Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-25 / 147. szám
Kétszáz növénytermelő: négyszáz ember a határban Aratásig az utolsó kapavágást is befejezik 3700 mázsa taharmánut kazlaztah be a gulácsi Uj Élet Tsz-ben A véletlen is úgy hozta, hogy széltében-hosszában bejártuk a gulácsi Űj Élet Tsz tekintélyes kiterjedésű határát. Ahol megfordultunk, mindenütt azt hallottuk, hogy az elnök és az agronómus „éppen most ment el a könnyű lovaskocsin”. Amerre jártunk, minden táblában serényen folyt a munka. Lókapával „húzatták” a kukoricát, töltögették harmadjára a burgonyát, kézi kapával végezték a sorok igazítását. A közel embermagasságú napraforgóban már nincs munka, a terület tiszta, gyomtalan. Szőkül a búza, sárgul az őszi árpa, érik a len és a borsó. Az elnökkel és mezőgazdásszal a nagy kiterjedésű, nyolcvan holdas új rizstáblánál találkoztunk. A rizs fél méter magas és arasznyira emelkedik ki a vízből. Céljulnloin az aratóknak — Az őszi árpa aratásában esetleg a hét végén „tesszük meg a kovászt”, mert a mi talajunkon még elég nyers a szalma is a szem is — mondotta Balogh József, az Űj Élet elnöke. — Elkészítettük az aratási ütemtervet — vette át a szót a tsz agronómusa, Ficze Sándor. — Kalászosból hétszáz hold az arat- nivalónk, s ehhez jön még 154 holdon a borsó, a len és a zabosbükköny. Négyszáztizenöt holdat jelöltünk ki gépi aratásra. Egy rendvágó és két kombájn végzi majd a munkát. A gépi aratáshoz negyven tagú kisegítő személyzetet biztosítunk; zsákolókat, szalmalehúzókat. A kézi aratáshoz hetvenkét kasza-hármast állítanak be. Egy kaszára átlag öt hold aratnivaló jut, és másfél hold a lenből, borsóból, zabosbükkönyből. — Négy brigád tizenkét aratócsapata fog dolgozni. Az aratóhármasok versenyben dolgoznak majd. A legtöbbet learatott és legjobb minőségű munkát végzett aratópár minden munkacsapaton belül céljutalmai kap. Jutalomban részesül a legjobb csapat és a legjobb aratóbrigád is. Már csak az aratás utáni gazoló kapálás ran hátra Mar elnökkeresés közben is láttuk a mezőket«, de most elmondják, hogy nincs okuk panaszra a növényápolás terén. Jelentős segítség volt . a gépek nagyobb arányú igénybevétele. A gépállomás négy gépe végezte a kapálást és a szövetkezet 28 fogata is nap mint nap dolgozott a növényápolásban. A tagok sem voltak restek. A növénytermelő brigádokban 201 tag van, de a növényápolásban — a családtagok bevonásával — 350—400 ember dolgozott. — Jó hatása van a munkára, a munkakedvre a terület családokra való lebontásának és a termelési prémiumnak — mondja az elnök. — Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az aratás megkezdéséig egyetlen kapavágással se maradjunk adósak a növény- ápolásban. E héten befejezést nyer a burgonya harmadik töltögetése, a szemes- és silókukorica második gépi és kézi kapálása. Elvégezték a cukorrépa harmadik kapálását, befejeződött a napraforgó ápolása is. Minden növénynél csak az esetleges aratás utáni gazoló kapálást kell majd elvégezni. Ez azfón a Terseny! Bármilyen furcsa, de a vezetők „panaszkodnak” a brigádok, munkacsapatok között folyó nagy versengés miatt. — Szinte kétségbeejtő helyzet elé állítottak bennünket a versennyel — mondja nevetve az elnök. — A szocialista címért harcolók és a többi brigád állandóan „nyúztak” bennünket a Százezer hektoliterrel több sor Közeleg a nyár, sörgyáraink fokozzák termelésüket. A Kőbányai Sörgyár is 100 ezer hektoliterrel több sört készít az idén, mint a múlt évben. A termelés növelésére két évvel ezelőtt új sörélesztő tároló helyiséget építettek és a régi fakádakat folyamatosan vasbeton erjesztőkre cserélik ki. Csörgedező hűtő. A képen: Tóth István hűtó'kezelő. (MTI Foto — Mező Sándor felvétele.) műtrágyáért, a gépekért, a fogatokért. Nem bírták elszenvedni, ha valamelyik brigád egynapos előnyre tett szert valamilyen munkában. A szorgos növényápolási munka mellett idejében betakarították a lucerna és vöröshere első szénáját. A tsz gazdasági központjában 3700 mázsa pillangós takarmányt kazlaztak be. Már lekaszálták a lucerna második gyapját is, ezen a héten ezt is kazalba rakják, így „minden adósságot letörlesztenek”, mire a kombájn és a kézi kasza megkezdi az első rendek vágását. S.A. Gyommentes a cuhorrepatábla Szaporán végzik a lókapázást a tivadari Béke Tsz földjén. Idejében rendbeteszik kapásaikat, hogy e munka később ne hátráltassa az aratást. (Hammel József felvétele.) Dupla vagy semmi avas,y hogyan lett híressé a ciqándi termelőszövetkezet Kisvár dán ? A CSIRKÉKNEK CSAK A HANGJUK VOLT NAGY ÉS AZ ARUK, Ok maguk még alig lépték át a csecsemőkort. Némelyiken még alig pelyhedzett némi toll, de tulajdonosa szerint már rengeteg kukoricát fogyasztottak s ezért érthető, ha drága. A vevő odalép, kézbeveszi, megemeli és elrebegi: — Mennyire tartja? — Nyolcvan — hangzik a felelet s a vevő tovalebben, hogy új vevőnek adja át a helyét. Az eladók büszkén, dacosan, kihívó mosollyal állnak a kis- várdai piacon, kezükben az ebédet jelentő csirkével s magukban ezt gondolják: „Ügyis megveszitek, mert nincs más”. A VEVŐK NÉMÁN SZÁMOL NAK: „ha két tojással kevesebbet vennék, ott már meg maradna kettőnyolcvan, ezt1, hozzá lehetne tenni a csirkevásárlásra előirányzott pénzhez”, amikor.. . Igen, amikor nagy riadalom hangzik a zöldségpiac felől. Pár perc múlva már mindenki ott szorong a cigándi termelő- szövetkezet teherautója mellett, ahonnan a háziasszonyok fülébe a rántanivaló csirkék csipogásának kedves zenéje árad. Nem is egy, hanem többszáz! Egy- egy csirke akkora, mint egy... egyszóval nagyon szépek és csak negyven forint párja. A vezető meg így beszél: — NEM KELL TOLONGANI ASSZONYOK, van elég! Mindenkinek két pár jut, de ha ez sem elég, fordulunk még egyszer! S hogy megváltoztak az arcok: A vevők boldog mosollyal tartják kezükben a megvásárolt csirkéket, a spekuláló magáneladók arcáról pedig lehervad a gúnyos mosolygás. Ami ezután következett, az már a korona .volt a nagy esemény „fejére”. Amikor a gépkocsi hazafelé indult, a tömeg megéljenezte az ügyes cigándiakat. Azaz, hogy csak a háziasszonyok, de nem a hopponma- radt magáneladók. Ezzel tartozom az igazságnak. Akáb István MEGJEGYZÉS: Amint azt Aliért Sándortól, a cigándi Petőfi Termelőszövetkezet íókony* velőjétől megtudtuk, a szövetkezet az idén már ötezer naposcsibét nevelt fel minimális elhullási veszteséggel. így nemcsak eleget tettek a 20 mázsás szerződéses kötelezettségüknek, hanem a súlyhatárt el nemérő 500 darab rántanivaló csirkét szabadpiacon tudták Kisvárdán és másutt értékesíteni. Az üressé vált csibeólakban már újabb 5000 darab naposcsibe van s erre újabb 20 mázsás szerződéses kötelezettségük van. A csibéket igyekeznek úgy felnevelni, hogy szerződéses kötelezettségük teljesítése után minél többet tudjanak majd ebből Is a piacon értékesíteni. Az öregek helyzetéről és a községpolitikáról TÄRGYAL a hazafias NÉPFRONT A Hazafias Népfront megyei bizottsága június 28-án Ülést tart. Az ülés egyik napirendjén az öregek helyzete a termelőszövetkezetekben, másik napirendjén pedig a Népfront-bizottságok tevékenysége szerepel a községpolitikai munka terén. E napirend tárgyalása során különösen a társadalmi munkák szervezésével foglalkoznak. •• Ottantermes iskolát építettek Petneházán Rövidesen befejezést nyer Pet- neházán egy öttantermes iskola építése. Az iskola több, mint másfél millió forintba kerül. Az ünnepélyes átadást augusztus 20-ra tervezték, mely alkalammal munkás-paraszt találkozó is lesz Petneházán. Az iskola területének rendbehozatalát, parkosítását a KISZ, az úttörőcsapát és a pet- nehézi termelőszövetkezet vállalták. — Vegyék tudomásul, hogy a kereskedelem sója a propaganda! — jelentette ki az értekezleten ellentmondást nem tűrve Zebernyeg kartárs, a Gubics-féle Szu- nyogűző Pasztakészletező igazgatója. — A propaganda a Gubics lelke, törjék hát a fejüket, a legjobb ötletekre külön célprémiumot tűzök ki... Az osztályvezetők töprengve távoztak. Másnap pályázati felhívás jelent meg az újságban a szunyogűzés propagandájára, néhány ezer- forintos díjjal. Az első hatszázforintos célprémiumot Csípő | Vendel, a vállalat szu- : nyogkalkulátora vette fel az alábbi versikéért: „Nem kell ide handa- banda, jobb a kenőcs, mint a l hagyma, Görbe tükör Egy his propaganda fut a szúnyog, mint a laska, kergeti a Gubics- paszta!” A versikét tízezer példányban nyomatták az ötletes, rajzos röplapokra, s azokat három repülőgép szórta szét a tanya világban. Az egész alig hatezer forintba került, mert a pilóták társadalmi munkában vállalták a szórást, csak az üzemanyagot, a nyomdát és a rajzolót kellett még kifizetni. Két hét múlva aztán színes neonok vibráltak az éjszakában, a város több pontján hirdetve: „Ne itassa vérével a szúnyogot. Itt a Gubics!” A vállalat csasztuska- brigádot szerződtetett hetente három estére. A brigád ezeken az estéken a város legnagyobb éttermében szórakoztatta a közönséget a szuny ogüzéssel. Az egyik sajtóorgánumban tudományos értekezés jelent meg a Gubics biológiai funkcióiról és a társadalom fejlődésében játszott szerepéről. Az iskolás-gyermekek között érdekes Gubicsleporellókat, összehajtogatható, színes propa- gandafüzetecskéket osztogattak. A csecsemők szájába olyan cuclikat dugtak, melyek karikáin foszforeszkáló betűk hirdették a Gubics diadalát. Nemsokára Zebernyeg igazgató kartárs beteget jelentett. Pedig a főigazgatóság éppen erre az időre hívta össze a rendkívüli értekezletet, ahol a vállalat dolgozói között jutalmat osztottak. A vállalat ugyanis döntő fordulópont elé érkezett, hiszen akadt egy vevő, akt vásárolt a Gubics pasztából. Mint kiderült, a vevő maga Zebernyeg kartárs volt, akit összecsípve, maláriával szállítottak kórházba. ffV- i. 9V> 3,
