Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-24 / 146. szám

I Naponta 500 televíziós képcső készül az Egyesült Izzó váci képcső gyárában XVI1L ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Ára 50 fillér 1961. JŰNIUS 24, SZOMBAT Felelősség az aratásért! Lapunk tartalmából: Aratás Kérdés és felelet Komlódtótfalun Asztronauták Hétvégi sport A korszerűen berendezett képcsőgyár nemcsak a hazai TV készülékgyártás szükségletét fedezi, hanem exportra is ter­mel. A különféle méretű képcsövekből naponta több mint 500-at készítenek. A közelmúltban készült cl a százezredik képcső. — A 21 zollos, 90 fokos nagyméretű képcsövek fényporbevonatát védőhártyával vonják be. (MTI Foto — Járai Rudolf felv.) Ifz nap alatt az aratással, nyolc nap alatt a hordással aharnak végezni — Már megszerveziéH a ügyelő szolgálatot, előkészítenék a tűzvédelmi eszközöket — Kitisztították, fertőtlenítették a tároló helyiségekéi a tissacsécsei Haladás Tss-ben meglévő két magtár ugyanis szűknek bizonyulna a termés be­fogadására, még két arra alkal­mas csűrt is igénybe vesznek Kifognak az időn Nem feledkeznek meg arról sem, hogyha — netalán az időjá­rás következtében — a csépléskor nedves termés is kerülne, a szárí­tás miatt ne essenek gondba. Erre a célra szemelték ki jóelőre az egyik sertésól kifutóját, amely­nek mintegy 100 négyzetméternyi része simára betonozott. S a ser­tések innen most nyári szálláson vannak, és az arra beosztott ta- , gok a betonos kifutót lepucolták, az esetleges szárításra teljesen megfelelővé tették. De amennyi­ben ez a hely is kicsinek bizo­nyulna, tornácokat és padlásokat Kicsi a község, nagy a munkaegység 60 vagon almára kötöttek szerződést a fülpösdaróci Petőfi Tss-ben erre a célra. És ezeknek a csűrök­nek a kitisztítását, szabályos fer­tőtlenítését ugyanúgy elvégezték, mint a magtárakét. is igénybe vesznek nedves gabona szárítására. Mindezek mellett gondolnak arra is a tiszacsécsei Haladas Tsz-ben, hogy az árpa és egyéb aratnivaló közötti, előrelátható rövid idő se fusson el hasztalan. Ezt tervezik kihasználni arra, hogy a férfiak elvégezzék a lu­cerna másodszori kaszálását. Jellemző, hogy az elnök elv­társ egyszer sem hivatkozik „csak” saját magára, hanem töb- besszámban beszél: „mi ezt tet­tük”, vagy: „mi azt akarjuk”. Ez pedig nagy erő a következetesség és alaposság valóravéltásában. (—s —t.) Az év legnagyobb munká­ját érlelte meg az idő, meg­kezdődött az aratás. Az első közös aratás. Az egész megye termelőszövetkezeti parasztsága több termést akar betakarítani már az idén, mint tavaly. S ettől az aratástól is függ, sike- rül-e búzából, gabonából és ár­pából a többlet-termést zsá­kokba fogni. Bár a vetések egyrésze még kisüzemi mód­szerrel történt, de az aratás, hordás, cséplés már nagyüzemi alapon és szervezéssel folyik, s ez azt jelenti: kevesebb szem válik prédává, „magasabban” áll majd a kenyérnekvaló a mag­tárakban. De amíg ez megvalósul, so­kat kell verejtékezni. Az átla­gosnál is többet a kommunis­táknak. Ha valamilyen munká­nál hegyeket mozgató ereje volt a személyes példának, ak­kor az aratásnál méginkább szükséges ez. De a külön-kü- lön tanúsított személyes jó példa még kevés is. Együttes fellépés, a pártszervezet min­den tagjának összehangolt munkája hozhatja csak meg a sikert. Sok helyen, mint a zá­honyi Üj Föld, a tuzséri, a dö­géi Rákóczi Termelőszövetkeze­tekben idejében előkészültek a pártszervezet tagjai a roppant erőfeszítéseket kívánó nyári csúcs-munkákra. Külön párt- csoport-üléseken, taggyűléseken vették számba a tennivalókat, s gondoskodtak is megvalósulá­sukról. Dögén és Nyírkárászon a fogatosok és más munkate­rületek dolgozóit éppen a párt- szervezetek tanácsára „toboroz­ták” az arató-brigádok kisegí­tőinek csoportjába. Nem felej­tenek el foglalkozni azokkal sem, akik az iparból érkeztek haza aratási szabadságra, a kisvárdai járásban csaknem fél­ezer munkás segít ezekben a napokban. Millió teendőjük van ilyen­kor a falusi kommunistáknak. De talá.. a legfontosabb az, hogy meglátogassák a családo­kat a népnevelő-csoportok, be­szélgessenek szinte mindenki­vel. Ne az arabóparok és brigá­dok tényleges megszervezésével foglalkozzanak; azt bízzák a gazdasági vezetőkre. Hanem az­zal törődjenek, hogy az egész falu tisztában legyen azzal: minden perc késedelem, húzó- dozás több mázsa terméskiesést okozhat egyetlen családnak, és az egész közösségnek az évvégi zárszámadáskor. Ha minden népnevelő egy-egy alkalommal csak egyetlen családtagot hoz magával az aratók közé, s a látogatások újra, meg újra meg­ismétlődnek, máris teljesíti egyik legégetőbb kötelességét a pártszervezet. Nagy szükség van erre Gyulaházán, mind a két tsz-ben, ahol tíz hold ka­lászos jut egy kaszára. De más téeszekben is elsőrendű kérdés a családtagok bevonása a mun­kákba. Nem maradhat pontos meg­bízatás nélkül egyetlen kom­munista sem. Néhány helyen kommunista sejteket hoznak létre az arató-brigádokban, melyek mindig eljuttatják a pártszervezet vezetőségéhez a közvélemény szavát, kívánsá­gait, beszámolnak a munkák­ról. De arra is kiterjedhet a kommunista sejtek, vagy ahol ilyen nincs, a népnevelő cso­portok figyelme, hogy jó irány­ba formálják és befolyásolják a közvéleményt, különféle ju­talmak helyett munkaegységre történjenek az aratási munkák, s magyarázzák meg kézzelfog­hatóan, számokkal, tényekkel, hogy nincs annál nagyobb ju­talom, mint mikor elérkezik a zárszámadás, s a kívántnál is több termény, pénz kerül a ta­gok házatájára. Ezt szükséges magyarázni a felvilágosító munka minden eszközével, nyilvános pártnapokon, brigád­megbeszéléseken, déli röpgyűlé- seken. A legfontosabbak mellett szinte mindenre ki kell terjed­nie a pártszervezet figyelmé­nek. Jónéhány helyen már megvizsgálták a helyi földmű­vesszövetkezeti boltok felké­szülését, van-e elegendő aratási felszerelés, élelem, szalonna, hűsítő ital. Nyírturán például elhanyagolta a helyi földmű­vesszövetkezet az előkészülete­ket, a boltban nincs kasza, s más felszerelés. A pártszervezet lépett közbe sürgetőleg,. hogy pótolják a hiányzó cikkeket. Ez is hozzátartozik az aratás­hoz, csakúgy, mint az, hogy naponta felkeresse az aratókat a mozgóárus. Még egy olyan távolabbi és külsőségekben je­lentkező dologra is gondolniuk szükséges, mint az aratóünnep­ségek, melyek a jó munka el­végzésének sokáig emlékezetes benyomását hagyják az embe­rekben. Támaszkodhatnak eb­ben legfőképpen a KlSZ-szer- vezetekre. Nagy felelősség nyugszik min­den falusi ember vállán. Hogy ezt valóban érezzék is, minden vezető és kétkezi munkás, ki­segítők, s a munkaeszközök mesterei, traktorosok, szerelők, gépállomási emberek, — ezért az átlagosnál több cselekvésre van szükség a pártszervezetek részéről. Mindig ott kell segíte­niük, s közbelépniök, ahol le­maradás, probléma mutatkozik, ahol életbevágóan fontos a buz­dítás. Kiváló alkalom a nagy aratási csúcsforgalom a tagje­löltek nevelésére, akik mikor is adhatnának leginkább szá­mot érettségükről, szorgalmuk­ról, mint éppen a legkritiku­sabb időben! P. G. Szinte néptelennek tűnik a jú­niusi jóidőben a kicsi szövetke­zeti falu: minden dologbíró a határban serénykedik. Még csupa szerencse, hogy Kondor Sándort, a termelőszövetkezet elnökét ép­pen a tanácsházán találom. S ahogy szót kezdünk váltani, mindjárt így válaszol: — Napok kérdése, de már inkább óráké és a mi keményföldű határunkon is itt az aratás. Minden percet igyekszünk kihasználni, hogy ka­pásaink teljes rendben legyenek akkorára. Ezt is csak a szükség hozta, hogy én most itt töltöm az időt... Ami az operatív bizottság dolga S a további beszélgetés alap­ján megtudom, hogy már jó két hete a pártszervezet, a tanács és a tsz vezetőségeiből alakult ope­ratív bizottság tárgyalta meg minden részletre kiterjedően az aratási és cséplési teendőket. A tsz 445 hold közös művelés alatt álló szántóterületéből 241 hold vár aratásra. Kézi kaszával 37 arató­pár 180 holdat vág le, míg a többi 61 holdat gépi segítséggel végzik el. Az operatív bizottság előzetes felmérése szerint, tíz nap alatt akarják befejezni az aratást. De a hordást még ennél is ha­marabb: nyolc nap alatt kíván­ják elvégezni. Ennek megfelelően mozgósítanak majd minden foga­tot és a tsz pótkocsis gépét. Már megszervezték a tűzvé­delmi megelőző szolgálattevést is. A falunak 22 tagú önkéntes tűz­oltócsapata van, s ezek tagjai a két szérűnél párosával fognak szolgálatot teljesíteni. Gondosko­dás történt a tűzvédelmi eszkö­zök és felszerelések biztosításá­ról. A szérűknél 42 hordóban tá­rolnak vizet. Készen vannak a tűzcsapok, horgok és kívánt mennyiségben rendelkezésre áll­nak a vödrök is. A tsz vezetősége a tanács se­gítségével időben intézkedett a várható termés megfelelő táro­lásának helybiztosításáról. Ha a Rendezett porta, szorgos mun­kások, virágos kert fogadott ben­nünket a fülpösdaróci Petőfi Tsz- ben. Szabó János tsz elnök és Pecséri Ernő párttitkár a soron- következendő feladatokról tár­gyaltak, mérlegelve a munkaegy­ség értékének alakulását. 40 forint az egy munkaegységre betervezett érték. Az eredménye­ket vizsgálva azt mondhatjuk — közli megelégedéssel a tsz el­nöke —, hogy a munkaegység ér­téke a zárszámadásig minden bi­zonnyal több lesz. Szép a termés, jó jövedelmet ígér az alma. 68 kh termő gyümölcsöse van a tsz-nek. A szakszerűen kezelt fák a rügyfakadős után 60 vagon alma szerződését „engedélyezték” a betervezett 50 vagonnal szemben. Főleg a minőségre fektettek nagy súlyt. Vásároltak egy Rapidtox 2-es permetezőgépet, amit érde­mileg használtak fel a permete­zéshez. A gép egyébként a bur­gonyabogár elleni védekezésben is nagy segítségére volt a tsz-nek. Szép kultúrszobája van a tsz- nek; igaz, már kicsinynek minő­sül. Itt szórakoznak, művelőd­nek a tagok a nappali nehéz munka után. Sakkozás, az asztali- tenisz a tagok kedvenc szórako­zása. Most vásároltak egy tele­víziót is. Az előadásokon esten­ként, ahogy értesültünk — 50— 60 tag jelenik meg. Sokat lehetne elmondani a fülpösdaróci Petőfi Tsz tagjainak életéről, munkához való viszo­nyáról. A munkához való jó vi­szony bizonyításául szolgáljon az a jelentés, amit a napokban je­lentett a tsz a járási tanácsnak és a pártnak. Ez pedig így hangzik: „Minden növényápolási munkát időben és minőségileg elvégez­tünk.” (nemes)

Next

/
Thumbnails
Contents