Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-30 / 151. szám

Gyorslista a II. Békekölcsön június 29-én megtartóit 1961. első félévi sorsolásáról (Folytatás a 1 oldalról.) 6713 801—0900 6734 701—0800 6743 301—0400 6747 601—0700 6749 501—0600 6753 201—0300 6760 101—0200 6767 001—0100 6770 701—0800 6791 401—0500 6792 701—0800 6822 801-0900 6834 401—0500 6844 001—0100 6851 301—0400 6882 401—0500 6884 601—0700 7138 901—1000 7156 701—0800 7158 001-0100 7166 001—0700 7165 701—0800 7197 801—0900 6025 001—0100 0029 101—0200 0045 801—0900 0062 101—0200 0069 901—1000 0076 301—0400 0081 601—0700 0090 701—0800 0150 001—0100 0159 901—1000 0190 301—0400 0211 501—0600 0260 001—0100 0295 801—0900 0301 701—0800 3307 301—0400 0312 201—0300 0355 401—0500 0357 801—0900 0411 401—0500 0460 2Ö1—0300 0463 701—0800 0472 501—0600 0477 101—0200 0477 101—0200 0483 301—0400 0486 801—0900 0502 801—0900 0512 501—0600 0555 701—0800 0569 601—0700 0576 201—0300 0587 801—0900 0596 501-0600 062.0 201—0300 0623 001—0100 0627 001—0100 0640 301—0400 0650 301—0400 0679 101—0200 0698 301—0400 0715 601-0700 1707 601—0700 0720 901—1000 0731 701—0800 0734 901—1000 0746 001—0100 0779 301—0400 0797 501—0600 0806 101-0200 0822 901—1000 0836 101—0200 0853 401—0500 0868 201—0300 0880 001—0100 0885 301—0400 0892 501—0600 0909 701—0800 0927 301—0400 0959 001—0100 0968 901—1000 0984 901—1000 0987 201—0300 1032 901—1000 1047 101-0200 1059 301—0400 1176 201—0300 1187 201—0300 1781 401—0500 1189 801—0900 1789 801—0900 1196 501—0600 1816 301—0400 1211 501—0600 1817 301—0400 1218 401—0500 1834 001—0100 1224 401—0500 1846 701—0800 1233 501—0600 1856 501—0600 1239 301—0400 1888 801—0900 1251 601—0700 1899 201—0300 1261 601—0700 1911 601—0700 1270 601—0700 1918 601—0600 1294 301—0400 1927 301—0400 1311 201—0300 1935 201—0300 1315 801—0900 1952 301 _9409 1322 801—0900 1965 901 _1000 1367 lUUÚ UU1 J v/uu <301—0900 j 966 001 __0100 1378 501--0600 oni 1 Of) 1__1 000 1391 or»i AZiuii vUJ "ívuu **01 0400 9094 701 __0800 1414- ú-UZjH: (U1~UÖUU 101 0200 ^0^7 601 0700 1415 «01 oüon bU1—U‘Ub oül 0900 9076 401 OROO 1435 901—1000 2076 401—0500-LUUU 0077 0O1 0900 1443 401-0500 1462 401-9500 J082 80 -0900 1474 101—0200 2114 004 0400 1545 2Q2 300 2150 301—0900 1560 901—0300 2167 001—0100 ni r?r? Anrt/\ 1572 «01 noon 21*7 201 0300 301 0900 2193 301 __0400 1612 ciítJO űUi UtUU 301—0400 2223 701—0800 1658 801—0900 2224 001-0100 1663 201—0300 2226 001—0100 1688 601—0700 2238 401—0500 1689 401—0500 2277 701—0800 1721 401—0500 2310 301—0400 1728 801—0900 2262 901—1000 1740 801—0900 2320 901—1000 1743 001—0100 2356 701—0800 1776 801—0900 2353 101—0200 1778 401—0500 2389 701—0800 (Folytatjuk) A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, így az esetle­ges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A kisorsolt köt­vények beváltását július 6-án kezdik meg az OTP fiókokban és postahivatolokban. ■ ■■■■■ B■ DB »JlttHNHSBa Mindenkor támaszkodjunk az öregek véleményére9 munkájára — hangsúlyozták a megyei népironf-bízoflság illésén A héten megtartott megyei népfront-bizottsági ülésen az öre­gek helyzetével, az időszerű köz­ségpolitikai munkával és a má­sodik féléves munkatervvel fog­lalkoztak. Részt vett az ülésen Harmati Sándor, a Hazafias Népfront országos titkára is. Korábban a kisvárdai járás 15, s a tiszalöki járás valameny- nyi tszében felismerték az állapo­tokat: milyen megbecsülésben részesülnek az idős tsz-tagok, mi­lyen segítséget ad gondjaik el­tüntetésében a Hazafias Népfront községi bizottsága. L Az alakuló közgyi >ck után a népfront-bizottsá rik két- harmada összehívta az idős tsz dolgozókat, ismertették velük, milyen juttatásban ré­szesülnek. A találkozók eredményesek vol­tak, ellenben »hiba, hogy ezek után nem foglalkoztak eléggé az idős emberekkel. Ki kell kasxnálni a lehetőségeket a sxövetkexetekben A megyében 1961. március 31-én 14 533 tsz-nyugdijas öreg­ségi járadékos- és munkaképte­len embert tartottak nyilván. Közülük az első negyedévben 2005, az öregek 13,7 százaléka vett részt a közös munkákban. Ennek több oka van. Főleg az, hogy a tsz-ekben nem foglalkoz­nak velük rendszeresen, nem igénylik munkájukat, sőt nem egy helyen figyelmen kí­vül hagyják jelentkezésüket, nem adnak részükre megfe­lelő munkalehetőséget. A tsz-ek zöme azonban igyek­szik lehetőségeket keresni. Fé- nyeslitkén a konyhakertészetben, Valóban működ fenek a gyümölcsösben, Jekén és Kis­várdán hasonlóan ilyen helyen találnak kedvező munkát az idős emberek. Pátrohán a növényvé- delemnél segédkeznek, a tisza- menti községek füzeseket akar­nak létesíteni kosárfonási és más ilyen jellegű munka megterem- tése céljából. Számos helyen a baromfi-, sertés-, és nyúl far­moknál, segédüzemeknél kapnak majd helyet. Sok helyen nem Is a jóindulattal, mint inkább a hozzáértéssel van a baj. Nem használják ki a meglévő lehetősé­geket. Felbecsülhetetlen a népfront-bi- 1 zottságok leleményessége, taná­csai, amelyek felhívhatják a tsz-ek vezetőinek figyelmét az adódó munkaalkalmakra. a sxaeiáiis bixattságak A két járásban feltárták és a helyszínen megbeszélték a tsz-ek szociális bizottságainak munkáját is. Az új tsz-ekben ugyanis nem ismerik teendőiket kellően a szociális bizottságok tagjai. I Egyes helyeken a szociális & alapot más célra használják fel. A tiszavasvári Haladás Tsz pél­dául iroda-bútort vásárolt belő­le, másutt prémiumként osztot­ták ki a tsz-tagoknak. Ez nem történhet meg, ha betölti hiva­tását a választott szociális bi­zottság, ha népfront is törődik a bizottságokkal. Egyik fontos teendőjük a nép­front-bizottságoknak, — a többi társadalmi szervvel együtt, — hogy olyan légkört alakítsanak ki mindenütt amelyben megbe­csülés övezi az öregeket. Támogatás, anyagi és erkölcsi, a falu, a tsz, s nem utolsó sor­ban a csalál részéről. Minél előbb társadalmi üggyé kell ten­ni a megyében az öregekkel való törődést. Hozzászólásukban számosán ér- tékes helyi kezdeményezésekről is számot adnak. A kisvárdai já­rásban az öregek jogvédelmét, és jogi tanácsadását vállalta az ügyvédi munkaközösség. A má­tészalkai járásban külön öregek- brigádját alakítottak, ugyancsak itt létrehozták az öregek-taná- csát. A megye sok községében segítenek a háztáji földek meg­művelésében a fiatalok. Harmati Sándor elvtárs arról fejtette ki véleményét, milyen nélkülözhe­tetlen politikai, erkölcsi és érzel­mi tényező napi munkálkodá­sunkban az öregek gondviselése. Megemlítette, hogy vallomást. Mikor befejeztem, még hozzá­A Kozmokrátor kilövellt gázaival ál­landóan kavarta a vizet s ezáltal hat órán át fékezte a megmaradt kötelekre irányuló nyomást. Amikor az orkán leg­nagyobb feszültsége elmúlt, meggyújtot­ták a nagy fényszórót, mely fénykévéjét a mélyen úszó ködlepel fölött fehér osz­lopként a magasba lövellve mutatta ne­künk az utat. Másnap későn keltem. Minden izmo­mat eltöltötte a lassan múló fáradtság. Mikor a központba léptem, nem volt ott senki., Az aerometrikus műszerekre pil­lantottam. A nyomás emelkedett s a hőmérséklet mínusz kilenc fok alá süly- lyedt. Az űrhajó törzse alig észrevehető- leg emelkedett és süllyedt, mint egy alvó óriás melle. Imitt-amott hallatszott a páncélhoz ütődő jégtáblák recsegése. Le­ültem a fő képernyő elé. Egészen megtöl­tötte a csillagtalan, fekete éjszaka. Félre­hajtottam a fejem. így pihentem édes mozdulatlanságban, félig behunyt szem­mel, mintha arra vártam volna, hogy a felébredésemmel félbeszakított álom foly­tatódni fog. ®Valaki belépett. Csandrasze- kár volt. — Nos, mi újság? — kérdezte elém állva. — Kielégítette nagy szomjúságát? — Nem — mondtam határozottan. — A tudásszomjam még fokozódott, a ka- landszomjamat pedig... aligha fogom va­laha is kielégíteni... Az előző napon annyira fáradtak vol­tunk, hogy csak néhány szóval vázoltuk társaink előtt élményeinket. Most aztán beszélni kezdtem mindenről — s nem tu­dom, a reggel hangulata tette-e... mert a lámpák fénye a hajnali eget juttatta eszembe, — vagy talán Csandraszekár mosolya, elég az hozzá, hogy úgy beszél­tem, mintha egy barátom előtt tennék tettem: — Nem tudtuk elkerülni a tévedése­ket... bár azt hiszem, ebben egyikünk sem hibás. Arszenyev azonban az általa hirde­tett elvek ellen vétett, amikor ott maradt a fém-lényecskék barlangjában. A józan ész azt diktálta volna, hogy menjünk to­vább, mert kevés oxigénünk volt, de nem mindig engedünk a józan ész szavának s ez így is van jól. Felfedeztünk valamit, aminek nagy jelentősége lehet: Arszenyev hozott egy marékkul azokból a fémro­varokból... látta már, professzor? — Láttam. A laboratóriumban van­nak. Arszenyev megkért, hogy a vizsgá­lattal várjuk meg őt. Az előbbi témára visszatérve... tisztában van ön azzal, hogy éppen az a néhány liter oxigén hiányoz­hatott volna útjuk utolsó szakaszán, ame­lyet a barlangban elhasználtak? — Lehetséges. — Mi értéke lett volna akkor a fel­fedezésüknek? — De mi nem tudtuk, hogy elég lesz-e az oxigénünk, vagy sem, s azt hiszem Ar­szenyev éppen ezért járt el úgy, ahogyan... én a holt erdőben. — Azt hiszi? — Azt. Ha biztos lettem volna ab­ban, hogy ha nem térünk be a barlangba, vissza tudunk jutni a K.ozmokrátorra én lettem volna az első, aki ellen szegülök a professzornak. A lényeg tehát az, hogy ez a biztonságunk nem volt meg. — Ügy gondolja?... — kérdezte halkan Csandraszekár, s fejét lehorgasztva né­zett a Prediktor sötéten fénylő lapjára, mintha a saját tükörképét keresné ben­ne. Kíváncsian vártam, hogy mit mond, de e pillanatban Soltyk lépett a központ­ba s a beszélgetés más irányba fordult. — Az a föld alatti cső meg azok a Smith által felfedezett fémcafatok, végül pedig a fehér gömb feltétlenül valami összefüggésben vannak egymással! Meg az a változékony mágneses mező! — mondta a mérnök. — Ha tudnám, mi módon fej­lesztik a villamosságot, akkor mindent tudnék! — Téved — felelte Csandraszekár. — Ha egy földi filharmonikus intézetbe be­jutna egy marslakó, mi haszna lenne ab­ból, ha a legpontosabban megvizsgálná is az épület geometriáját, vagy vegyelemzést készítene a tégláról, a habarcsról meg az aranyozásokról és megismerné a hegedűk és zongorák fizikai tulajdonságait? Még mindig halvány sejtelme sem lenne arról, hogy mi célból emeltél»: azt az épületet. Még mindig nem ismerné a legfontosabb dolgokat. — A zenét, ugye? — jegyezte meg Soltyk. — Nem. Az emberi faj történetét. A gép szerkezetének megismerésénél sokkal fontosabb a gép alkotóit megismerni. — Meg vagyok győződve róla, hogy a bolygó gazdái a fémhangyák — jelen­tettem ki. — Eleinte furcsának tartottam, hogy ilyen apró teremtések le tudják rak­ni azt az óriási erőműhálózatot, de vajon a földi építmények nem haladják meg százszorosán és ezerszeresen a mi mére­teinket? Hogy mást ne mondjak, az óceá­ni gátak vagy a sarkmelléki atomgyűrű. Ha úgy tetszik, akár a végtelenségig so­rolhatom a közismert példákat. (Folytatjuk) az állam évente 5,6 milliárd forintot fizet ki a nyugdíjas és járadékos öregeknek. Ebből felépíthető lenne két olyan hatalmas épület, mint a váci cementgyár. De a támoga­tás itt nem érhet véget, a tsz-ek még ennél is több segítséget ad­hatnak az idős tagoknak. Tárnái Gyula elnökségi tag foglalta ösz- sze a népfront-bizottságok ten­nivalóit: segítsenek a falu idős embereinek megtalálni a helyü­ket a tsz-ekben, munkálkodjanak azon, hogy egyenrangú ember­ként kezeljék őket, kérjék ki vé­leményüket a tsz-ek vezetői, legyen beleszólásuk minden fontos kérdésbe, ne becsüljék le munkájukat, még akkor sem, ha az kevesebb értékű, mint egy életerős emberé. Az elfogadott határozati javaslat rögzíti a megye összes népfront­bizottságainak főbb feladatait. Köxségpalitikai kérdésekről Az öregek helyzetének elemzé­se után az ülésen községpolitikai kérdéseket beszéltek meg. A má­tészalkai és a nyírbátori járás tapasztalatai szolgáltak alapul, hogy általános következtetéseket vonjanak le megyeileg. A jelen­legi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem teljes mértékű az össz­hang a tsz-ek termelési ter­ve, és a községfejlesztési ter­vek között. A szálkái tapasztalatok arra is felhívták a figyelmet, hogy a társadalmi munka szervezése legeredményesebb tanácskörze­tenként. Továbbra is célszerű népszerűsíteni a társadalmi mun­kásokat, jutalmazni igyekezetü­ket. Az ülés végén a második- fél év tervének megbeszélésre került sor. a FANTASZTIKUS, " TUDOMÁNYOS > REGÉNY 108.

Next

/
Thumbnails
Contents