Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-12 / 84. szám
HetrenmyolemMió méter »atmet Her szón ukrajnai váróéban rövidesen befejezik a Szovjetunió legnagyobb pamuttextilkombinátja második részlegének megépítését. A kombinát teljes kapacitással dolgozva évente 78 millió in^ter szövetet fog gyártani. A hétéves terv harmadik esztendejében (1965) a Szovjetunióban 29 nagy textilgyárat és kombinátot helyeznek üzembe. Jól sikerült a Kulturális Szemle helyi bemutatója Vaján Vasamap este zsúfolásig megtelt nézőtér előtt matatták be műsorukat az általános iskola tanulói és a KISZ fiataljai. Az iskolások három szavalatot, egy népitáncot és két mesejátékot mutattak be. Az utóbbiakat igen jól választották meg a nevelők, akik a darabokat betanították. A mesejátékok azt példázták, hogy tudás és kötelesség teljesítés nélkül nem lehet boldogulni. A KISZ tagok Urbán Ernő: Cseberből vederbe című színdarabjának bemutatáséval a szocialista átalakulásban élő falu belső vívódását és magáratalálá- sál ábrázolták. Nagyon szép volt a továbbképző iskola tanulóinak aépüánca, valamint a kultúrotthon tánccsoportjának tánca. A helyi bemutató után 16-án őrben ■kerül sor a körzeti versenyre. Molnár Mátyás A tiszanagyfalui Új Élet Tsz szőlőskertjében szorgoskodik Takács János és Krabák György. A hiányzó, kipusztult tőkéket pótolják. IRIffJ SZÍLEX. . A nyírbátori szülőotthon vezetője dr. Rétháti Miklós szülész- főorvos. Tíz évvel ezelőtt került Nyírbátorba, ahol a kezdetlegesen felszerelt intézetből az ország második legforgalmasabb szülőotthonát szervezte meg. A Népköztársaság érdemes orvosa kitüntetés birtokosa. Épül a Budapesti Ipari Vásár alumínium nagycsarnoka A vámr egyik »»euaúeiófának ígérkezik a hajóipar bemutatója Az idei Budapesti Ipari Vásár egyik látványossága lesz az AZUTERV által tervezett alumínium szerkezetű és bordázott poliészter lemezekkel borított nagycsarnok, amelyben a vegyipar, a kőolajipar, a színesiémipar, valamint az energiaipar kiállítási ínyagát helyezik el. Az óriás csarnok alapterülete több mint 1300 négyzetméter és magassága körülbelül 16 méter. A hajóipar pavilonja a vásár másik érdekességének ígérkezik. Híd vezet majd a Városligeti tavon a tóba épített köralakú, oldalt teljesen üveggel kiképzett pavilonhoz, amelyben tengerjárók, jégtörők-, tűzoltóhajók, vízibuszok modelljei láthatók. A vásár közeledtével mindjobban kibontakoznak az arányok. Az OKISZ nagy kiállítási anyagot vonultat fel. Az idén 194 kisipari és 120 háziipari szövetkezet vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron, nagyrészt saját pavilonjukban. 120, zömében vidéki háziipari szövetkezet állítja ki népművészeti cikkeit, fonott áruit, finom kézimunkáit, kerámiákat. Nagyon sok meglepetést tartogat ebben az esztendőben a tudomány is, az akadémia kiállítási csarnoka. Napfényes időben érkeztünk * minap a nagykállói Űj Erő Tsz tanyájára. A közeli erdő szélén nagy halom burgonyából válogatják fürge kezek a vetőgumót. Közijén a fiatal lányok tereferélnek, ka- carásznak vidáman. Nem látni itt ispánt, mint a múltban, mégis szorgoskodik mindenki. A tanya képe mozgalmas, a munka zajától hangos, akár a megnyitott méhkas. A brigádvezető éppen a logatosokat indítja útba boronálásra. Á takarmányosok abrakot vételeznek fel a hízómarháknak. Az építöbrigád raktárépítéséhez készülődik. Antal Sándor tsz- elnök hol itt, hol ott tűnik fel, úgy látszik, mindenre van gondja, éles szeme minden apróságot meglát. Most éppen a dohányosok palántáit szemléli meg. Pár szóval intézkedik a vizesedényekről s már lép tovább. A traktorosokkal közli, hogy milyen munkát vár tőlük a tagság. Azok bólogatnak, helyeselnek, egy itt az akarat. A gép indulásra kész, csak még az olajtól csillogó ujjak gondosan körültapo- gatják, nem lazult-e meg valahol egy csavar a nagy munkában. Az elnök innen is menne tovább, de jön valaki integetve. Az elnök így hátvisz- szafelé indul a sertés- gondozó elé, mert ö az integető. „Nocsak, nincs tán valami baj?” — dörmögi Antal Sándor. ,,Van, van, bár ne lenne!”. — hangzik a sertes- gondozó aggodalmas válasza. Egy koca beteg. Az elnök gyor- | san intézkedik, máris j íelberreg egy motor j és rohan az állator- ' vosért. . . Sokszor a gyors intézkedés éppen olyan fontos a közös vagyon védelmében, mint a szakavatott gyógyítás. Tovább megyünk az elnökkel, aki elkomorult a beteg sertés miatt. Csák akkor csillant fel a szeme újra vidámabban, amikor mutogatta és közben magyarázgatta miként is építették saját erőből a juhho- dályt és a gépszínt. E rövid kis szemle is meggyőzött arról, miért olyan bizakodó itt mindenki az erdőszéli tanyan: a szorgos kezek munkajá- nan, a lányok kacajt ban benne van a jó aratás jogos re- ménysége. Sz. J. I világ leg... A világ legnagyobb lávakitörése 1815-ben történt az Indiai Óceán Szumbava-szigetén. A Tambora vulkán mélyéből ekkor 151,6 köbkilométer láva tört ki. A kitörés folyamán 11,2 km átmérőjű kráter keletkezett, a vulkán magassága 1200 méterrel csökkent. ★ A föld „legviharosabb” helye a Jáva-szigeti Buitenzorg vidékén van, ahol egy évben átlag 322 napon villámlik. ★ A kaliforniai állambeli Santa- Maria városban szinte soha sincs viharos idő: statisztikai adatok szerint itt két évben legfeljebb egyszer villámlik és dörög. ★ A világ legrégibb bankjegyét, amely napjainkig fennmaradt, 1699-ben bocsátotta ki egy angol bank. dót telesírt ez alatt. Petrovoi só- teáig várta a lány. de nem. tért vissza. Már úgy gondolták 'törzsiké szülei is, nyomtalanul eltűnt, elesett valahol Németországban. fT gy reggel azonban kopogtak ^ az ajtón. Petrov áUt ott, a hosszú útról megtért vándor. És azóta nem is hagyta el a kis házat, ahol megtalálta a boldogságát. Egy-két évig nehézen fordult a nyelve a magyar szóra, nevették is a faluban, ahöl: különben szívébe zárta mindenki. De ma már jól beszél, sőt tavaly beiratkozott az egyik középiskolába is. Agronórnus akar lenni, a nyírségi tájakon. Igaz, a honvágy néha elveszi a kedvét, nem leli helyét, szeretne útrakelni, bölyongani a szülőföldjén. Mióta ,.magyar lett” egyszer járt otthon a feleségével, meg a kis Istvánkával. Az orosz mama már gyenge, évei elszálltak, Petrov míg otthon volt csak sírt, mint egy gyerek. Odasereglett az egész bányásztelepülés megérkezésének hírére és ő nem győzött meséim a m,agyar tájról, a magyar er- berekről. A z egy hónap hamar elfu- tott és a tajgán keresztül, a végtelen ország testén át hazahozta a vonat a Nyírségbe. Haza, mert akárhogyis van, ez az ő hazája. Márcsak egy vágya, terve van, hogy idős édesanyját is elhozza ide, hogy vele legyen, hogy óvja őt a széltől is, napsugarassá varázsolja öreg napjait. i Várja a postást, az uráli értesi- ■, tést, hogy jön, hogy érkezik... ■ Ekkor válik igazán boldoggá Pet■ rovnak mindennapja... Pali Géza Hasznosítsuk az elfekvő anyasokat! A vállalatok munkájában jelentős helyet foglal el, kedvezően segíti vagy károsan befolyásolja a gazdasági eredményeket az anyag- cs árugazdálkodás. A felesleges készletek halmozása káros dolog. Egyrészt azért, mert a felhalmozott áru előbb-utóbb tönkremegy, másrészt, mert aminek egyik helyen nem veszik hasznát, az égetően szükséges lenne máshol. Érdemes szétnézni vállalatainknál a raktárakban. Előfordulhat, hogy nagyértékű elfekvő anyag, használaton Kívüli gép, villanymotor vagy szerszám van, amiknek a hasznosítását, értékesítését jobban meg kellene szervezni. A népgazdaságot károsítja meg as » gazdasági vezető, aki túlzott óvatosságból felesleges készleteket halmoz, aki feleslegeit nem ajánlja fel érékesitésre a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatnak, mint ahogy erről rendelkezés is szól. Helyes kezdeményezés a fent említett vállalattól, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Beruházási Bankkal közösen segítséget kíván nyújtani e téren a vállalatoknak. Nyíregyházán május 31-én a SZMT székhazában készletrendezési ankétot tartanak. A megbeszélésen részt vesznek az MNB és a Beruházási Bank képvselői, valamint a megyei irányító szervek küldöttei. Meghívják a vállalatok, állami gazdaságok, gépállomások és más szervek műszaki-, anyag- és raktár- gazdálkodás dolgozóit, hogy a budapesti szakemberekkel együtt megbeszéljék a felesleges késztetek értékesítésének lehetőségeit. Ezáitál fontos szerszámok, anyagok, gépek, műszerek kerülnek vissza a népgazdaság vérkeringésébe. Öntöz dark ok helyett polietilén csövet Bulgáriában kísérleti öntözést yegeztek polietilén csövek segítségével. A csöveket az ideiglenes öntözőcsatornák helyett alkalmazzák. A 200—350 méter hosszú csővezetékekhez 30—40 cm átmérőjű csöveket használnak. A csöveken 60 cm-nyi közökben nyílásokat vágtak. A müanyagcsövefc segítségével két ember egy nap alatt átlag 100 hektár földet öntözhet meg. Ez annyit jelent, hogy a munka termelékenysége 10— 15-szörösére nő ahhoz a színvonalhoz képest, amit az ideiglenes öntözőcsatorna-rendszer alkalmazásával el lehet érni. nem érkezeit a hír; Moszkva veszélyben van. A bányászok önálló zászlóaljat alakítottak, közéjük állt Petrov is. Ekkor, elindulása előtt csúsztatta bőrkabátja zsebébe a szülőföld, a bányászfalu, a hazai föld élcszerét, a csillag alakú széndarabot. Felégetett falvak, tarosok, romcA LZÍÜ má lőtt otthonok mellett vitt el a bányász-zászlóalj útja. Petrov a sztálingrádi frontra került, át- . élte az észbontó napokat, ő is . ott volt a védők között. Három szilánk tanúskodik erről ma már, meg az emlékek, melyek folyton előtolulnak. S ma a három • szilánk és az uráli széndarabocs- : ka egy szabolcsi ház szobájában pihen, vele gazdája Petrov is. : Nyírségi ember lett, magyarul beszél, akárcsak mi. A feleségét negyvenöt tava- szán ismerte meg, nehéz ■ szívvel búcsúzott tőle, mikor to- r vábbvonult a front. Petrov fejé■ ben meg is fordult a gondolat, í itt kellene maradni, nélküle is ■ végétért a háború. ki keres- egyetlen embert? Napokig forrt ■ benne az elhatározás, már elér- r ték a Duna vonalát, még mindig- töprengett. Végül is, nélküle is- győznek a bajtársai, nem ő fog- t ja eldönteni a második világhá- 7 ború sorsát. Erzsiké sok zeebken1/ i gondolná, hogy egyes élet- utak oly messze nyúlnak, mint Petrové, kinek háromezer kilométeres utat kellett megjárnia, míg megtalálta választottját, itt a magyar tájakon. Petrov az uráli szénhegyek mögül kelt útra, 1942 tavaszán. Mikor ujjal letörölték az anyja búcsú köny- nyeit, nem is álmodta milyen messze sodorja a háború vihara. Megviselt bőrkabátjában jókora széndarab lapult, ö úgy nevezte: kenyér. A föld kenyere. Magával vitte, mint egy talizmánt, öt álló esztendeig bányászta, verejtékével áztatta a föld kenyerét, mely mágnesként vonzotta a föld ölébe. If1 gyszer majdnem szerencsét- lenül járt, a tartógerendák megroppantak, kis híján oda nyomták Petrovot a kékszivárvány színű szénhegyekhez. Ekkortájt sietős volt a munka, kellett a szén a németek által szorongatott városnak, az egész hatalmas szunnyadó országnak. Ók a bányák mélyében csákányolók küldték ekkor a meleget, a bizakodást az egész országnak, ők így harcollak. Qoha többé nem engedlek ^ le __ — mondta keményen, könnyek áradatával dacolva édesanyja. Néhány hétic, veszteg is maradt■ a fiú, nem annyira a félelem, mint anyja rajongása kényszerítette hallgatásra. Néhány hónapig a felszínen, az osztályozóban dolgozott De nem sokáig bírta fent. Pái nap múltán a szénporos földmé lyi hajó, a lift már öl is tova vitte, a föld alatti világba. It vájta a föld kincsét, míg mei 9*
