budapesten, Sztálinváros- j ban, Pécsett, Komlón — innen visszatérőben Sárbogárdon és Dombóvárott is megálltunk — a magyar dolgozók százezreivel ta­lálkoztunk, s e találkozások min­denütt forró hangulatúak, szívé­lyesek, testvériesek voltak. — Hazánkba visszatérve beszá­molunk majd a szovjet dolgo­zóknak milyen őszinte, nyílt lé­lekkel, milyen szeretettel fogad­tak bennünket, a szovjet nép képviselőit Magyarországon. — Még egyszer teljes szívem­ből köszönöm a szívélyes meg­hívást, a meleg fogadtatást, mind a magam, mind a velem együtt utazó elvtársak nevében népük­nek. Központi Bizottságuknak, kormányuknak, s külön is köszö­nöm a derűs, ragyogó arcokat, a nyílt szíveket, a forró szeretet ezernyi megnyilvánulását, amely- lyel bennünket, szovjet embereket körülvettek. Köszönet mindazért, amit ér ünk tettek. — Éljen a magyar-szovjet ba­rátság! Éljen a világ dolgozóinak megbonthatatlan barátsága! A viszontlátásra, drága barátaim! — búcsúzott hosszantartó, viharos nagy taps közben Jurij Aleksze­jevics Gagarin. A Szovjetunió népei történel­münk minden szakaszában igaz barátunknak és hűséges segítő­társainknak bizonyultak. Nagy eredményeinket a szocialista tár­sadalom megteremtésében az ő segítségükkel értük el. Mellet­tünk álltak és állnak minden­kor, s mint igazi barátok, jó- ban-rosszban egybeforrtunk ve­lük. A magyar—szovjet kapcso­latokat nemcsak pártjaink es kormányaink együttműködése, ha­nem népeink testvérisége és ba­rátsága is jellemzi. Ebben van a mi barátságunk igazi ereje: a szovjet—magyar barátság örök és megbonthatatlan. (Nagy taps.) Jurij Alekszejevics Gagarin lá­togatása a személyes ismeretség újabb szálaival erősítette tovább ezt a barátságot. Ha majd űrha­jóján mégegyszer hazánk fölött repül, ő is személyes ismerős­ként üdvözölheti a magyar né­pet, s mi is, mint személyes ba­rátunknak küldhetjük neki to­vábbi sok sikert kívánó üdvözle­tünket. (Nagy taps.) Nagyon megszerettük és szí­vünkbe zártuk Gagarin elvtárs kedves feleségét, a szerény, de hős szovjet asszonyt, Valentyina Ivanovnát és drága kisleányukat, Gálocskát. (Taps.) A „csaknem teljes Gagarin család” látogatá­sa hazánkban, s az ő jelenlétük különböző rendezvényeinken, si­kerrel gazdagította népünk nagy ünnepét és újabb és újabb ba­rátokat szerzett a nagy szovjet népnek. Drága barátunk, Jurij Alek­szejevics! Most, amikor búcsú­zunk Öntől, megkérjek, adja át forró elvtársi, baráti üdvözletün­ket a békéért az elsősorban har­coló szovjet népnek, dicső kom­munista pártjának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárnak. (Nagy taps.) Kállai Gyula: egész népünk büszke arra9 hogy itt járt Gagarin őrnagy Ezután Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja lépett a mikrofon­hoz. — Drága barátunk! — Kedves Jurij Alekszejevics! — Kedves Valentyina Ivanov­na! — Drága kis Gálocska! — Kedves elvtársak! — Sajnos, elérkeztünk a bú­csú pillanatához. Amikor a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány az egész nép nevében meg­I hívta Jurij Gagarint, a hős űr­repülőt, azt kívántuk: jöjjön mi- j hamarabb és legyen a vendégünk Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, néháryv helyen átfutó eső, mérsékelt délnyugati­nyugati, később északnyugatira i forduló szél. Legmagasabb nap- ! pali hőmérséklet: 21—25 fok kö- i zött. j Távolabbi kilátások: a hét má- I sodik felében is változékony az J évszakhoz képest hűvös jellegű I idő. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA: Keletmagyarországi krónika. — A Lengyel Állami Népi Együt­tes Énekkarának műsorából. — Fiatalok fóruma. — Régen hal- hitt keringők. — Esti poéta. — minél hosszabb ideig. Ezért saj­nálkozunk amiatt, hogy eltelt az idő, s most búcsúznunk kell tőle. — E x'övid három nap alatt is százezrek és százezrek ismerked­hettek meg a szovjet nép e nagy­szerű fiával, örültek mosolyának, feszült figyelemmel hallgatták szavait. A budapestiek, sztálin- városiak, pécsiek és komlóiak büszkék arra, hogy fogadhatták a világ első űrhajósát. Az egész magyar nép büszke arra, hogy hazája földjén járt Gagarin elvtárs. Bárhol is jelent meg kedves vendégünk — nagygyűlésen, az utcán, vagy a Népstadionban — mindenütt tízezrek és százezrek üdvözölték forró lelkesedéssel, mindenki szeretett volna kezet- rázni vele, megölelni és megcsó­kolni őt. — Ez a forró fogadtatás az űrhajós nagyszerű tettének, bá­torságának, hősiességének, de emellett szerénységének, kedves­ségének. s vonzó emberi tulaj­donságainak is szólt. Jurij Alekszejevics Gagarin személyén keresztül népünk for­rón üdvözölte és köszöntötte ba­rátunkat és testvérünket, a ha­talmas szovjet népet, amelyről a világ minden haladó embere tud­ja, hogy erejét nem kímélve dol­gozik és harcol az egész világ békéjéért, s az emberiség boldo­gulásáért: élenjár a leghaladóbb társadalmi rendszer, a kommu­nizmus megteremtésében. Gagarin személyében népünk ünnepelte a megbonthatalan szov­jet-magyar barátságot. Szerencséd utal, Gaguriu elvtársi A viszontlátásra ! Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk önnek és kedves csa­ládjának (nagy taps). Kívánjuk, hogy bátor űrhajós-társaival együtt szerezzen még sok-sok dicsőséget hazájának, az egész szocialista tábornak, s a haladó emberiségnek. A magyar dolgozó nép Önt — bármikor jár erre­felé — mindig igaz barátjaként, szívesen, tárt karokkal fogadja. Szerencsés utat Gagarin elv­társ! A viszontlátásra! A beszédek elhanzása után úttörők hatalmas rózsacsokrok­kal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután elbúcsúztak a meg­jelent párt- és kormányvezetők­től, diplomatáktól, majd a buda­pestiek üdvözlésére indultak. Az egybegyűltek forró szeretettel éltették s akik tehették öleléssel kézszortással búcsúztak a Gaga­rin családtól. A sokáig integető ezrek előtt 9 óra után néhány perccel emelkedett a magasba vendégeink IL-14-es különrepülő- gépe. Gagarin őrnagy köszöneté Gagarin elvtárs. a Szovjetunió hőse, magyarországi látogatását megelőzően és látogatása idején számos meghívást kapott üze­mektől, termelőszövetkezetektől, hivataloktól, intézményektől, bri­gádoktól, a dolgozók különböző csoportjaitól és egyénektől is. Gagarin őrnagy idő hiányában természetesen nem tudott eleget tenni minden meghívásnak. Azok­nak a dolgozóknak, akikhez nem jutott el, ezúton mond köszöne­tét, a szíves meghívásért. 1

Next

/
Thumbnails
Contents