Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-16 / 139. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL: Fél év előtt három vállalatnál Asztronauták Egész héti rádióműsor A megye sportja A jó vezetés titka henki nem születik vezetői képességek, tudományok birto­kában. Ezeket csak évek múlva, kitartó munkával, rendszeres tanulással, politikai, szakmai és általános műveltségüknek ál­landó fokozásával érhetik el az emberek. A jó vezetés titka ez: a tanulás, mely a fejlődés köve­telménye. Ott, ahol falusi párt- szervezeteink vezetői e törvény szerint gondolkodnak és cselek­szenek, a haladás szekerét segí­tik az új viszonyok között. Csak így válhatnak képesekké a párttitkárok, vezetőségi tagok, tsz elnökök, brigádvezetők arra, hogy szocialista szellemű, kö­zösségi módon gondolkodó pa­rasztságot neveljenek. A most már szocializmus út­ján fejlődő szabolcsi mezőgazda­ság, a kitűzött célok, az embe­rek átformálása parancsolóan írják elő minden kommunista vezető részére, hogy a szakma mesterévé váljon, rendszeresen képezze magát, mert csak így formálhatnak jogot a vezetés- hez, az emberek neveléséhez. Tanulni, művelődni, elsajátítani a mezőgazdasági tudományokat, hogy ezeket hasznosítva erősöd­jenek fiatal termelőszövetkeze­teink. Ez most a íeladat! Sok párttitkár, vezetőségi tag vé­gezte már el az ezüstkalászos gazdalanfolyamol, mezőgazda­sági technikumot. Többen jár­tak különböző pártiskolákra. Ezeknek az eredménye meg is mutatkozik a termelőszövetke­zetek politikai és gazdasági életében. Vannak azonban, akik az évekkel ezelőtt megtanultakból élnek. De vajon meddig? Nem sokáig, mert a fejlődés meg­előzi őket, s lemaradnak. Ezért feltétlenül fontos, hogy a párt- szervezetek vezetői állandóan és rendszeresen képezzék ma­gukat, tanulmányozzák a Párt­élet, a Társadalmi Szemle, a Nemzetközi Szemle cikkeit, ol­vassák az újságokat, folyóirato­kat, s a tanultakat hasznosít­sák. Helyesen cselekedett a ko- csordi tsz vezetősége, amikor az intézkedési terv alapján célul tűzték ki: minden igazgatósági tag végezze el a mezőgazdasági technikumot. Tanul Sófi Pál, a párttitkár, Kosa Árpád és Hu­nyor Árpád, a pártvezetőség tagjai, S ennek meg is van az eredménye. A tiszavasvári Munka Tsz pártszervezete és igazgatósága rendszeresen gon­doskodik arról, hogy képezzen szakembereket a kertészet ré­szére. Most ketten tanulnak két­éves kertészképzőn. S mind­kettő párttag. A tanulás nem öncél, a ter­melőszövetkezet megszilárdítá­sát segíti elő. Az ismeretek gyarapítását követeli meg a pártszervezet vezetőitől az élet, az emberek, a termelés segítése és ellenőrzése. Csak az a ve­zető tud eligazodni a nemzet­közi kérdésekben, a gazdasági problémákban, aki tanul. Csak így lehet jól és helyesen ve­zetni. Annak a párttitkárnak, kommunistának van tekintélye, aki helyes és jó tanácsokat tud adni az emberek vitás kérdé­seire. De ehhez tanulni kell... Miért vannak problémák Ma­rokpapiban? Miért nem nívó­sak, érdekfeszítők a tanácsko­zások Szamosszegen? Azért, mert e helyeken a pártszerve­zetek vezetői nem képezik ma­gukat, s így nem is képesek arra, bogy felismerjék az össze­függéseket a gazdasági problé­mák és a partéiét között. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen helye­ken nem tudnak megfelelő se­gítséget adni a termeléshez sem. Nem beszélve az ellenőr­zésről, mely igazán tudást, a mezőgazdaság alapos ismeretét követeli meg. Sok szó esett a termelőszö­vetkezeti nagyaktíva-tanácsko- záson a vezetésről, arról, hogy ezt tudományos, művészi szintre kell emelni. Marosán elvtárs különösen sokat foglal­kozott a vezetés színvonalának állandó emelésével, mint olyan lontos kérdéssel, melytől a to­vábbi előrehaladásunk függ. Mit jelent művészi szintre emel­ni a vezetést? Erre adott vá­laszt a Központi Bizottság tit­kára. Csak aszerint szükséges cselekedniük pártszervezeteink­nek, a termelőszövetkezetek ve­zetőinek. A jó vezetés titka a tanulás, a politikai, szakmai és általános műveltség állandó emelése. Csak ezt az elvet kö­vetve és betartva irányíthatnak helyesen pártszervezeteink, s fogadják el tanácsaikat, javas­lataikat az emberek. FARKAS KÁLMÁN. Uz afrikai-ázsiai országok ENSZ-csoportjának köziemánye az eviani tárgyalások megszakításáról NEW YORK, (AFP): Az afri­kai —ázsiai országok ENSZ-kül- döttsegei szerdán este közleményt hoztak nyilvánosságra. A csoport országainak képviselői előzőleg meghallgatták az algériai ideigle­nes kormány New York-i képvi­selőjének tájékoztatását az eviani tárgyalások francia részről tör­tént megszakításáról. Az afro-ázsiai országok nyilat­kozata kifejezésre juttatja az alá­író országok nyugtalanságát a francia döntéssel kapcsolatban és reményét fejezi ki, hogy haladék­talanul újra kezdik a két fél megbeszéléseit. »Ezt a találkozót érdemes volt megtartani“ Az általános és teljes leszerelésről, a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, a német kérdés békés rendezéséről, Laosz kérdéséről és a békés egymás mellett élésről Hruscsov elvtárs rádió- és televízió-beszéde n bécsi tulálko&óról Moszkva, (MTI): N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke csütörtökön este beszédet mondott a szovjet rádió­ban és a központi televízióban a Kennedy elnökkel való bécsi ta­lálkozójáról. Hruscsov beszéde elején meg­állapította, hogy a kormányfők találkozói, személyes kapcsola­taik kialakítása és véleménycse­réje rendkívül hasznos. Hasznos a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vezetőinek közvetlen esz­mecseréje is. — Ügy véljük, hogy az ilyen találkozások szükségesek, termé­szetesen olyan teltételek mellett, ha a kormányfők az államok kö­zötti béke biztosítására töreksze­nek — mondotta Hruscsov. — A magunk részéről mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi feszültség enyhü­lését, az államok kapcsolatai­nak normalizálását. — A különböző érintett kérdé­sek közül elsőnek az áHalános és teljes leszerelés problémájáról szólt a szovjet kormányfő. — Köz­ismert tény — mondotta —, hogy a Szovjetunió álhatatosan és kö­vetkezetesen harcol a leszerelés kérdésének megoldásáért. A szov­jet állam évtizedek óta a világ elé tűzi ezt a kérdést. A Szov­jetunió már 1922-ben a nagy Le­nin kezdeményezésére a genovai konferencián javasolta, hogy va­lósítsák meg az általános és tel­jes leszerelést. — A második világháború után, amely annyi gyászt és nyo­mort zúdított a népekre, kettő­zött energiával harcolunk a lesze­relés problémájának mielőbbi megoldásáért. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és e szerve­zeten kívül is felhasználunk min­den lehetőséget arra, hogy kivív­juk a probléma pozitív megoldá­sát, kiküszöböljük az új világhá­ború veszélyét. Mivel azonban a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók a leszerelésre, nem si­került semmiféle pozitív ered­ményt sem elérni. — Az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó javaslatok, amelyeket a szovjet kormány megbízásából az ENSZ-közgyűlés elé terjesztettem megvitatásra, jó alapot jelentenek a leszerelés problémájának megoldásához. Ha ezeket a javaslatainkat elfogad­ják, akkor a népek örökre meg­szabadulnak a fegyverkezési haj­sza súlyos terhétöl, a pusztító ra­kéta-nukleáris háború veszélyei­től. Kijelentettük — és most ka­tegorikusan megismétlem —, hogy ha a nyugati hatalmak bele­egyeznek az általános és tel­jes leszerelésbe, akkor a Szovjetunió kész elfogadni bármely ellenőrzési rendszert, amelyet csak előterjesztenek. — Csakis a