Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-25 / 147. szám
xviu. évfolyam, 147. szám Ára 70 fillér 1961. JÜNIUS 85, VASÁRNAP Egy évforduló margójára Érdeke« lett volna bepillantani a banketten jelenlévő franciák gondolataiba, amikor „herr Lübke”, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a francia kormány magas vendégeként az Elysée palotában nem kevés arcátlansággal arról szónokolt, hogy a németek és franciák közös kötelessége harcolni a Szovjetunió, a „kommunista agresszió” ellen. Valószínű, hogy sokan közülük a 20 évvel ezelőtti nyári napra emlékeztek, amikor Lübke úr elődeinek és jelenlegi „munkatársainak” parancsszavára megindult a hatalmas hadigépezet, hogy a meggyalázott és megkínzott Franciaország után a szocializmus országára is kiterjessze gonosz hatalmát. Húsz évvel ezelőtt a párizsi rádió a Szovjetunió elleni német— francia sorsközösségről szónokolt. A rabszolgasorba süllyesztett franciák azonban nem hallgatták az elnyomók rikácsolását, hanem tekintetüket Moszkva felé irányították. 1961 júniusában a párizsi rádió ismét német szavakat közvetített _ a „német—francia sorsközösségről” Az igazi francia hazafiakban pedig lehetetlen, hogy ez ne ébresztette volna fel 1941 júniusának keserű és tanulságos emlékeit. A Kremlben valóban benső-, ségesen, a komor évfordulóhoz illő módon emlékeztek meg a 20 év előtti eseményekről, amelyek mérhetetlen szenvedést zúdítottak az egész szovjet népre, de amelyek végül is a támadók teljes megsemmisülésével végződtek. Az évforduló kitűnő alkalmat szolgáltatott arra is, hogy a szovjet kormány kifejtse álláspontját mindazokról a kérdésekről, amelyek 16 esztendővel a második világháború befejezése után parancsoló szükségességként jelentkeznek. Ezek között első helyen szerepel a német kérdés. A moszkvai ünnepségen Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök ismételten hangsúlyozta a szovjet kormány állásfoglalását: sürgősen meg kell kötni a békeszerződést mindkét Németországgal, mert lehetetlen, hogy 16 évvel a háború után hivatalosan még mindig nem teremtették meg a békét Európában. Kifejezte, hogy a Szovjetunió szükségesnek tartja a nyugat-berlini probléma rendezését, mert e kérdés megoldatlansága veszélyes konfliktus előidézője lehet. Végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió még ebben az esztendőben megköti a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ha a nyugati hatalmak a Szovjetunióval együtt nem hajlandók ezt megtenni mindkét német állammal. A nyugati hatalmak a Szovjetuniónak e kérdésben való álláspontját nem fogadják el, ezt fenyegetésnek, ultimátumnak nevezik. Különösen forró- fejűekké válnak a nyugata politikusok és még inkább tábor- r okaik, amikor a Nyugat-Ber- llnre vonatkozó szovjet javaslatokról van szó és nem egyszer hangzanak el felelős vezetők szájából olyan nyilatkozatok, amelyek „Nyugat-Berlin szabadsága minden áron való megvédését” hangsúlyozzák. De- hát veszélyezteti valaki, vagy valami Nyugat-Berlin „szabadságát”? A Szovjetunió azt javasolja, hogy Nyugat- Berlin legyen szabad város, ahonnan minden katonai erőt kivonnak, s amelynek függetlenségét az ENSZ szavatolja. Nyugat-Berlin lakosságának szabadságát tehát semmi sem veszélyezteti. És ezt a nyugati natalmak is nagyon jól tudják. Másfajta szabadságot éreznek azonban Nyugaton veszélyeztetve. Kétségtelen ugyanis, hogy Nyugat-Berlin szabad várossá tételével megszűnik a szabad kémkedésnek, a felforgatás szabad szervezésének, a revan- sista provokációk szabad előkészítésének lehetősége. Miközben tehát a nyugati vezetők szem- forgatóan a nyugat-berliniek szabadságáról szónokolnak, ezt a másfaj tia szabadságot szeretnék továbbra is biztosítani maguknak. Élesen reagálnak Nyugaton az NDK-val kötendő békeszerződés gondolatára is. Jogtalan, egyoldalú lépésnek nevezik. Érdemes azonban emlékeztetni rá, hogy amikor tíz esztendővel ezelőtt az amerikaiak a Szovjetunió kirekesztésével megkötötték a békeszerződést Japánnal, egyetlen vezető nyugati politikus sem hangoztatta, hogy az egyoldalú, jogtalan lépés volt. Az NDK-val kötendő béke- szerződés azonban nemcsak „elvont” jogi szempontból idegesíti a nyugati politikusokat, hanem azért is, mert óhatatlanul felvet a Nyugat szempontjából kényes kérdéseket. Nyilvánvaló, hogy a békeszerződés megkötése után a Szovjetunió az NDK-nak adja át mindazokat a jogokat, amelyekkel addig mint győztes hatalom rendelkezett. Ez pedig azt a nehéz kérdést veti fel a- nyugati hatalmaknak, ha el akarnak jutni Nyugat-Berlinbe — amely az NDK területén fekszik —, tárgyalásokat kell kezdeniük azzal az NDK-val, amelyről fennállása óta azt állítják, hogy nem létezik. íme a tények bizonyítják, hogy egy valóságtól elrugaszkodott, irreális politika milyen válságokhoz vezet. Nyugaton több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan német politikát határoztak el, amelynek egyfelől az volt a célja, hogy a militaristák uralmát kiterjesszék egész Németországra (vagyis bekebelezzék az NDK-t). másfelől pedig ennek megvalósulásáig fenntartsák a rendellenes nyugat-berlini helyzetet. mint esv újabb válság kirobbantásának lehetséges gócpontját. A történelem azonban túlhaladta a nvugati stratégák