Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-27 / 148. szám

Sxaboles-Sxatmár megyei KISZÖV. HÍRADÓ Az OKISz határozata után trtehcs munhaierseny vállaláson—Javítási hafártdöinegröviditéseh fltnöseatavítás — Társadalmi munha VándorzászlO a legfobbahnah Uj formájú munkaverseny a ktss-ekben Néhány sző a szövetkezetek alapszabályszerű rr 1 • • 1 r r //I működéséről A híradónk legutóbbi számá­ban már ismertetett — a szo­cialista munkaverseny új for­máiról a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége által hozott — határozatot megyénk szövet­kezeteiben megelégedéssel fogad­ták. A határozatot előbb a szö­vetkezeti bizottsági titkárokkal, majd kibővített vezetőségi érte­kezleteken és közgyűléseken is­mertettük a dolgozókkal. Már a szocialista munkaverseny új for­máit és célkitűzéseit megvitató tanácskozásokon értékes munka­verseny vállalások történtek: A Nyíregyházi Vegyes Szerelő KTSz-ben nemcsak megtárgyal­ták a versenyfeltételeket, hanem intézkedési tervet is dolgoztak ki és részlegenként állapították meg a versenypontokat. exportcipőt készítenek a kül­földi megrendelőknek. A Nyíregyházi Textilruházati KTSz dolgozói vállalták, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a mi­nőségi leértékeléseket öt száza­lékkal csökkentik és negyed­évenként 20 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Válla­lásukban szerepe] még az is, hogy a lakosság részére történő fehérnemű javítások negyedéves, kétezer forintos tervét már a következő negyedévben három­ezer forintra emelik. A Nyíregyházi Szobaíestő KTSz az új munkaversenyválla- lásban még jobb minőségi mun­kával 15 százalékra emelte az arányt a lakosság közvetlen el­látásának javára. Egyénileg is szép felajánlást tett A KISZÖV részére beküldött I versenyvállalásokat a vezetőség már értékelte és a versenyválla­lások sikerének biztosítása érde­kében egy versenybizottságot hoztak létre. Ennek a bizottság­nak az lesz a feladata, hogy me­net közben segítsék, ellenőrizzék és értékeljék a szocialista mun­kaversenyt. Ezeh túlmenően a KISZÖV vezetősége úgy határo­zott, hogy négy vándorzászlót lé­tesít. s ezeket a negyedéves ér­tékelések alapján a versenyben legjobb eredményt elérő négy szövetkezetnek itéli oda. Bojda Györgyné szöv. pol. előadó. A kisipari szövetkezetek megszilárdításának első és leg­fontosabb feltétele az alapsza­bályszerű működés biztosítása. Miben is nyilvánul meg az alapszabályszerű működés? Igen fontos és elsőrendű kö­vetelmény a taggyűlések meg­tartása. A rendszeresen meg­tartott taggyűléseken mód nyí­lik arra, hogy úgy a vezetőség, mint a tagság idejében tájé­koztassa egymást a termelést akadályozó körülményekről. Ezek ismeretében a vezetőség hathatós intézkedéseket hozhat a folyamatos termelés biztosí­tása érdekében. Ezen keresztül úgyszólván a szövetkezeti dol­gozók összességét be lehet von­ni a vezetésbe. Az alapszabályszerü működés fontos feltétele meg az ellen­őrző bizottságok lelkiimeretes munkája is. Sajnos, igen sok szövetkezeti vezető még min­dig másodrangú kérdésnek ve­szi, nem egy esetben akadá­lyozza az ellenőrzés munkáját. Rossz példát mutatnak ezen a téren a tiszavasvári és a bak- talórántbázi vegyes kisipari szövetkezetek. Pedig tudniok kellene, hogy a szövetkezeti va­gyon megvédésében, a terme­lékenység emelésében, továbbá a munkafegyelem megszilárdí­tásában nagy segítséget jelent a bizottságok ellenőrző munká­ja. Ahol a szövetkezeti elnökök rendszeresen megtartják a ve­zetőségi üléseket, igyekeznek biztosítani a kollektív vezetést, igénylik az ellenőrző bizottsá­gok munkáját és fejlesztik a szövetkezeti demokráciát, ott kevesebb a vezetésben elköve­tett hiba. Elmondhatjuk mind- zeket a dicséretes jótulajdon­ságokat a Nyíregyházi Vegyes Szerelő KTSz és a Nagykállói Építő KTSz-ek vezetőiről. Általában elmondhatjuk, hogy a legtöbb vezető él Is az alapszabályszerü működésben biztosított feltételek lehetősé­geivel. Azok az elnökök, akik mindent cgymaguk akarnak megoldani, végül is képtelenek a feladatok elvégzésére. Az ilyen szövetkezeti vezető árt saját magának, de maradi gon­dolkodásával súlyos károkat okoz a népgazdaságnak is. Nagy Béla szervezési főelőadó Helyszíni szakmai intézkedések az anyagtakarékossá« tokozására Vállalták többek között, hogy éves tervüket öt százalék­kal túlteljesítik, s ugyanak­kor a önköltséget két és fél százalékkal csökkentik. Elhatározlak, hogy a lakosság részére történő javítás-szolgálta­tás tervszámát hat százalékkal túlteljesítik. A Nagykállói Cipész KTSz ed­dig nem dolgozott exportra. Most vállalták, hogy ok is bekapcsolódnak az export­termelésbe és minőségileg ki­fogástalanul 2000 pár férfi Fazekas Sándor a szövetke­zet cimfestője, aki a társa­dalmi szervek részére több mint nyolcezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalta. A határozat nyomán már kezd kibontakozni a verseny a rokon­ipari szövetkezetek között is. A Nyírbátori Asztalosipari KTSz versenyre szólította fel a fehér- gyarmati, nyíregyházi és ven- cselloi szakmabeli szövetkezete- két, amelyek ezt már el is fo­gadták. Az oktatás és a szakmai továbbképzés fontosságáról Az ötéves terv s annak mara­déktalan teljesítése — szövetke­zeteinknél elsősorban a lakos­ság igényeinek fokozottabb ki­elégítése — nagy feladatok elé áJlítja megyénk kisipari szövet­kezeteit is. Az újabb és újabb követelményeknek azonban csak abban az esetben tudunk eleget tenni, ha jő vezetőkkel és szak­emberekkel rendelkezünk. Most, amikor már mérleget tudunk készíteni az 19ö0—61-es oktatási évről, általában elmond­hatjuk, hogy a különböző szak- tanfolyamok. továbbképző tan­folyamok elérték céljaikat. Az eddig befejeződött vizsgák ered­ményei jóknak mondhatók. Kü­lönösen szép eredményeket ér­tek el a cipőipari műszaki ve­zetők haladó tanfolyamán és az elnökképzón. Jó eredményekkel biztatnak a vizsga előtt álló fa­ipari műszaki vezetői és a ké­pesített könyvelői tanfolyamok is. Helyes lenne, ha a jövőben a szövetkezeti vezetők gondoskod­nának a fizikai dolgozók szak­mai ismeretének bővítéséről is. Követésre méltó példának lehet itt megemlíteni a rakamazi ci­pész, a nyíregyházi és a nagy- kalloi vasipari szövetkezeteket, ahol a különböző szaktanfolya­mokon biztosítják a dolgozók szakmai tudásának fejlesztését. Nem elég azonban a vezetés módszereit elsajátítani, hanem azt a gyakorlatban is alkalmaz­ni kell. Megengedhetetlen pél­dául az, hogy egyes vezetők elvégzik ugyan a tanfolyamo­kat, de a gyakorlatban nem hasznosítja a tanultakat. Példá­nak lehet említeni ezzel kapcso­latban a Mátészalkai Ruházati Szolgáltató KTSz-t, ahol a veze­tés évek óta egy helyben topog. Azokról a szövetkezeti vezetők­ről nem is beszélve, akik részt sem vesznek az oktatásban, mint például a Nyírbátori Fod­rász KTSz-ben. Ebben a szövet­kezetben éppen ebből kifo­lyóan igen sok probléma van a munkaszervezéssel, a termelés­sel, a minőséggel és nem utolsó sorban a dolgozók nevelésével. A KISZÖV vezetősége már eddig is sokat tett, de a jövő­ben még többet tesz annak ér­dekében, hogy a szöve.kc-0 megfelelő képzettségű vezetők­kel és szakkr kkel rendel­kezzenek. Ezért biztosítja évről évre a különböző tanfolyamokon való részvételt. KISS SÁNDOR személyügyi főelőadó, is első félév eredménye 21) köbméter fenyő fűrészáru importmcigiukaritás MEGYÉNK KISIPARI TER­MELŐSZÖVETKEZETEINEK ZÖMÉBEN már nem mai ke­letű az anyaggal való takaré­koskodás íogaima. Ezt nemcsak a népgazdasági érdek, hanem a szövetkezetek gazdaságos mű­ködése is megköveteli. Fontos­ságára nem egy esetben az ér­tekezleteken is i'einívtuk a ve­zetők figyelmét, de rájöttünk, hogy ez nem elegendő. Ellen­őrzéseink során kiderült ugyan­is, hogy számos szövetkezetnél nagymennyiségű hulladék hal­mozódott fel. Ezen a problé- ! mán igyekeztünk segíteni, ami­kor