Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-20 / 195. szám
H megyei szántóverseny győztesei ElcUe születtek A megyei szánlóverseny három ifjú traktoros győztese: Középen a verseny első helyezettje, tjszászi Bertalan, a ti- szadcbi Táncsics Tsz tagja, baloldalt a második helyezett Gyetkó József, a Nyírmadai Állami Gazdaság, és jobboldalt a harmadik. Iklódi Gyula, a Nyírmadai Gépállomás dolgozója díjkiosztás uiá n, a jutalmakkal. M int szélkorbácsolta szeny- nyes árt a vihar, úgy söpörte el az élet sodra a földbevájt putrikat a pusztadobost falu szélén... Lerombolták a bogárhátú, penészszagú kunyhókat az egykori cigánysoron melynek negyvenöt óta Badzsó József jóvoltából Földreform utca lett a becsületes neve... Ő „keresztelte” erre. s a törvény szentesítette. De ez a halk szavú, komoly ember tett fogadalmat arra is, hogy istápolója lesz e népnek itt, s gondos kertésze az új élet sarjadásának... S ezt zsongja az ember fülébe az ablakokon át a rádiókból kiszűrendő zene, a vidám han- cúrozó. pajkos gyereksereg, s az új éietet sugározzák a gondos kezek ápolta piciny kertek, Zámbó j Gyula bácsi a tsz kondásának, s a csordás Zsigó Jánoséknak meg- 1 változott élete, az értelmes, la- . katostanulónak készülő nyúlánk Algácsi Laci, a porták, s az Hamarosan kapható a luHpán hagyma a Zsdánov utcai vetömagboitban A Zsdánov utcai vetőmagbolt az elmúlt hónapban 110 ezer forint forgalmat bonyolított le. A bolt félévi forgalma 20 százalékkal magasabb a múlt év hasonló időszakánál. Hamarosan kapható lesz a tulipánhagyma. A hónap végén mintegy 25 ezer tulipánhagyma érkezik 60 változatban. Érdekességek közé számít a korlátlan menyiségben kapható számitókorongós munkaegységkönyv is. * I Mellettünk hajtott kerékpáron, mikor befordultunk a tyu- kodi útra, aztán lassan elmaradt az autó mögött. Ebédet vitt a téesz földjére. .. ☆ Délután. A konyhából csaltuk elő Irént, mikor a házba léptünk. Hűvös volt a szobában, ahova vezetett, jól esett megpihenni. .. Velünk szemben ! ült a széken. Bőrét sötétre égette a nyári nap. Haja ra- ' '.oncátlanul homlo- 1 kába lógott. Beszélgettünk. Ö mesélt, . . Miről? Mindennapos történetekről, na meg szó esett arról is, hogyan telik a vakáció. Mert Irén tanul. Az egyetemen. Most lesz másodéves. Négyes eredménnyel zárta az évet az orosz- latin szakon. Sokat kellett tanulni. fáradni, míg a tyukodi kis házból eljutott az egyetemre. Nem szívesen beszélt magáról, de kiderül, hogy tanulmányait társadalmi ösztöndíjjal segíti az állam, meg hogy idehaza is akad nyáron munka elég, a konyha körül, befőzései:. na és ebédet is kell vinni a papának a földre, a gép mellé... — Hogy szórakozom-e? Nagy szórakozási lehetőségek természetesen nincsenek Tyúkodon. De azért jól érzem magam. Vannak barátnőim, akikkel jól megvagyok. Olvasnivaló is akad bőven, különösen ha a nyári kötelezőkre gondolok... A napokban tért haza Irén, tizenötnapos távoliét után. Hol járt?: táborban, a Balaton partján. Mert ö is jelentkezett a balatonaligai leánytáborba, dolgozni. .. Még néhány nap pihenő, aztán lehet újból felkészülni. Vége a nyárnak s újból kapuit nyitja az egyetem... —csallány— előttük kupacokban heverő és épülésre váró kövek, a tüzesvérű lányok, s a dolgos férfiak... C ;endes lakásban, beárnyá- kozott kis tiszta szobában ülünk... Gondosan vetett ágy, linóleummal betakart föld, népművészeti függöny a falon, mellette fényképek a családról, a szekrényen befőttes üvegek, s a tükör előtt rádió. — Jó? Ha már tellett rá legyen jó — válaszolja mosolyogva Badzsó József. 