Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-11 / 135. szám
A Pestről jött ember A wonat fáradhatatlanul zaka-' tolt. A kitárulkozó mezők között sebesen száguldva falta a kilométereket. S vitte utasai egy részét az ismeretlen felé... Labanics János az ablaknál állva nézte a tovasuhanó tájat. Rendre hagyták el Szolnokot, Püspökladányt, Debrecen felé közeledtek. De ö csak állt az ablaknál, s gondolatai gyorsabban futottak, mint a vonat __ — Igen, fél évre hagyom el Pestet, a Beikért. S hogy hová megyek? Szabolcsba. De ott...? — Gondolatban már formálta meretlen embereit, s a velük való találkozást. Nyíregyházán, a megyei párt- bizottságon, hosszú tanácskozás közben ismerkedett a szövetkezetekkel. Majd a vonat vitte tovább, Tornyospálca felé... Féléves pártmunkára... — Egy biztos, hogy könnyű dolgom nem lesz — állapította meg magában. — Mert tudok én a termelőszövetkezetek életéről, gazdálkodásáról, problémáiról sok mindent — elméletben... De gyakorlatban... Nap, mint nap tenni is valamit. Ségíteni... Szót magának az ismeretlen hely is- érteni a vezetőkkel, a tagokkal. Cserél-e az íróasztal a Kapával ? A Rákóczi Tsz-ben a vezetőség tnár várta. És örömmel. Tájékoztatták az eredményekről. Elmondották, hogy a tagok túlnyomó többsége verseng a munkában. S erről az első napok egyikén maga is meggyőződött. Egyik délután határjárásra mentek az elnökhelyettessel. A vezérkar sem tudta, és emiatt nagyon meglepődtek, hogy az egyik, ötven holdas táblában a burgonya meg van kapálva. Hogy tehet ez, kik csinálhatták? Később derült ki, hogy a tagok, utasítást sem várva, mondván, hogy kapa alá fejlődött az már, nekiláttak és rendbetették a területet. De gyűltek a másmilyen tapasztalatok is. Ismerkedésképpen beszélgetett a burgonyakapálók- kal. Egyszer csak az egyik fiatalasszony oda szólt neki pattogósán: — Jobban tenné, ha a sok beszéd helyett kapálna! — és ravasz mosollyal várta a hatást. Néhányan, körülötte, halkan ka- carásztak, mások meg csitítgat- ták. Hogy beszélhet igy egy idegennel? Labanics János szót se szólva vette kj a kapát az asszony kezéből. Nekigyürközött, s ahogy a többiektől látta, szépen megkapált két sor burgonyát oda és vissza. — Tudja mit, lelkem? — szólt, megállva az asszonyka előtt. — Kapálás közben gondolkodtam. Csináljunk cserét. Én szívesen átadom a minisztériumban, az ötödik emeleten az íróasztalomat. Foglalja el. Nekem meg adja ide a háztájiját és hadd dolgozzak itt. Jó lesz? All az alku? Az asszonyka pironkodva, szó nélkül kaparintotta vissza kapáját és elindult a soron a többiek után... Az agronómus álThafaiossága Nem kis fejtörést okozott a be. Szigorú, szakmájához értő Pestről jött embernek a vezetői ség sem. Észrevette, hogy az elnök és a helyettese nem mindenben értik meg egymást, a vezetőség tagjai is rángatják hol erre, hol arra a szekeret. Nem következetesek minden esetben határozataik végrehajtásában. — Igaz, hogy ezek tegnap még egyénileg dolgoztak, éltek és gondolkoztak, s majd az élet neveli őket igazi vezetőkké, de azért jó lesz nekik megmondani, hogy mi a helyes — gondolta. Nagy segítséget, jó támogatót kapott a szövetkezet idős agronó- musában. Lakics József a nyír- madai gazdaságból került a tszember. De a tagok szeretik, bíznak benne. „A mi Józsi bácsinkat szeretjük — mondogatják —, mert mindenkit szívesen meghallgat. Az igaz — teszik hozzá gyorsan —, ha neki van igaza, addig „agitál” bennünket, míg rá nem jövünk, hogy miért helyes az, amit mond”. Az idős agronómus állhatatosságával nyerte meg a pesti ember tetszését. Lakies József addig „verte a vasat”, amíg létre nem hozták a sertéstörzset. Labanics János gyakorta élkerül a sertések felé, s gyönyörködik a válogatott szépségű 125 darab tenyészkocában. S örül, hogy már mind többen megértették: jövőre akár ezer disznót is hizlalhatnak saját szaporulatból. A* öregek ellene minink Kevés a nő a vezetésben. Munkacsapatvezetőnek sem került nő. I lem vállalnak azok ilyesmit” — hallotta gyakran. Elindult hát maga, hogy végére járjon a dolognak. Mások javaslata alapján elbeszélgetett egy fiatal asszonnyal. — Nem, ő nem. Nem akar vezető lenni — ellenkezett sokáig az asszony. Mégis elvállalta. És néhány nap múlva már érdeklődött: hogy le- hetne beiratkozni valamilyen mezőgazdasági szakiskolába.,. A nagy munkatempóban az idősebbek elmaradnak a fiatalab- baktól. És ezt szégyennek tartják. . . Ebédszünetben Labanics elvtárs összehívta a fiatalokat. — Alakítsanak ifjúsági munkacsapatot — javasolta nekik. A fiatalok örömmel fogadták a javaslatot, mert így egyenlő erők kerülhetnek egy-egy csapatba. Számba is vették, kik lesznek együtt. .. Másnap aztán kedvetlenül újságolták, hogy nem lehet a dologból semmi, merthát otthon az öregek, a szülők... ellene vannak. .. ★ Labanics János, a Pestről jött ember, idestova egy hónapja él a tornyospálcai szövetkezeti tagok között. Egyre jobban megismeri erényeiket, gyengeségeiket. Minden nap van mit beszélni a tagokkal, minden nap van mit feljegyeznie, hogy aztán megbe szeljék, megvitassák a vezetőséggel. Mert jól akar vizsgázni a mesz- szi Szabolcsban... Samu András Ez a vélemény Nyírcsászáriban Herczku András juliászrul. Apja is juhász családból került ki, ő maga is ezt szerette meg. Hozzáértését mutatják a szép eredmények is. 200 darab juhról 1« mázsa gyapjút nyírtak. A képen fiatal tanítványa, Teliska János áll mellette. (Hammel József felvétele.) Az első kapavágások... • • Lnnepoée a* új vízügyi palota építkezésének .»zínfiely'én Tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között tették még az első kapavágásokat Nyíregyházán a Felső-Tiszavidékj Vízügyi Igazgatóság új igazgatósági épületének építkezésénél. Az ünnepségen megjelent Fekszi István elvtárs, a megyei tanács' végre- ható bizottságának elnöke is. A Széchenyi és a Szabolcs utcák kereszteződésénél épülő háromemeletes saroképület a város egyik legreprezentatívabb külsejű létesítménye lesz. Homlokzati részén a vízhasznosítást ábrázoló képzőművészeti dombormű foglal majd helyet. Az új központi igazgatósági épület fontos határkövet jelent majd a vízügyi igazgatóság fejlődésében, különös tekintettel az árvízvédelmi munka feladatainak elvégzésére. A postai hálózattól független telefonközpont segítségével ugyanis közvetlen kapcsolat lesz majd a központ és az igazgatóság területén lévő gátőrök között. így szinte gombnyomásra üzembe helyezhetik az árvízvédelmi felszereléseket. A megyei építőipari vállalat dolgozói holnap már teljes létszámmal megkezdik az építkezés földmunkáit. Négy repülőgéppel és 62 darab nagyüzem? motoros permetezővel ✓ végzi a burgonyabogár irtását a Növényvédő Állomás Jövedelmező a kertészet Tudják ezt és élnek is a lehetőségekkel a baktai Úttörő Termelőszövetkezet tagjai. 26 holdnyi kertészetük van. Jó pénzt hozott eddig az újhagyma, melyet 6 holdon termeltek. Képen: csomózzák a friss árut. (Hammel József felvefele.) A megyei Növényvédő Állomás igazgatójától nyert értesülés szerint hétfőn négy darab repülőgép érkezik megyénkbe, amely a növényvédelem segítségét szolgálja. Az állomás 36 darab saját nagyüzemi motoros permetezővel rendelkezik és más megyékből érkezett 26 darab, így összesen 62 géppel védekeznek, i A Növényvédő Állomás fő j munkái a leszerződött gyümölcsösök védelme, ez összesen 1500 i hold, aminek tízszeri permetezése 15 000 holdat tesz ki. Hason- ! lóan súlyponti munka a burgo- í nyabogár és a szövőlepke elleni i védekezés. Az idén a levélletvek I a szokottnál nagyobb mértékben léptek fel, különösen a cukorrépát és a csillagfürtöt lepték meg. %r repülőgép naponta 500 holdat permetex Az állomás gépei eddig 15 000, a más megyékből kapott gépek pedig 6000 holdon végeztek burgonyabogár irtást. Ha az időjárás megengedi, kedden már, a négy darab repülőgép is munkába lép a kisvárdai és a mátészalkai járásban. A gépek egyenként napi 500 holdat tudnak permetezni, a négy gép napi kettőezer holdon végez munkát, a hatvankét darab motoros permetező pedig 3000 holdon, így a Növényvédő Állomás teljesí- I Az időben való vedekezéshe* tése eléri az 5000 holdat egy ez azonban nem elégséges, azért pap alatt. | fontos, hogy a lermelő**ö»elfce*elefc *aját gépeiket is használ iák a burgonyabogáé irtására Van már több szövetkezet, ahol nem várják a Növényvédő Állomás gépeit, hanem — a veszélyt látva — maguk fognak az irtáshoz. így tesznek a deme- cseri Dimitrov Termelőszövetkezetben is, viszont van még számos olyan termelőszövetkezet, mint a nagyecsedi Rákóczi, ahol két darab motoros permetező áll kihasználatlanul és az állomás gépeit várják. 13 millió forint értékű védekexösxer — ingyen Államunk csak védekezőszer- j ben 13 millió forinttal támogat- j ja a szabolcs-szatmári burgonyatermelőket. A lehetőségekhez képest gépi segítséget is ad, de mindenhová nem jut gép. A védekezőszer ott van a községi tanácsoknál. A közös, de a háztáji területre is vigyék ki a szövetkezeti tagok a védöszert és lássanak munkához, mert mindenhová nem jut el a Növényvédő Állomás. Ma nyitja kapuit a sóstói hide«; strand A hideg víz kedvelőinek kívánságára a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat ma megnyitja a hatezer fürdöaöt befogadó szabad strandot Sóstón. A vállalat az igényeknek megfelelően felkészült az első „fecskék” fogadására. Rendbehozták az öltözőkabinokat és korlátlan mennyiségű hűsítő italról is gondoskodtak. Továbbra is üzemben marad a több, mint másfélezer fürdőzőt I IxafnooWA mftlaehri M a fedett fürdő. A csónakázást kedvelők részére tíz „balatoni caó- nak”-ot biztosított az idényre a vállalat. A tavalyihoz viszonyítva itt is lényeges javulás van az áruellátásban. Az úszósport kedvelőinek aeoa- ban még várni kell, mert a kétezer köbméteres úszómedencébe« a kivitelezők még csak most építik az öltözőket. A módosított határidő szerint ezt július elsején adj ák át rendeltetésének A iuhok elismert szakértőié .>
