Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-28 / 123. szám
Mesterházi Lajos: Ä IMEGYLÄBÜ KUTYA (Részlet) , Az író müveiről tavaszán tagja ♦eltana egy brigádnak, amely a munkásosztály helyzetét vizsgálta. így ismerkedtem meg egy budapesti építőipari szálláson Aadács Jóskával, vagyis egy legénykével, már nem tudom a nevét, aki felhozta az öccsét Peetre. Vállalta eltartását és taníttatását, nehogy a tehetséges gyerek odahaza elkallódjék. A szülők közt •gynais valami válság támadt, pokol lett az élet a családban. Elhatároztam tüstént, hogy megírom a történetet* mint a rég! és új erkölcs példázatát. Azután megismerkedtem külön Mártával, azzal a kis mtxnkáslánnyaJ, aki ellentétbe került a szerelmével. Tanulni akart, az volt minden vágya, beiratkozott az esti technikumba, a fiúnak ez nem tetszett, őt csak a pénz érdekelte, a fusi munkák. Elhatároztam, hogy megírom ezt is, ugyancsak mint a regi és új erkölcs konfliktusát egy szerelemben. Kézhez kínálkozó témát adott mindkét történet. Akkor villant meg bennem: és mi van, ha Mártának Jóska a vőlegénye? Hissen Jóska is elmondta nekem, hogy mostanában bizony meg kell fognia minden forintot, vállal minden különmunkát, a tanulásról is lemond az öccséért. Földerengett iiy módon egy sokkal súlyosabb konfliktus a háttérben. Es attól kezdve már nem is a történet maga érdekelt annyira, mint inkább az ítéleteim, viszonya az igazsághoz. A magam írói szemléletének próbája. Két és fél évig „hordtam** a témát, hamarosan kezdte fölvenni a témáját. Százszor elmeséltem barátaimnak, ez is az is hozzászólt, javasolt, vitázott, mit befejezni, vagy megoldani nem igen tudtam. Akkor Darvas, akinek igen tetszett a dolosr, (úgy elmesélve; megírva nem tudom teszik-e majd) azt mondta: Minek akarod mindenáron megoldani? Es ha nyitva hagv- nád? Igaz: a parancsot, hogy „Du musst dein Leben änden” a Turzó is kimondja, nem mindig a történet lezárása jelenti a megoldást. Ebben az esetben is úgy érzem, a nyitott lehetőségek adják az igazabb befejezést. Megírtam végül te a regényt, utána pedig — a regény anyagából, persze sok szükségszerű változtatással — megírtam A XI. parancsolat c. színpadi játékot. A közönség előbb azt ismerte meg, a színház gyorsabb tizem, mint a nyomda. Az első és kedvesebbik gyerek a regény maradt nekem, most a legkedvesebbik minden írásom között. Bizonyára, mert annyi burkoltan vallomásszerű megjegyzésre, annyi személyes gondok tisztázására adott lehetőséget. Sorsáról most l már az olvasó dönt. Kérem jó indulatát. De nem hívtam jöl Barta Mádét, és kútbaesett az a tervem is; hogy fölmenjek pár hétre őszölni m. hegyekbe. A színházban folytak a próbák, tfgy gondoltam, autentikus szöveget adtam át, most már az ő dolguk a többi. A szeszélyes apaszinésszel kezdődtek a bajok, már az olvasópróbán. No, igazán kedves volt, leereszkedett öt Kossuth-dija magasságából, két kézzel szorongatta a kezem, súgván: „a sok szar után”, örül, hogy végre darabot mutat be mai írótól a színházban. <Külön finom tapintattal éppen két barátom legutóbbi darabjait említette példának. Jelzem, szerintem is gyöngébbek azok a darabok, mint amit szerzőjüktől vártam volna). Azután meghívott feketére magához. Feketézés közben elmondta: ö úgy emlékszik, hogy első tervem szerint, neki a színpadon kellene meghalnia. Most nagyon sutának és befejezetlennek érzi, hogy a harmadik felvonásban csak úgy említik a halálát. — Ne haragudjál, kérlek, talán az idősebb jogán, ha megengeded... Másnak nem mondanám, ha