Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-22 / 144. szám

Lapszélen: leíó, káció... • érdekes kiállítás voK nem­rég a nyíregyházi Postás Mű­velődési Otthonban. Gyermekek állították össze, a legkülönbö­zőbb gyűjteményekből. A kiál­lítás a vártnál jobban sikerült. Többszáz látogatót vonzott, és a látogatók nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel. Pedig semmi boszorkányos ügyeskedés nem volt a dolog­ban. Mindössze: a gyermekek azokat a tárgyakat állították ki, amelyeket ez év folyamán,- illetve néhányan több éve gyűjtöttek. Volt ott külföldi képeslevelező lap, szalvéta, gyufacímke, állatképek, mű­vész-arcképek, csokoládécím- kék. bogárgyűjtemény, reklám és még igen sokféle. Kétség­telen, először felfedezi az em­ber a dolog humoros oldalát. Aztán a másik oldalra is gon­dol. A másik oldalon pedig ér­tékes eredményeket talál. Az első mindjárt: ezek a gyűjtö­gető gyermekek végeredmény­ben hasznos foglalkozást űz­nek. Mert bármit gyűjtenek, növelik céltudatukat, összponto­sítják érdeklődésüket, s bizo­nyos témakörben több tudásra tesznek szert. A külföldi ké­peslapok gazdagítják világisme­reteiket, akárcsak a bogár- gyűjtemény a természet-isme­retet. A pénzgyűjtéssel törté­nelmi Időkbe nyúlnak vissza, a művész-arcképekkel művészet- történeti tudásukat gyarapít­ják stb. S még egy igen fon- tos dologgal jár együtt a szor­galmas gyűjtés: hasznos időtöl­tést nyújt. Mindezek alapján joggal tervezik a postás ott­honban, hogy a szakkör ez­után még lelkesebb munkát végez, kiállításokat szervez másutt is, és igyekszik ezt a népszerűvé válható szórako­zást minél szélesebb körben ter­jeszteni. Mert nyáron szünetel­nek a nagyobb összejövetelek, szakköri munkák, nyáron nya­ral az ifjúság. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy kisebb a hasznos időtöltés le­hetősége is. A szülők döntő többségének éppen a nyár a nagy munkák ideje, vagy ak­kor sem szünetel a munka, csak a szabadságidő alatt. A gyermekek, a fiatalok tehát magukra maradnak, inkább, mint év közben. S a hatalmas­ra nőtt szabadidő problémaként áll gyermek és szülő elé egy­aránt. Tudják ezt jól sok mű­velődési házban, sok ifjúsági szervezetnél, s gondoskodnak a hasznos, helyes és szórakozta­tó időtöltésről, foglalkoztatás­ról. A nevelés, a gyermekek művelése nyáron sem szünetel­het! Sőt, éppen a nyár tár ez elé nagy lehetőségeket. Csak meg kell találni a módját, hogy a gyermekek, az ifjúság érdeklődését felkeltő összejö­vetelek. foglalkozások hívják őket össze. — Ezek a kis munkacsapatok megerőltetés nélkül végzik a rájuk bízott feladatokat, szórakoznak, tré­fálkoznak együtt, és a szövet­kezet számára hasznos munkát is végeznek. Sőt: munkaegysé­get, tehát jövedelmet is sze­reznek. Ezer módját lehet találni a gyermekekkel, fiatalokkal való nyári foglalkozásnak, csak lele­ményesség, törődés kell hozzá. Kik részéről? Egészében véve: mindenki részéről. Mert a gyer­mekek ugye az egész társada­lom ügye. Az „Ifjúság a szocializmusért”-mozgalom helyzete a baktai járásban A KISZ Központi Bizottsága elemző felmérésének néhány tapasztalata A KISZ KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA a napokban meg­vizsgálta az „Ifjúság a szo- cializmusért”-mozgalom helyze­tét a baktalórántházi járásban. A brigádvizsgálat jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy a mozgalom ötéves programjá­nak első évében kerül sor a fel­mérésekre, és hasznos segítséget nyújt a fiatalok társadalmi munkaakciókba, tanulásba, kul­turális tevékenységbe és kü­lönféle sportágakba való foko­zottabb bevonásához. A segítő szándékú elemző felmérések ta­pasztalatairól és az ifjúsági munka megjavításának módsze­reiről Czirják István, a Köz­ponti Bizottság munkatársa számolt be. A kibővített járási KISZ végrehajtó bizottsági ülé­sen megjelent és felszólalt Kál- di Katalin a Központi Bizottság titkára is. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TI járassa alakulás rengeteg szervezési feladat meg­oldását követelte. A november- ben megválasztott vezetőségek nagyrésze kiegészült, minden termelőszövetkezetben megala- kultak az új alapszervezetek. A jól megoldott szervezési fel­adatok — természetes módon — háttérbe szorították a tar- talmi munka párhuzamos javu­lását, az új követelményeknek megfelelő módszerek elterjedé­sét. E téren gyökeres változá­sokra csak akkor lehet számí­tani, ha a járási bizottság és aktívái a jövőben több gondot fordítanak az aiapszervezeti vezetőségek megerősítésére. Rendszeresen törekedni kell az alapszervezeti vezetőségek tagjai politikai, szakmai és általános műveltségének emelésére. Az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak a KISZ titkárokkal, esetleg egy-két vezetőségi tag­gal kell foglalkozni, de el kell érni, hogy minden vezetőségi tag aktívan kivegye részét alapszervezetének feladataiból. Ha a járási bizottság és aktívái az eddiginél többet tartóz­kodnak az alapszervezeteknél, s nemcsak beszélnek a feladatok­ról, de segítik is azok megva­lósítását. akkor csakhamar si­kerül megtanítani vezetni az alapszervezeti vezetőségeket. A PÁRTSZERVEZETEK ÁL­TALÁBAN JÓL SEGÍTETTÉK az „Ifjúság a szocializmusért”- mozgalom számszerű és tar­talmi fejlődését. Sajnos, ugyan­ez nem mondható el valameny- nyi községi tanácsról. A járási tanács vb és annak mezőgaz­dasági osztálya pedig sokat te­het, hogy a tanácsok és a ter­melőszövetkezetek vezetői tá­jékozottak legyenek az ifjú­sági munka legfontosabb fel­adatairól és segítsék KISZ- szervezeteiket ezek megoldásá­ban. A pedagógusok jelentős része eddig is hatékonyan se­gítette a falusi ifjúsági munka tartalmi színvonalának javulá­sát, mindenekelőtt a politikai oktatás és az iskolán kívüli népművelés terén. Feltétlenül a leszaggatott, egett bőr. A mögöttük lé­szükséges azonban, hogy azed- diginél többen vállaljanak részt az ifjúsági munka változatos területének egyik vagy másik ágában. Hasznos lenne, ha idő- röl-időre nevelőtestületi ülése­ken értékelnék községük ifjú­ságának helyzetét, végzett mun­kájukat és megszabnák a konkrét segítés feladatait. A pedagógusok fokozottabb be­vonása azonban nem lehet csu­pán az iskolaigazgatók, a já­rási tanulmányi felügyelők fel­adata, hanem szívügyének kell tekintenie minden községi párt- titkárnak, vb elnöknek és ter> melőszövetkezeti vezetőknek ia AZ „IFJÚSÁG A SZOCIA­LIZMUSÉRT”-MOZGAUOM HELYZETE biztató a járásban. A legfontosabb feladat most az eddigi eredmények megszilár­dítása, majd további számszerű fejlesztése. A mozgalom köve­telményeinek teljesítésére 1267 fiatal jelentkezett. Ez a szám kétségtelenül a mozgalom erő- södését bizonyítja, azt, hogy a mozgalom egyre inkább szer­ves része lesz a fiatalság éle­tének. Megnyugtató eredmény az is, hogy a jelentkezett fia­talok mintegy 70 százaléka a termelőszövetkezetekben dolgo­zik. A KISZ korosztályhoz tar­tozók közül azonban csak va­lamivel több, mint egyharmada jelentkezett eddig, és ez a tény a további lehetőségeket és fel­adatokat egyaránt megszabja. Korántsem lettek még kiak­názva a személyes beszélgeté­sek lehetőségei. Mindenképpen St ityk és én jelentkeztünk, de némi habo' ás után a vegyész is csatlakozott. A sík .erüiet, amelyet járdának neveztem, kar /arodott és nem nagyon meredeken err -lkedni kezdett. Tízegynéhány lépés u' in egy fekete nyílás elé értünk. Itt a ( íd ritkább volt. Fényszóróink sugárké- éi világos oszlopként keresztezték egy­mást. Egy terjedelmes barlang tűnt elő a lámpák fényében. A barlang mélyén a a fal mellett egy henger alakú képződ­mény állt. Feléje futottam a szétszórt apró kavicson. Fémhenger volt, egyik fele a talajba mélyedt, másik felén pedig domború korong takarta. Vállamat neki­vetettem. A korong és a henger között keskeny fekete rés támadt, amely gyor­san szélesedett. A fedő csattanva csapó­dott fel. A henger belseje üres volt. — Tartály! — kiáltottam. Társaim már jöttek lefelé az omladékokon. Né­hány lépést oldalt mentem. A barlang csodálatosan szabályos volt. Alakja hosz szúkás, falai kissé rézsútosak, mennyezeí homorú. A mélyben fekete rongyok lót tak le róla, mint megannyi óriási pókháh Amint közelebb léptem s egy darabot a kezembe vettem, látom, hogy porhanyóss; vált, fémből van, mintha elégett volna Rötesfekete, gyűrött s teljesen belepte a korom', amely egy pillanat alatt nagy pikkelyekben lepett be engem is. Lám­pásom fényében, mely ide-oda csapongó fehér karikákat írt le az összegabalyodott fémtekercsek és azok szökellő árnyai kö­zött — egyszerre valami vörösség villant meg. Arrafelé fordítottam fényszórómat. A falon rajz volt. Nagyon régi lehetett, mert a vörös festék sok helyen megrepe­dezett és lehámlott. A rajz koncentrikus köröket ábrázolt. Visszafordultam, hogy társaimat odahívjam s ekkor észrevettem, hogy amin állok, az nem kavics. Ez a lámpám tényében vibráló csillo­gó kavicstómeg nem volt más, mint az ezüstlényecskék vastag rétege. De ezek már nem voltak ezüstösek. Egészen homá­lyosak, avatagok, mint megannyi hor- gany-morzsácska, csak az alakjuk emlé- kezetetett az én kis foglyomra, önkéntele­nül hátraugrottam, de minden tele volt velük. Az érintésre zizegő hangot adtak s tömegük elborította a barlang egész talaját. Az imént megtapintott fémron­gyok lassan ringatóztak a levegőben Csak most vettem észic, nogy mögött ü». egy lépesmézhez hasonló, hatalmas tárgj rejlik. Részben ezt is eltakarták a fém rongyok. Amint így összezsugorodva, meg­tépve lógtak lefelé, olyanok voltak, mint vő tárgyak azért hasonlítottak léphez, mert egyenletesen elosztott lyukacskák borítot­ták, Szinte sokszögű mozaikot alkottak. Ezekben is szürke, de valamikor ezüst­színű lényecskék voltak. A fal tövében egész halom volt belőlük. — Ide nézzenek! — mondtam fojtott hangon. — Ide nézzenek! Társaim körülvettek. Felemelték a mennyezetről lelógó háló maradványait és kezükbe vették a lényecskéket, ame­lyek olyan könnyűek voltak, hogy szinte nem is volt súlyuk. Ha az ember egyik tenyeréből a másikba szórta, halk zizegő hangot adtak, mint a fémpikkely. Min­den lépésnél száz meg száz ilyen összezú­zott hártya repült szerteszéjjel. Mindnyá­jan megindultan hallgattak, akárcsak én. Eszembe jutott a rajz s a fényszórót fel­emelve, kihámoztam a sötétségből. — Valami naprendszerféle — suttogta Rainer. — Középütt a nap... aztán a Ve­nus pályája... aztán., a Föld... ez a mi naprendszerünk. — Da ott van még valami, látják? A Venus képétől lyukakkal kiponto­zott festetlen vonal vezetett egyenesen a Földhöz. A vonal összekötötte a két boly­gót. Ismeretlen félelem ragadta meg szí­vemet. Gyorsan körülnéztem, de a bar­lang üres volt. Csak a fémtekercsek rin­gatóztak lassan, súlytalan korompikke­lyek hullottak róluk a földre. — Itt emberek voltak — suttogtam. Nem mertem hangosan beszélni. — Nem, ezt nem emberi kéz alkotta — szólalt meg Arszenyev. — Milyen különös fénye vasi ennek a sziklának — mondta kis idő múlva —, mint a zománc... A fal felületét üveges fényű, apró, ékes erecskék hálózata borította. — Mi lehet ez. Rainer doktor? — .érdeztem. — Nem tudom, sosem láttam ilyet... Mintha avanturit volna, de nyilván vala­mi rendkívül magas hőmérséklettől meg­olvadt kissé... nem tudom... — ismételte. Arszenyev eltelt egy marék ilyen .mmagot szkafandere zsebébe. — Barátaim... e pillanatban nem mér- íelhetjük felfedezésünk jelentőségét. To* ább kell mennünk, mégpedig gyorsan. Négy óra múlva itt az alkonyat. (Folytatjuk.) indokolt, hogy az alapszerveze­ti vezetőségek végre felmérjék, hány fiatal van falujukban, sze- mélyszerint elbeszélgessenek mindenkivel és megnyerjék őket a mozgalomnak. S ami ettől elválaszthatatlan: konkrét akcióprogramban kell lefektet­ni, hogy egy fiatal személy sze­rint, hol mikor és milyen terü­leten teljesíti a mozgalom kö­vetelményeit. A vállalt kötele­zettségek pontos nyilvántartá­sa, konkrét realizálása, napi­renden tartása és a teljesítésére való állandó mozgósítás egya­ránt a mozgalmi célok mara­déktalan megvalósításának fon­tos feltételei. A LEGFONTOSABB KÖVE­TELMÉNYEK EGYIKE a moz­galom tudatosítása. Még min­dig lehet a járásban olyan köz­ségi, termelőszövetkezeti, KISZ, népművelési és sportvezetőkkel találkozni, akik nem ismerik a mozgalom jelentőségét, teljesí­tésének útját, — módját. S a benevezett fiatalok egy része nem tudatos tagja a mozga­lomnak. A mozgalom tudatossá­gának gyermekcipőben járására jellemző például, hogy Nyír- madán csupán negyvennyolcán jelentkeztek, ugyanakkor öt munkacsapatban már 117 fiatal teljesítette a mozgalom első kö­vetelményét. Csaknem ötszázan végezték el a KISZ politikai oktatást, a kulturális szemle ke­retében pedig 1600 fiatal lépett közönség elé, ezzel teljesítve a második és harmadik követel­ményt. Több felvilágosító' szó­val, jobb szervezéssel el lehet érni, hogy akik égj', vagy két követelményt egyébként is tel­jesítenek, azok a harmadik és a negyedik követelményt is tel­jesítsék. Nagyon fontos azon­ban, hogy a mozgalom résztve­vői világosan lássák, mit, miért tesznek és a követelmények tel­jesítésével tudatos segítői le­gyenek a szocialista építésnek Péter László FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 101 .

Next

/
Thumbnails
Contents