'A rádió tetején tanácstagi meghívó és a beszámoló. — A legfrissebb — világosít fel. Csak az ülésekre nem jutok haza-teszi hozzá... Huszonegy esztendeje vert tanyát a pusztadobosi falu szélen Badzsó József. Haga Eszterrel indult el az élet útján, s dacolva hagyománnyal, maradisággal s emberi előítélettel szemben, tört utat az emberré válás, s az elismerés felé... Negyvenötben a párt egyszerű katonájaként terjesztette a sajtót házról házra járva... Együtt rombolta porrá a putrikat a többiekkel, s igaz apostolként fogta a kezüket az építésnél. Nemcsak feleségét tanította meg a betűvetésre, hanem a többieket is. Haga Lajos már ismeri az ábc-t, s leírja a nevét. Horváth Károly, Csuka András már olvas is... Kilenc gyermeke van, s mind taníttatja... Gondoskodott arról, hogy az iskolakötelesek ne mulasszanak... N ehéz ezeknek az embereknek az útja, de ő kövezi előttük. Üjságot mutat, az „Építőmunkás”-t. — Itt vagyunk. — S büszke mosoly ül az arcán. Joggal, hisz Badzsó József élmunkás. A Borsod megyei Építőipari Vállalat egyik segédmunkás brigádjának a vezetője... S ő vitte magával embereit innen a Földrefom utcából. Tizenkettő a cigány, 8 kilenc magyar. Valamennyi pusztadobosi. S versenyre hívták az Űj Diósgyőrben dolgozó építőmunkásokat... Fegyelemben, a munkahely tisztántartásában, anyaktakarékosságban, s az éves terv 120 százalékos teljesítésében... Idáig fejlődtek! S Badzsó fogadkozik, hogy megnyerik ezt a versenyt. A szabadszombat számára zsúfoltabb mint a többi... — Ilyenkor keresnek fel, megkérnek, hogy segítsek a vásárlásban, beosztani a pénzt... Mert bizony ha nem vigyázok egyik másik egyszerre elkölti i keresetét, mint az én vöm is tette, aki egyszer három libát, meg tíz kiló húst is megvett... De ez már a múlté. Hallgatnak Badzsóra, s lassan hozzászoknak, hogyan is osszák be a keresetet... így tanítja, neveli az embereket Badzsó a jog és a törvény embere, akinek oly sokat köszönhetnek a brigád tagjai s az utca lakói is... Kis könyvtárában megtalálni Soholov regényét, _ Móra remekeit, a mai magyar írókat, s ő annak örül ha hiányzik belőle, mert tudja, hogy „el- ■ veszett” az utca lakói között... Örömmel mutatta nekem is. Gyorsan egymás után szedte elő, ' míg az egyiken megakadt a szemem... Kezembe adta... Mosolygott. ;íir É letre születtünk. írta: Andrejev — olvastam fennhangon. Ö bólintott, s nekem úgy tűnt mintha az ő szájából hallottam volna visszhangzani ezeket a szavakat... Farkas Kálmán. , Mindenütt jó? A lE/JIEetvI O)»« IlTMJECl&IMS Iá i ne ismerné Kilincs Ele” két? Ismerik öt jól minden I irataiban, minden irodáján, alosztályon és főcsoportnál. Ő az, oki mindenhová mindenért bekopog, bejár és kijár, elintéz és megbeszél, ki kurkász és fekajLat, ó tudja a legjobban, hol lehet nüracsiholót igényelni, kinél kell láttamoztatni a Zambezi-i rokonlátogatásra szóló útlevelei, s még jegyet is tud szerezni a Pö- föc—Görcs mérkőzésre. A minap gumilégycsapóra volt szükségem. , Nagyon elszemteie- nedtek a legyek a lakásomon, nyakambavettem tehát a várost egy gumilégycsapóért. Azonban hiába róttam az üzleteket, gu- milégycsapót sehol nem találtam. Nyomban eszembe jutott híres ismerősöm: ha senki, de ő biztosan segíteni tud! Kilincs Eleket a lakásán találtam meg, éppen a zokniját stoppolta, miközben az IKA-árulis- tájába temetkezett. Miután kérésem meghallgatta, elgondolkodva piszkálta az ocrét, majd a homlokomra -csapott: SEGÍT — Megvan! De előbb adjál kétszáz forintot, mert az keli az okmánybélyeghez... — Micsoda nkmánvbélveghsz? — Ne oxvetetlenkedj öregem. Kell a légycsapó, vagy nem? Nahát! Aztán írj egy részletes önéletrajzot, de azt ne írd be. hogy a nagynénikédnek saját biciklije volt. mert az ilyesmire hakli- sak a központban. Töltsd ki ezt a hét kérdőívet, tedd le a vízijártassági vizsgát, intézd el a sógornőm lakásügyét, küldj két kiló friss gyulait a lakásomra, d2 friss legyen, s máris lesz légycsapód... Megírtam az életrajzot, kitöltöttem a hét kérdőívet, letettem a vízijártasságot, beszóltam a lakásügyre a komámnak és íel- küldtem a két kiló gyulait. Aztán vártam két hétig. De mert a legyek nagyon csíptek, két hét múlva becsengettem Elekhez: — Mi lesz a légycsapóval? — Nyugi, nyugi — mondta megvetően. — Mit ugrálsz. Majd a Biztonsági Tanács ülése után... S mert a Biztonsági Tanács ülése véget ért. s a legyek még jobban csíptek, megint csak becsengettem. — Jó hogy jössz — veregetett a váltamra. — Hoci még négy- száza\ mert megjött a főrevizor. Tudod, kenni kell — súgta bizalmasan a fülembe. Nem volt mit tenni, megvakartam az utolsó légycsípés helyét és fizettem Egy hónap múlva már csupa daganat voltam a légycsípéstől, három hónap múlva pedig a legyek megfagylak a lakásomban. Januárban végre találkoztam a légycsapóval. Az ügyészségen volt, a bűnjel-tárban. Ha a tárgyalás meglesz, lehet, hogy meg is kapom. Derék gyerek ez az Elek... gy. i- gy. Annak ellenére hogy B. P. semmi néven nevezendő . népellenes cselekedetet nem tett, • 1956. novemberében — mint a j hozzá hasonló annyi más meg- i gondolatlan ember — átlépte a ! magyar-osztrák határt és vállalta az ismeretlen bizonytalanságot és a szívet tépő hontalanságot. Ausztriában sokat hányódott a különböző lágerszerű táborokban, míg végül iparosként sikerült egy transzporttal kijutnia Kanadába. Munkát kaptak ugyan, de előbb a kivándorlás költségeit kellett ledolgozniok. A száz és száz féle nehézségek, a nyelvi akadályok, az idegen munkavezetők kíméletlen kapzsisága, a hazátlanokkal szembeni gúnyos megvetések következtében még a létfenntartáshoz szükséges legminimálisabb javakat is alig tudta magának biztosítani. Hónapokig dolgozott már így amikor munkába menet egy teherautó elütötte. A baleset következtében összetörtek a lábszár,- comb-, és medencecsontjai. Bár sérülése előtt már hosszú ideje dolgozott, ennek ellenére a hosszadalmasabb kórházi ápolás költségeit, sőt az orvosi kezelés költségeit is neki kellett fizetnie. Még meg sem gyógyult tökéletesen, de már elhagyta a kórházat és munkába állt, hogy az ápolási költséget minél előbb ki tudja fizetni. Csupán annyi „kedvezményt” kapott, hogy az amúgy is sokféleképpen megrövidített keresetéből részletekben vonják le a kórházi költséget. ; Mindezeket B. P. saját maga írta meg levélben, amelyben bevallotta azt is, hogy nagyon, de nagyon megbánta, hogy hazáját, családját és szeretteit hűtlenül itthagyta. Szívesen visszatérne már, de addig nem is jöhet, amíg az adósságait ki nem fizeti. Még maga előtt is szégyelii, hogy ilyen meggondolatlanul a diszidálás útjára lépett. A7. igazság kedvéért tudni kell még B. P.-ről, hogy a tanácsok megalakulása után a tanács műszaki osztályán dolgozott, ahol építkezési és egyéb anyag- beszerzési, valamint műszaki ellenőrzési feladatokat bíztak rá. Ezért a munkáért közel kétezer forint havi fizetést kapott. Később visszatért eredeti foglalkozásához, a kőműves szakmába, - ahol még többet kereshetett. Talán a még nagyobb kereseti lehetőség vágya, vagy a kalandozás feltételezett öröme késztette e meggondolatlan cselekedetre B. P.-t. nem tudni. A lényeg az, hogy B. P. haza vágyik, mert saját bőrén tapasztalta,, hogy mi a különbség a szocialista és a kapitalista rendszer között. Megtanulta, hogy a tőkésnek csak addig érték az ember, amíg munkaerejét kizsákmányolhatja. B. P-t várja a családja. Nincs mitől félnie, meggondolatlan cselekedetéért nem bántja senki é? becsületes, tisztességes munkával újra hasznos megbecsült, tagjává válhat a szocializmust építő magyar társadalomnak. Kovács Endre. *
