Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-03 / 128. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 138. SZÁM Ár<X 50 fillér 1961. JÜNIUS 3, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL: Milliós beruházás a nyírbátori járásban A lottó nyerőszámai és a sorsolás gyorslistája Asszony szemmel Kárpát-Ukrajnában Asztronauták Mai sport-program m i'einÁiu/eU Ma délben Becsben, az ame­rikai nagykövetség épületében történelmi jelentőségű találkozó­ra kerül sor Hruscs.ov elvtárs, a Szovjetunió miniszterelnöke és Kennedy, az USA elnöke között. Igaz, a sajtó és a rádió előze­tes kommentálása szerint ez a két nagyhatalmat képviselő ál­lamférfi tárgyalása lesz csupán, s a megegyezés értelmében nem tér ki olyan kérdésekre, ame­lyekben megállapodás megköté­se lenne szükséges, hiszen a ta­lálkozó jellege nem is ilyen. Mégis, a népek szeme ma és hol­nap az osztrák fővárosban folyó eseménysorozatra figyel. Ez a megbeszélés ugyanis — mint No­votny elvtárs, csehszlovák állam­fő a napokban Pozsonyban mon­dotta — hozzájárulhat a nemzet­közi vitás kérdések rendezésé­hez. Ilyen kérdések pedig manap­ság jócskán adódnak. Kennedy megválasztása előtt és közvetlenül ez után a világ azt várta, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya letér a dullesi hidegháborús irányvonalról és józanul mérlegelve az esemé­nyeket, a jelenleg kialakult hely­zetet, keresse a békés megegye­zés lehetőségeit. Az azóta eltelt rövid idő azonban ennek sok­szor az ellenkezőjét bizonyította be. Emlékezzünk csak a laoszi fegyveres beavatkozásra, a Kon­gó szétdarabolását célzó amerikai manőverekre, a Kuba elleni ag­resszióra, amikor Kennedy elnök kijelentette, hogy az USA kor­mánya támogatja az ellenforra­dalmár lázadókat mind anyagi­lag, mind erkölcsileg. S most, a genfi fegyverszüneti tárgyalások idején is láthatta a nemzetközi közvélemény, hogy az amerikai diplomácia mint manőverezik a kulisszák mögött a békeszerződés megszületése és a laoszi helyzet normalizálása ellen. Ebben a helyzetben a bécsi ta­lálkozó előjelei természetesen nem a legkedvezőbbek, bár a Szovjetunió most is — mint min­dig — latbaveti erőfeszítéseit, hogy megtalálják a megegyezés kulcsát. „A Szovjetunió szava ezúttal is a békét, a nemzetközi helyzet enyhülését fogja szolgál­ni” — mondotta a találkozó előtt Nylkita Szergejevics Hruscsov. Nem férhet kétség e szavak őszinteségéhez. Egyre több nyu­gati országban is magukévá te­szik ezt, miközben figyelmezte­tik az Egyesült Államokat: ide­je lenne letérni a háborús sza­kadék szélén való táncolás poli­tikájának veszélyes ösvényéről. A népek nagy családjával együtt, mi szabolcsiak, szatmá­riak is ezt várjuk a ma kezdődő tárgyalásoktól. <kj) Becs lakossága nagy lelkesedéssel fogadta ax osztrák fővárosba érkezett Hruscsov«»! Pozsony, (MTI): N. Sz. Hrus­csov pénteken délután Pozsony­ból Bécsbe utazott, s ott John Kennedyvel, az Egyesült Államok elnökével találkozik. A csehszlovák nép meleg szere­tettel búcsúzott vendégétől. A szovjet kormányfő vidéki tartóz­kodási helyéről nyitott gépkocsin hajtatott a pozsonyi főpályaudvar­ra. A falvak és a szlovák főváros népe egész úton lelkesen éltette a Szovjetuniót és Hruscsovot, és sok sikert kívánt békeküldetésé­hez. A pozsonyi főpályaudvaron An­tonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a köz­társaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, Karel Baeilek, a Szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Rudolf Strechaj, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke, a csehszlovák párt és kormány más vezetői és a pozsonyi dolgozók hatalmas tö­megei búcsúztatták Hruscsovot és kíséretét. A zöld színű különvonat, amely­nek ajtajából Hruscsov moso­lyogva intett búcsút csehszlovák barátainak, pontosan 15 órakor gördült ki a pozsonyi főpályaud­varról. ■ , A szovjet kormányfő és kísére­te két napot töltött Csehszlová­kiában az egész világon feszült érdeklődéssel és bizakodással várt bécsi találkozó előtt. A bécsi fogadtatás Becs, (MTI): Az MTI bécsi tu­dósítója jelenti: A bécsiek tízezreinek lelkes ünneplése közepette pénteken délután megérkezett az osztrák fővárosba Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Az ünnepé­lyes és lelkes fogadtatás egyben nyitánya volt az egész világ ér­deklődésének és figyelmének kö­zépontjában álló bécsi Hruscsov —Kennedy találkozónak. A Bécsben összesereglett csak­nem másfélezer külföldi újság­író közül a nyugati tudósítók százai csodálkozással vegyes meg­lepetéssel voltak kénytelenek megállapítani, hogy a bécsiek a tavalyinál négy- ötszörte nagyobb számban üdvözölték a szovjet kor­mányfőt és olyan szívélyes fogadtatásban részesítették, amelynek ereje ugyancsak többszörösen felülmúlta a már tavaly is megmutatko­zott lelkes fogadtatást. Noha a legutóbbi napokban egyes jobboldali osztrák újságok a szovjet kormányfő érkezésének időpontjáról kiagyalt, tudatosan hamis hírekkel akarták megté­veszteni Bécs lakosságát, mégis a bécsiek tízezrei sorakoztak fel a Südostbahnhofon 1 és Hruscsov gépkocsijának útvonalán. S noha a péntek délben meg­jelent Kurier és Abend-Zei- tung „hűvös magatartásra” szólította fel a város lakossá­gát, a bécsiek mégis meleg barátsággal üdvözölték a szov­jet vendégeket. Pénteken délután már 3 óra­kor óriási tömegek szállták meg a Südostbahnhof előtti teret és sűrű emberfal szegélyezte a tér­től a városba vezető Prinz Eugen- strasset. Olyan óriási tömeg nyo­mult be a hatalmas pályaudvar földszinti csarnokába is, hogy a rendőrség kénytelen volt lemon­dani eredeti tervéről, tudniillik, hogy a csarnokot üresen hagy­ják. így hát díszegyenruhás ka­tonák sorfalát állították fel, amely a perontól a pályaudvar térre nyíló bejáratáig biztosította a szabad utat. Hruscsovnak és kíséretének hat sötétzöld színű Pullman-kocsiból álló különvonata pontosan 5 óra­kor gördült be a Südostbahnhof harmadik vágányára, amely mel­lett a peronon a szovjet kor­mányfő fogadására Schärf oszt­rák köztársasági elnök, Gorbach kancellár, Pittermann alkancellár, Afritsch belügyminiszter, Kreisky külügyminiszter és Steiner kül­ügyi államtitkár helyezkedett el. Nagy gondot okozott a rende­zőknek a majdnem ezerötszáz új­ságíró elhelyezése. Hosszas ta­nácskozás után úgy döntöttek, hogy a hírügynökségek tudósí­tói és fotóriporterei, valamint a televíziós riporterek, filmhíradó- sok és rádiókommentátorok Hruscsov érkezésekor a sínpár melletti peronon foglalhatnak he­lyet, míg a többi Bécsbe érkezett sajtótudósító és fotoriporter szá­mára a Südostbahnhof előtt állí­tottak fel tribünt. A szalonkocsi ajtajából a pe­ronra lépő Hruscsovot Schärf köztársasági elnök hosszú, barát­ságos kézszorítással üdvözölte. A szovjet kormányfő után felesége, Nyina Hruscsova és Gromiko szovjet külügyminiszter szállt ki a vonatból, majd Avilov bécsi szovjet nagykövet és dr^ Winter­stein, az osztrák ltulügyminisz- térium protokollfőnöke. Avilov és Winterstein ugyanis Hruscsov különvonata elé utaztak Mar- chegg osztrák határállomásra, hogy ott üdvözöljék a szovjet kormányfőt. A sötét utcai ruhát viselő nap­barnított arcú Hruscsov rendkí­vül derűs hangulatban fogadta Schärf köztársasági elnök, vala­mint az osztrák kormány megje­lent tagjainak üdvözlését és ba­rátságosan kezet fogott mind- annyiukkal Nyina Hruscsova mo­solyogva fogadta dr. Kyrlenének, Schärf köztársasági elnök leá­nyának üdvözlését, aki rózsa­csokrot nyújtott át. Dr Schärf rövid szívélyes hangú beszédben köszöntötte az osztrák fővárosba érkező N. Sz. Hruscso­vot. — ön, miniszterelnök úr — mondotta — egyszer már volt Ausztria vendége, ezúttal azért jött ide, hogy találkozzék Kenne­dyvel, az Egyesült Államok el­nökével és véleményt cseréljen vele. Ma, az ön érkezésének napján ragyogó napfény sugároz­za be Bécset. Legyen ez jó előjel az ön előtt álló találkozóra és eszmecserére. Engedje meg, hogy ismételten sok sikert kívánjak önnek. Az üdvözlő beszéd után a szov­jet kormányfő a fotóriporterek és filmhíradósok pergőtüze kö­zepette a mikrofonhoz lépett és rövid beszédet mondott. Hruscsov beszéde Bécsbe érkezésekor Bécs, (MTI): — Mélyen tisztelt köztársasági elnök úr, mélyen tisztelt kancellár úr, mélyen tisztelt alkancellár úr! Hölgyeim, és uraim! — Amikor egy évvel ezelőtt elutaztam az önök országából, a repülőtéren azt mondtam: „a viszontlátásra”. Most ismét itt vagyok az Önök csodaszép fő­városában és örülünk annak, hogy ismét találkozunk az oszt­rák államférfiakkal, Bécs lakói­val, akik tavaly olyan vendég- szeretően fogadtak bennünket. — Engedje meg mélyen tisz­telt elnök úr, hogy köszönetét mondjak önnek a szívélyes fo­gadtatásért, és azokért a jó sza­vakért, melyeket a Szovjetunió­ról és a szovjet népről mon­dott. A magam részéről én is át szeretném adni önnek, az oszt­rák kormánynak és az egész osztrák népnek a szovjet kor­mány és a szovjet nép szívé­lyes üdvözletét és jókívánságait. — Miközben Moszkvából Bécs felé utaztunk, alkalmunk volt mindenhol látni, hogyan végzik békés építő munkájukat az em­berek. % 1 A dolgos osztrák nép ugyan- j úgy, mint minden más or­szág népe, tartós békére és nyugalomra vágyik Európá­ban és az egész világon. — Azért jöttünk Bécsbe, hogy találkozzunk, személyes kapcso­latot teremtsünk Kennedy úr­ral, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökével és véleménycse­rét folytassunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érintő fő kérdésekről. Mi, szov­jet emberek természetesen azt szeretnénk, hogy valamennyi megoldatlan kérdés mielőbbi rendezést nyerjen. Bár annak is tudatában vagyunk, hogy egy­szerre nem lehet mindent meg­oldani, jóakarattal azonban rö­vid idő alatt sok minden elér­hető. Ezt kívánják a nemzetközi enyhülést, és a világbéke meg­szilárdítását hirdető népek. A Szovjetunió a maga ré­széről — ugyanúgy mint ed­dig — a béke, az államok közötti kapcsolatok megjaví­tása, valamint amellett fog­lal állást, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatai a béke szilárd alap­jára és objektív együttmű­ködésre épüljenek. — Remélni szeretnénk, hogy a békeszerető és semleges Auszt­ria jó légköre kedvező hatást gyakorol az Egyesült Államok el­nökével küszöbön álló találkozá- | sok eredményeire, j — Engedjék meg mélyen tisz­telt hölgyeim és uraim, hogy is­mételten köszönetét mondjak önöknek a szívélyes fogadtatá­sért. Hruscsovot ezután a diplomá­ciai képviseletek vezetői, majd a bécsi szovjet kolónia tagjai köszöntötték. Miközben a szovjet kormány­fő a katonai díszsorfal által nyi­tott keskeny úton a pályaudvar kijárata felé haladt, a falakat és az ablakokat megremegtető éljenzésben tört ki a pályaud­var csarnokában összegyűlt több mint ötezer főnyi tömeg. „Él­jen Hruscsov!” „Béke!” „Béke!” „Béke, Hruscsov”. — visszhan­gozták a hatalmas csarnok fa­lai. Az éljenzés tovább hullám­zott a Südostbahnhof előtti té­ren összesereglett bécsiek ajkán. Több mint tízezer ember töltötte be a teret. A kitörő éljenzés, tapsvihar és az újra ismétlődő „Hruscsov, bé­ke, Hruscsov, béke!” — kiáltá­sok elnyomták a pályaudvar épületével szemben felsorakozott századnyi díszgárda parancsno­kának jelentését. Felhangzott a Szovjetunió és Ausztria nemzeti himnusza, majd Hruscsov Schärf köztársa­sági elnök és a dísszázad pa­rancsnokának kíséretében elvo­nult a gárdisták sorfala előtt. Ismételten végighullámzott az éljenzés a téren és a térről a város központjába vezető útvo­nalon. Közben odagördült a Hruscsovot és kíséretét szállás­helyére szállító gépkocsioszlop. Mielőtt még a gépkocsioszlo­pot vezető és kísérő díszegyen­ruhás motoros rendőrök oszlopa kialakult volna, a bécsiek ün­neplő és éljenző tömege a Prinz Eugen-strasse torkolatánál fel­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents