Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-12 / 109. szám

A mátészalkai járás ifjúságának feladatairól tárgyaltuk szerdán a járás KISZ titkárainak értekesletén Tizedikén délelőtt értekezletre gyűltek össze Mátészalkán a já­rás KISZ titkárai. Beszámolót Tinái Gyula, a járási KISZ bi­zottság titkára tartott, a járás ifjúsága előtt álló, a termelőszö­vetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdításával kap­csolatos feladtokról. Az ifjúság csaknem minden feladata abból a főcélból ered, hogy a mezőgazdasági terme­lés az elmúlt három év átla­gához viszonyítva 10—12 szá­zalékkal emelkedjék. Ehhez természetesen elsősorban az szükséges, hogy a KlSZ-szer- vezetek ismerjék üzemük tervét, feladatait, hiszen ezek teljesítésé­nek helyzete határozza meg fia­Fellendült és eredményes a népi ellenőrzési csoportok munkája Huszonöt csoport vezetőinek tanácskozása iVyireg vitásán táljaink munkaprogramját. Olt segítsenek fiataljaink, ahol a legnags nl>l> szükség van rájuk ! Alakítsanak ki patronáns rend­szert a fiatal traktorosok szakmai segítésére. Hodászon két ifjúsági munkacsapat 25 fővel 32 holdon, Vállajon egy ifjúsági lány mun- kacsapt 15 fővel- 13 holdon, Ököritófülpösön két munkacsat 22 fővel 11 holdon termel bur­gonyát. Tovább kell szélesíteni ezt a mozgalmat is a járásban. Legyenek a fiatalok a tőszám 22 —24 ezerre való emelésének min­denütt fő szószólói. Segítsék elő a száz mázsás burgonyatermelés! mozgalom sikerét. Segítsék elő a fiatalok a har­minc mázsás kukoricatermelési mozgalmat, legyenek azon, hogy 13 ezer tőszám helyett 18—20 ezer legyen biztosítva. Kezdemé­nyezzék a fiatalok a kukorica- földeken a bab és tök köztes ter­melését. Az állattenyésztésben is sok feladat vár az ifjúságra. Népsze­rűsítsék a sertéshizlalási akciót, segítsék elő a szerződéskötéseket. Segítsék elő a tehénállomány nö­velését, a tejhozam emelését. A harmadik nagyon fontos feladat a baromfitenyésztés segítése. Követendő példa eb­ben a nagyccsedi szervezet. Minden tag egy kiló baromfi­húst és tíz tojást ad át a felvásárló szerveknek. Ezek mellett a konkrét gazda­sági feladatok mellett nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok oktatására, szakképzésére. Le­gyen a főcél a tagként való be­léptetés. Jól teszik a KISZ szer­vezetek, ha maguk is munkaegy­ség-könyvet váltanak, és erre ve­zetik a téeszekben végzett társa­dalmi munkát. Ne csak a községfejlesztésnél végezzenek a fiatalok társa­dalmi munkát, hanem a kü­lönböző mezőgazdasági mun­kák időben való elvégzésénél is. Kössenek szerződést ezekre a munkákra. Kerüljön a fiatalok tevékenységének középpont iába A Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság április 27-én tájékozta tó értekezleten beszélte meg a mun­ka állását és a jövő feladatait a nyíregyházi járás és Nyíregyháza város 25 népi ellenőrzési csoport­jának vezetőjével. Az értekezlet előtt a megyei NEB írásban tájékoztatta a NECS vezetőket munkájáról és tenniva­lóiról, valamint az 1960. II. fél­évben végzett vizsgálatok tapasz­talatairól. Egyben arra kérte az illetékes NECS vezetőket, hogy üléseiken ismertessék e tájékoz­tató tartalmát, és megbeszéléseik­re hívják meg a községi és üze­mi párt-, államhatalmi-, gazdasá­gi-, tömegszervezetek vezetőit, képviselőit. A megbeszélésen megjelentek közül kilencen szóltak hozzá a napirendhez. A hozzászólások alapján megállapítható, hogy a résztvevők helyesnek tartják a megyei NEB módszeréi, az írá­sos tájékoztatást: javasolták, hogy évente legalább kétszer a jö­vőben is tartsák meg szá­mukra a megyei megbeszé­lést. Helyeselték, hogy a NEB a jövő­ben NECS vezetőket is meghív üléseire,' s ezek után a NECS-ek munkáját is értékeli ülésein. ,4 vizsgálatok a legfontosabb problémák megoldását segítik a muni­Minden eszközzel segítsék a ter­melés növekedését, az áruterme­lési tervek teljesítését, a közös vagyon védelmét és gyarapítását, az egységes parasztifjúság kiala­kítását. Lipők András elvtárs, megyei KISZ titkár azt hangsúlyozta az előadás utápi hozzászólásában, hogy ezeket a feladatokat ne válasszák el azoktól a kö­vetelményektől, amelyeket az „Ifjúság a szocializmu­aversenv sért” mozgalom támaszt a fiatalokkal szemben. Ugyanezek a céljai ennek a moz­galomnak is. Nagyon sok helyen nincsenek tisztában a KISZ ta­gok a követelmények teljesíté­sének gyakorlati lehetőségeivel, éppen ezért sürgős feladat vár a KISZ titkárokra, hiszen e mozga­lom sikerétől függ a felsorolt fel­adatok végrehajtása is. GB. A munka értékelésénél megál­lapították, hogy a NECS-ek tevé­kenysége az utóbbi időben erő­teljesen kibontakozott. Néhány számadat is jól tükrözi ezt a fej­lődést: 1959- ben 9 község 30 népi ellenőrre 25 munkanapot, 1960- ban 12 község és 5 üzem 54 népi ellenőrre már 113 munkanapot töltött el önálló vizságálattal. Vizsgálataik szinte minden eset­ben a legfontosabb problémákon igyekeztek segíteni. 5 községben például a betakarítás előtt a föld- művesszövetkezetek és a Ter­ményforgalmi Vállalat telepein vizsgálták meg a zöldség- és bur­gonya-felvásárlás előkészületeit. Ugyanannyi helységben vizsgál­ták meg a földművesszövelkezeti kiskereskedelmi boltok tevékeny­ségét. Megállapították, hogy majdnem mindenütt baj van a boltok tisztaságával. Sokszor hiányoztak a mindennapi köz­szükségleti cikkek. Ez utóbbi elsősorban a helytelen áruterítésből és a megkésett ren­delésből adódik. Pfeffer Ferenc Gáva—vencsellői NECS vezető az értekezleten a í következőket hangsúlyozta: „ösz­szevont csoportunk 11 taggal mű­ködik, s eddig 3 vizsgálatot tar­tottunk. Az a tapasztalatom, de a NECS többi tagjainak, sőt a két község dolgozóinak is, hogy mun­kánknak meglátszik az eredmé­nye. A gépállomáson es a Ter- ményforgalmi Vállalatnál fel­tárt hibákat szemünk előtt, a vizsgálatot követő egy hóna­pon belül megszüntették. Legutóbbi ülésünket április 19-én tartottuk meg, ahol jelen volt mind a két község párt- és tanácsvezetősége is ’. Hasonlóan nyilatkoztak a NECS-ek többi jelenlévő vezetői is. Lucza János demecseri NECS vezető arról beszélt: ..Sok olyan kérdés tisztázódott bennem, amely eddig előttem nem volt világos. Javaslom, gyakrabban bízzanak meg benniiaket egy egy I onkrét feladattal Nagyon helyesnek tartom azt is, hogy a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság adott esetekben más községekbe, vagy területekre is FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS % REGÉNY Öil. bevonja a népi ellenőrzési cso­portokat. A NECS tagok látóköre így szélesedik, és sokkal több ta­pasztalatra tehetnek szert. Mint mondottam. mindhárom vizsgálatunk eredményes volt. igen megnőtt a tekintélyük, ami­kor a tejkezelővel évek óta fenn­álló problémát a mi vizsgálatunk alapján oldották meg (elbocsátot­ták.) Nekem jár a „Népi Ellenőr­zés” című lap, s az abban meg­jelenő — mezőgazdasággal kap­csolatos — cikkeket mindig meg­beszélem termelőszövetkezetünk vezetőivel, az ellenőrző bizottság tagjaival. Épp azért is helyeslem a megyei NEB-nek azt a javas­latát. hogy a NECS-eket a tsz-ellenőrző bizottságok tagjaival bővítsük ki.” Az értekezlet tehát betöltötte feladatát. Bebizonyította: a Sza- bolcs-Szatmár megyei NEB helye­sen tette, hogy a második ne­gyedévi tervében olyan nagy fon­tosságot tulajdonított ennek a megbeszélésnek. Az értekezlet be­bizonyította azt is. hogy a to­vábbi lépések szempontjából so­kat segít majd az ugyancsak a II. negyedévi munkatervben sze­replő és júniusban megtartásra kerülő megyei NEB ülésen az 5 községi NECS munkájának érté­kelése. A megyei NEB példája nyo­mán minden járási NEB megtartja a járásban lévő né­pi ellenőrzési csoportok veze­tői részére a tájékoztató ér­tekezletet. A csengeri járási NEB ülésén 15 NECS vezető közül 8-an szól­tak hozzá a napirendhez. A jól elkészített beszámoló nyomán a csoportvezetők itt is azt hangoz­tatták, hogy nagy szükségük van az ilyen megbeszélésekre és ar­ra is, hogy a járási NEB legalább félévenként tájékoztassa írásban munkájáról, terveiről a csopor­tok vezetőit, tagjait. A vásárosnaményi járási NEB júniusban tart hasonló értekez­letet, amit követ a többi járási NEB. Az értekezletek feladata a csoportok tájékoztatásán tin az is. hogy mindenütt lássák, mit végeznek a népi ellenőrzési bi­zottságok. s fordítva, a NEB-ek is vonják le a NECS munka ta­pasztalatait. * évente két alkalommal önálló vizsgálat Néha már azt hittem, nem birom to­vább. Ilyenkor feltettem magamban: még tizenöt lépés, aztán ledobom. Mikor aztán megtettem a tizenöt lépést, hozzáadtam még tízet. És így tovább. Egy alacsony sziklaküszöbben megbotlottam és lezu­hantam a hóba. Nem akartam felkelni. Valami kéjes álmatlanság vett rajtamerőt. Egyszerré tisztán hangokat hallottam a fülem körül: „Nem él”. Hirtelen kezemre támaszkodtam s lopva, mint a tolvaj, kezdtem kioldozni a kötelet, amellyel hoz­zám volt kötözve. Ekkor megéreztem a szívverését. Felálltam és tovább indultam. Hogy azután mi történt, arra nem emlék­szem. Azt hiszem havat ettem, mert va­lami jeges tűzzel égette a torkomat. Nyil- ■ ván eszméletlen voltam. Társaim, akik a tizenegyedik táborban várták visszatértün­ket, noha maguk is betegek voltak, dél­ben elébünk indultak, s két óra felé meg­pillantottak egy fekete foltocskát a hegy­gerinc tetején. Azt hitték, csak egyikünk tér vissza. Már egészen közel voltak mikor rájöttek tévedésükre. Kiáltoztak, hogy áll­jak meg és várjam be őket. Tanácsokat adtak, hogyan ereszkedjem lefelé. Nem hallottam semmit. Nem tudtam, hol va­gyok, csak annyit tudtam, mennem kell: ennyi az egész. Fél úton értek el és átvet­ték Eriket. Sátorlapba burkolták, úgy vit­ték le a tábprba. Engem is vinniük kellett, mert amint Eriket levették a hátamról, arccal a hóba zuhantam, mintha csak ö tartott volna a lábamon az utolsó pilla­natig. Nem ismertem meg senkit. Hosszabb ideig nem szólt senki. Nem néztem már senkire, csak folytattam, mint­ha a fekete képernyőnek s a határtalan űrben izzó tengernyi csillagoknak beszélnék. — Mikor felébredtem, a nap sütött és meleg volt. Meg akartam mozdítani a lá­bam, de nem bírtam: gipszben volt. Üj- jaim alatt puha paplant éreztem, a szoba ablakán át láttam, hogy az ég tele van a monszun fehér íelhögomolyagjaival. Va­laki bejött és meglepetve állt meg az aj­tóban mikor meglátta, hogy a szemem nyitva van. Végigsimítottam a paplant : hogy nem tűnt el —elsírtam magam. Megint abbahagytam az elbeszélést. — Ez Gangtokban volt, az első tábor­ban, két nappal a baleset után. A boka­csontom meg volt repedve, nem tudtam, hogy történhetett. Szívtágulásom is volt — a bal szívkamrám csaknem a hónom alá tolódott. Gyenge voltam, annyira gyen­ge, hogy alig bírtam beszélni. Most olyan hosszú csend következett, mintha már befejeztem volna elbeszélése­met. Arszenyev felemelete fejét és a sze­membe nézett. — A másik meghalt, igaz? — Igen. Ahogy hazavittem, másnap meghalt. És mindez... felesleges volt. — Nem igaz! — kiáltott Arszenyev élesen, csaknem fenyegetően. — Ilyesmit senkinek sem ’ szabad mondania még ön­nek sem! — Azt akarja mondani, hogy hősies­ség volt? — kérdeztem idegesen. — Utitársam, az expedíció tagjai nem­egyszer értésemre adták, hogy irántam való tiszteletük megnövekedett az'eset óta, de ez engem csak bosszantott. Hiszen én Eriket akkor meggyűlöltem... Ej no! Hadd tudjanak meg mindent! Káromkodtam és imádkoztam, hogy haljon meg, folyton ezen i mádkoztam! —. De azért vitte tovább , Nem feleltem. — A mi világunkban — szóit közbe Arszenyev — nincs félelem, nincs nyomor, nincsenek azok a rettenetes próbatételek, amelyeket az embernek régebben el kellett szenvednie, de nagyon rossz volna, ha a jólétben hagynánk elkallódni azt, ami mindennél jobban megkülönböztet bennün­ket minden más teremtménytől. Kétségte­len, hogy az ember és az állat közötti kü­lönbség értelmünkben rejlik... abban, hogy szerszámokat használunk... hogy tudunk beszélni, hogy az idegen égitestekre röpü­lünk, de mindezen felül ott van még az, ami néha ellenállóbbá tesz a testünknél, erősebbé izmainknál és keményebbé csont­jainknál.- Az, ami arra indít bennünket, hogy az eleve vesztett ügyre is fel tudjuk tenni életünket — egy másik ember érde­kében. Ennél az erőnél, nevezzük makacs­ágnak vagy hűségnek, nincsen értékesebb lolog, mert az ember legkomolyabb mér­téke — a másik ember. Barátja halála emmiképpen sem vette el az ön eljárásá­nak értelmét. Önt akkor ezzel a névvel ' isztelték meg: „a kancsindsangi ember”. Mikor én ezt a nevet kimondtam, mielőtt még önt ismertem volna, a második szót hangsúlyoztam, nem az elsőt, mert e névben nem az expedíció egzotikuma volt fontos, hanem igenis az ember, és ön kedves ba­rátom, végig ember volt! Bár tudnánk mindnyájan, mindenütt és mindig nyitott emmel emberként megállani. Felkelt s tenyerével az asztalra csapott. — S a többi, barátaim... a többi, hall­gatás. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság — figyelembe véve az eddig' lezajlott értekezletek sok hasznos tanulságát — szükséges­nek tartja, hogy mind a megyei, mind a járási NEB-ek féléven­ként írásban tájékoztassák vég­zett munkájukról a NECS-ek ve­zetőit, de emellett ugyancsak fél­évenként — amikor a csoportok a kiadott tájékoztatót megvitat­ják — a csoportvezetők részére is meg kell tartani az értekezle­tet. A megyei NEB határozott ál­láspontja, hogy a meglévő NECS-eket évente legalább 2 alkalommal önálló vizsgálati feladattal bízzák meg. Ezeken túlmenően a megyében mindenütt gyakorlattá kívánják tenni a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottságnak azt a javasla­tát, hogy a NECS-ek segítsége ré­vén a mezőgazdasági jellegű Sza- bolcs-Szatmárban lendüljön fel és legyen eredményes a termelőszö­vetkezetek ellenőrző bizottságai­nak tevékenysége. Ezek a tények azt bizonyítják, a népi ellenőrzési bizottságok so­kat tehetnek — és már tesznek is — a NECS-ek tagjainak rend­szeres és módszeres aktivizálásá­ért. Kopfes .Iá r»«s 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents