Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-20 / 195. szám

Farrá szeretettel fogadta a tőváros Jani Gagarint • • ALKOTMÁNYUNK UNNEPERE Irta: Kokas Ferenc« a Hazafias JNépfront megyei bizottságának titkára A párt és a kormány vezetői és 25 ezer budapesti lakos üdvözölte a világ első üríiafősát Feriiiegyen Az ember, a társadalom, a né- jtetlc életében vannak ünnepek, évfordulók, amikor visszapil­lantunk és elemezzük az elmúlt Időszak eseményeit. Levonjuk a következtetéseket és a \ tapasz­talatok felhasználásával újabb sikerekért indulunk harcba. Szo­cializmust építő hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság alaptörvé­nyének, Alkotmányunk születés­napja augusztus 20. Tizenkét esz­tendővel ezelőtt a munkásosz­tály vezette néphatalom törvény­be iktatta, hogy ebben az or­szágban minden hatalom a dolgo­zó népé. A magyar dolgozó nép a munkásosztály pártjának veze­tésével helyesen használta fel a hatalmat a nemzet érdekében, szocializmust építő hazánk fel­virágoztatására. A munkásosztály széles osztály- szövetséget teremtett a dolgozó rétegekkel, amelynek alapja a munkás-paraszt szövetség. Ezt híven tükrözi a mi alkotmányunk, melynek szellemében végezzük munkánkat. A munkások leg­jobbjai mellett parasztok, értel­miségiek, kisiparosok és alkal­mazottak tízezrei vesznek részt allamhatalmi szerveink munkájá­ban, alkoinak törvényeket a ta­nácsokban és az országgyűlésben népünk javára és boldogulására. Szabolcs-Szatmárban több mint 8 ezer a tanácstagok száma, akik intézik a dolgozók ügyes bajos dolgait, irányítanak, vezetnek, s ennek eredménye az egyre vál­tozó fejlődő Nyírség, Szalmái, Bereg. Pártunk VII. kongresszusa is­mételten kinyilvánította, hogy a pártfunkciók kivételével, bármi­lyen vezető tisztséget betölthet- nek a pártonkívüliek, ha megfe­lelő képességgel rendelkeznek és készek híven szolgálni a szocia­lizmus ügyét, örvendetes, hogy ezek száma napról-napra nő, s a dolgozók gyermekei elfoglal.ák helyüket középiskolákban, meg­hódították az egyetemeket, s megszűnt végre a volt vagyonos osztály műveltségi monopóliuma. Felszabadulásunk óta jelentős sikereket értünk el a gazdasági építő munkában. Az ip\ti terme­lés az 1938-as éveinek mintegy három és félszeresére növeke­dett, s 1949 óta több mint 100 új nagy ipari üzemet építettünk, s ez idő alatt nőttek új szocialista városok, Sztálinvárcs, Komló, Ka- zinbarcika, a Nyírség homokján a Tiszalöki Vízierőmü, a közép- európai hírű Nyíregyházi Do­hányfermentáló, a Mezőgazdasági Gépjavító és sok más. Fejlődé­sünk folyamán a szocialista ipa­rosítás üteme méginkább növek­szik, s iparosodik Szabolcs is. Ennek méltó bizonyítóka a Nyír­egyházán épülő almatároló, a •gu­miárugyár és a konzervgyár. Különösen kiemelkedő ese­mény, hogy ebben az esztendő­ben befejeztük a mezőgazdaság •antialista átszervezését, amely­nek nyomán új alapokra helye­ződött a munkás-paraszt szövet­ség, erősebbé és minőségileg ma- gasabbszíntűvé vált. Ez a szövet­ség a biztosítéka hazánk füg­getlensége védelmének, a szocia­lizmus további sikeres építésének, s annak, hogy a magyar népi demokrácia jog- és államrendje még szilárdabbá, még erősebbé válik. Most bizonyosodott be egyszer s mindenkorra, hogy a magyar dolgozó parasztság is csak a munkásosztállyal szövet­ségben a párt vezetésével szaba­dulhat meg a kizsákmányolás minden formájától és a termé­szet törvényeinek rabságától. Hi­szen a munkásosztály biztosít a parasztság részére olyan segítsé­get, amellyel kiépítheti a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaságot, s ez válik alapjává felemelkedé­sének. Dolgozó parasztságunk megérti ezt és megfeszített erővel teljesíti a ráeső feladatokat, épí­ti nagyüzemeit, szorgalmasan helytáll a termelés frontján. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az országos hírűvé vált tiszalöki és csengeri járások felhívásai, amelyek Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére nemcsak elindí­tották a versenymozgalmat, ha­nem becsülettel teljesítették is adott szavukat. Nemcsak a Nyír­ség újarcú parasztságát buzdí­tották az első nagy közös aratá­son versenyre, hanem az ország­hoz szóltak, és siker koronázta munkájukat. Ez is bizonyítja, hogy kialakulóban van az az új szellemű, megváltozott paraszt­ság, amely a jövőben még szi­lárdabb és hűségesebb szövet­ségese lesz a munkásosztálynak. Dicséretes munkát végeztek a tudomány művelői is, akik alkotó módon járulnak hozzá kutatá­saikkal, serénykedésükkel a szo­cializmus építéséhez, az ipar és a mezőgazdaság eredményeinek növeléséhez, népünk egészségé­nek óvásához és a szabolcsi nép kuturális színvonalának emelésé­hez. Népünk nem ál] egyedül abban a harcban amelyet a szocialista társadalom felépítéséért folytat. A szocialista tábor megnövekedett ereje, a szocialista népek baráti együttműködése és a segítségadás minden területe egyaránt hozzá­járulnak eredményeink tervszerű, biztos növeléséhez, hazánk füg­getlenségének védelméhez. Leg­fontosabb célkitűzésünk a szocia­lista tábor egyik tagjaként, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a kul­túra területén utolérjük, majd el­hagyjuk a legfejlettebb kapitalis­ta országokat. Ezt tűzték ki célul az SZKP kongresszusának irány­elvei is. S ezek ma már világosan mutatják, hogy a kommunizmus a közeli idők reális valóságává vált. Az SZKP hatalmas hordere­jű programjának megvalósulása, a szocialista világrendszer erőfö­lényének további nagyméretű nö­vekedése tőlünk, magyar dolgo­zóktól is függ, mi is kivesszük ré­szünket ebből a munkából. így válnak ezek az irányelvek a mi irányelveinkké is. Igen, hisz a szo­cialista táborban érvényesülő új törvényszerűségek értelmében az SZKP programtervezetében meg­határozott időszakra mi is meg­közelítjük és elérjük a meghatá­rozott színvonalat, s többé-kevés- bé egyidőben jutunk el az óhaj­tóit korszakba, a kommunista társadalomba. Célkitűzéseink valóra váltásá­hoz békére van szükség. Ezért éberen kell őrködnünk, hogy munkánkat békés körülmények között végezhessük. Ma mar az imperialisták nem robbanthatnak ki világháborút kényük-kedvük szerint, mert az erőviszonyok el­tolódtak a szocialista tábor javá­ra. Mi az általános és teljes le­szerelésért harcolunk és addig is, míg ezt el nem érjük, azon va­gyunk, hogy a háborús tűzfészke­ket megszüntessük, s ezzel vég­érvényesen kiküszöbölhessük a népek éietóból a háború.. Ezt cé­lozták a Berlinben hozott intéz­kedések is, és ezt akarjuk elérni a neme. békeszerződés megköté­sével is. Eddigi eredményeink, mun­kánk, népünk lelkesedese, élni- akarása, a szocialista tábor meg- növekedett ereje biztosíték arra, hogy a munkásosztály pártjának vezetésével még nagyobb léptek­kel haladhatunk tovább ezen az alkotó ÚLon. A béke a dolgozo nép hatalmúnak védelme, szabad­ságunk, függetlenségünk védelme feltétele és biztosíték arra, hogy életünk napról-napra szebbé és boldogabbá válik. Viharos lelkesedéssel százezrek ünnepelték a szovjetunió Hősét A forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a magyar nép vendégeként szombaton dél­előtt Budapestre érkezett Jurij Gagarin őrnagy, a Szovjetunió Hőse, a világ első űrhajósa. Ven­dégünk köszöntésére a ferihegyi repülőtéren mintegy 25 ezer bu­dapesti dolgozó gyűlt össze. A repülőtér felé vezető utakon már 7 óra körül megkezdődött a bu­dapestiek „népvándorlása”. Vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Gaga­rin őrnagy arcképével, üdvözlő feliratokkal díszített teherautó­kon, gépkocsikon érkeztek a re­pülőtérre a fővárosi gyárak, üze­mek, intézmények, hivatalok dol­gozói. A budapesti fiatalok kül­döttei, iskolások, piros nyakken- dös úttörők az Üllői úton és a Gyorsforgalmi úton megerősített forgalomirányítók is aig tudták lebonyolítani a forgalmat, s több mint két órán át végeláthatatlan sorokban érkeztek a gépkocsik, a személyautók, az autóbuszok és a külön buszjáratok. A ferihegyi repülőtér — amely­nek betonján a legöregebb re­pülőtéri szakemberek véleménye szerint sem gyűlt még össze ilyen hatalmas tömeg — ün­nepi díszbe öltözőit. A repülőtér épületének főhom­lokzatán orosz és magyarnyelvű felirat köszöntötte a kedves ven­déget: „Forró szeretettel üdvözöl­jük hazánkban Jurij Alekszeje- vics Gagarint, a világ első ür- piiótáját, a Szovjetunió Hősét.” Már jóval a moszkvai repülőgép érkezése előtti percekben alig tudták tartani a kordonoktól a várakozókat: mindenki az elsők között szerette volna virággal, öleléssel üdvözölni Jurijt. Gagarin őrnagy IL—14-es kü- lönrepülőgépe 9.40 órakor szállt le a repülőtér betonjára, majd a főépület elé gördült. A repülőgép ajtajában derűs mosollyal, vidá­man integetve megjelenő Gaga­rint elsőnek a párt és a kormány vezetői üdvözölték, de kijutott az ünneplésből a hős űrpilóta fele­ségének, Valentyina Ivanovna asszonynak és a rózsaszínbe öl­töztetett apróságnak, az öthóna­pos bájos Gálocskának is. A kedves vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, Kállai Gyula, a Minisztertanács első el­nökhelyettese. Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Poli­tikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány­nak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége; jelen volt a fogad­tatásnál V. I. Usztyinov, a Szov­jetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, va­lamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (Folytatás a 3. oMalmai IKE1LEW- rillt Pfletór/sl ,tgyt*ll*tek t HAr.VlffARI7ir. l'í'li ITRljlllVlVkwmj 1 a ijs JTVIH. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ára 80 fillér 1961. AUGUSZTUS 20, VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents