Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-30 / 176. szám
Egy pozitív és két negatív tapasztalat ■ '-K . ‘V a rak a mást öntözéses legelőn A hét egyik napján tapasztalatcsere volt mintegy nyolcvan résztvevővel a rakamazi öntözéses legelőn. Az úton látott „szivarozó” kukoricák, barnára száradt krumpliszárak és szalmafehérre kisült legelők után mintegy oázi6, úgy hatott a rakamazi öntözéses legelő. Nem kicsiny „sziget” 400 hold zöld a nyári szárazságban, ekkora területet öntöznek már tizennegyedik éve Rakamazon. A négyszáz holdat 3 szakaszra osztották és szakaszosan hasznosítják. Az öntözés jelentőségét bizonyítja, hogy évenként 1000—1300 darab felnőtt marhát tartott el ez a legelő a nyári hónapokban ügy, hogy a tejtermelés mellett még 100—150 kiló húst is magukra szedtek minden évben a jószágok. A termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok most is hasonló jó kondícióban találták az állatokat. A fűhozamot próbakászálások- kal ellenőrzik. Száraz szénára átszámítva az évi hozam eléri holdanként a 100 mázsát! (Megyénk legelőinek átlagos szénahozama 4—6 mázsa között van.) A rakamazi legelőn egy mázsa széna önköltsége 8 forint körül van. Megéri hát a 400 holdas legelő a 890—300 ezer forintos évi ráfordítást, ama a kiszórt 600 mázsa műtrágya árából, vízdíjból és munkadíjból tevődik össze. Ezek az adatok, az egyik-másik szakaszban látott lábszárköaépig érő zöld fű, az állatok erőnléti állapota, ezek voltak azok, amiért érdemes volt elmenni. Kézzelfoghatóan meggyőződni ilyen aszályos időben, hogy mire képes a nagyüzemi öntözés. Ez a fő dolog, ez a pozitív tapasztalat. Az egyik negatív tapasztalat az volt, hogy nagyok a szakaszok. Kisebb szakaszokban legeltetve sokkal több állatot tudnának ezen a legelőn eltartani, illetve egyes részeket kaszálhatnának. Jelenleg sok a letaposott fű. Van olyan szakasz is, ahol beérett a fehérhere és fűmag van. Javasolták a résztvevők, hogy ezt kaszálják meg és csépeljék ki, mert az el vénült füvet a jószág már csak gázolja. Arról panaszkodtak a rakamaziak, hogy kevés az istállójuk. Az idei fűmagból és a legelőn kaszált szénából legalább két darab szerfás istállót meg tudnának vásárolni. Több rizstermelő szövetkezet ott a helyszínen érdeklődött a fehérhere és fűmag iránt. A másik negatívum már nem a rakamaziaknak szól, hanem sok más szövetkezetnek és a mezőgazdasági irányító szerveknek. Tizenegy éve már, hogy Rakamazra járogatunk tapasztalatcserére, de ennek tényleges hasznáról még igen keveset lehetne írni. Rengeteg folyóvizünk van, még több rossz legelőnk, amin négy-ötheti tavaszi legelés után csak nyalakodnak az állatok. Egy kicsit olyan íze van a dolognak, mintha a tapasztalat- csere-terv teljesítésével úgy a szövetkezetek, mint az illetékes szervek befejezettnek tekintenék az ügyet. Közismert dolog, hogy az anyagi keretek végesek, de ha tapasztalatcserét rendezgetünk, nyilván valami fedezet is van legelőöntözésre. Szakemberek mondták el, hogy V a jelenlegi ároknyitó gépek segítségével 2—300 forintba kerül csak holdanként az árasztásos öntözőrendszer kiépítése. Most, hogy szövetkezeti járások lettek, nyilván nagyobbak a lehetőségek, de a legelők ősidők óta tagosítottak. tehát az sem volt nagy akadály, hogy egy község határa nem volt szövetkezeti. Tíz évig így öntöztek Rakamazon is — egyéniek állatai jártak a legelőre. Viszont 4—6 mázsa széna egy holdról, vagy pedig 80—100 mázsa, ez olyan beszédes szám, ami még a szűkös „keretekkel” szemben is jó érv. Remélhetőleg jövőre már nemcsak Rakamaz lesz, ahová tapasztalatcserére lehet menni. Csikós Balázs, j Wttl'HI I l.|..I .|.||.|| 1 | |n A csarodai Vörös Csillag Tsz befejezte a c&ép.ésf Csatodéról jelentették, hogy pénteken délután befejezték a cséplést, a zabot és a borsót is elesépelték. A két cséplöcsapat összesen 46 vagon terményt juttatott a magtárba. A versengésben a Gazdag-brigád lett az első. A szalma- és törekkazlak példásan rendben vannak, dicséret illeti érte mind a két cséplőcsapatot. A hordás és a cséplés végeztével a gépek, fogatok és emberek nekiláttak a jövő évi vetések alá a talajelőkészítésnek. Hordják a trágyát és éjjel-nappal végzik a mélyszántást. Eddig már a tarló 60 százalékát leszántották. Átadták rendeltetésének Mintegy hatmillió forintos költséggel korszerűvé tették, új gépekkel rendezték be a baktalórántházi malmot. Az újjávarázsolt villany-malomban megkezdték az új kenyér- gabona őrlését. Kirándulás, televízió az encsencsi ifjúságnak Televíziós készüléket vettek az encsencsi termelőszövetkezetben az ifjúságnak. Az elmúlt vasárnap kiránduláson vettek részt, s most újabb kirándulást szerveznek, közösen a falu egész fiatalságával, — az érdeklődőknek, — Miskolc-Tapolcára. I'I'H* ****** 1 Nemcsak a mezőgazdasági munka megy jól a termelőszövetkezetben, de a kultúrmunkát sem hanyagolják el. Mind a téeszben, mind a téeszcsében jó kultúregyüttesek készülnek új műsorral. Aranyló tarlókon Vetítőgépek sorozatban A ű'1-; esőt sóvárgó, tikkasztó melegben az ópályi Kossuth Tsz elnökhelyettesével, Gellér Ferenc elvtárssal szekerezünk a simára borotvált tarlókon a toronymagasságú rakodók irányába. Körülöttünk, amerre a szem ellát, meg- kopasztott tarlók sziporkáznak a délelőtti napfényben. A közeli dombtetőre érve üres szekerek sokaságát látjuk, amint az aranyló tarlókon a keresztsorok felé tartanak velük a lovak, hogy onnan megrakodva térüljenek. A látóhatár vonalában hat-nyolc rakodóhelyet pillantunk meg. Az itt emelkedő asztagok félkész állapotban vannak. Egyiket most tetejezik, a másiknak az alapjait igazgatják, néhánynak a derekát bélelik. Egyszóval serényen megy a hordás szerte a határban. A tarlókon túl, a burgonyatáblák után a megcsappant vizű Kraszna-csatorna túlsó oldalán tengernagyságú zabtáblát borzolgat a kissé szokatlanul hővös szellő. A zabtábla sarkában az arctcbr'ocd tagjai serénykednek. * r~r aladva arról beszélgetünk Gel' 0 lér elvtárssal, mily sok emberi akarat, megértés volt szükséges ahhoz, hogy az aratás ily szépen megmenjen. Szerinte a munkájukkal kitűnt emberek az indítói,' a lelkei közösség erejét ízlelgető embereknek, közösségeknek. A zabot arató brigádban is találunk ilyen embert. Néhány percnyi szekerezés után szemben is találjuk magunkat vele. Varga Istvánnak hívják a faluszerte ismert és becsült embert. Ű a kaszálás mestere, amint arról rügve.A meg is győz bennünket. Eddig abban a tudatban éltem, hogy egy-egy kiváló kaszás delceg, bikaerős ember, hisz napokon keresztül hogy is bírná másként húzni a kaszát. /V) arga István cseppet sem hasonlít a me- ' .. ..óén ismert fanyűvő, sárkányerejű emtrere zhez, akiknek egy kézszorítása felér egy falunyi férfinép erejével. Inkább alacsonynak mondható, kissé elörehajló testtel, parázslóan fénylő tekintettel. A nyár forrósága megszikkasztotta amúgy is csontos termetét. Karjaiban, lábszáraiban és nyakában azonban ujjnyi vastagságú érek dpr-rdnak. Amikor feláll a delelésből és a tarlóban fekvő kaszát a kezébe veszi, egész lénye átváltozik• Ettől a pillanattól kezdve minden figyelme a kaszálásra irányul. A borzolódő zabtáblában pontosan kimért suhintásokkal halad előre. Egy egy markolás után még arra is van ideje, hogy a levegőben megforgassa a kaszát a néző ámulatára, míg a következő suhintásra sor kerül. Az a hír járja felőle, hogy leginkább egymaga szeret aratni. Most az aratás idején maga kaszált, ké-' szítette a köteléket, bekötötte a kévét, keresztelt és gereblyézett. — Így egymaga öt nap alatt 6300 öl életet tett rendbe úgy, hogy utána nem . kellett lovas gereblyével járni — teszi hozzá brigádvezetője. — Átlagosan két ember munkáját teljesítette — mondja az egyik brigádtársa. Emellett örökké jókedvű, s olyan mutatványokkal szórakoztatja delelő ' társait, hogy bármelyik tornász-embernek becsülete? a t:öi.:ck. Pletéről faggatva eláll a szava. Sokan vei^ tak testvérek, mindig tanulni szereteti volna. A nélkülözés azonban nagy úr volt abban az időben szülei házánál. Így életét és erős akaratát a munkának szentelte. Tanulmányozta a paraszti munka apró mozzanatait. Rájött fogásokra, módszerekre. Ezért van az, hogy nem fárad úgy, hisz nemcsak az erejével dolgozikhanem az eszével is — mondja. Egy- egy kaszafenésnyi időben arról beszél, hogy szereti a becsületes és kitartó munkát és az ilyen embereket. Minden percében azon munkálkodik, hogy dolgozó társait megértésre szoktassa és igen fontosnak tartja egymás megbecsülését is. Még búcsúzóul is ezt kiáltja felénk és üzeni a betű szárnyain minden dolgozó társának. A vakító tarlóföldeken visszafelé porosz- kál velünk a két almásszürke. Miközben az elnökhelyettes noszogatja őket, hátra-hátra szólva megjegyzi: — Sok ilyen emberre volna szükségünk. ,guest hozzáteszi azonban magyarázat~ eleként: ma már sokan vannak ilyenek, ,sz a közös munka két esztendős eredményei Összekovácsoltak bennünket s így napról-napra születnek hasonló emberek. Most értem meg,mi a titka a szépen munkált és gondozott földeknek, a mértani pontossággal összerakott asztagoknak, a tövig levágott, gondosan felgereblyézett és felszántott taróknak. A szövetkezeti életformát magáénak valló, óenne teremteni tudó emberek felelősséggel munkálkodó tevékenységét árulják el a napfényben sütkérező tarlóföldek. Farkas József A Filmtechnikai Vállalatnál megkezdték a legújabb típusú, nagyteljesítményű normál és széles vásznú vetítésre alkalmas vetítőgépek sorozatgyártását. Még ebben az évben 100 darabot adnak át a filmszínházaknak. Szilasi Otto és Zsigmond Gábor nieósok ellenőrzik az dkóMűlt gépeket. (MTI Fotó — Marosi László íelv.) &
