Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-16 / 139. szám

„A tudatformálás munkánk elsőrendű célja Beszélgetés az orosi községi tanács vb. titkárával TJ] helyzet, uj, megnovekedett innivalók — ez jellemzi községi inácsaink feladatait a falu szo- alista átszervezése utáni köz- etlen időszakban. S bár jelen- ;g talán kevesebb az adminiszt- iciós munka, hiszen sok eset­en csupán egy jogi személlyel, termelőszövetkezettel van dol- a a tanács vb apparátusának, a eielősség nagyobb. Az idő jó­észét ezért hasznos, a mának sgj óbban megfelelő tevékeny­égnek kell kitöltenie. Nem fe- esleges, ha megkérdezzük erről íz illetékest. Novotni Viktorné, az orosi köz­iégi tanács vb titkára jól ismeri i községet, tíz éve dolgozik a anácson, két éve lett a vb Ut­cára. Tőle kérdezzük: — Mit tart ez időszak leg­fontosabb tennivalójának? — Amíg egyéni gazdálkodás folyt, úgy láttam: az adminiszt­rációs és a pénzügyi munka irá­nyítása, ellenőrzése a legfonto­sabb feladatom, s csak kisebb­részt a politikai munka, ami elsősorban a szocialista átszer- szervezést jelentette abban az időben. Évente kétszer, három­szor meglátogattam a tsz-t, s ha probléma akadt, elintéztem. Most már látom, hogy ez na­gyon kevés. Az eddig végzett úgynevezett belső, hivatali fel­adatok mellett másra is szük­ség van: elsősorban a tudat for­málására és a gondolkodás alap­vető változtatására. Az emberek azzal, hogy termelőszövetkezet­be léptek, természetesen még nem változtak meg, nem tették magukévá azonnal a közösségi elet követelményeit. __ Mit lesznek a változá­sért? — Ezekben a hónapokban, saj­nos, nem lehet sokat tenni a kultúra terén. De már elkészí­tettük a terveket az őszi-téli időszakra is. Sok ismeretterjesztő előadást akarunk tartani, s nö­veljük a kulturális rendezvények számát. Idén fejeztük be az ezüstkalászos tanfolyam máso­dik évét, most újabbat indítunk, e mellett szeretnénk aranykalá­szos tanfolyamot is kezdeni. Sze­retnénk többet nyújtani az is­meretterjesztés terén. — Milyen területeken? — Főleg világnézeti kérdések­ben. Az emberek igénylik és szeretik a tanulás minden faj­táját. Elsősorban éppen a vi­lágnézeti, tudományos előadások kellenek. Fizika, űrhajózás, or­vostudomány, egészségügy — mind olyan terület, amely igen hasznos segítőtársunk a tudat formálásában. — És a lehetőség? — Még van kívánnivaló. Nél­külözhetetlen már a művelődési otthon jelentős bővítése, kell klub — mégpedig alaposan fel­szerelt — a községnek. És kell könyvtár, olvasószoba is. Arra van szükség, hogy az embere­ket ne csupán a munkában, ha­nem a szórakozásban, művelő­désben is tartsuk össze. A ter­vek, a helyiségek. ezekhez már meg is vannak, csupán a pénz­ügyi fedezet hiányzik. Reméljük, nem sokáig... kívánnivaló a gazdaságok pénz­ügyi fegyelménél, s ezért havon­ként beszéljük meg az itt ta­pasztaltakat. Mindig csak egyes részfeladtokat vizsgálunk meg — így alaposabb lehet a vita, hasz-, nosabb a segítség. így kerülnek aztán a valóban legfontosabb dol­gok a végrehajtóbizottság, majd szükség esetén a tanács ülése elé. Különben el kell mondani, hogy a tanácsapparátus, de a ta­nácstagság munkája is megnőtt. Jobban kivesszük a részünket a tervek teljesítésének segítésiből, ellenőrzéséből. Sok még a ten-, nivaló a termelési szerződések kötésénél, végrehajtásánál. Ed­dig csak ízlelgettük az elviekben lefektetett mondatot: „Megválto­zott helyzet — új feladatok”, amelyek immár a gyakorlati munkában is jelentkeznek. Azt látom: nagyobb felvilágosító munkára van szükség, hogy a falu megértse kötelességét az or­szággal szemben. <kj) * 300 Kapálás A kisvarsányi Új Élet tagjainak sem közömbös, milyen tiszta, gyommentes a burgonya tábla. Csonka Erzsébet, Vas Erzsébet, Szőke Pálné és Cső bolya József került lencse elé a népes kapáló csapatból. (Hammel József felvétele.) Nagy területen is győzedelmeskedett a műtrágyával két henger közé vetett rozs A burgonya alá még a homokon is mélyen kell szántani Kél járás Isz-klildüKeineli sikeres láfogoláso Aporügetfcn — Hogyan segít a gazdasági kérdésekben? — Többet látogatom a terme­lőszövetkezetet és a termelőcso­portokat. Segítettem a tervek ké­szítésénél, a könyvelésnél. Az a tapasztalatom, hogy sok még a Az aporligeti Búzakalász Ter­melőszövetkezetben a mátészal­kai és nyírbátori járás terme­lőszövetkezeteiből közel hatvan fő vett részt egy bemutató láto­gatáson. A vendégeket Kemény József agronómus kalauzolta. Először megtekintették a Cserepes-tanya melletti 50 hold rozsot, amit a penészleki gyors homokjavítási módszerrel vetettek, vagyis hol­danként 100 kilogramm szuper­ig rírbogáíi silier A járási könyvtár által patro­nált nyírbátori irodalmi színpad nagysikerű irodalmi estet rende­zett a napokban Nyírbogáton. Ismertették József Attila életét és munkásságát, több versét előad­ták. A jövő héten a járási szék­helyen ismétlik meg az előadást. Közben már új műsor is szere­pel tervükben. Ady Endre, Ju­hász Gyula és Tóth Árpád művei­ből állítanak össze közös műsort. Ügy tervezik, hogy négy hét múlva már sor is kerül a bemu­tatóra. Megkezdődi« a levelező tanulók felvétele a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumba A mezőgazdaságban egyre több, magasabb szakmai műveltséggel rendelkező szakemberre van szük­ség. A fiatalság körében egészsé­ges érdeklődés jélei mutatkoznak egy-egy mezőgazdasági szakterü­let ismereteinek elsajátítására, de vannak idősebb emberek, akik szintén szeretnének elmélyülni ezekben a tudományokban. Erre az adja meg a lehetőséget, hogy levelező oktatási formában tanul­hatnak azok, akik különben már dolgoznak valahol. A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára Végig az utak mentén augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A levelező tagozat első évfolya­mára mindazok jelentkezhetnek, akik elvégezték az általános is­kola nyolc osztályát és betöltöt­ték a 18. évet, de nem haladták meg a negyvenet. A felvételek­kel kapcsolatban bővebb felvilá­gosítást a technikum levelező ta­gozata ad a jelentkezőknek. foszfát, 50 kilogramm kálisó és 50 kiló pétisó alaptrágyaként. Az elővetemény vegyes kapás és rozs volt, így csak október má­sodik harmadában tudták elvé­gezni a vetést. Két henger közé vetettek és az agronómus helyes meglátása szerint nem 70—75 kilóval, hanem a késés miatt 90 kilót tettek minden holdba. Ta­vasszal 50 kiló pétisót fejtrágya­ként adtak a vetésre. Ezen a területen 5—6 má­zsa ltörül ingadozott az át­lagtermés és most legalább 12 mázsát várnak. A látogatók megtekintették a bemutató táblától nem messze hagyományos módon vetett ro­zsokat, amelyek 50 kiló fejtrá­gyát kaptak csupán, ezek 4—5 mázsával kevesebbet Ígérnek. Egy 30 holdas burgonyavetést is meglátogattak a vendégek, ami szintén sovány, szürke homokon fekszik. Huszonnyolc centiméte­res mélyszántással 200 kiló pé­tisót, 150 kiló szuperfoszfátot és 100 kiló kálisót adagoltak. Ez a burgonya most olyan 70 mázsa körüli termést ígér. A gépi vetés és művelés