Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-21 / 143. szám
csíki« ördögűzés Gyermeksírás hasított az éjszaka csendjébe... Az óra mutatója már rohant az éjféli tizenkettő felé, amikor ijedt, ordító gyermekével a kezében rohant a falu utcáján Vargáné... Futott, csak egyre futott s meg sem állt, míg Gárdos Józsefék nagy kertes virágokkal díszített házuk elé nem ért. Belökte a kertajtót. — Nyissák ki! Nyissák ki! — dörömbölt a2 ablakon. A sírással vegyült kiabálásra riadtan ébredt fel a cáalád. Nem tudták hirtele- nében elképzeli, mi történhetett. Először tűzet gyanítottak. Mikor megpillantották az ajtóban az anyát, karján gyermekével, még jobban megijedtek. .— Mi történt? — kérdezte remegő hangon Gárdos József. — Vágjanak le azonnal Jóska bácsi a Viktor hajából, mert ördög van a fiukban, megrontotta a gyermekünket. Gárdos csak állt. talált. Előráncigaita az ágyból fiát, Viktort aki szintén nem tudta, mit csinálnak vele... Belevágott a hajába, s a tincs ott maradt a kezében. — De ekkorra már a szomszédok is talpon voltak ám — meséli az öreg Gárdos. — Megstuccoi- tuk a Boné Pali haját is, mert azt mondták, kilenc emberétől kell nyírni, az a hatásos... Mentünk hát ’aázról- házra... Visszajöttünk, de úgy látszik, nem bíztak bennünk, így aztán az anya ment hajat szerezni... Mikor aztán ösz- szejótt az „orvosság melyet az ördögűzésre használnak, megkezdődött a művelet. Gárdos Józsefnek a karjaiba fektették a pityergő, ijedt gyermeket, gyertyát gyújtottak, azon per- cegtették el a sok hajat, s a füst fölé tartották a gyereket, amelyik sírt, marta a szemét a füst, köhögött, de bírnia Kellett... a napokban Gárdos József házánál. Az „ördög” Gárdos Viktor volt, akit a tanácselnök Komár Pál azzal bízott meg, hogy permetezzen, így került a Viktor fiú Varga Andrásék házához, aki — mielőtt munkához látott volna — védőszemüvegeit tett fel a szemére, hogy a mérgező permetlé ellen védje magát. A Vargáék kisfia ezt látta /meg, s a furcsa szemüveg láttán sírvafakadt... A gyermek ijedtsége, Gárdos Viktor sűrű, összenőtt szemöldöke élesztette fel a babonát, az ördögűzést Vargánéban. Emiatt kellett nyírni a Viktor hajából, s rajta kívül még nyolc embert megcsúfítani... Az „ördög” megmaradt, a kis Varga fiúnak nincs semmi baja — ha csak aa ördögűzésben nem kapott füstmérgezést! — de sajnos, a babona is él még, ha sokan nem is hisznek benne és nevetik a dolgot.. S ez kellene végleg elűzA legjobbak példája A hozamok növelésének újabb módszerei a Balkányi Állami Gazdaságban A szaktanácsadó és bemulató üzemek csupán nehány hónapja kezdték meg szervezetten új jellegüknek megfelelő tevékenységüket. E fontos szerepükre azzal szolgáltak rá, hogy évek óta meggyőzően bizonyítják: miként lehet állandóan növelni a hozamokat, fokozni az árutermelést és csökkenteni a gazdálkodás költségeit? Ilyen példamutató mezőgazdasági nagyüzem a Balkányi Állami Gazdaság a nyírbátori járásban. Nem az idő ji a rá* tol f*ii <;ií a jó (érmés A balkányi gazdasag fo növényeinek terméskilátásai sokat ígérőek. Búzából, őszi árpából 16—17, kukoricából 20—22 (májusi morzsoltban), burgonyából 100, cukorrépából 200 mázsás holdankénti termésátlagok mutatkoznak az ■ idén, de a rossz évjáratokban sem szokott itt lényeges eltérés előfordulni. Ez már önmagában is utal arra, hogy elsősorban nem az időjárástól függ a jó termés. A gazdaságban a fö munkák idejére beütemezett bemutatók alkalmával tapasztalhatták a környező termelőszövetkezeti tagok, hogy a nagy hozamokat leggazdaságosabban a korszerű gépesítéssel, a tudományos agro- és zootech- nika alkalmazásával lehet elérni. A növénytermelésben a nagy termésátlagok elérésének tényezői: a helyes növényi sorrend, a nemesített vetőmagvak, a gyomok és kártevők elleni védelem nagyüzemi formái; az istállótrágyázás. zöldtrágyázás stb. Különösen javasolják a gazdaság szakemberei a termelőszövetkezetek számára a két henger közé való vetést; a 25—30 cm-es mélyszántás bevezetését a fiatal termelő- szövetkezetekben is, átmenetileg mélyítő szántással; a koncentrált, nagyadagú műtrágyázást, vagyis a rendelkezésre álló műtrágya összpontosítását a legfontosabb növények alá; a növények vetési sűrűségének fokozását, főleg a kukoricánál és a burgonyánál, sőt az újtelepítésű gyümölcsösökben is lehet csökkenteni a 8x8ras és 10xl0-es kötésekben való ültetést. áramlattal megszáritott széna szép zöld marad, az értékes vitaminokat, ásványi sókat és zamatanyagokat a gyors szárítás megőrzi és — ami a legfőbb — a két fő tápanyag maximálisan konzerválódik az eljárás folyamán. Az új módszerrel nyert széna minősége a renden szárított szénához képest mintegy 40 százalékkal, pontosabban keményítőtartalma 34, emészthető fehérjeértéke pedig 47 százalékkal javul meg. Az új módszer na«yy jelentősé"n Ezt igazolja a következő példa: A gazdaságban a renden szárított pillangós-széna egy kilogrammja tartalmaz 80 gramm emészthető fehérjét és 300 gramm keményítőértéket. Az új eljárással szárított ugyanaz az egy kiló széna 150 gramm emészthető fehérjét és 450 gramm keményítőt biztosít az állati szervezet számára. Vagyis az új módon szárított szénából 66 deka (a keményítő szempontjából), illetve 53 deka (a fehérje szemmi nt akinek földbe gyökerezett a lába. Nem mert ellentmondani. mert ha szól, nyelvére veszi a falu, a babonákban hivő öregek. Gyorsan kereste hát az ollót, de nagv vétségében csak kést — A nagy munkában még meg is égették a kezemet — mondja. De nem bántam, már csak túlessünk rajta... Még a mi lelkünket átkozták volna el, ha valami baja történik a gyermeknek... így űztek „ördögöt” Szatmárcsekén ni a hiszékeny fejekből, örökre, úgy, hogy az soha vissza ne térjen, s ne kelljen r jövőben egyetlen ki: gyermeket sem ál-, mából felverni azért, bogy a vélt ördögöt elűzzék belőle... Farkas Kálmán A lé" áramló*«« s«éu a készítés A széna minőségének megjavítása érdekében a gazdaság már korábban is tett intézkedéseket. A gyorsjáratú kaszálógépek segítségével tudott alkalmazkodni a takarmánynövények legkedvezőbb érési időpontjához. Részben alkalmazta az állványos szénaszárítási módszert, amely előnyösebb és gyorsabb a renden való szárítással szemben, azonban még mindig eléggé körülményes az állványos módszer is. Nemrégiben merőben új módszert vezetett be a gazdaság 3 légáramlásos szénaszárító berendezés építésével. Ez a módszer forradalmasította a szénaszárítási eljárást. A berendezésben lazán rakott és mesterséges légFANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 10«. Kis idó múlva fent megindult valami. A felhők sűrűsödtek, mint a halenyv, ha forró vízbe dobják, gyűrűzve oszlottak széjjel, majd visszafordultak, egyre szellősebbekké, tisztákká váltak, amíg hirtelen ablak nyílt közöttük. Gyorsan eltűnt ugyan, de oldalt egy másik nyílt meg. A résben felvillant az ég. A szél mind széjjelebb kergette a bolyhos gomoly ago ■ kát. — A fene egye meg... — Miért káromkodik? — kérdezte a csillagász. — Az ég, professzor úr, az ég! Az ég zöld volt. Áttetsző, szelíd smaragdszínű, mintha a napfénnyel átvilágított első füvecskék színe olvadt volna szét üvegben. Nagyon magasan tiszta aranyszínű felhőfoszlányok úsztak. — Valószínűleg széndioxid... — jegyezte meg Rainer. örültem hogy megszólalt. Még nem lett úrrá rajta a teljes érzéketlenség? Közben a köd odalent a sugarak érintésére itt is, ott is megcsillant. Ugyanakkor a nagy felhő széle hirtelen kigyúlt. Már erősen nyugat felé hajló, óriási lángkorong tekintett ki mögüle. Egy pillanat alatt rettenetes hőség lett. A ködök felszíne fénylett, mintha olvadt fémmel öntötték volna le. Az árnyék szédítő gyorsasággal menekült a távoli láthatár felé s nyomban a fények valóságos orgiája robbant ki. A mélységekből izzó rézhegyek, vérvörös szakadékok, barlangok és sziklaodúk merültek fel. Folyékony falaikat át- meg átjárta a nap fénye s mintegy arany karzatokat vont az életre kelni látszó mozgékony, lávaszerű anyagba. S ez az óceán, a hallgatag tüzek e tengere — lélegzett. Fölötte lila és rózsaszínű ködök emelkedtek, megcsillantva a bennük sokszor megismétlődő szivárványok íveit. Egyszerre aztán megint a nap elé nyomult egy felhő, "a gomolya- gok lapálya kialudt s egy pillanat alatt elárasztotta a mérhetetlen szürkeség. — Drágán megfizettünk érte, hogy ebben a látványban részünk lehessen — jegyezte meg' Rainer fanyarul. Derekamra kerítettem a kötelet s a másik végét Soltyknak nyújtottam. A kapcsát beakasztotta derékszíja karikájába s elindult a lejtő felé. Arszenyev haladt elől, utána én, azután Soltyk: leghátul baktatott Rainer, nehézkesen rakva lábait. így kezdődött a visszatérés. Sokáig mentünk lefelé a ködben. Néha olyan sűrűvé vált. hogy az előttem haladó csillagász alakja teljesen eltűnt benne. Az ember tekintete belemerült a szürke folyadékba: az út, a legközelebbi sziklák, még az ember kinyújtott karjának körvonalai is elmo ndtak. Olyan érzésem támadt, mintha teljesen felolvadnék, felolvadnék a -ködben. Olyan volt ez, mint a lidércnyomásos álom, amikor az ember elveszíti a lét valóságának érzését. Ilyenkor társaimnak kiáltottam, mert hangjuk egy pillanatra eloszlatta a nyomasztó magányt. Egy ideig a kövek ércesen koppantak a csákányok ütése alatt, azután az om- ladékok mélyebben fekvő anyaga csikorgóit, háromórai menetelés után pedig lépteink elhalkultak s talpunk kizdeti belemélyedni a porhanyóssá vált talajba. Nem tudtuk, ez már a síkság-e, vagy csak egy kupolaszerű magaslat, mert az aneroidokban nem lehetett megbízni. A műszerek már hosszabb idő óta nyugtalanok voltak. A légköri nyomás lassabban emelkedett, mint ahogy menetelésünk üteme alapján várhattuk volna: valószínűleg közeledett a légnyomás süllyedése. Ez összefüggésben volt a közeledő alkonyattal. A sík terület csakhamar ismét ’efölé kezdett ereszkedni. Egyre lejjebb és lejjebb mentünk. Amennyire ebben a sűrű ködben megállapíthattuk, sekély szurdok- útban, talán egy kiapadt folyó medrében jártunk s minden kanyarulatát követve szálltunk lefelé. Egyszerre sziklatömböt éreztünk talpunk alatt. Ügy jártunk rajta, akár a városi járdán, olyan egyenletes és sima volt. Csodálkozva néztem körül, de semmit sem vettem észre. Soltyk vezetett az iránytű szerint s most egyszerre megállt. — Ott van valami — mutatott egy nagy foltra, amely a szürke gomolyagok- ban sötétlett. Lehajoltam s kezemet végighúztam a kövön. — Lehet, hogy tévedek... — mondtam —. de ezek itt négyszegletes kőlapok. Az ujjammal érzem, ahol egymáshoz érnek... ez egy valóságos járda! — Járda? Akkpr talán vendéglő is van itf valahol? — kérdezte Rainer. XJt- lcözben már adott nekünk némi kóstolót kesernyés humorából. Arszenyev az in- duktort a folt felé irányította. Elmosódottan oválisnak látszott, bár nem volt nagyon messze. — Kevés az időnk — jelentette ki a csillagász —, de... ki jön oda velem? (Folytatjuk.) j pontjából) egyenértékű a renden szárított széna egy kilogrammja val. Amint látható, íehérjeszegény viszonyaink között ez a módszer különösen jelentős, hiszen a gyenge pillangós-szénából igen jó minőségű, fehérjében jelentősen dúsabb szénát nyerhetünk segítségével. Az ilyen szénából ! kevesebb mennyiség szükséges egy kilogramm hús, vagy tej előállításához, mint a renden szárított szénából, több állat tápanyagszükségletét lehet fedezni anélkül, hogy a szénának szán! szántó területét megnövelnék Gépi lejé«, szabadtartás és és egyebek Szamos módszert alkalmaznak az állattenyésztésben, amelyek vagy közvetlenül a hozamok növekedését szolgálják, vagy pedig anyagköltség és élőmunka megtakarításával járulnak hozzá a jövedelmező gazdálkodáshoz. Az itatásos borjúneveléssel például darabonként 100 liter tejet takarít meg a gazdaság mert szoptatással egy-egy borjú 400 litert, itatással viszont csak 300 liter tejet fogyaszt el, mégis a kívánt mértékű fejlődést biztosítja. A szabadtartásos üszőnevelés önköltsége 2 forinttal csökkent, mert egy gondozó 25 állat helyett 100 üszőt tud ellátni. Emellett az üszők edzettebbek, a karám mellé helyezett silóból és szénából a legelés után is tetszés szerint fogyaszthatnak, jól fejlődhetnek. A gépi fejés — amely egy istállóban már be van vezetve, a többiben most van folyamatban — higiénikusabb és szintén jelentős élőmunkaráfordítás csökkenését eredményezi. A termelőszövetkezetek veae- | tőinek érdemes tanulmányozni e 1 gazdaságban a hizlalási és tenyésztési módszereket, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazását, a dolgozók szakképzettségének emelését is, mert a legjobbak tapasztalatai és módszerei kulcsot adnak számukra a -beRerjesébb és jövedelmezőbb gazdéíkodás- hoz. z#jm-’Antal s
