Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-14 / 86. szám

Kftlftnlcigee világnap (3. oktal) Kati rádióm iiser (4. oldal.) XVIII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Ara 50 fillér 1961. ÁPRILIS 14, PÉNTEK Asztronauták (5. oldal.) Spart t6. oldal.) Az égbolt nagyon-nagyon sötét, a Föld pedig kékesfényű A Pravda tudósítóinak riportja Gagarin őrnagy kozwnikas repülőút járói MOSZKVA, (TASZSZ): A parancsnoki teremben mé- töasztalokon a meteorológiai tér­képek és egy nagy földrajzi tér­kép, rajta széles vörös csík: a „Vosztok” útvonalának vetülete. A készüléknél elfoglalják helyü­ket az ügyeletesek. Az első jelentés — a „Vosz- tok”’ a levegőbe emelkedett. — Látom a Földet. Pára fedi. Kitűnően érzem magam — je­lentik az egyik rádióállomásról, ahol Jurij Gagarin üzenetét vet­ték. A sorozatosan érkező jelentések újból és újból megerősítik, hogy a repülőút zavartalanul folyik, a „Vosztok” leereszkedése éppen a kijelölt helyen várható. Rohan az idő. Ügy tűnik, mintha ugyanazt a kozmikus se­bességet vette volna fel, amely- lyel a szovjet űrhajó átszeli az égboltot. Minden percben várjuk az elő­re meghatározott jelzést, amely közli, hogy ott a magasban, túl a felhőkön, tőlünk többezer ki­lométerre, az űrhajós fülkéjében működésbe helyeztek bizonyos szerkezeteket, s megkezdődött az űrhajó lefékezése. Várjuk a jel­zést, hogy a pályáról leváló űr­hajó már a Föld felé tart, koráb­ban megjelölt leereszkedési pont- ja irányába. Ehhez a művelethez rendkívül pontos számításokat kellett végezni, hiszen félmásod­perces vagy félfokos eltérés ige$ nagy hibákat okozhat. ...Tíz óra 15 perc. Gagarin őr­nagy jelenti a „Vosztok”-ról, hogy Afrika fölött halad át. Jól viseli a súlytalanság állapotát. A térképeknél és a rádiókészü­lékeknél szolgálatot teljesítő szakemberek összenéznek. Min­den rendben megy, minden nagy­szerű. Közeledik a Földet-érés pillanata A parancsnoki teremben meg­kapják az űrhajó leereszkedési helyének új, pontosabb koordiná­táit. A térképre nézünk. A szó- banforgó pont egészen közel van a vörös vonalhoz, az űrhajó út­jának vetületéhez. Egymás után vesszük a rádió­jelzéseket a már leszállt űrhajó­ról A leereszkedés térségébe re­pülőgépeket és helikoptereket in­dít a csoport vezetője. De ezekre már nincs is szükség. Szól a tele­fon, ujjongó, izgatott hang: — Gagarin itt Van nálunk... A telefonhívás abból a falu­ból érkezett, amely a leszállás helyéhez a legközelebb volt. Az űrhajós nem várta meg míg repülőgéppel érte jönnek. Kitűnően érezte magát és elébe ment a mindenfelől szinte ro­hanva közeledő embereknek. Vége a nnjry útnak Megérkezett a helikopter is. Néhány perc és a pilóta máris a közeli repülőtéren van. — Amit tettem, szeretett hazá­mért tettem — mondja Gagarin. Fiatal arcán jóformán nem is látszik a fáradtság nyoma. Pedig mekkora utat tett meg — sok­ezer kilométeres sebességgel kö- rülszáguldotta a földtekét! Gaga­rin ott volt, ahol előtte még soha egyetlen ember sem volt, látta azt, amit még nem látott senki. Repülősapkában van. a sapka alól kikandikálnak világos haj­fürtjei. Égszínkék repülőruha van rajta, egyenes tartásé, zömök, de élénk mozgású ember. Kék sze­mében tréfás mosoly játszik. Ügy tűnik, mintha valami koz­mikus ragyogás maradt volna a tekintetében. Amikor az egybesereglett em­berek között megpillantotta egyik pilóta ismerősét, odaszaladt hoz­zá. Megölelték egymást, s a két jóbarát úgy kezetrázott egymás­sal hogy nyilvánvaló volt — az űrutazás, az óriási megterhelés és a súlytalanság nem volt káros hatással. Kérdések záporoznak Gagarin- ra. Mindenki a szemtanútól sze­retne valamit hallani a csillagvi­lágról, anjelyet az emberiség meg­születése óta csak aluról nézeget­hetett. — És milyen az ég, onnan fö­lülről? — kérdezgetik Gagarint. —■ Sötét, egészen sötét. — És a Föld? — Kékes, olyan mint egy nagy gömb. Felejthetetlen kép! Boriszenko, a „Cskalov” köz­ponti repülő klub sportfelügyelője mindjárt a „Vosztok” leereszke­désének helyén hivatalosan nyil­vántartásba vett három olyan vi­lágrekordot, amelyet Jurij Ga­garin szovjet űrhajón állított lel. A múlt év őszén ugyanis Barce­lonában a nemzetközi sportrepü­lőbizottság ülésszakán kidolgoz­ták az új rekordnyilvántartási rendszert olyan űrutazásokra, amelyek a Föld felszínétől 100 km-nél nagyobb magasságokban zajlanak le. Jurij Gagarin szovjet űrhajós mai példátlan repülőút- jával egyszerre három világcsú­csot állított fel —■ kozmikus ma­gassági csúcsot, kozmikus repü­lési időtartam — csúcsot és az embert szállító űrhajók teherbí­rási csúcsát. Ilyen eredmények eddig nem voltak a történelem­ben. — Melegen kezet szorítunk Ga- garinnal. A világ első űrhajósa pontosan a megadott térségben ért Földet. Amikor a földeken dolgozó otta­ni lakosok és a gépkezelők a szokatlan látvány után összese- reglettek, lelkesen gratuláltak a világűrből érkezett embernek. Hamarosan megérkezett a he­likopter és Jurij Alekszejevicset a legközelebbi városba vitte. Ami­kor a lakosság tudomást szerzett az eseményről, kitódult az utcák­ra, hogy ünnepelje a hőst. Nagyszerű liőslelt Jurij Alekszejevics megindul- tan jár fel s alá a szobában, mo­solyog, szeme ragyog, hangulata kitűnő. Még egészen fiatal, test­alkata igen erős, a közepesnél valamivel alacsonyabb termetű. Nyílt orosz arcáról barátságos mosoly sugárzik. Mindenki gra­tulál neki, jó egészséget kíván. A Pravda tudósítója néhány kér­dést ii)téz az első űrhajóshoz. — Hogy érzi magát, Jurij Alek­szejevics? — Nagyszerűen, igazán csodá­latosan. Kész vagyok teljesíteni dicső kommunista pártunk, szere­tett szovjet kormányunk, nagy hazánk bármilyen úiabh mebiza- tását. — És hogy érezte magát a re­pülőé ton ? — Ütközően is nagyon jól, könnyednek éreztem magam. Az űrhajó olyan ház volt, amely nyugodt, biztos közérzetet adott. Meg kell mondani, hogy tudósa­ink, mérnökeink és munkásaink, akik ezt a kitűnő űrhajót elké­szítették, nagyon sokat tettek ha-j zánkért, és az első szó, amelyet el kell mondanom, a hála szava a szovjet népünk iránt, amely olyan csodálatos embereket, tu­dósokat, mérnököket, munkáso­kat tudott felnevelni, hogy ilyen nagyszerű űrhajót szerkesztettek. Pedig ez még csak a kezdet. Technikánk képes arra, hogy ki­vigye a világűrbe az embert. — Igazi hőstetett vitt véghez Jurij Alekszejevics — mondjuk az első űrhajósnak. Jurij Alekszejevics elmosolyo­dik és szerényen válaszol: — Nem, nem én vittem véghez hőstettet. A hőstett szovjet né­pünké, dicső kommunista pártun­ké, a szovjet kormányé. Ök ké­szítettek elő mindent, hogy meg­valósuljon ez a kozmikus utazás, s hogy ezt az utat elsőnek szov­jet ember tegye meg. Köszönetét mondok mindenekelőtt tudósaink­nak, mérnökeinknek, munkása­inknak, népünknek, akik egy ilyen világtörténelmi jelentőségű hőstetett előkészítettek. fíeiiitedr iidvöslö távirata Uruscsovitos WASHINGTON, (MTI): A Fehér Ház közölte, hogy Kennedy elnök szerdán a következő üdvözlő táviratot in­tézte Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz: „Az Egyesült Államok népe osztozik a Szovjetunió né­pének az ember első sikeres űrhajózása fölött érzett örömé­ben. Szerencsekívánatainkat küldjük Önnek, valamint a szovjet tudósoknak és mérnököknek, akik ezt a sikert lehe­tővé tették, őszintén kívánom, hogy a kozmikus térség to­vábbi megismerésére irányuló erőfeszítésekben népeink együtt­működhessenek az emberiség javára... Megdöbbenti) tudományos eredmény Kennedy sajtúérteneziete Washington, (MTI): Mint nyu­gati hírügynökségek közük, Ken­nedy szerdán Washingtonban megtartotta szokásos heti sajtóér­tekezletét. Az elnök bevezetőben a szovjet űrhajós fellövéséről nyilatkozott és „megdöbbentő tu­dományos eredménynek” nevezte azt, majd hangsúlyozta: „az Egyesült Államoknak bizonyos időre van szüksége, hogy behoz­za lemaradását a kozmikus tér kutatásában. Ami az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió helyzetét illeti az űrkutatásban, csak egyet mondhatunk — lemaradtunk”. Az elnök sajtóértekezletén fog­lalkozott több nemzetközi kérdés­sel. A német problémáról szólva kijelentette, az Egyesült Államok véleménye szerint Nyugat-Német- ország és Lengyelország határkér­dését úgy lehetne rendezni, ha a német probléma általános meg­oldásából indulnának ki. Nyilat­kozott az elnök a kubai helyzet­ről is. A közvélemény megnyug­tatására szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy az Egyesült Ál­lamok fegyveres erői „semmiféle helyzetben nem támadják meg Kubát és az amerikai kormány ellenez minden ilyen .tervet”. A laoszi problémáról szólva Kennedy ismét leszögezte az Egyesült Államok továbbra is a lázadó Boun Oum—Nosavan-klik- ket támogatja. A Pravda ec az Izvesztyija főszerkesztőinek telefoninterjúja Gavarinnal Moszkva, (TASZSZ): Szatyu- kov, a Pravda főszerkesztője és Adzsubej, az Izvesztyija főszer­kesztője telefonon érintkezésbe léptek Jurij Gagarin őrnaggyal, a világ első űrhajósával, aki kérdésükre elmondta, hogy a „Vosztok” felbocsátásától kezdve egész kozmikus repülő útja alatt kifogástalanul érezte magát. Az űrhajó valamennyi mű­szere rendesen működött —, mondotta Gagarin. A repülőút alatt megfigyeltem bolygónkat, a Földet is, mégpedig olyan ma­gasságból, ahonnan eddig még egyetlen ember sem láthatta. Az egész út jól sikerült, prog­ram szerint bonyolódott le. Ab­ban a térségben értem Földet, amelyet a szputnyik-űrhajó in­dításakor megjelöltek. A le­ereszkedés, mint azt már Nyi- kita Szergejevicsnek jelentet­tem, szintén sikeres volt. Az első űrutazás — mondotta telefonnyilatkozatában Gagarin — a kozmikus utazások soroza­tának bevezetője. Bizonyos va­gyok abban, hogy az első utat továbbiak követik. Azt hiszem, nincs messze az az idő, amikor elrepülhetünk a Holdra, a Mars­ra és a hatalmas világegyetem más területeire. Minderre való­színűleg hamarabb sor kerül, mint gondolnánk. Moszkva várja az első űrhajóst MOSZKVA: Kiss Csaba, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Jurij Gagarin, az első űrhajó pilótája valószínűleg pénteken a déli órákban érkezik a szoyjet fővárosba. A moszkvaiak méltó fogadtatást készítenek elő hő­süknek. A repülőtéren előrelát­hatólag a párt és a kormány vezetői üdvözlik Gagarint, s ter­mészetesen ott lesznek családjá­nak tagjai is. Tiszteletére dísz­század sorakozik fel. A repülőtérről a városba Ga­garin nyitott gépkocsin teszi meg az utat, s minden bizonnyal száz­ezrek, milliók sorakoznak fel az út mentén. A tervek szerint kora délután a Vörös-téren találkozik majd a szovjet főváros lakossága a történelem első űrhajósával, Jurij Gagarinnal. A szovjet emberek más módon is meg akarják örökíteni Gaga­rin hőstettét. A moszkvai fiatalok például ezekben a napokban új szovhozt szerveznek a szűzfölde­ken. Ezt a szovhozt Gagarinról nevezik el. Az ő nevét vette fel egy kisinyovi úttörőcsapat, s a moldvai fővárosban utcát is ne­veznek el az első űrhajósról. Ér­dekes javaslatot tett az egyik lapban több vezető szovjet értel­miségi, köztük Nyikolaj Tyiho- nov, Makszim Rilszkij, Szergej Bondarcsuk és mások. Javasol­ták: a szovjet főváros egyik leg­nagyobb terét, a Kreml melletti Manyezs teret nevezzék el az űr­hajósok terének, s közepén állít­sanak emlékművet a történelmi utazásnak, Gagarin útjának. Gagarin címére egyébként ezerszámra érkeznek az üdvözlő- táviratok, levelek, a lelkes han­gú köszönetek. A lapok és a rádió szerkesztőségében már több szek­rényt töltenek meg ezek az üd­vözletek. Megérkeztek az első ajándékok is. Egy hat éves moszkvai kislány például gyur­mából aprócska űrhajót készített, s elküldte az első űrhajósnak, Gagarinnak. Egy másik moszkvai kisgyermek — az egyik iskola első osztályos tanulója — hatal­mas rajzot készített arról, ho­gyan képzeli el Gagarin utazá­sát. Természetesen nemcsak a gyermekek küldenek ajándékot: több festőművész juttatta már el Gagarinhoz első rajzait, plakát­jait, amelyen az űrhajós hőstet­tét örökíti meg, s néhány fiatal zeneszerző is elküldte az első űrhajósról szóló dalának kottáját. Gagarin családfánál A Moszkva közelében levő ka­tonai lakótelepen, ahol az első űrhajós lakik, tegnap sok újság­író fordult meg. A kétszobás la­(Folytatás * 5. «(dalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents