Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-16 / 88. szám

1961. április 16. vasárnap Névnap: JÖZSEF Hétfőn: RUDOLF A NAP ESEMÉNYEI:

75 évvel ezelőtt ezen a napon született Ernst Thälmann, a német és nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa.

1936. április 16. Nagyarányú munkásmozgalom kezdete Lvovban. Összetűzés és barrikád harcok a rendőrséggel.

1919-ben ezen a napon a román ellenforradalmi csapatok megkezdték az antant által irányított intervenciót a Magyar Tanácsköztársaság ellen.

A hétfői nap eseményei:

öl éve született N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.

1917-ben ezen a napon megjelentek V. I. Lenin áprilisi tézisei a proletáriátus feladatairól a forradalomban.

36 éve alakult meg a Koreai Kommunista Párt.

Iparoslegények gyűlést tartottak Pesten, amelyen „munkát kenyeret” követeltek, 1848-ban.

*

BÖKI KARTÁRS kéri miv-őazokat, akiknek jóízlésük van, hogy a mátészalkai új frr'■ ' dában ne nézzenek

a falra. Nagy aranyrámákban itt láthatók azok a festmények, amelyeket elfelejtettek felküldeni a giccskiállításra.

★

HUSZONKETTEDIKÉN tart önálló estet, illetve a kulturális seregszemle elődöntőiéként bemutatót a tiszalöki Kossuth Termelőszövetkezet. A bemutatót a járási művelődési házban nyilvánosan rendezik meg.

★

EGY KILOMÉTER járdát építenek társadalmi munkával Ökö- ritófülpösön. Az anyagot községfejlesztésből biztosítják.

★

SÓSTÓHEGYEN tegnap este tartotta egyesülő gyűlését több termelőszövetkezet nőtanácsa. A volt Virágzó Föld és Üttörő Termelőszövetkezetek egyesüléséből alakult Vörös Csillag Tsz kultúr- hélyiségében rendezték meg a gyűlést, a Zalka Máté Tsz asszonyainak csatlakozásával.

★

KÉT CSEHSZLOVÁK vendég, — az ottani nőmozgalom küldöttei — érkeznek 22-én Nyíregyházára, a városi nőtanács meghívására. A vendégek üzemlátogatáson vesznek részt, majd a TIT klubjában ismerkednek a városkörnyéki bokortanyák meghívott asszonyaival.

★

NEM TRÉFA! — ürgét öntöttek a baktalórántházi járás KISZ fiataljai, társadalmi munkában. A különös munkára az adott okot, hogy az elszaporodott rágcsálók igen nagy károkat okoztak.

pülés szerelmese és hivatott mestere. Alefcszander egy Moszkva feletti légicsatában halt hősi halált, Walentin egy kísérleti repülés alkalmával vesztette életét. A legidősebb testvér, Wladimir az egyik leghíresebb szovjet pilóta. Ügy Mosolow, mint Konstantin Kokkinaki nem hivatalosan mért eredménye már a 2.500 km-es óránkénti sebességet is meghaladja. Az elmúlt évtizedben azonban már mind világosabbá vált, hogy a repülőgéptechnika eddigi hatalmas eredményei nem véglegesek, hogy az ember nem állhat meg az elért eredményeknél, s ezzel kezdetét vette a világűr meghódításának gigászi terve. Hatalmas verseny indult meg a világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a Világűr tudományos meghódításáért. Ez a verseny akkor vált gyakorlattáj amikor 1957. október 4-én a Szovjetunióban felbocsátották az - első szputnyikot. Az azóta lefolytatott kísérletek alapján az tapasztaljuk, hogy a szovjet űrkutatók két fő irányban tevékenykednek: az egyik a távoli bolygók, a naprendszer felkuta-- tása (pl. a T.—III. lunyik felbocsátása)1, a másik közvetlenül az ember' előkészítése az űrrepülésre. Ez r‘ n——: törekvést igazolja az ez év márciys 9-én fellőtt és még aznap .visszatért TV. szput- nvik űrhajóval végrehaitott kísérlet is. E sikpros kísér1-t végre-: h,nupsa után:,, már nyilvánvalóvá vált. hogv az első ember feljutása a világűrbe már az egészen, loViotspcrpc;. A IV. szoutnyik űrhajóval lefolyhatott kís^-let az utolsó léoés volt az pr^hpr i'+b°i^^’+ósa előtt, mivel

és f* ferine élőlévis$7P"verésére.

Az amerikaiaknak is megvan a maguk terve az ember világA rakétarepülőgépek tegnap még a modern technika legcsodálatosabb vívmányai voltak, ma már csupán ócska játékszerek az űrhajó mellett.

KEI.ETMAGV AítORSZÁG a Magyar SzociaUsta Munkáspa,- ’s-Szatmár megyei Bizottság: -■« ** Mesrvel rqnác« izv*» Felelős szerkesztő: Bálint Lajos Kiadja: a Keletma gyarorszáp Lapkiadó Vállalat.

Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség. Nyíregyháza. Sztálin tér 21. Tel: 16-70, 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov

u. l. Tel: 30-00.

Kéziratot nem őrzünk meg. és nem adunk vissza.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza. Dózsa György u. 5.

BÉKE MOZI: Az énekes csavargó (Voláré). A népszerű olasz zeneszerző és énekes Domenico Modugno új olasz filmje.

Előadások kezdete fél 5. lél ' 9 órakor

D'ZSA MOZI: Kiábrándulás. Egy zongoraművésznő emk'-i NDK—lengyel film.

Előadások kezdete 4. 6 és 8 órakor GORKIJ MOZI: Megtorlás. Új csehszlovák film.

Előadások kezd. -ti- 4 n ■ -i irakor MÓRICZ ZSIGMOND MÜVEI. KÉSI HÁZ; Tacskó. Nyugat-néni filmvígjáték, főszerepben Rómy Schneider Előadások kezdete: tél 6 es te: s órakor.

A „Kelet” űrhajó földkörüli útja...

űrbe juttatásához. Ez irányban örökké a földön'’ — mondta jelenleg két terven dolgoznak, Ciolkovszkij, a lángeszű orosz tu- az egyik a Mercury terv, a má- dós sok évvel ezelőtt. A jóslat sik az Appolo terv. A Mercury íme, bevált, az ember kitárta terv lényege az, hogy nagytelje- szárnyait.

sítményű indítórakétával egy Az első űrrepülést most már utasgondolát juttatnak fel mint- tudjuk több is követi majd, mely egy 200 km magasságba, amely lehetővé teszi, hogy a Nyeszme- balüszt.kus röppályán mozogva, jánov akadémikus által bejelen- 6—8 perc múlva visszatér a föld- tett hétéves tudományos kutatási re. Annak ellenére, hogy a terv tervek szerint 1965 végére eljut végrehajtásán tudósok és terve- a Holdba az első embert szállító zök egész hada dolgozik, ma már rakéta és megkezdi munkáját az ismeretes tény, hogy a program első hold expedíció. Az eddigi megvalósítása messze elmaradt sikerek alapján nem kétséges, tervezett ütemtől. 1960. decembe- hogy ez így is lesz!

10

Az ember kitárta szárnyai!"

rében kellett volna az első em* béri utasnak beszállni a gondolába, de éppen a sikertelen kísérletek miatt ezt az időpontot ez év nyarára halasztották el. Az Appolo tervről nem is lehet beszélni, mert az még teljesen kezdeti stádiumban van. Az Egyesült Államok terve hogv elsőnek juttat embert a világűrbe, a IV. szput- nyik űrhajó kísérlet után nagy-, mértékben összezsugorodott, mivel ekkor már biztosra vehető volt, hogy a föld első űrutasa szovjet ember lesz, aki már ékkor megkezdhette „útipoggyászának” Csornáén’*sát. Már az első sikeres kísérletek után a Szovjetunióban az iskolás gyermekek elárasztották leveleikkel az újságok és folyóiratok szerkesztőségét. „Jól tanulok, egészséges vagyok” kezdetű leveleikben: kérik, hogy. őket is vegyék fel az első űrhajó legénysége közé. Tudják, hogv még nem lesznek felnőttek az első űrrepülésig csak azt kérik. hogy később őket is vegyék számításba. És ma már tudjuk, hogy kéréseik és elképzeléseik nem elérhetetlen vágyak.

A kitörés a világűrbe . megtörtént, a „világűr Koíombusa” az első ember, aki 90 percnél rövi- debb idő alatt többszáz kilométer magasságban körülutazta a földet, — visszaérkezett kozmikus útjáról. Az egész világ Gagarin őrnagy csodálatos hőstettéről beszél, minden más szenzáció a lapok végére került, nevét vésik a nógrádi csillék oldalára. A nagytorinói autógyárban, a Fiatban az üzemépüjetek környékét valósággal ki tapétázták a .friss lapokkal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján új ásványt fedeztek fel, s a tudósok az első űrhajós, tiszteletére Gagarinitnak nevezték el.

„Az emberiség nem marad

ben Santos Dumont brazil repülőtechnikus a saját maga által konstruált géppel, egyik kísérleti repülése alkalmával 41 km-es óránkénti sebességet ért el.

Az első világháború után a repülcr' r-'fyáftás és ezzel egyidejűleg a repülés technikája is óriási fellendülésen ment keresztül- 1924-ben már rendszeresen elértek 200 km-es óránkénti sebességet. De a repülőgéptechnika fejlődése az elért rekordokat idővel mindennapi teljesítményekké teszi.

1932-ben a híres szovjet repülőgép-tervező Polikarpov tervei alapján készült el, az azóta oly sok dicsőséget szerzett Kata vadászgép. Cskalow pilóta 1933. decemberében 455 km óránkénti sebességet hozott ki a gépből. Akkoriban az angol Gloster Gauntlet óránként 365 km-es sebességgel repült, az amerikai P—26—A 200, a német Hemkel 51-es pedig 330 km-es n”é”1cénti sebességre volt csak képes.

1935 óta a repülés gyorsasági világrekorderei között egyre több szovjet pilóta nevével találkozunk. A lökhajtásos gépek használata óta úgy a magassági, mint a gyorsasági rekordok szinte alig éltek egy pár hónapig, s az

1939-ben elért 750 km-es új gyorsasági rekord alig 10 év alatt a nagy nemzetközi útvonalakon közlekedő utasszállító gépek átlagos sebessége lett.

Az egyik leghíresebb szovjetre- korder Grigori Mosolow, az amerikai Irwin 2259 km-es óránkénti sebességgel beállított világrekordját 2388 km-re javította. A másik szovjet rekorder Konstantin Kokkinaki. Konstantin egyike a 6 fivérének, akik mindegyike a rerin Gagarin, a Szovjetunió légierőinek őrnagya.

A szputnyik-űrhajó földkörüli keringési ideje — előzetes ada- . tok szerint — 89.1 perc, a Föld [ felszínétől mért legkisebb távol- ■ sága 175 km, a legnagyobb távolsága 302 km, pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok, 4 perc volt.

A „Vosztok” utasa, Gagarin őrnagy 108 perces űrutazása után, magyar idő szerint 8 óra 55 perckor sikeresen földet ért a Szovjetunió előre meghatározott körzetében.

1961. április 12. az első embert- szállító űrrakéta fellövésének és sikeres lehívásának napjaként vonul be a világ és a tudomány történetének lapjaira. A szovjet tudósok, tervezők, rakétatechni- Kusok nagyszerű munkájára, és Gagarin őrnagy hősiességére méltán büszke lehet az egész haladó emberiség. Az emberi tudás és akarat megvalósította Verne Gyula és H. G. Wells utópisztikus álmait, az ember meghódította a legyőzhetetlennek hitt kozmikus űrt.

Amikor a világ a „legnagyobb kaland” izgalmában él, pillantsunk vissza egy kicsit a múltba, azokra az eseményekre és eredményekre, amelyek lehetővé tették, hogy az ember a levegőbe emelkedve, meghódítsa azt, majd áttörve légrétegen a kozmikus űrben alig másfél óra alatt, több száz kilométer magasságban megkerülve a földet szerencsésen és minden baj nélkül visszatérjen kiindulási pontjára.

Emlékezzünk az „elsőkről”, akik dacolva a meg nem értéssel, gúnnyal, sőt sokszor gáncsoskodással életüket az aviatika fejlesztésé”-’' szentelték. Blériot francia mérnök, a modern repülőtechnika egyik atyja 1909- ben 27 perc alatt tette meg gépével a Calais és Dover közötti, mintegy 31 km-es utat, mely tettével annak idején csodálatba ejtette a világot. Ezzel egyidőVixágszerte ismeretes már, hogj 1961. április 12-én — magyar ide szerint 7 óra 7 perckor — a Szovjetunió területéről felbocsátottál azt a több fokozatú rakétát, melynek orr-részében elhelyezett 472: kg súlyú, „Vosztok” (Kelet) elnevezésű szputnyik-űrhajóban helyet foglalt az első űrpilóta: Ju-