Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-04 / 129. szám

1961. június 4., vasárnap. Névnap: FERENC, hétfőn: BONIFÁC. A NAP ESEMÉNYEI: Benyovszky Móric utazó ma 175 éve halt meg. A hétfői nap eseményei: Ötszáztizenöt évvel ezelőtt vá­lasztották kormányzóvá Hunyadi Jánost Rákos mezején. Tehel Lajos, a Nemzeti Mú­zeum gondnoka kísérletei során gázvilágítást állított elő és a meghívott tudósoknak be is mu­tatta 1826-ban, ezen a napon. 135 éve halt meg Weber német zeneszerző. ★ BÖKI KARTÁRS cl kisvár dai Fémszerelvény áru- gyár kultúrházában szokatlan dolgot tapasz Meg-J. ,v>. már néhány kultúrházban, de még se­hol sem fogadta mindjárt a bejá­ratnál saját dolgozókból és külsők­ből álló italozó társaság a kocs­mahelyiségben, mint Kisvárdán. Ügy nevelni az embereket, hogy akkor se rúgjanak be, ha állan­dóan előttük áll az ital nem ép­pen kultúrházi feladat, úgy véli Böki. >» SZÍNHÁZ! A „Stuart Mária” három előadást ért meg1 a nyír­egyházi színházban a Debreceni Csokonai Színház játékával. Olyan nagy volt a sikere és en­nek következtében az érdeklő­dés, hogy a színház közkívánatra még negyedik előadást is tart június 14-én. ★ TIZEDIKÉN, SZOMBATON este hét órai kezdettel ugyan­csak színvonalas előadásra szá­míthat a közönség; az Állami Déryné Színház társulata Lope de Vega klasszikus darabját, a Kertész kutyáját adja elő. A MI KÖNYVEINK címmel érdekes, állandó kiállítást rendez a Baktalórántházi járási könyv­tár az új könyvek borítólapján megjelenő ismertetőkből. A fe­dőlapok egy másik kiállítás anya­gát képezik. Ez a módszer kö­zelebb hozza az újonnan megje­lenő műveket az olvasókhoz. ■*­LISZT, BARTÓK emlékhang­versenyt rendez a TIT megyei szervezetének művészeti szak­osztálya június 4-én, vasárnap este hét órai kezdettel a Besse- nyci-klubban Papp Zoltán és Králik János zongoraművészek fellépésével. ■e A FIATALKORÜAK bűnözé­sének megelőzéséről, a fiatalok problémáiról tart kedden a Man- da-bokorban előadást dr. Petri- kovics Tibor, a fia”alkorúak ttgyésze. BÁBSZÍNHÁZ! a József Ati la Művelődési Ház Meseker bábszínháza két mesejátékot ad elő vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel: Dolgozz macska, Pi roska és a farkas. KELETMAGY AEOR«Z 4G A Magyar Szocialista Manuals' Szaboles-Szatmár megvet Biz~ és a Megyei Tanáé* iár a Felelős szerkesztő Balint Laos. Kiadja: a Keietmasvarorszáe L*r kiadó Vállalat. Felelős uiado farkas Pál. sLzerkesztősés Nviregyhaza taztai1 tér 21. Tel 16-70. 16-71 16-72 Kiadóhivatal. Nyíregyháza Zsdano U. I. Tel: 30-00. Kéziratot nem őrz.ink meg. és ner adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Elöfizei hető a hetw oostahivatalokna» kézbesítőknél 'ctbotcs-Szatma* megyei N.yutncl* >n Vallaiat.. rsf.vireevhaza. Dózst- György u. 5. A tea, a kávé és a kakaó hatása a jellemre és az életkorra Egy japán tudós hosszasan ta­nulmányozta a tea, a kávé és a kakaó hatását az ember jelle­mére és életkorára és a követ­kező megállapításra jutott: A teaívók igen magas életkort érnek meg, sikeresek hivatásuk­ban, kiegyensúlyozottak, míg a kávéivók nem érnek el magas életkort, nyugtalanok, könnyen kijönnek a sodrukból. Véleménye szerint a kakaóívók többsége szintén nem túl hosszú életű, jellemileg viszont önző, élvezet­hajhászé és önelégült. A kamera mindent lát! A New York. melletti Idlewild nemzetközi repülőtéren három óriási televíziós kamera figyeli állandóan az utasokat. így akar­nak nyomára jutni az utóbbi idő­ben egyre szaporodó csempész te­vékenységnek. A kamerákat egy központi irodából helyezik üzem­be, s azok' minden érkező és in­duló repülőgépet, s az összes ter­meket, jóformán centiméterről- centiméterre ellenőrzésük alatt tartják. „Spenótasszonvok“ és „krumpliéinberek*4 Kiicsi Kurijama japán pszi- hológus, aki csaknem 50 éve fog­lalkozik az élelmiszereknek az emberek jellemére és lelki be­állítottságára gyakorolt hatásá­val, megállapította, hogy a „spe­nótasszonyok” hűségesek és en­gedelmesek, a „krumpliférfiak” hosszúéletűek és megelégedet­tek. Kurijama ugvanis úgy véleke­dik, hogy az emberek tempera­mentumuknak megfelelően ked­velnek bizonyos ételeket, ame­lyek azután visszahatnak jelle­mükre. Az energikus és sikeres em­berek sok banánt esznek — állít­ja a japán kutató. Az érzékeny, melankolikus és flegmatikus embereket szerinte a banán fel­pezsdíti. Aki sok spenótot eszik, nagy önfegyelemre tehet szert és barátságos kapcsolatot építhet ki környezetével. A „spenótasszo­nyokból” kerülnek ki állítólag a legkellemesebb élettársak. Dr. Kurijama minden japán nőnek azt ajánlja, hogy „krump­liemberhez” menjen feleségül. A „rizsemberrel ” ellentétben ugyanis a „krumpliember” ta­pintatos a, feleségével és hosszú életnek néz elébe. A rizs viszont a kolerikus típusok kedvenc ele­dele. Gyorsabban ég el a gyo­morban, mint a burgonya Aki­nek fő étkezése a rizs. az hajla­mos az indulatokra és érzelmi kitörésekre. Ahol egy kis jégért nem mennek a szomszédba Az Északi Sarkon telelő tudósoknak repülőgépen hozzák a postát, filmeket. Rokonok, barátok ismerősök és ismeretle­nek levelei is hozzájárulnak ahhoz, hogy elviselhetővé te­gyék az itt dolgozó szakembereknek a zord északi viszonyo­kat. A képen: A repülőgéppel érkezett utánpótlást trak- torvontatású szánon szállítják az expedíció telephelyére. (MTI Külföldi Képszolgálat.) A szövetkezeiben megfelelő foglalkozást talált ma gának Katona Ferenc nyír meg., gyesi dolgozó paraszt, akinek a jobb keze részben bér...: most napi egy munkaegységért a ha­tárt őrzi. Jlldll!á& ünnepélyes dal- lama és embe­rek elragadtatott kiáltásai kö­zepette a repülőgép hágcsóján leereszkedik egy tekintélyes külsejű gentleman. Magas hom­lok. Professzori evikker. Hó­fehér gallér. Robert Stoular doktor, a georgetowni egyetem­ről, aki feltalált egy nagyszerű preparátumot, baráti látogatás­ra érkezett Afriába. És az illusztris vendég a fényűző rezidenciában van, amelyet külön az ő számára je­löltek ki. Bemutatnak neki egy tekintélyes külsejű, íeketebőrű urat. Az elnök úgy mutatja be, mint kiváló tudós, aki felta­lált egy kenőcsöt, a „fehérek megfeketítésére.” Érdekes eszmecsere folyt kö­zöttük. Stoular. ezt mondotta: „Százszázalékos keresztény va­gyok! Az , USA-ban a tudósok vitát rendeztek: „Megváltoztat- ják-e a négerek bőrük színét, ha bejutnak a mennyország­ba” címmel. Miután engem őszinte keresztényi gondosko­dás hatott át a négerek iránt, akik testvéreim a kereszt- ségben, feltaláltam egy kenő­csöt a fekete keresztények meg- íehérítésére”. A feketebőrű úr szintén tudományos tájékozta­tót tartott. Majd az afrikai kol­léga vetkezni kezdett és meg­kérte Stoulart, tegye ugyanezt. Elhatározta, hogy saját magán kipróbálja a kolléga fehérítő preparátumát, Stoulart pedig megkérte, feketítse meg magát. Itt Stoular vadul felüvöltött és... felébredt. ger sem akar fehér lenni. Más a helyzet Csombével és minisz­tereivel. Nekik erre nagy szük­ségük van! Hiszen ez év már­cius 18-án, amikor Jean Niem- ba, Csőmbe külügyminiszterhe­lyettese megjelent az egyik előkelő Elisabethville-i lebuj­bán, a belga katonák „Mi az ördögnek engednek ide feketé­ket!” kiáltásokkal kipenderítet­ték az utcára. Ez nem történt volna meg, ha már meg lett volra Stoular preparátuma. thviás vallanunk, Stou- larnak nem volt Be Kell ilyen álma. Nyugodtan alszik, nem kínozza félelem, de még lelkiismeretfurdalás sem, bár valóban feltalálta a kenőcsöt a négerek megfehérítésére. Az is igaz, hogy az USA egyes tu­dósai valóban értekeztek a négerek mennyországi megfe- hérítésének távlatairól. Az tmerikai' Time c. hetilap 1960 december 12-én ,,A négerek megfeltérítése” ■ című cinikus cikkében közölte a világgal .Sloular .„felfedezését”; rámu­tatott, .mi teszi fehérré a nége­rek bőrét? Természetesen, egyetlen né­a csombeistáknak most nem a szóra­kozáson jár az eszük! Helyze­tük hasonló ahhoz, amikor „a farkasok ijedtükben egymást eszik meg”, mint a gyermek­mese mondja. Ha Csombénak ideje lett volna „megfehéred­ni”, egy fehér örömleányhoz hasonlított volna, és Kaszavubu nem merte volna letartóztatni. Így pedig talán még csendesen el is veszejti a saját hasznára. Hát csak hadd fúljanak meg egy­mással! Minél kevesebb a sze­mét, annál jobb. Stouiar preparátuma haszná­ra válhat még az amerikai ren­dőrségnek is. 1961. márciusában Columbiában (Dél-Karolina ál­lam fővárosa!) tüntetést rendez­tek a néger diákok a faji meg­különböztetés ellen. A rendőr­ség elfogott 188 tüntetőt, köz­tük 65 leányt, és mivel a bör­tönökben nem volt. szabad hely, elhelyezték őket a fehér go­nosztevők és gyilkosok cellái­ba. Hát igen, az amerikai bör­tönök teljes kapacitással dol­goznak! A ku-klux-klanisták azonban kommunizmussal vá­dolják a rendőröket és azzal fenyegetőznek, hogy meglincse­lik őket a néger tüntetőkkel együtt, akik „beszennyezték” a fehérek börtöncelláit. ]a katolikus rendőrök l|Jút még remélhetik, hogy elkerülik a lincselést, a Vati­kán és mister Stevenson, az USA ENSZ-beli képviselője te­vékenységének történelmi prece­denseire hivatkozva, hiszen Stevenson erről a magas fó­rumról — mondhatni — nyil­vánosan bizonyítja Csőmbe, Mobutu. Kaszavubu, Ham­marskjöld (bár ennek a bőre fehér, de a lelkiismerete fe­kete) és a hozzájuk hasonlók iránti jóindulatát. A ku-klux- klanisták, mint ismeretes, úgy látszik, Stevenson és a Vatikán iránti ■ tiszteletből nem lincselik meg a Csőmbe—Mobutu-bandát. Mellesleg: Hammarskjöld, Csőmbe, Mobutu és a hozzájuk hasonlók iránti viszonyának szintén történelmi precedensei vannak. Hiszen az imperialista gyarmatosítók érdekeiben a la­kájok mindenre képesek” A hírhedt Lawrence tábornok, a közelkel éti angol hírszerzés ügynöke az első világháború­ban egyszerűen a félvér. vagy a fekete szerepét játszotta, ha ezt a királyi főhadiszállás meg- követelte. E téren John F?lbi, az utóda, a gyarmatosítók ér­dekében muzulmán Filbl-bej lett. Maga XXIII ■..Krisztus föl­di helytartója” gyorsan és szí­vesen sárgul és feke'edik a körülmények láttán. Ezt a pél­dát követik hű kardinálisai és püspökei is. Rómában azt is rebesgetik, hogy a katolikus egyház kicseréli az istenfélő fehér színt fekete-sárgára, de nem Stoular kenőcse miatt. A Vatikánnak 68 ázsiai és 25 af­rikai püspöke, sőt még egy af­rikai bíborosa is van. Hol van a szemük a jezsuita atyáknak, a katolikus istenfélelem őrei­nek! Hiszen ez eretnekség! Fel­merül a kérdés: miért nem ve­szik észre a rasszisták lelki­atyáik sárga-fekete hókuszpó­kuszait, és miért nem lincselik meg őket ezért? Azért, mert a lelki atyák sárgasága és fekete­sége — csupán ravasz maskara, amely a neokolonialisták azon törekvését leplezi, hogy bármi áron rph'ágban tartsák a gyar­mati népeket. A rasszizmus do­rong a gyarmatosítók kezében, a vallás pedig kulimáz. amely- lyel a gyarmatosítók nyikorge taligáját kenik. De senki sem menti meg ezt a szekeret; úgyis szétesik! 10 A fajvédők és a papok szövetsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents