Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-28 / 174. szám

1 Moszkva Kolozsvár Drezda Zakopane Nincs még olyan intézmény a cukrászdán és strandon kívül, amelyet annyian látogatnak a nyári hónapokban, mint éppen az IBUSZ-t. Ezrével fordulnak meg az utasok az egyes menet­jegyirodákban. Hiszen családok utaznak a Balaton partjához, az ország legszebb tájaira, ki beuta­lóval, ki saját terve alapján. Számtalan IBUSZ-járatot in­dítanak, hogy minél többet láthassunk hazánkból, hogy kel­lemesen töltsük a szabadságot, vagy éppen a hétvégéti Az IBUSZ bonyolítja le az ide­genbe utazók ügyes-bajos dolgait is. Sok fáradozás, munka van itt ilyen időszakban, hogy az utazni vágyók megtalálják számításu­kat. ^ város — ^ ország Társasutazásokat szervez az IBUSZ Ez a kép fogad bennünket a nyíregyházi menetjegyirodában is. Feketekendős nénikék veszik át útleveleiket, ki Csehszlovákiá­ba, ki Romániában megy látoga­tóba. Fital pár utazik a Német Demokratikus Köztársaságba „vi­lágot látni”, mert a hazai földet már beutazták. Veress Menyhért elvtársat, a nyíregyházi IBUSZ vezetőjét kér­gük meg, hogy arról tájékoztassa az újság olvasóit, milyen külföl­di kirándulásokkal lepik meg az idén a közönséget? — Több IBUSZ-járatot indí­tunk még az idén a népi de­mokratikus országokba, de nagy­részüknél a létszám már betelt. Egy-egy vállalat gyakran előre leköti az egész keretet. Zakopane és a ,,tornyok városa'" A magasépítő vállalat dolgo­zói közül nyolcvannégyen men­nek két turnusban a Magas Tát­ra után lengyelországi körútra. A „főhadiszállásuk” Zakopane-ban lesz. Ez a lengyel város olyan, mint Pécs. Gyönyörű környezet­tel. Az ötnapos út során itt töl­tenek két napot, ahonnan függő­vasút viszi fel a kirándulókat 1988 méter magasba. Másnap kö­zösen ellátogatnak Krakkóba, a tornyok városába. Nem túlzás ez a kifejezés, mert számtalan mű­emléke között 77 torony tör a magasba. Az általános iskolát végzettek több mint egynegyede iratkozott be megyénkben a középiskolába A nyári iskolai szünidő egye­bek között az elmúlt iskolai év értékelésének az új iskolai évre való felkészülésnek az ideje is. Nézzünk meg egynéhány ada­tot az elmúlt évből. A dolgozók esti és levelező általános iskolájá­ba 4,620-an iratkoztak be az 1960/' 61-es tanévben, csaknem mésfél­ezerrel többen, mint az előző tanévben. Külön érdemes még egy számot kiemelni a statiszti­kai adatok sokaságából; az ered­ményesen vizsgázottak közül 1183-an termelőszövetkezetek fi­zikai dolgozói voltak. Ősszel az általános iskolások száma mintegy százötezer lesz megyénkben ezerrel több, mint tavaly. A középiskolák első osztályai­ba 2183 tanuló iratkozott be, vagyis az idén az általános isko­lát elvégzettek több mint egy­negyede, pontosan 25,9 száza­léka. Az idén harminc osztály érettségizett a megye középisko­láiban, első osztály viszont 45 indul ősszel csak a gimnáziumok­ban. Ez az óriási növekedés nagy feladat elé állítja a politechnikai oktatás szervezőit, mert sokkal több politechnikai előadóra, szak­emberre lesz szükség, ha min­őén osztályban be akarják ve­zetni az 5 plusz 1-es vagy a 4 plusz kettes rendszert. Szó van arról is, hogy a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Techni­kumot Felsőfokú Mezőgazdaság. Akadémiává alakítják át. Figyelem a tanácselnököt. Hig- lyogva megjegyzi, amikor kiful­gadtan, élénken nézi az embere- lad a szó a többiekböl: 6 , v — Búza eddig is termett. Azo­ket. Türelmesen hallgat, mm | a földeket tán csak nem denkit meghallgat. Aztán moso- j vitte el a szarka? Két papunk voH, más semmi Aztán valaki csak kimondja: — Elnök elvtárs! Abban va­gyunk mi is, hogy több terem­jen. De nem lehetne úgy, hogy ki-ki a régi földjén?... Minek az a nagy tábla? Nincs itt arra- való föld! — Ha bevetjük a falu alját, tavasszal bajban leszünk a ka­pással! — Nem lesz a nagy táblának jsak kék virága! Olyan hangerővel indul a pa­nasz, annyiféle, előkerül még a községi hozzájárulás is, az aszály, valakinek megdöglött a tehene, mikor lesz másik? — szóval fi­gyelem a tanácselnököt, akinek csupán a homloka íényesedik meg, különben semmi idegesség nem látszik rajta. — Hát a téesz búzája? — kér­dezi. — Én paraszt voltam ma­gam is, értek hozzá, tudják. Ezen a földön! Miért volt szebb a téesz búzája? A pétisó? Nemcsak az, bár az is. Tudják azt maguk is. Aztán gondolják csak meg: miért találták ki a nagytáblás terme­lést? Hogy kevesebb legyen a termés? Hát ilyenféleképpen ju­tottunk volna el idáig? Miaor volt nylon ruha a faluban? Ek­kora forgalom a boltokban? Új iskolánk van, orvosi lakást épí­tünk, villany van, emlékeznek rá, mije volt a falunak azelőtt? Húsz éven keresztül két gyere­ket taníttattak ki; ezekből pap lett, azért. Két papunk volt húsz év alatt a régi világban, semmi más! Gondolkozó csend lesz. Az elnök türelmesen folytatja: — Néztem a határt. Nem vi­rágzó, az igaz, de azért föld. Megéltünk belőle eddig is, ezen­túl jobban akarunk belőle meg­élni. Helyes, helyes. Igazat beszél Urbin Péter, látszik ez az embe­reken. Még akad egy-két szó, de már újra a lehetőségen törik a fejüket. S csakugyan, feláll az ifjú tszcs, elnök. Felföldi István. Jóformán gyermekember még. Fekete szeme tüzel: — Egyezzen meg a két téesz­csé! Legyen egyben a föld! Ak­kor ki lehet alakítani a nagy táb­lákat! Mert a másik (a Virágzó Föld) jobb földeket művel! „Igaza von a gyereknek !' — Ez a beszéd! — Valóságos gyerek még, de tiszta igazat mond! Mert a Pető­finek homokja van csak, de a Virágzó Földnek számtalan jó helye a búzára! — Van a Petőfin;» is, tán több, mint a Virágzónak! — Erről hallani sem akarok! — haragoskodik a Virágzó Föld elnöke, túlharsogva a hangza­vart. Figyelem az elnököt, A tanács elnökét. Belül mosolyog. Érti már az embereit. Aztán, amikor ismét 1 kifullad a szó, semmivel sem emeltebb hangon, mint eddig, inkább egy fokkal nyugodtabban kijelenti: — A két téeszcsé elnöke egy- egy bizottsággal, határjárással. kijelöli a táblaira;. Holnap reggel hozzá lehet kezdeni. Azt hiszem, így lesz a helyes. Mert a vitában most kiderült, hogy azért csak akad tábláknak való föld a geszterédi határban is. A tarló- hántásról pedig ne feledkezzünk meg. Két perc múlva már a folyo­són beszélgetnek. Nyoma sincs haragnak, a szenvedély ellobbant a vitában. Holnap reggel hozzá­kezdenek a munkához. Hogy job­ban legyen ezután, és mind; jobban legyen. Az elnök pedig ingujjasan fe­jébe csapja a kalapot, és elsiet valahová kerékpárral. Tanácskozás volt. Napirenden: a gabonatáblák kialakítása. S. B. Jól gyümölcsöző barátság Az ököritófülpösi termelőszövetkezetben vendégek jártak nemrég. Az őket patronáló Országos Erdészeti Főigazgatóság- küldöttei arról győződtek meg, hogy barátságuk, segítésük jól gyümölcsöző. A szövetkezetben rend, tisztaság, s a fegyelmezett munkák nyomában jó gazdasági eredmények bontakoznak ki. Alábbi képeink e látogatás néhány mozzanatát örökítik meg: Lehet választani I — Háromszázharminc résztve­vővel barátság-vonat indul októ­ber 15 és november 15 között Moszkvába 1800 forintos részvé­teli díjjal, tíz napra (úttal együtt); lehet jelentkezni a ko- j lozsvári autóbuszkirándulásra is. | A keret itt 41 személy, az út négynapos, október 25—28 között indul Nyíregyházáról. Részvételi díj 860 forint, és 264 forint elle­nében 160 lei váltható. — Két különvonat indul ezen­kívül a Német Demokratikus Köztársaságba. Az egyik novem­ber 14—19 között Drezda—Lipcse végcéllal 1185 forintért. Keret 31 fő. December 17—-22-i hatnapos út végpontja Drezda. A külön­vonat Debrecenből indul, még 55 fő jelentkezhet. Részvételi díj 1275 forint. Váltható ezen felül 65 DM, 278 és 10 cseh korona 14 forinért. — Csallány — Teljes erővel folyik a cséplés. Farkas Ignác, a Szabad Föld Tsz agronómusa (közé­pen) büszkén mutatja a vendégeknek, — dr. Balassa Gyu­la miniszterhelyettesnek, az Országos Erdészeti Főigazga­tóság vezetőjének, és Benkei András elvtársnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, mi­lyen szép *ermés ömlik a zsákokba. A szép hízósertés-állomány tekintélyes jövedelmet jelent a Szabad Föld tagjainak. (Hammel József felv.) Árpádkori régiségek Tis™ lökről A napokban újabb régiségeket szállítottak a nyíregyházi Jósa András Múzeumba. Szabolcs, Ti- szavasvári és Jánkmajtis után most Tiszalökön akadt árpád­kori leletekre a múzeum igaz­gatója, A régiségek még koráb­ban napvilágra kerültek, de azt nem jelentették. Az új gimná­zium udvarán, az intézet előtti homokdombban szőlőtelepítés közben kerültek elő másfél mé­teres mélységből. A tíz darab XI. századi sír mellékletei: kar- perecek és fülbevalók. Bükki barangolásra 250 úttörő inihri Kéthetes kirándulásra indul szombaton öt úttörőcsapat a csen- geri járásból. A mintegy két­százötven főnyi csoport a Bükk erdeiben üti fel tanyáját. Csen­géiből vonattal indulnak a ma­guk szervezte kirándulásra. Ugyancsak szombaton érkez­nek Csengerbe Nyíregyházáról, a sóstói őrsvezetőképző táborból a fiatalok, mintegy hetvenen, akik két hetet töltöttek a sóstói er­dőben. 3

Next

/
Thumbnails
Contents