elő­nyeit is tapasztalhatták a meg­jelentek. Ottléttükkor is két gép töltögetett, egy pedig a burgo­nyabogár elleni védekezést vé­gezte. A bemutatón résztvevők a ha­tárjárás után értékelték a tapasz­taltakat. Egyöntetűen leszögez­ték — a megjelentek szövetkeze­teiben is majdcsak mindenütt van két henger közé való vetés —, hogy ez a módszer bevált, a négy­öt mázsás terméstöbblet min­denütt mutatkozik. Műtrágya kell és csillagfürt, ez­zel a horn ok problémája megol­dódik. Egységes nézetet vallot­tak abban is, hogy a burgonya alá legalább 25—30 Centiméter mélyen kell szántani. Az egyik szövetkezeti vezető azt a meg­jegyzést tette: Ezek a módsze­rek sem mindig sikerülnek, de csak akkor nem, ha nem úgy csinálják, ahogy kellene. Sokfelé látni mostanában, hogy az utak mentén, árokparto­kon kaszálják, gyűjtik a szénát. Ügy néz ki, idén nem lesz­nek szálastakarmány-gondjaink. (Hammel József felvétele.) mennyi gyerekét, tud­ja mindről, kinek a fia­lánya, hol lakik? Talán az ötven év­vel ezelőtti önmagát látja bennük, vagy tá­vol élő egyszem vas- öntő-fiának gyermek­éveit, vagy talán a megnemszületett uno­kák hiányoznak neki, azért érzi magához oly közelieknek ezeket az apróságokat, mintha az övé volna mindahány. És úgy is dolgozik ér­tük. Elment még Tar­pára is, megnézni, ott milyen az iskola, mi­lyen a rend, van-e vi­rág és kézimunka, mint náluk? Pedig nem igen mozdul ki a faluból Király Emi néni, a g'ulácsi iskola hivatal­segédje. Nyíregyházán is csak a Pedagógusnap előtti szombaton járt először, hogy átvegye a miniszterasszony kitün­tetését, a Kiváló dolgo­zó jelvényt és az ok­levelet. töeregi) 3 Sitii nini Még a padokba is be­nézek, nem maradt-e bennük hulladék, mert akkor kárbamenne a munkám. — Télen ko­rábban kezdem a na­pot, hogy jó meleget csinálhassak a lurkók­nak. Legjobban talán a kis elsőosztályosókat szereti. Azoknak még segíteni is szokott. Reg­gelente, míg megjön a nevelő, megkérdezi, ki hogyan tanulta meg a leckét. Néha még ol­vastat, számoltat is ve­lük. Pedig nem ez a feladata, de nem állja meg, hogy ki ne kér­dezze őket. Hogyisne, hiszen ismeri névről nemcsak az elsősöket, hanem az iskola vala­a rendet, a tisztaságot, egy-egy eldobott papír­darabkát, vagy az el- hullajtott virágszirmo­kat. Megnyugtató, szür­késkék szeme ilyenkor sein szór villámokat, mégis pirulva hajtják ie fejüket a kis „bű­nösök”. — Jók a gyerekek, nem lehet rájuk pana­szom, — mondja ked­ves melegséggel, — de azért van mit takarí­tani a hat tanteremben Reggel öt órakor már bent vagyok, hogy mi­re megkezdődik a ta­nítás, nyugodtan elvé­gezhessem a munkámat Mert bizony már nerr tudok úgy pattogni mint fiatal koromban 300 gyerek és nyolc nevelő szólítja így őt hat éve nap mint nap a gulácsi általa.,os is­kolában, mert a gyér- mekzsibongás, az apró csínytevések, a naphosz- szú kacajok és a perc­nyi bánatok, az órák előtti szorongások, a be­tűket böködő újjacskák. a botladozva feledető apróságok világa az övé is, Az övé, aki ma­ga is olyan tiszta, olyan egyszerű, mint a gyer­mekek. Emi néni .. . Emi néni, hangzik naponta százszor is. És Emi néni hol itt jelenik r.eg, hol ott kukkant be, míg a nevelő meg­érkezik az órákra, hogy csendesítse, rendre intse a gyerekeket. S meny­nyire szeretik a kicsi­nyek! De hát lehet nem szeretni ezt a mosoly­gó, ezüstös hajú asz- szonyt? Szeretik, hiszen ő is szereti őket, és éz sugárzik belőle még ak­kor is, amikor szigo- * rúan számonkéri tőlük

Next

/
Thumbnails
Contents