legszigorúbb ellen­őrzés mellett megvalósított álta­lános és teljes leszerelés viszo­nyai között lehet elérni a bizal­mat és valóban megteremteni az államok békés együttélésének olyan feltételeit, amelyek között egyetlen ország vagy csoportosu­lás sem fegyverkezhet titokban* hogy más országokat megtámad­jon. Hruscsov emlékeztetett arra« hogy június 19-én Washingtonban tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a leszerelés kérdéséről. „Szeretnénk remélni, hogy ez­úttal végre konstruktív közele­dést látunk majd az Egyesült Ál­lamok részéről — mondott» Hruscsov. A következőkben a itnkl-eáris fegyverkísérletek betiltásának kérdéséről szólt. — Csaknem három éve folyta­tunk Genfben tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Angliá­val erről a kérdésről. Annak el­lenére, hogy a tárgyalások során elébe mentünk a nyugati hatal­mak egész sereg óhajának, a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel sem jártak. — Most újabb nehézségek me­rültek fel. A nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az ellen­őrzés formáira vonatkozó javas­latainkat. — Mi a lényege javaslataink­nak? Kezdetben lehetőnek tartot­tuk, hogy elfogadjuk a nyugati hatalmak javaslatát, arra vonat­kozóan, hogy a nukleáris kísérle­tek beszüntetését ellenőrző rend­szer végrehajtó szervét egy —, a felek közötti közös megegyezés alapján kinevezett — személy vezesse. — A kongói események azon­ban figyelmeztettek, megtanítot­tak bennünket, hogy — amint mondani szokták — helyén le­gyen az eszünk. A Kongói Köz­társaság kormánya segítségért for­dult az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez a belga gyarmatosí­tók elleni harcában. A Biztonsági Tanács és a közgyűlés ezzel kap­csolatban több jó határozatot ho­zott. És mi történt azután? — Hammarskjöld úr semleges­nek tüntetve fel magát és az ENSZ főtitkári tisztségét felhasz­nálva a Biztonsági Tanács s a köz­gyűlés határozatait a gyarmatosí­tók javára értelmezte és hajtotta végre. A kongói nép tragédiája vilá­gosan megmutatta, milyen következményekhez vezethet az ENSZ végrehajtó szervé­nek önkénye abban az eset­ben, ha ezt a szervet egyedül a főtitkár képviseli. Mindent meg kell térin i, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló cselekmények. Ezt követeli a né­pek érdeke, a béke megvédésé­nek érdeke. — A szovjet kormány éppen ezért arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a nukleáris fegyver­kísérletek beszüntetéséről szóló szerződés végrehajtásának ellen­őrzését a három meglévő állam­csoport, a szocialista országoknak, a nyugati katonai tömbök tagálla­mainak, valamint a semleges po­litikát folytató országok képvise­lőinek részvételével kell megva­lósítani. Ilyen körülmények kö­zött a három államcsoport kép­viselői csak közösen elfogadott határozatot hozhatnak.-- A Szovjetunió nem követelt, és nem követel a maga részére kivételes helyzetet. Pontosan olyan jogokat követelünk magunknak, amilyen jogai lesznek a szerző­dés többi résztvevőinek is. — Mit akarnak viszont a nyu­gati hatalmak? A szerződés egyet­len értelmezőjéül és végrehajtó­jául valamiféle „semleges” sze­mélyt akarnak elfogadtatni ve­lünk, erre a tisztségre valami új Hammarskjöldöt akarnak állítani, aki hazánk egész területén ve­zetné az ellenőrzést. Őszintén szólva azt akarják, ez az ember engedje meg nekik, hogy a Nyu­gat érdekében gátlástalanul foly­tathassák a hírszerzést területün­kön. Ebbe természetesen nem egyezhetünk és soha nem is egye­zünk bele, mivel országunk bizton­ságáról van szó. — Minden jel arra mutat, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) XVIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Ára 50 fillér 1961. JÚNIUS 16, PÉNTEK

Next

/
Thumbnails
Contents