által kidolgozott terveket és ma már égető szükségességként vetődik fel a német kérdésnek és ezen belül a nyugat-berlini problémának a realitások alapján történő rendezése. Lapunk tartalmából: Kulturális melléklet Családi vasárnap Asztronauták Ilyen a szép napraforgó A gulácsi Űj Élet Xsz-ben Csatári Sándor főkönyvelő, Balogh József tsz elnök, és Ficze Sándor agronómus elégedetten szemlélik a bő termést ígérő táblákat. (Hammel József felvétele.) Befejezték az árpa aratását — Hétfőn a búzába állnak a gépek Készülnek a mősodwetésre Harminc forint céljutalom holdanként az aratóknak a demecseri Ezüstkalász Tsz-ben A demecseri Ezüstkalász Termelőszövetkezetben 753 hold aratnivaló várt betakarításra. Ebből 300 holdat jelöltek ki két aratógép részére, a többi kézi kaszára vár. A kézi munka nagyobb aránya abból adódik, hogy a gabona mintegy hatszáz parcellában van. Egy kaszásra hat és fél hold termény jut. Az aratási előkészületek megszervezésével kibővített párt- és tsz-vezetőségi ülésen foglalkoztak, s a munkaszervezési kérdéseken túlmenően itt született meg a közgyűlésen határozattá emelt javaslat, amely szerint az arató-hármasok minden learatott hold gabona után harminc forint céljutalomban részesülnek. Mint Lucza László elnök, és Bánkövi András mezőgazdász elmondották, igen ésszerűnek tartják ezt a megoldást a tagok is. Az arató-brigádok vezetői hét elején kézhez kapják a pénzt, és az aratóhármasok ott kinn, a földeken megkapják a harminc forintos jutalmat a learatott holdak után. • „Belső titokként” mondták el, — de ez egyáltalán nem' titok, hanem nagyon is követendő módszer —, hogy a harminc forintos céljutalmakat abból a mázsánkénti nagyüzemi felárból biztosítják, amit nyernek a többletgabona pótszerződéses értékesítésével. Az aratóknak így helyben mindig van pénzük, és nem okoz gondot, hogy a határt járó büfékocsiknál megvásárolják az üdítő italt, és a füstölni valót... Az aratási felkészülés komolyságát jellemzi, hogy a tsz százezer forint értékű tüzelőanyagot előlegezett a tagoknak, biztosította a munkaegységenkénti tíz forintos előleget, s vásárolt 500 kilogramm szalonnát is. A munkák jó' ütemben haladnak a szövetkezet földjein. A szükséges növényápolási munkákat elvégezték. Az utolsó, gazoló kapálásokat az idős tagokból alakított brigád fejezi majd be. A 34 holdas őszi árpa területet learatták, megkezdték a tarló előkészítését a másodvetés alá, Már szombaton kasza alá érett a búza egy része, s ha további esők nem akadályozzák, hétfőn a gépek megkezdik a búza aratását is. Jubileumi ünnepségek a 600 érés Debrecenben Várossá nyilvánításának hatszázadik évfordulója alkalmából szombaton jubileumi ünnepségek kezdődtek Debrecenben. A nagymúltú város 1361-ben kapta első Lajos királytól a bíróválasztás jogát, s ettől az időponttól számítják Debrecen várossá nyilvánítását. A jubileumra ünnepi köntöst öltött Debrecen. A házakon nemzetiszínű és vörös lobogók mellett a város kék-sárga zászlaját lobogtatta a szél. Az ünnepségekre szombaton párt- és kormányküldöttség érkezett Debrecenbe. A küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Tagjai: Sándor József,az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, Nagy Jó- zsefné könnyűipari miniszter, Péter János, a külügyminiszter első helyettese. Debrecen testvérvárosai: a lengyelországi Lublin, a romániai Iasi és Nagyvárad is küldöttséggel képviseltette magát a debreceni ünnepségen. Délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában ünnepi tanácsülést tartottak. Jelen voltak Hajdú-Bihar megye és Debrecen párt- és állami életének vezetői, a főváros és a megyei jogú városok küldöttségei, valamint a budapesti diplomáciai képviselet számos vezetője és tagja. Tugyi István országgyűlési képviselő, a tanácsülés elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Jávor Nándor, Debrecen megyei jogú város tanácsának vb. elnöke méltatta Debrecen történelmi múltját, az 1848—49-es szabadságharc . történelmi tényeit, a Habsburg-ház detroni- zálását, Debrecen munkásmozgalmának hősi korszakát, a Tanács- köztársaság időszakát, majd szólt a Horthy-rezsim népelnyomó időszakáról. Részletesen beszélt a felszabadulással kezdődött nagyarányú fejlődésről is. Ezután Kállai Gyula, a párt- és kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. Ezt követően a testvérvárosok küldöttei — Emil Mansilu, a Román Munkáspárt Iasi városi bizottságának első titkára, Iasi és Nagyvárad, majd Jozef Rokos, a lublini városi tanács elnöke Lublin dolgozói nevében kívánt további sikereket a város dolgozóinak. Szombaton délután az Arany Bika előtti téren megtartott nagygyűléssel folytatódott Debrecenben a város 600. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség-sorozat. A nagygyűlésen több mint 20 ezer ember vett részt. Szocialista műszak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A Gagarin- és a Balsák-brigád, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ifjúsági brigádjai felajánlották, hogy ma, vasárnap délelőtt szocialista műszakban társadalmi munkával dolgoznak a Német Demokratikus Köztársaság számára szállítandó alma-osztályozó gépeken. Ezzel a felajánlással a vállalat teljesí- - teni tudja exporttervét.