Orosziról van szó, vagy valamelyikről, bánja a fene, de te tudsz írni! — De drága Bandi bátyám, ahhoz egy újabb színhely kellene, a főmérnök lakása. — Miért? Én meghalhatok az irodámban! — De hogyan, amikor már két hónapja beteg vagy! — Ügy is van. Ebben a figurában benne van! Két hónapja beteg vagyok, aztán egy nap jobban leszek, ez az a bizonyos halál előtti eufóriás hangulat, és nem bírom ki otthon: sok a munkám, ott van félbehagyva, be kell mennem! És a második felvonás harmadik képében szivemhez kapok... Szóval bizd rám! Az istállóját! — Nem is erről van szó, Bandi bátyám! De úgy érzem: a halál tényének, a praesens perfectum logicumnak, itt sokkal 'nagyobb drámai jelentősége van, mint ha látjuk a meghalást. ■ ononononofxsoooQOOOooooorxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx; Könyvnapok Na^yecseden Az állami iskola hatalmas épületében, egy könyvekkel zsúfolt kis szobában, — az igazgató irodája ez, — pár ember beszélget ezen a májusa végi délutánon. A beszélgetést nem kellett külön „beindítani”, mert pusztán a témája miatt is lehetetlen szenvedély nélkül szólani róla. Lehetetlen, mivel olyan dologról van szó, aminek ezelőtt 15—20 esztendővel még a hírét sem hallották ebben a községben. Legfeljebb látták a könyveket a városi kirakatokban, de hogy annak hete, vagy ünnepe volna, eszük ága ban sem volt. Végül megegyeznek és kialakul az összhang, a közös program. A könyvek mennyiségi érkezéséért felel a földművesszövetkezet jelenlevő embere, aki ezek mellett vállalta a könyvek házról-házra való árusítását. Szavaiból érzik, hogy nem az egy szeri pap példája szerint, aki vizet prédikált és bort ivott, hanem személyes példával, hogy a belonága- sos vaskerítése mellé ilyen értékek is legye nek birtokában. (A látható holdak helyett, láthatatlan holdak.) A kultúrműsort az iskola kultúrgárdája és énekkara adja amelyik már nagyon sokszor szerzett örömteli perceket még azoknak is, akikben eddig nem alakulhatott ki a szépiránti érzék. A mozi előcsarnokában egész héten könyvárusítás és könyvkiállítás lesz. Irodalmi est, ahol élő szóval beszélnek majd a könyvekről és író olvas fel műveiből. Olyan Író és olvasó találkozó formán, hogy ne csak a munkát ismerjék meg az emberek, hanem magát az alkotót, a munkást is, aki nem egyszer önmagát adja műveiben. Mindezeket összefogja a helybeli könyvtáros, aki hetek óta fáradozik már azon, hogy Nagyecse- den ez a nap szintén sikeres legyen. Nekünk pedig, akiknek nem jutott szervezési feladat, beál- lunk a könyvvásárlók sorába, hogy a mi számunkra is jelentékeny legyen ez a nap, amit évről- évre majd ünnepként fogunk várni. Szállási László. — Barátom, egy vezető figurának nyílt színen kell meghalnia Már ne haragudjál, ezt én jobban tudom. — De épp az a szép, hogy nem szokványos... — Nem szokványos, nem szokványos! A közönség bejön rá, ha azt hallja, hogy én ott halok meg a második felvonásban. De ha a közönség azt hallja, hogy a harmadik felvonásban hírnök jó, s pihegve szól, hogy én meghall- tam, fütyül neked bejönni! Itt évszázados tapasztalatok vannak, és külön kell ismerni a pesti publikumot, a pesti publikum imádja, ha neki meghalnak. — Őszintén megvallva, én nem mindenben tartom jónak a mi közönségünk ízlését és... — Jól van, kérlek, én eljátszom így is! Én eljátszom! Darab lesz azért, még Kossuth-dijat is kaphatsz rá. hiszen az a... izé is kapott, hogy is hívják, a barátod. Miért ne kapnál? Csak azt gondoltam. ha egy idős művésztársad, aki a színpadon töltötte egész életét, aki ebben nőtt fel, aki szinte az anyatejjel szívta már a mastixot... Át akarja Íratni a darabot! Amelyet hiszen mennyire dicsért. Es a hősnő, az isteni Kamilla is... — Hohó! Kamilla? De micsoda szerepe van neki! Látod, neki aztán szerepet írtál! Azért mondom, hogy... — Édes Bandi bátyám, én megcsinálhatom. Igaz, hogy fölborítja az egész harmadik felvonást, de jó megcsinálom. Nem az a baj! Nem tudok mit mondatni a főmérnökkel! Amit neki ebben a darabban el kell mondania, azt mondja a második felvonás utolsó képében. Erre jön a drámai ütés a harmadik felvonásban: amikor valaki visszaemlékszik rá, idézi szavait, és megtudjuk, hogy meghall. Higilja az egészet, dramaturgiai szempontból, nem. tartom jónak... De rendben van, csinálom. Csak: mit mondhat még a főmérnök azok után? Kacagott, úgy, ahogy nálunk százötven év oia színpadon kacagnak: és hogy realista legyen a kacaj, már az életbe is átvitték egyes színészek. Kacagott. Aztán letörölte könnyét. — Hogy mi mondjon? De édes vagy! Mit mondjon? Egy szerző, aki még azt hiszi, hogy az fontos! Bízd rám! Szívemhez kapok... De nem, majd azt én fölépítem, az lesz a legjobb képe a darabnak, az egész előadásnak, majd figyeld csak meg, hogy a kritikusok kivétel nélkül azt a képet, az én megha- lási jelenetemet, azt fogják ki- emlni! Meggyőződéssel válaszoltam: — Ebben biztos vagyok, Bandi bátyám. Másnap híre ment, hogy a nagy apaszínész kedvéért átírom a harmadikat. ' Szegedi Szabadtéri Játékok, 1961 Mái- a múlt évben nagy érdekMai magyar DARVAS JÓZSEF: VÉGIG A MAGYAR „SZAHARÁN” (Szépirodalmi) A tavalyi könyvhéten „Országúton, várostáján” címmel megjelent írások folytatása. A szerző 1940—44. között írt riportjai, cikkei a munkásság és a dolgozó parasztság sorsáról. GODA GÁBOR: FONTOS TÖRTÉNETEK (Szépirodalmi) A kötet Goda Gábor legújabb novelláit tartalmazza. A szatirikus szellemű írások kigúnyolják a „hivatalnok szellemet”, mely időnként még fellelhető környezetünkben. ILLÉS BÉL,A: KÉNYEK (Magvető) A kötet Illés Béla hat-nyolc, kötetben eddig meg nem jelent novelláját és a Válaszúton, valamint a Harminchat esztendő című kötetének legjobb, témájukkal az újabb írásokhoz szorosan kapcsolódó novelláit tartalmazza. KÁRPÁTI AURÉL TEGNAPTÓL MÁIG (Szépirodalmi) Kárpáti Aurél, a kritikus és színházlörténész új kötetében nagyobb igényű irodalomtörténeti tanulmányait gyűjtötte össze. A cikkek, bírálatok, eszmék során a magyar és a világirodalom népszerű, vagy elfelejtett nagyságai, régi és modern írók arcéle bontakozik ki. KESZTHELYI ZOLTÁN: VÁLOGATOTT KÖLTEMÉNYEK (Magvető) A József Attila-dijas költő huszonöt és munkásságának legkiemelkedőbb darabjait 1 gyűjti egybe a kötet. A válogatás megmutatja Keszthelyi Zoltán fejlődését, költői arcát, művészetének változatos és gazdag eredményét. irodalom MESTERHÁZI LAJOS A NÉGYLÁBÚ KÚTTÁ (Magvető) A regény hóec egy sikeres író, aki éppen születése napján belebotlik egy fiatal leány és szerelme között felmer&ó problémába, amelyről igen felületes módon állást foglalva előadást tart a rádióban. Kiderül, hogy az ügynek számós olyan részlete van, amelyről sejtelme sem volt, amikor ítéletét megformálta. Az író elindul kiderítetts a részletekét s ennek kapcsán rájön arra, hogy először saját életének maga előtt is titkolt igazságaival kell szembenéznie. A regény az alakuló szocialista erkölcs mellett tesz hitet s egyidejűleg azt is bemutatja, hogy a régi morál milyen mélyen él még azokban is, akik már teljes szívvel az újat vallják magukénak. NÉMETH LÁSZLÓ: SAJKODI ESTÉK (Magvető) A kötet a szerző utóbbi években írt, pedagógiai nézeteiről, külföldi Írókról, szovjetunióbeli úti élményeiről, fordítói tapasztalatairól szóló, eddig csak részben publikált írásait gyűjti egybe. SZABÓ PÁL: SZEREPOSZTÁS (Magvető) Dr. Váradi tiszántúli körorvos mindenkit ismer a hozzátartozó két faluban. Mindenki problémáján segít s igyekszik részt venni a falu új arcának kialakításában. Akkor kerül azonban súlyos helyzetbe, mikor rádöbben, hogy felesége megcsalja. A kisregény színtere azonos az Isten malmaiéval, de csak a táj ugyanaz, az emberek vagy másók már, vagy most vannak változóban. VÁRNÁI ZSENI; LÉGY BOLDOG TE VILÁG (Magvető) Várnai Zseni egy fel évszázada szól megindító hangon az anyaszeretctről. Ma is élő és lüktető erő izzik verseiben, ötven esztendős pályájának legszebb vallomásaival találkozik az olvasó a legújabb kötetben. QlíjíziétlL hantiak Ezt a címet viseli a Megyei Könyvtár sokszorosításában napvilágot látott kis füzet, amelyben megyei írók, költők rövid írásai, tervei kapnak helyet, ezzel is szolgálva a könyvhét jellegét. Gacsó László, a könyvtár vezetője írja bevezetőjében: Megalakult az írócsoport. Az alakuló ülésen felszólalók lelkesedése biztosíték arra, hogy a megye irodalmi és művészeti életének fejlődése jó úton van. Szeretnénk bebizonyítani, hogy nálunk is él az irodalompártolás és művészet szeretet. Ezt igazolják az utóbbi években hirdetett irodalmi és művészeti pályázatok. Ami pedig még biztatóbb, ezekre a pályázatokra számos értékes művek érkeztek be. Az eddigi eredmények azonban új kötelességeket jelöltének. Segítenünk kell íróinkat ésművészeinket ezután is, és fokozottabban az eddigieknél. A megjelenő füzet szerény külsőben, de jó szándékkal tartalmazza már a segítőkészség új hajtását. Korántsem teljes, de nem is akart teljességre törekedni. Talán így is felfigyelnek rá a megyei olvasók. ^ lodés nyilvánult meg a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt, így az IBUSZ nyári tervében is jelentős helyet foglal el a megyei -látogatók megszervezése az ünnepi napokra. Előre láthatólag két csoportot Indítanak a július 22-től augusztus 20-ig tartó Szabadtéri Játékokra. Az első csoport július 22-én indulna háromnapos időtartamra, melyben két előadás megtekintése, a Hunyadi László és a Bank bán, — a másodiknál augusztus 12—13-án — a János vitéz és az Ember tragédiája szerepelne. Az útra való-jelentkezéseket már elfogadja a nyíregyházi IBUSZ-iroda. Amerikai lestészeti és szobrászati vándorkiállítás Európában Az idei évben az amerikai festészet és szobrászat vagy 550 reprezentatív alkotását vándorkiállí- | táson mutatják be egy tucat I európai országban. Az amerikai ! múzeumokból és magángyűjtök- 1 tői származó kiállítási anyagban | szerepelnek Leonard Baskin, Ben . Shuhn és Mark Pothko művei is. J A newyorki Museum of Modern I Art nemzetközi tanácsa rendezé- ' seben készült vándorkiállítás a legnagyobb, amit 1938 óta rení deztek. El Greco nőm has»mmí- halott cink festőitől Röntgensugarakkal végzett-mas- gálat nyomán kiderült, hogy egy állítólagos Greco festmény, melyet egy olasz művészetbarát körülbelül két millió forintót kitevő összegért megvásárólt, valójában modern hamisítvány. A vevő a nemrég vásárolt műalkotást odaajándékozta a milánói Poldi—Pezzoli múzeumnak. A múzeum megvizsgálta a képet es a festékben cink-nyomokat talált. Márpedig cinket csak a múlt század óta használnak a festékké- szítéshez. .*>» #