bevezettük a helyszíni szakmai intézkedéseket az ösz- szegyűlt seiejtanyagok felhasz­nálására vonatkozóan. Az intézkedések kétfélék: TÖREKVÉSÜNK ELSŐSOR­BAN AZ, hogy megfelelő szak­mai tanácsokkal a hulladékot a helyszínen is hasznosítani tudják. A megadott szempon­tok alapján ilyen intézkedés történt például a mátészalkai, a záhonyi és a tiszalöki ktsz-ek- nél, ahol a hulladékanyagokat a szóló ágyak készítésénél tud­ták hasznosítani. A másik fontos intézkedésünk az volt, hogy az összegyűlt ki­sebb farostlemezeket átszállí­tottuk olyan ktsz-ekhez, ahol ezekből kisebb bútorokat ké­szítettek Ezzel szintén anyagot takarítottunk meg. Az így hasz­nosított hulladékkal már az első fél évben körülbelül 29 köbméter fenyőfűrészárut tud­tunk megtakarítani s ezt a mennyiséget más bútortípusok készítéséhez használhattuk, lel. Jelentőségét fokozza az, hogy a fenyőfürészáru nehezen besze­rezhető importanyag. CÉLUNK, HOGY A JÖVŐ­BEN a hulladékok ilyen ará­nyú felhalmozódását mégakadá­lyozzuk. Ennek érdekében az anyagnormákat máris úgy ha­A lakosság növekvő igényeit figyelembevéve a megye terüle­tén az első fél év során 34 szö­vetkezetnek kellet volna felállí­tani új részlegeket. Mind ez ideig azonban csak 11 szövetkezet tel­jesítette beütemezés szerint a hálózatfejlesztési tervet. A 11 szövetkezet így összesen csak 15 tarozzuk meg, hogy a szövet­kezetek műszaki vezetői ösz­tönözve legyenek arra: jobb szabási módszerekkel a mini­málisra csökkentsék a hulla­dékot és a meglévőket is hasz­nálják fel. Természetesen továbbra is fi­gyelemmel kísérjük a termelést, s ahol erre szükség van, újból felülvizsgáljuk az anyagnorma- kat, szakami tanácsokkal látjuk el a szövetkezeteket a felhasz­nálásra vonatkozóan, vagy in­tézkedünk a feleslegessé vált, de másutt még hasznosítható hulladékanyagok elszállítására. részleget alakított. A többi részleg egyrésze szer­vezés alatt van. többsége még megvalósításra vár. Egy részük szakemberhiány miatt, de nagy részük azért nem valósult meg, mert az illetékes tanácsok nem tudtak helyet biztosítani a rész­legek számára. Oláh Géza szervezési oszt. vez Vontatottan halad a üzijvelltezelek hálózat tej Icsztése Helyes: ...hogy a Vencseiiói Cipész KTSz-ben a dol­gozók jobb munkalehetőségének biztosítása er­dőkében a fréz-gépeknél porelszívó berendezést létesítettek; ...hogy a Nagy kallói Fém- és Faipari KTSz- ben a megyei, de országos szinten is hiánycik­ként szereplő kerek és szögletes mosdóállványok gyártását — a szövetkezet által házilag elké­szített csöhúzópad segítségével — megoldották. Ezenkívül vaskapukat, kerítésoszlopokat és álló ruhafogasokat is készítenek; ...hogy a második negyedévtől a szövetke­zetek tervszerűen igénylik az anyagokat. Külö­nösen a vasanyagok igénylésénél mutatkozik je­lentős javulás; ...hogy a Nagykállói Fém- és Faipari KTSz- ben lánghegesztő taníolyamot szerveztek, ahol a szakmunkások továbbfejleszthetik tudásukat és akinek még nincs meg, megszerezheti a láng­hegesztői bizonyítványt. Nem helyes: ...hogy hét bőripari szövetkezetben a írez- gépeknél még mindig nem alkalmaznak porel­szívó berendezést. Ennek következtében a dol­gozók még mindig igen poros, egészségtelen munkatermekben végzik termelő munkájukat; ...hogy megyénk területén a szövetkezetek még mindig nem tudják kielégíteni a lakosság üstház igényei A Fehérgyarmati Fém- és Fa­ipari, valamint a Rakamazi Vegyes KTSz-eknél műszaki fejlesztés és tapasztalatcsereátvétel hiányában csak kis mennyiségben, ráfizetéssel tudják ezt a cikket gyártani. ...hogy a Kisvárdai Építőipari KTSz a tar- pai Győzelem Tsz közel egymillió forintos épít­kezéséhez csak 8—10 dolgozót küldött, holott a nehezebb fizikai munkát igénylő betonozási és szállítási munkákhoz megfelelő gépek is rendel­kezésükre állnának. Ennek következtében von­tatottan halad a munka. Balkányí Sándor term. ell. oszt. ve? 4

Next

/
Thumbnails
Contents