Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-13 / 110. szám
1 öbbct, jobbat, olcsóbban ! A tények azt mutatják, hogy életünk nagy változásokon megy át, az igények egyetlen évtized alatt teljesen más minőségűek lesznek. Igényeink nőnek, finomodnak. Az egyre növekvő igények kielégítésére a termelés hivatott. Azonban, hogy az igényeket kielégíthessük, egyre többet és mind jobb minőségben kell termelni — az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A többtermelésnek a mező- gazdaságban sok módja van. A nagy táblák kialakítása, a gépesítés fokozása, a jobb talaj- crőgazdálkodás, a helyes agrotechnika, a munkaszervezés, az emberek műveltségének a fokozása, a munkaverseny stb„ mind olyan tényezők, amelyek segítségével nagyot léphetünk előre. A felsoroltak közül vegyük a versenyt. Több, mint tíz éve beszélhetünk a mezőgazdaságban is a terebélyesedő versenymozga- lomról. A 100 mázsás burgonyáért, a 200 mázsás cukorrépáért, a több tej termeléséért folyó versenynek, az ifjúsági cséplőcsapatok versenyének már hagyományai vannak. Mindamellett, hogy ezek a versenyek sok sikert hoztak, volt egy nagy akadály: a kis parcella és a sokezer féle szándék. áfa már merőben más a helyzet! Győzedelmeskedett a nagyüzem, s megteremtődött a lehetősége, hogy egy-egy jó elgondolás, a nagyobb tudás az egész község határában egységesen érvényre jusson, gyümölcsözzék. A ma versenyének már nem a többletmunka a célja — bár ilyen is van, amikor sürget az időjárás —, hanem az, hogy az adott lehetőségek ésszerű fel- használásával, jobb termelési módszerek alkalmazásával érjünk el kimagasló eredményeket. A verseny nagyszerű tudatformáló erő. A közös erőfeszítés nyomán látják az emberek, mennyire egymásra vannak utalva. A versenyben megvan a cél, mindenki tudja, miért küzd. 11a megfelelő elismerésben részesítik, premizálják a többet, jobbat termelőt, akkor az szívesen keresi az újat. átadja az ő, átveszi a másik jó tapasztalatát. Természetesen mindez nem megy magától. Mindenhol szervezni, segíteni kell a versenyt. Napjainkban sokféle versennyel találkozunk. Ilyenek a burgonya-, kukorica-, gyümölcstermelési, sertéshizlalási és ba- romíinevelési stb. mozgalmak. Vigyázni kell, hogy a sokféle versenyhez való csatlakozás el ne homályosítsa az igazi versenyt. Ha a megyei és országos versenyekhez nem is tud minden szövetkezet csatlakozni, úgy még a tsz-en belül, a brigádok, munkacsapatok és egyének közötti versenynek bőven van lehetősége. Az országos és megyei versenymozgalmak során a végeredményt, a termelési folyamat végét lehet értékelni. Egy szövetkezeten belüli — vagy két szövetkezet közötti — versenyt azonban az egyes termelési szakaszok az egyes részfeladatok elvégzésének befejezésekor értékelni tudják, s azt a bizonyos „menetközbeni" segítséget könnyebb így megadni, mint év végén látni, hogy esetleg nem sikerült... Nagyon fontos, hogy a párt- szervezetek termelési ellenőrző munkájuk során rászoktassák a gazdasági vezetőket a versenyek rendszeres értékelésére és tudatosítására. Az anyagi-technikai feltételek mellett igen fontosak a szubjektív tényezők. Ezek kibontako- zását segíti elő a verseny. Cs. B. Több kukorica: több hús: több haszon Verseny lei hívás a U tikoriealermelő sseirvetk eleiekhez A Lübblermelési verseny során valamennyi versenyben lévő termelőszövetkezet — nyer. A versenyben elért többlettermés több kukoricát, több húst, több hasznot jelent a termelőszövetkezetnek, a népgazdaságnak. Ebből az alapvető igazságból kiindulva az ököritófülpösi Szabad Föld Termelőszövetkezet versenyre hívja mindazokat a tsz-eket, amelyek behatóan foglalkoznak a kukorica termelésével, hogy csatlakozzanak a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz. Termelőszövetkezetünk, az ököritófülpösi Szabad Föld, az idén 45 mázsa csöves kukoricát akar megtermelni holdanként. Mivel a verseny, és a benne elért eredmények mindannyiunk közös ügye, így nem közömbös az, hogy versenytársaink milyen felkészültséggel kezdik meg tevékenységüket. Ennek érdekében engedjék meg, hogy ismertessük termelési módszerünket. A lalaj és a vetés Az idén — sajnos, a tavalyi időjárás miatt — csak koratavaszi szántásba vethettük a kukoricát. A március első felében elvégzett szántás után tárcsával. fogassal, gyűrűs hengerrel tettük a talajt olyanná, hogy jó magágya legyen a kukoricának. Vetés előtt tárcsáztunk, kultivátoroztunk, fogasoltunk és úgy kerül földbe a mag. A vetést sorvető géppel végeztük 70 centiméter sortávolságra. Vetés után újra gyűrűshengerez- tünk. A vetést április 20-án kezdtük és május ö-án fejeztük be. A százhatvan hold kukorica területének humusz- és tápanyagtartalma közepes. Szántás előtt két mázsa szuperfosz- tátot szórtunk a talajra holdanként, és első kapálás előtt 80— 100 kilogramm nitrogénműtrágyát szórunk ki fejtrágyaként. " A uöveuvupolá* A növényápolást a következőképpen végezzük: kikeléskor könnyű boronával fogasolunk. Három-négy leveles korban végezzük az első gépi kapálást, ezt követi majd a tőszámók meghagyása, az egyelés. Holdanként 18—20 ezer tövet akarunk meghagyni úgy, hogy a hetvert centiméteres sortávolság mellett 40—42 centiméterre hagyjuk meg a töveket. A gépi kapálásokat — saját Zetorral — a szükségletnek megfelelő számban végezzük. Kézi kapát csak s^rigázító kapálásként alkalma- zunk. Nem akarjuk elhanyagolni aratás után a gazoló kapálást sem. A kukorica ápolása során nagy gondot fordítunk az üszögfertőzések eltávolítására. A prémium A kukorica vetésterületéi családokra bontottuk le — a többi növényéhez hasonlóan. A kukoricatermelésben résztvevő ta- gok a terv teljesítése esetén a lermés 20 százalékát, a terven felüli termésnek felét prémiumként kapják. Tavaly, első évben, kisparcel- lás viszonyok között 38 mázsa csöveskukoricát takarítottunk be holdanként. Az idén két növénytermelési brigád versenyez a 160 holdon a 45 mázsás csöves átlagtermésért. Az elvetett hibridkukorica Marlonvásári 39-es. A mienkhez hasonló adottság igen sok termelőszövetkezetben megvan a kukorica termeléséhez. Ezért bízunk abban, hogy baráti vetélkedésünkhöz mind többen csatlakoznak. Vékony István tsz-elnök, Farkas Ignác mezőgazdász, Szécsi Bernát vezetőségi tag, Fülesdi Lajos vezetőségi tag, Farkas Zsigmond brigádvezető, Literáti Zsigmond brigádvezető. \ c.«ei)oeri járás már túlteljesítette sertés* és baromfihús-szerződéskötési tervét Varga Mihály briiiádja csatlakozik a dohánytermelést versenyhez A napokban tettük közé lapunk hasábjain az ÉDOSZ Dohányipari Szakmai Bizottsága és a Dohányipari Igazgatóság felní- vását a tíz mázsás dohánytermelési versenyről. A paposi Esze Tamás Termelő- szövetkezet és a Varga Mihály által irányított dohánytermeiési brigád magáévá tette ezt a mozgalmat s külön vállalta — és ehhez kéri a többi dohánytermelő tsz csatlakozását —, hogy huszonöt holdas szabolcsi dohány- területén holdanként tizenhárom mázsa száraz dohányt takarít be. íme a versenyvállalás részleteiből: „A tizenhárom mázsás dohányátlag megtermelése érdekeoen 23—24 ezer tövet ültetünk el holdanként, szükséglet szerint pótlásokat végzünk. A dohánypero- noszpóra ellen már a melegágyakban védekeztünk s ezt tesszük a dohányföldön is szükség szerint. Az alj-leveleket folyamatosan, ideiekoraii letörjük, megszárítjuk es becsomózzuk, hogy a fő törés idején a pajta teljes egészél>en rendelkezésre álljon! A minőség terén arra törekszünk, hogy világos I—II-ből legalább 20, barna I—II-ből legalább 30 százalékos arányt érjünk el az összterméshez viszonyítva ! Varga Mihály dohányterm. őrig. vez. Drabik Mihály mezőgazdász. A csengeri járás idei szerződéses értékesítési tervében 8000 hízott sertés, és 1300 mázsa baromfihús értékesítése szerepel. A termelőszövetkezetek termelési érveikben 7467 darab hízott sertés, és 350 mázsa baromfihús eladását irányozták elő. Ebből közel hétezer darab sertésre és mintegy négyszáz mázsa baromfira kötöttek szerződést. A járás területen a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokkal együtt 194 darab sertéssel és 24 mázsa baromfival kötöttek le többet szerződéses értékesítésre, mint a tervezett volt. Ez még nem végső eredmény, mert a szerződéskötéseket tovább folytatják! r Élenjáró termelöaaöveíkeaetek Néhány termelőszövetkezeti községben különösen szép eredmények születtek. A csengeri Leitetveiiöt tsír. 18 t* csailaRoxoff liui'ooinaft'rim Nagy visszhangra talált termelőszövetkezeteinkben a 100 mázsás burgonyatermelési verseny: hetvenöt termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz közel tizennyolcezer — pontosan 17 938 — hold burgonya-területtel. A kisvárdai járásból 15 tsz, 5211 boldda], a nyíregyházi járásból 17 tsz. 5039 holddal, a mázd* liold területtel a 100 mázsás lesi vt*p«en * liez tészalkai járásból 3 tsz, 2671 holddal és a baktalórántházi járásból 8 tsz, 1881 holddal versenyez a 100 mázsás burgonyatermésért. Az egyes községek közül Nagy- ecsed 1000, Rakamaz 800, Ajak 770, Tornyospálca 700, Szabolcs- báka 700, Tintár 600 hold burgonyával csatlakozott a mozgalomhoz. nin Tsz 705 darabos hizlalási tervével szemben 744 sertésre kötött szerződést. A hizónakvalót saját szaporulatból biztosítják. Jövőre még többre is képesek lesznek, mert százötven anyakocával alapozták meg a sertéstenyésztést. Baromfiértékesítési tervük 41 mázsa volt: három mázsával szerződtek le többet. Az első csoportban lévő 3500 csibéjük átlagsúlya 60—65 dekagramm. A tyukodi Kossuth Tsz tíz mázsával növelte húsz mázsás baromfiértékesítési tervét. Az egész község szerződéses baromfiértékesítési tervét ez idő szerint 31 mázsával szárnyalták túl. A háztáji gazdaságok hízott sertés szerződéskötési tervét több, mint másfélszeresére teljesítették. A hermánszegi Béke Tsz-nek hét mázsás baromfiértékesítési terve volt, s már ez idő szerint 24 mázsát szerződtek eladásra. Az ezt a mennyiséget biztosító 3000 csibe már négy hetes. i Ezeket a csibéket a szarvasmarha-istálló padlásán nevelik majd tovább, s helyükre a csibenevelőbe újabb 3000 darabot hozatnak. Ezzel a módszerrel szinte megkétszerezik a férőhely kihasználását és megsokszorozzák hústermelésüket. Érdekes még az is, hogy Szamossályiban több, mint háromszorosát szerződték le a háztáji gazdaságok a tervezett hizólétszámnak. Több, mint máafélasereaére nőt1 a kocaállomány Nemcsak az említett csengeri Lenin Tsz-ben, hanem járásszer- te egyre biztosabb alapokra helyezik a sertés-húsáru termelését. Az elmúlt év márciusához viszonyítva közel hatvan százalékkal gyarapodott a koca- állomány a járás területén a tsz-ekben cs háztáji gazdagságokban. A háztáji kocaakció során az idén 710 darab kocasüldőt igényeltek a szövetkezeti tagok. Különösen kiemelkedik a kis Tisztaberek, ahol 63 darab kocasüldő talált gazdára, Rozsályban 31, Porosaimén 43, Csengerbert 49, Tyúkodon 58 a kihelyezett kocák száma. A termelőszövetkezetek igénybe veszik a szeptember 15-i határidővel leadandó hízott sertésekre vonatkozó takarmányakciót is. Ennek alapján Gacsályban 206. Urán 100, Rozsályban 70 sertést hizlal meg a tsz terven felül. Ezekben . a termelőszövetkezetekben nemcsak megértették a ti- szaberceliek versenyfelhívását — amely a sertéshizlalási és barom- fiértékesítési szerződéskötések teljesítését, illetve túlteljesítését tűzte ki célul, — hanem cselekedtek is, s dicséretes munkájuk valóbar követendő példa, 5
