Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-28 / 149. szám

^redménjes volt! Növényvédelmi ankét a Sóstóhegyen Továbbképxéaen veaxnek rénzt a müvéaxeti vezetők Munkában az építőbrigád Az elmúlt héten a sóstóhegyi Vöröcsillag Termelőszövetkezet­ben került megrendezésre az új növényvédőszerek alkalmazásá­nak bemutatója, ahol megyénk földművesszövetkezeteinek és ter­melőszövetkezeti csoportoknak a szakemberei vettek részt. Ez a találkozó arra az időpont­ra esett, amikor a gyümölcster­melésben eddig elvégzett növény- védelem eredményeit értékelni le­het. Bemutató parcellán a piros- bimbós állapottól felhasznált új szerek (Vitigran, Szulfex, Wofatox, HCH, Pernit) érté­kelését nagyban elősegítette a terület másik-fele részének kontroli-parcellája, ahol a permetezéseket a bemu­tató gyümölcsös permetezésével mindenkor egyidőben végezték, általában a régebbi (Bordói-lé, Darzin, stb) védőszerekkel. A helyszíni szemle tapasztala­tait Nagy Sándor megyei ker­tészeti felügyelő foglalta össze. Előadásában elismerően nyilatko­zott az olcsóbb és egyszerűbben elkészíthető új szerek használ­hatóságáról. Egyben azt is leszö­gezte, hogy a legkiválóbb növényvédő­szerek sem nyújthatnak meg­felelő eredményt, ha az alap­vető mechanikai munkák nincsenek elvégezve szaksze­rűen és gondosan. Hangsúlyozta, hogy amikor ilyen kiváló védőszerek állnak rendel­kezésünkre, minden területen el lehet érni, hogy gyümölcstermé­sünk növényegészségügyi szem­pontból maradéktalanul megfelel­jen az expont-követelmények- nek. Ehhez csupán jóakarat és jó hozzáállás szükséges. Nincs helye a társadalmunkban olyan termelőnek — mondotta, aki még ma is minőségen aluli árugyü­mölcsöt termel. A hozzászólásokra és a kéme­sekre válaszolva Nagy Sándor rögzítette a további növényvé­delmi feladatokat. Meggyőzően ajánlotta a kiváló tapadóhatású rozsliszt hasz­nálatát: minden alkalommal bármilyen alapkészítménybe. Továbbá a stimuláló hatású cink- gálic időnkénti hozzá adását hl.-enként 1 kg-os mennyiségben, amely a helyeként megnyilvá­nuló ecsetágúság gyérítésére is igen jó kihatással van. Mindent összegezve: hasznos volt a bemutató ankét, mert résztvevői konkrét tapasztalatot és értékes tanácsokat kaptak, a növényvédelmi feladatok eredmé­nyesebb elvégzéséhez. Éles Sándor ''főagronómus A megyei tanács művelődési osztályával egyetemben minden évben megrendezik az öntevé­keny művészeti csoportok veze­tőinek továbbképzését. Ez évben is részt vesznek ezen a földmű­vesszövetkezetek és termelőszö­vetkezetek énekkarainak, tánc- és színjátszócsoportjainak veze­tői. Július 3-tól 15-ig Nagykálló- ban a tánccsoportok vezetőinek, és ugyanebben az időben Nyír­egyházán az énekkarok és szín­játszócsoportok vezetőinek lesz a továbbképzése. Ez az időpont annál is inkább megfelel, mivel a csoportok nagyrészének pedagógusok a ve­zetői és így nyári szabadidejük­re esik a továbbképzés. A rendszeres oktatás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy évről-év- re, rendszeresen nő a csoportok munkájának színvonala és tar­talmas, élvezetes műsorokkal tudják szórakoztatni a falu népét. A tarpai Győzelem Tsz kialakuló baromfitelepén készültek képeink. A szövetkezet tagsága nagyméretű baromfineve­lést kíván folytatni, melyhez most a szükséges építkezéseket végzik. Képeink a tsz építőbrigádjáról, és munkájuk eredmé­nyéről készültek. Kezük murkája nyomán napról-napra emelkednek egy új baromfinevelő falai. Második képün­kön egy szép, modern tyúkház van. Ezt vállalati szakembe­rek építették. A tsz építészei sokat tanultak a szakmunká­soktól s ezt a közös gazdaság további építkezéseinél hasz­nosítják is. (Hammel József felvételei) Mozgóárusok a mezőgazdaság »zolsrálatábav­Ezekben a nagyon meleg napok­ban, amikor a mezőgazdasági munkák dandárja közeledik, bi­zony a íöldmüvesszövetkezetek- nek is megnő a feladatuk. Min­denütt ott kell lenniük, segíte­niük kell az egész évi kenyér Növekvő betétállomány Mándokon A mandoki körzeti takarékszö­vetkezet négy községben fejt ki szervező munkát. Mándokon kí­vül hozzátartozik Tiszamogyorós, Eperjeske és Benk. A szövetke­zetét mindjobban megkedvelik a dolgozó parasztok, aminek kö­vetkezménye, hogy rendszeresen növelik betétjüket. Ez év elején még háromszázezer forint volt a betét összege és ma már öröm­mel mondják, hogy megközelítet­ték a 390 ezer forintos betétállo­mányt. A hónap végéig elérik a 400 ezer forint betétet, amivel a tervüket jelentősen túlteljesítik. Jutalmat kaptak a legjobb számviteli dolgozók A földművesszövetkezetek me­gyei központjának számviteli és ellenőrzési híradója több fontos cikkben és közleményben hívja fel a figyelmet a soronkövetkező feladatokra. Tanácsot ad egyes munkák elvégzéséhez, bírálja a rossz munkát végzőket és dicséri a jókat. A többi között közli azt is, hogy az elmúlt fél év során me­lyik földművesszövetkezet fő­könyvelősége követte el a leg­kevesebb hibát és kik kaptak jó munkájukért jutalmat. A halaknak, a kacsáknak egyaránt jó Közli, hogy a MÉSZÖV Igaz­gatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága a számviteli munka­verseny értékelése során a leg­jobbaknak járó vándorzászlót és 500 forint pénzjutalmat adott az encsencsi földművesszövetkezet főkönyvelőségének, akik a leg­jobb munkát végezték. A szö­vetkezet főkönyvelője Harcsa János. Második díjat, vándorzászlót és 400 forint jutalmat kaptak a tuzséri földművesszövetkezet könyvelőségének dolgozói, míg a harmadik díjjal járó 300 forintot a lónyaiak érdemelték ki jó munkájuk elismeréseképpen. Az előző szövetkezetnek Bezzegh Istvánné, míg az utóbbinak Ré­vész Lászlóné a vezető könyve­lője. Mindhárom földmüvesszövetke- zet gazdálkodása, számviteli munkája, vagyonvédelme és terv­teljesítése példamutató volt. betakarítását es minden rendel­kezésükre álló eszközzel könnyí- teniök kell a parasztemberek munkáját. Elmondhatjuk, hogy valameny- nyi földművesszövetkezet egyik legfontosabb feladatának tekinti ezt megyénkben. Mintegy 250 mozgóárust állítottak be ezekben a napokban, akik rendszeresen felkeresik a határban dolgozókat, hogy a legszükségesebbel ellás­sák azokat, akiknek erre szüksé­gük van. Kocsijukban megtalál­ható a cigaretta, a friss süte­mény, a hűsítő ital és egyéb olyan áru, ami ilyenkor szüksé­ges. Nagykállóban például há­rom mozgóárus járja a határt és kínálja portékáját az aratók­nak, kapálóknak. Van egy újí­tásuk is — motoros mozgóárust alkalmaznak — aki egyszerre több száz kiló áru szállítását tudja elvégezni és percek alatt megjárja a 18—20 kilométeres távolságot is, amire nagy szük­ség van, hiszen a káliéi határ közel 20 000 holdas. Ez évben alig volt olyan va­sárnap, hogy ne jutott volna ar­ra valamilyen kulturális ese­mény. Még alig fejeztük be a tapsot, amellyel a legjobb ének­karokat, kórusokat köszöntöttük, máris készülhetünk egy nem ke­vésbé kedvelt művészeti ág, a A tépett plakátok nevében A szarvasi kísérleti halastavaknál érdekes kísérleteket kezd­tek. A halastavakat pecsenyekacsákkal népesítették be. A szárnyasok trágyája kedvezően hatott a víz élővilágára, a halak növekedésére. A pecsenyekacsák is gyorsabban híztak és fejlődtek a kedvező vízi életkörülmények között. Az álla­tok már hat hét után piaci súlyt értek el. A kacsák úszó szigeten kapják meg a táplálékot, így az el­hulló szemek nem vesznek kárba, hanem megeszik a tó halai. (MTI Foto t— Káceor László felv.) Igen, a tépett plakátok nevé­ben és nem ügyében szólalunk most fel. Azért a nevükben, mert ők maguk is szégyellik azt, hogy tépetten, szakadtán kell az uteák sarkain lógniuk! Szégyellik magukat azok helyet is, akik nem veszik ezt észre és nem gondoskodnak arról, hog> idejében elvigyék őket onnan, és megcsinosítva, megszépítve kerülnének vissza helyükre, ha még szükség van rájuk. Természetesen azokat sem éri dicséret, akik oktalanul elszag­gatják a plakátokat, hirdetőtáb­lákat és ezen vezetik le esetle­ges mérgüket. Ez nem ember­hez méltó. És hogy most már azt is megmondjuk hol láttuk ilyet, eláruljuk, hogy Mátészal­kán, a Fő utca bejáratánál. Va­lószínűleg az fmsz illetékese azért tétette oda ki a plakátot, mert itt fordulnak meg a leg­többen és így akarta a figyel­met felhívni a „Müany... be­írni...” — de hiába, ebből nem sokat értett senki sem. Mindenki látta, napokon ke­resztül megcsodálhatta ezt a hirdetőtáblát, — azt is észrevet­ték egy pillanat alatt, hogy nem sok értelme van az ottlétének, — csak épen a földművesszö­vetkezet illetékese nem. Most már — reméljük — ö is észre fogja venni és mielőbb elviteti a „Szatmár” étterem ol­dalától. zenekarok parádéjának köszönté­sére. Mintegy tizenöt zenekar — köztük fúvósok, húrosok, idősek és fiatalok — készül szinte na­ponta erre a versengésre. Mert ha eddig nem is, most mégis versengés lesz, hiszen valameny- nyien arra készülnek, hogy a legtöbb tapsot az ő számuk, az ő ügyességük kapja elismerésül. Erre készülnek megyénk leg­jobb földművesszövetkezeti zene­karai is, köztük a paposi citerá- sok, akik eddig ügyességükkel maguk mögé utasítottak sok ze­nekart és elsők lettek a megyé­ben a hasonló hangszeren játszók közül. Ugyancsak erősen készül­nek a népi zenekarok is, a vá- sárosnaményi, kisvárdai, tisza- vasvári és fehérgyarmati szövet­kezeti zenészek, akik szinte na­ponta gyakoroliák számaikat, hogy minél szebbet és jobbat adianak a nyíregyházi közönség­nek. Külön élménye lesz minden bizonnyal a szabadtéri színpad vasárnapi látogatóinak a közel harminctagú népi zenekar együt­tes száma, amikor váltott veze­tőkkel hallhatják majd a leg­szebb hallgatókat, csárdásokat, és cigánydalokat. 5 15 szövetkezeti zenekar készül a vasárnapi zenekari parádéra

Next

/
Thumbnails
Contents