Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-30 / 151. szám

A gyakorlati oktatás seregszemléje Megnyílt az első megyei politechnikai kiállítás a nyíregyházi A Hodászi Állami Gazdaság egyik munkacsapata szorgosko­dik a dohány földeken. (Hammel József felvétele/ Munkás hétköznapok A négyes őrhelyen A „kalypso” hangfoszlányai fnessze elhallatszanak a város szívébe és csalogatják a kíván­csiskodókat a nyíregyházi Sztálin térre. A Kölcsey Gimnázium homlokzatán nagy lámpabetűk hirdetik, hogy a „szabolcsi fővá­rosban” megnyílt a megye első politechnikai kiállítása, az első közös seregszemle, melyen csak­nem minden község képviseli ma­gát. De nézzük talán sorba a ter­meket az iskola emeletén. Mind­ben megannyi tárgy, megannyi A megyei politechnikai kiállí­tás szerdán nyitotta kapuit. Hor­váth Miklós elvtárs. a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője adta át 2 hétre a láto­gatóknak. Seregi Kálmánnal, a fnegye po­litechnikai vezetőiével járjuk a termeket. Mint szakember, mi a véleménye a kiállításról? — kér­deztük. — Amit itt lát az a megyei gyakorlati oktatás első nagy se­regszemléje. Ilyen még nem volt. Most utólag elmondhatom, ki­csit izgultam, nem látszott biz­tosnak a siker. Eleinte nehezen indult, de annál jobban sikerült. A pompás anyagot a megye nyolc középiskolájából és me­gyénk számtalan általános isko­Nem érdemtelenül rendezik meg éppen Bujon a vasárnapi honvédelmi napot. Az MHS alap­szervezet két év óta felfelé ívelő pályát futott be, a községben igen népszerűek a honvédelmi sportok. Vasárnap ezrek láthat­ják meg a különböző sportágak gyakorlati bemutatóit. A honvé­delmi napot a nyíregyházi hon­védség 80—100 fős tornász-csa­pata nyitja meg. A katonák fegy­veres talajtorna gyakorlatokat mutatnak be, majd a gúla-gya­korlatban gyönyörködhetnek a nézők. Nagyon készül a napra a nyíregyházi modellező klub, melynek tagjai vitorlázó, motoros Kölcsey Gimnáziumban apró és nagyobb alkotás, diák­kezek művei. Van itt babaruha, pulóver, blúz, melyek a nagyoknak szakasz­tott másai, de találunk olyan ru- hadarbokat is, melyekre egy var­rónő is büszke lehetne. Vitorlás hajó modellje, grama- fon, tranzisztoros rádiókészülék, dróttekercselő automata, külön­böző vasipari, lakatos munkák Sorakoznak az asztalokon. De nem hiányoznak a kiállításról a horgolt kézimunkák sem. Iájából hoztuk egybe. Ha a tár­gyakat végignézzük, a szakem­ber megállapíthatja, hogy nagy fejlődésen mentek keresztül fia­taljaink. Csaknem kizárólag gya­korlati tárgyakkal találkozunk itt a kiállításon. — Ez mind a politechnikai ok­tatás eredménye? — erről azt hiszem inkább csak az általános iskolásoknál beszél­hetünk, ahol a kézimunka, a pa­pír-, lemez- és faipari munkák alapjait sajátítják el. Ez az alap, amelyre a jövőben a középiskolai gyakorlati oktatásnak támasz­kodnia kell. A középiskolákban már monotechnikai okt; I is fo­és rádióirányítású modellekkel mutatkoznak be. A repülőklub PO—2-es repülőgépe egy vitor­lázó-gépet vontat majd repülés­hez, a Tréner nevű gép műrepü­lést végez, az AN—2 típusú gép­ből pedig egyéni és csoportos ej­tőernyős ugrásokra kerül sor kü­lönböző magasságokból. Élénkíti majd a nap eseményeit a buji és a gávai kiszisták tánccsoportjá­nak fellépése, sok érdekes hon­védelmi játék, hasonlóan a nyír­egyházi motorosok egyórás ügyes­ségi mutatványa. Este tűzijáték­kal fejeződik be a honvédelmi nap. lyik. A fiatalok itt már szakma: kiképzést kapnak abban, amit választottak, tehát a fa-, fémipar, híradástechnika, stb területén. A lányok pedig a szabást-var- rast, sajátíthatják el szakmai szinten. Végül egy Köszönet, amely az IFÉRT Politechnika II. csoportjának szól. Az általa in­gyen juttatott anyagok igen hat­hatós segítséget*nyújtanak az is­koláknak a gyakorlati oktatás te­rén. — Szép a kiállítás, nem is lehetne eldönteni, hogy kik dol­goztak szebben. Méltóan tükrö­zik a gyakorlati képzést a me­gyében. — Fejezi be Seregi elv­társ. — És még azt ne felejtse el megírni, hogy minden nap délelőtt 9—12 óra, délután 4—7 óra között mindenkit szeretettel várunk... —csallány— MINT AZ EMBER-EREIBEN A VER úgy kering a vágányo­kon az ország vérkeringése: mennek a burgonyavonatok, jön az olaj, a szén, a vasérc. Büszke pöíögéssel száguld a moszkvai gyors Budapest felé, s arrébb a gurítóról „csorog­nak” az üres szerelvények. Az állandó mozgástól szinte . káprázik az ember szeme. S mindezt a forgalmat egy maga­biztos, bajúszos fiatalember irányítja a Guszev lakótelep szomszédságából, a IV. számú őrhelyről: Hegymegi András vonatmenesztő, térfelvigyázó. — Itt ötös... A tizenhatost megtoljuk — jelenti az egyik telefonba. Közben csenget a má­sik: — Polgári kettőre áll... HÁROM KÉSZÜLÉK CSEN­GET ÁLLANDÓAN AZ ŐR­HELY ASZTALÁN. A fiatal vonatmenesztő jelent, továbbít, s minden mozgást az előtte he­verő nagy könyvbe jegyez, perc­nyi pontossággal. Roppant fe­lelősség ez: tőle függ, hogy a vonatok az állomás területére veszélytelenül érkezzenek, pon­tos menetrend szerint közleked­jenek, a vonatgépeket időben eresszék a szerelvényekre, a he­lyi kocsikat pontosan irányítsák az ipartelepekre. Szóval akad munka bőven, s míg a váltás meg nem érkezik, Hegymegi evltárs csak addig hagyja el őrhelyét, míg tiszteleg a to­vábbrobogó vonatoknak. Óriási gépezet a vasút, s ben­ne minden szolgálattevő vas­utas egy fontos csavar, alkat­rész. Ha egy ilyen csavar ki­esik, rosszul működik, nagy baj lehet belőle. Jól tudja ezt Hegymegi András is, aki 1950 szeptemberében került a vas­úthoz, vonatkísérőnek. — APÁM IS VASUTAS VOLT, MÁV RAKTÁRI MUN­KÁS. Nekem is az volt a vá­gyam, hogy folytassam az ő pá­lyáját — beszél magáról, éle­téről. — Aztán 52-ben segéd­tiszti tanfolyamra küldtek Debrecenbe, innen bevonultam katonának, majd Császárszállá­son voltam forgalmi szolgálat- tevő. 1956 áprilisa óta dolgo­zom itt, az őrhelyen... Hegymegi elvtárs szerény, szűkszavú ember, a beosztott váltóőr árulja el, hogy tavaly, a vasutasnapon kitüntették: ki­váló oklevelet kapott. S amint megtudtuk, nem sokáig várat magára a kiváló jelvény sem... 12 óra szolgálat, 24 szabad­idő... Tizenkét óra megfeszített figyelem, 24 pihenés és szóra­kozás. Amikor megérkezik a váltás, a fiatalember menyasz- szonyához siet, aki ugyancsak a vasúton dolgozik. Annácska, a menyasszony Ü.ifehértón lakik, s a vonatindulásig csak egy közös órájuk van. Sietni kell hát a mondanivalóval, a nap élmé­nyeivel. Aztán indulás haza, a Kilátó utcai szülői házba, segí­teni a nyugdíjas apának a kert­ben. Néha, mikor a menyasz- szony ráér, a program megvál­tozik: mozi, színház, s néha egy kis hangulatos tánc lesz az együtt töltött, kedves órákból, — Mikor lesz az esküvő? — HA MEGLESZ A LAKÁS. Már vásároltam házhelyet a Kemecsei. úton — hangzik a büszke telelet. Ismét csenget a telefon. .Vo­nat érkezik. — Forgalmas napunk van, ez ma a századik szerelvény — közli, s a piros zászlócskával indul az őrhely elé tisztelegni. Nemsokára megérkezik a vál­tás, s a vonatmenesztőt és tér­felvigyázót egy csinos lány vár­ja az alsó forgalmi irodában. A riporter búcsúzik, s megint elmúlt egy munkás hétköznap, Egy a nagyon sok közül... Győri Illés György A megye büszkesége Hazánk legnagyobb összefüggő öntöző rendszere a Tiszalöki Erőmű duzzasztó zsilipjéből táplált Keleti Főcsatorna nyo­mán alakult ki. Az elágazó csatorna-rendszerekből ma már hatalmas legelőket, rizsföldeket és sokféle szántóföldi nö­vényt öntöznek. A csatlakozó tsz-ek és állami gazdaságok szép eredményekről számolnak be, de a csatorna-adta lehető­ségek még sokkal nagyobbak. A csatorna-rendszer kiépitése tovább folyik s lehetőség nyílik arra, hogy a sivár, esőben szegény területeken gazdag termést takarítsanak be. Óránként 15—60 mázsa mezőgazdasági terményt szárít a mesterséges 'forró szél A malomgépgyárban érdekes berendezés előállításával foglal­koznak. Az olajtüzelésű készüléklOO—120 fokos meleg levegőt fu- vat a szabadban, vagy a raktárakban tárolt gabonára, szénára, kukoricára, s az átnedvesedés mértékétől függően óránként 15—60 mázsa terményt szárít. A berendezés igen nagy segítséget nyújt majd a mezőgazdaságnak, mert megakadályozza az átázott ter­mény fülledését, pusztulását. Jól alkalmazhatják sok más terüle­ten, például az építőiparban is, különösen télen a falak szárítá­sára. Nehezen indii'í. de annál johhan sikerült A honvédség fegyveres tornamutatványa nyitja meg vasárnap a buji honvédelmi napot Képünkön: a Tiszalöki Erőmű, megyénk büszkesége. (MTj foto — Mező Sándor felv.) Jani, meg az apja Vibrál a meleg leve­gő az aranyló gabona­tábla fölött. A két ké­vekötő-arató csontfehér műanyag vitorlái fárad­hatatlanul terelik a ka­sza elé a súlyos kalá­szokat. Az egyik gépen feke­tére sült, tagbaszakadt férfi markolja a kor­mánykereket. Mögötte az aratógépen szőke, a naptól éppenhogy meg­pirított arcú gyerek ül. Vigyázza a kévekötő szerkezetet és időnként emelint a váltókarral a zizegő hangot adó ka­szán; szabályozza a tar­ló magasságát. — Apa és fia vannak ottan — mondja Riczu József, a nyírbogáti Rá­kóczi Tsz egyik üzem­egységvezetője. — A gyerek az iskola után jött ide, s haza sem le­hetne zavarni... Papp Sándor gépve­zető leállítja a traktort a tábla sarkánál. Meg­szomjazott a tűző na­pon, s indul a hűvösre dugott vízhez. De, nicsak. A traktor megy tovább! Alig vet­tük észre, a gyerek elő­re penderült a traktor nyergébe. S vidám-kó- pésan nevet vissza az újra felszálló finom por­felhő tmögül. — Nem bírok evvel a kölyökkel — mondja tettetett haraggal, de hangjából kiérző nagy büszkeséggel Papp Sán­dor. — Öt éve aratok géppel. A Jani tíz éves se volt még akkor, de mindig a gépen, trakto­ron csüngött. Most fe­jezte be az iskolát. Azt akarnám, hogy jó mo­torszerelő legyen belő le. De nem, az isten­nek sem. Ö „csak” trak­toros akar lenni. — Hogy szőke még? — Majd megbámul ara­tás végéig. Mert a gé­pet nem hagyja. Alig vizsgázott le, jött ki hozzám. Azt mondja, nem kell neki fizetés, ingyen is dolgozik, csak itt lehessen. — Na, mondja meg! Mit csináljak vele? — kérdezi nevetve, karja­it széttárva „tehetetlen­sége” jeléül. — így van ez, ha az ember fejére ránő a saját gyereke... Jani gépe közben en­gedelmesen követi a másik traktort és a ga­bonaszélt. A kör után megáll. A fiú gyorsan, szó nélkül pattan vissza az aratógép ülésére. Elvégre, nem akar „ujjat húzni” az apjá­val... Samu András 3 Jól halad a kapálás is

Next

/
Thumbnails
Contents