Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-27 / 122. szám
Több mint hétszázezer hold szik termőképességét adja vissza a kisvárdai mészialaj Újabb lápi mészbánytít tártak fel Dühéit Négy évvel ezelőtt lápi mésztelepre bukkantak Kisvárda határában az olaj után kutató geológusok. A Rákóczi vár környékén egy több mint száz holdas területen a debreceni Talajjavító Vállalat nyomban megkezdte az értékes talajjavító anyag kiaknázását, s eddig összesen több mint 500 ezer köbmétert szállítottak el belőle a hortobágyi, a bugaci és a dunántúli szikesekre. A debreceni Talajjavító Vállalat mérnökei tovább folytatták a kutató munkát ezen a vidéken, s Dögé község határában most újabb száz holdas lápi mészbá- nyát találtak. Az új bánya mintegy másfél méter vastag mész- talajréteget tartalmaz, amelynek alján, ugyancsak másfél méter tőzeg helyezkedik el. Elhatározták a kutatók, hogy a mész-talaj- réteget már a kibányászás alkalmával tőzeggel keverik, s így kiválóan alkalmas lesz a savanyú kémhatású futóhomok-területek közömbösítésére, s termőképességének fokozására. Számítások szerint innen körülbelül 26 millió másza szervesanyaggal kevert mécztalaj kerü.i a terméketlen földekre. A bányafeltárás előkészületei már megkezdődtek. A kisvárdai és a dögéi mésztalaj-bányák tartalmával több mint 200 ezer hold földet javíthatnak meg a mezőgazdasági nagyüzemek. Üjlaky Felépült a kutatók háza Bátorligeten Virágzik a zergeboglár es a szibériai nőszirom az Alföld közepén Húszezer éve őrzi Bátorliget á jégkorszak növény- és állatvilágát. 1100 különleges növény, 4600 rovar és egy állat, az elevenszülő gyík él itt ősi környezetében. A rezervátum területe mindössze százhúsz hold nagyságú, melynek adottsága, különleges talaja, a zsombékos láp, s a környezetét övező fák, cserjék a lenyő-nyír korszak maradványai. A Nyírségi Állami Erdőgazdaság ezt a tudomány számára igen értékes területet erdőkoszorúval övezte, köréje sűrű szövésű drótkerítést épített. Ezen felül csaknem egymillió forintos költséggel egy korszerűen berendezett kutató házat építettek, amelyben helyet kapnak majd az ideérkező külföldi és hazai botanikusok, expedíciók. Az épületet átadták rendeltetésének. A bátorligeti rezervátumot már megnyitották a_ látogatók előtt. Egyre több túrista csoport, kiránduló és tudományos kutató keresi fel naponta ezt az ős-világot. A kirándulóknak most igen szép élményt nyújt a zerge- boglár virágzása, amely már csak az Ural hegység északi táján található. Ugyancsak most bontotta ki virágát a szibériai nőszirom is, amely 2000 méternél magasabb hegyvidékek növénye. Megfigyelhető a zsombé- kok között az elevenszülő gyík, és a kannibál pók, hazánk egyik ritka rovarfajtája. U. V. Köbli Józsefnek „két szíve” van... Ezt vallják az emberek a zsémbelődő kertészeti brigádvezetőről, aki bár igaz, eleget tett a törvénynek, bevitt a Hunyadiba egy kopottas szekeret, de otthon „felejtette” a jobbikat, a szebbet, s most mégis ö kardoskodik, méghozzá a köz érdekében, a dohányfüstös, emberekkel zsúfolt irodában. .. — Már pedig a kertészetnek szüksége i'an hatvan mázsa műtrágyára — követelőzik a fő- agronómus felé fordulva. — Még az apámnak sem többet! — így a fiatal, sok gonddal küzdő, de örökvidám Zom- bori Zoltán. Sok magyarázat után Köbli lassan megnyugszik, s elmegy... Nem ő az egyetlen kéténű ember Apagyon, aki kívül felejtett valamit magából. Kívánja a föld az ekekapákat is, de eddig csak egy tucatnyi mélyed a talajba, holott negyven is van a faluban. — Nem várhatunk tovább. Személyesen megyek felhajtani — mondja határozottan Somogyi Ferenc, az elnök. — Te sem csináltál még ilyet — vélekedik a szőke fő- agronómus. De most cselekszik, őszintén, mert tudja, hogy szükséges. Itt is a szilárdjelle- műek vállain nyugszik a gond. Az „egyszívű” embereken. Nem panaszkodik a kommunista Zombori, pedig több ezer darabba lévő földön nem könnyű jó ágyat vetni a nagyüzemnek, meg a bizalomnak. De azért szívből akarja. .. Nyugodt a sokszor idegőrlő légkörben Szilágyi János, a párttitkár is, aki a többiekkel együtt keményakáratú embereket nevel; s járja a határt éjszakáit feláldozva. Somogyi az elnök, aki ezt tartja: „Ha nem is látok sokat, de hallok”. S erre is szükség van Apagyon, mert nehezen .rázód- tak egybe a gondok, s az akarat. Mi volt az oka? Az emberek közötti ridegség. Sokkal előbbre lennének, ha az őszinteség és az akarat zsilipjét idejében kinyitják, s főleg vigyáznak arra, hogy az el ne záród jón. — Sajnos így jártunk — vélekedik a gondterhelt párttitkár. — Jól indult itt a munka, fogataink nyolcszáz holdat szántottak, naponta hatvan—nyolcvan is nyüzsgött a határban, aztán megtorpantunk. Bonvorhilmat okozott a háztáji körül kialakult vita, s megdermedt az élet. Két hét lemaradással indultak „befogni” a tavaszt. Későn ébredt fel a pártszervezet is. Ha korábban váltanak szót a fogatosokkal — mint ahogy ezt később tették, — s csoportonként beszélnek az emberekkel, s főleg az asszonyokkal, akkor nincs baj... A nők megígérték: „Munkára bírjuk a férfiakat”. De ahol ez nem sikerült, ott asszonyok ültek a bakra. S hiába kiabáltak kigyót-békát Szabó Istvánnéra, Juhász Jánosnéra, ők szorgalmasan hordták a trágyát a tehénfogatokkal. Főleg asszonykezek vetették a kétszázhatvan hold burgonyát is, s a kukoricánál előállott lemaradást is pótolják... Fiatalok fontak dohányzsineget, s hajtószár, nyakló lett belőle, hogy egy ló mellé még egyet fogjanak. S akik kezdték, B. Kiss József meg Fazekas Laci, nem kérdezték, ki nem vitt a közösbe lószerszámot. .. S a többiek, Korpási FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 79. A laringoíonon kezdve lépésről lépésre megvizsgáltam a kapcsolókat — blinden rendben volt, minden működött, az antenna-ellenőrző mutatta, hogy a jelek kiindulnak a térbe, de az űrhajó mégsem felelt. Egy pillanatra lenéztem a mélybe, hogy tájékozódjam, hol vagyok — és elkáromkodtam magam. Az erdővel borított síkság fölött jártam. A furcsa növényi alakzatok szakadatlan tömege húzódott a messziség felé s az erős fehér fényt árasztó, mélyen úszó fellegekben enyészett el. Odalent fura alakok suhantak tova, mint megannyi tollbokréta, sörény, bojt, össze-vissza keveredtek a meleg és hideg, színek, kék, sárga, szinte fe- ketészöld. Valóban különös egy erdő volt. De e pillanatban nem volt kedvem behatóbban foglalkozni vele. Megint visszatértem a rádióhoz, megint megvizsgáltam a kapcsolásokat s egyszerre eszembe ötlött valami, amitől csontjaimon végigborzon- gott a hideg. Hátha az űrhajót megtámadták, vagy valami tragikus katasztrófa következtében elpusztult s most én vagyok itt az egyetlen élő ember? Ez sok volt. Kis ideig mélyen lélegeztem s éreztem, lassanként hogyan távozik el belőlem az undorító félelemérzet. Aztán összeszoritottam a fogamat, meg egyszer lepillantottam az alattam vonuló erdőre s gondolkoztam, mitévő legyek. YoK még kétórai repülésre való üzemanyagom. Az oxigén lényegesen hosz- szabb időre, akár két napra is elég volt. fflelmiszer dolgában már rosszabbul áll- m — csak némi tápszerkivonatom és termen • kávém maradt. Annak nem volt erieime, hogy addig keringjek itt. amíg a tartályom kiürül, mert alig volt valami esélyem arra, hogy a mélyen úszó felhőtakaróban véletlenül megpillantom az űrhajót. De ha leszállnék, jobban megnézhetném a rádiót (gondoltam, bár nem áltattam magam azzal, hogy ez sokat segíthetne rajtam), és ha az űrhajó errefelé repülne, jeleket adnék társaimnak, vagy felszállhatnék, hogy utánuk repüljek. Et" látszott a legalkalmasabb útnak, amelyen ebből a helyzetemből kijuthatok. Elhatároztam, hogy leszállók, csak megfelelő helyet kellett keresnem. Gépemnek különleges féklapjai voltak, úgyhogy a leszálláshoz elég lett volna ötven méter hosszú, meglehetősen sima terep. Egyre lejjebb ereszkedtem, s mindjobban megközelítettem a talajt, míg végül már csaknem a fák csúcsa fölött repültem, minimális sebességgel. De mekkora volt csodálkozásom, amikor meggyőződtem róla, hogy azok egyáltalán nem fák, sőt nem is növények, hanem magas, furcsa alakú kristályok, vagy talán cseppkőfélék. Helyenként zöldesfekete massza, néhol mintegy üveggel bevont vastag tömör indák fonódtak össze s nyújtották fölfelé hatalmas tűik ágas-bogas bokrétáit, másutt pálcikás nyalábjaik meredtek felfelé, megint másutt baldachinok, buzogányok, sokszínű sziklák csoportjai s fényük hideg mint a jég. Hogy itt leszállhassak, arról szó sem lehetett. Repültem hát egyenesen előre, abban a reménybn, hogy ez a holt erdő egyszer csak véget ér, s folyton fokoztam a sebességet, míg végül a gázfogantyút egészen benyomtam. A motor egyenletesen zúgott s ha nem lettem volna ilyen végzetes helyzetben, gyönyörködhettem volna e sokszínű össze-visszaság valóságos kaleidoszkópjában, amely itt villogott a mélyben s el-elrejtőzött a szárnyak alatt. Egyszerre a hallgatók váratlanul megreccsentek s a vészes recsegések zuhataga közepette felismertem Soltyk hangját: — Hej, pilóta! Pilóta! Feleljen! Azonnal válaszoltam, de a hang elhallgatott. Tízegynéhány másodpercnyi feszült várakozás után ismét meghallottam Soltyk hangját. Ezúttal kétségkívül másvalakihez beszélt: — Tizenkét perc óta nem felel. — Tovább keringjünk? — kérdezte a másik hang, azt hiszem Arszenyevé. — Meknök kartárs! — kiáltottam. — Figyelem, I^ozmokrátor! — Keringünk — felelte Soltyk. Megint beszélni, majd kiabálni kezdtem, de nem hallott. Én azonban hallottam a szófoszlányokat, tanácskoztak. Ránéztem a pelengre, hogy megtudjam, merre kell keresnem az űrhajót, de a műszer számlapján az egyetlen világító vonal helyett valóságos szikraözönt láttam. Olyan volt. mint a radarvétel, ha alumínium-füst lapocskákkal megzavarják. Veszett dühbe gurultam. Soltyk hangja gyengülni kezdett, végül teljesen beleolvadt az egyre erősödő recsegésbe. Ahogy a szabályozógombot csavartam, immár másodszor hallottam titokzatos, sóhajtó hangokat s kezem egyszerre megdermedt a gombon. ^Folytatjuk.) Pista, Szilágyi Béla követték a jó példát... Formálódik az új elet Apagyon, s ha nyomát gond, baj is kíséri, a körvonalak már látszanak. S, hogy még tisztább legyen a horizont, ezért céltudatos cselekvésre van szükség a kommunisták részéről. — Problémánk azokkal van, akik a más kezével nyúlnak munkához — vélekedik a hibák ellenére is bizakodó Zombori. — A lógósok rúgkapálnak a terület-felosztás ellen. De mi is hibáztunk, mert először a vállalásokra építettünk, s így bizony a százötven hold dohányból csak 31 kapott gazdát. Ez csak a brigádok megalakításával változott meg... De még így sem rózsás a helyzet. — Vannak, akik még mindig vonakodnak a közös munkától. Igaz, egy részük öreg és beteg — magyaráz tovább. — De a többiek fiatalok, s olyan emberek, akiknek a munkaerejére és szaktudására szükség lenne. Akad olyan is, mint B Tóth István, aki földesúri gazdaságnak nézi a tsz-t, s ki akarta kötni, hogy juhnyírásért minden száz után egy kiló szalonnát, 1 liter pálinkát és hét forintot fizessen a Hunyadi. . Ennek a szemléletnek a teljes kitörlése hosszú, áldozatos munkát igényel az apagyi kommunistáktól. Márciusban zúdul) rájuk a sok munka, s azóta seregnyi problémával birkóztak meg... — De azért nem csüggedünk — vélekedik Zombori elvtárs és mosolyog. Csupa, bizakodás ez a fiatal kommunista agronó mus. Ember toppan az irodába. Félbeszakítja a beszélgetést. — Probléma van. Elfogyott a szegünk — vág a velejébe Gönczi János, az építési brigád vezetője. — Hatvanas és százas szeg kellene. .. — Mindjárt utalványozok — válaszolja a főmezőgazdász. S mikor a brigádvezető mögött becsukódik az ajtó, újból megszólal. — Ez évben azért már a sertéstelep alaojait is megvetjük. S jövőre öntözéses kertészetünk lesz — vázolja a jövőt. Ha van is gond Apagyon lassan azért erősödik, izmosodik a Hunyadi. Átépítették a növendékistállót a lovak részére. így közös fedél alá kerül lassan valahány. Csattog az ácsszekerce, formálódik a ser- tésfiaztató és a hizlalda. Üj tavaszt ígér a kertészet, a gazdagfürtű körtefák és a piruló cseresznyés... S így érkezik el lassan az az idő, amikor megváltozik majd a vélemény a Köbli Józsefekről, s így jellemzik majd őket: igaz szívű emberekké váltak... Igen, mert a közösség átformálja az embert. Csak ehhez akarat, türelmes nevelés és jó orvos szükséges. S ezek az apagyi kommunisták, a Zomborik, Szilágyik és a többiek, akikből e tulajdonságok nem hiányoznak... Farkas Kálmán Iskolai jn hi Icám üyírewyházán Mint már közöltük, nagy ünnepi készülődés előzte meg Nyíregyházán a Vasvári Pál gimnázium jubileumát. A fcnoáiáaá- nak M. évfordulóját ünneplő iskolában a jubileumi ünnepségekre holnap, viuámaiMlü- «Mit téz órakor kerül sor. Igaz szív és akarat 5
