Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-08 / 81. szám

dolgozik sk kv*i^áfl — úgy boldogul a §zöwetkexet Egy ankét néhány tanulsága gádvezetőket és a munkacsa­patvezetőket is. Ezen a tanfo­lyamon — ami három télen tart — elsősorban olyan gya­korlati kérdéseket tárgyaltak meg, mint a helyes vezetés, a legfontosabb gépek, például a vetőgép beállítása, kezelése, vagy az egyes növényeknél a kötelező növényszám és így to­vább. Ez a példa is mutatja, hogy a brigádvezetők milyen fontos emberek és állandóan tanulni kell nekik. Hogyan irányit,ja a vesetőség a brigádokat ? Általános, hogy a szövetkeze­tek agronómusai 10 napos munkatervet állítanak össze és a növénytermelési brigádokat e szerint irányítják. A tíznapos tervet legtöbb helyen, a bri­gádvezetők is megkapják, de ettől függetlenül naponként ta­lálkoznak a szűkebbkörű veze­tőséggel, az. elnökkel, agronó- mussal, esetleg elnökhelyettes­sel, ahol a közben adódó prob­lémákat megbeszélik. A foga­tokat, traktorokat a brigádnak adták át. A megjelentek közül egyedül a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezetben van központi fogatos brigád, ahon­nan előre egy nappal igénylik a brigádok a fogatokat., A legnagyobb vita a napi megbeszélések időpontja körül alakult ki. Néhány helyen a IMEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ: 4 minőségi vetőburgonya fémzárolása l 1 A burgonya terméseredmény növelésének egyik alapvető fel­tétére a jó minőségű, egészsé- ; ges vetőg'umó. I Az időjárás kedvezőre fordu­lásával a megye termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai meg­kezdték a mint egy 800 vagon vetőburgonya válogatását és szál­lítását. A vetőburgonya válogatás r.'l- ja. hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok megfelelő mi­nőségű egészséges vetőburgonyát kapjanak a tovább szaporítás­hoz. A VÁLOGATÁSNÁL AZ ALÁBBIAKAT VEGYÜK FI­GYELEMBE: Nagyság, betegség, sérülés, faj- tatisztaság, szennyeződés és csí­rázás. A csírázóképességet és belső hibákat az Állami Vető­magfelügyelőségek laboratóriu­mokban állapítják meg. A nagyságot, illetően számos kül- és belföldi kísérletek alap­ján legmegfelelőbb és leggazda­ságosabb a közép nagyságú 5—6 dekagrammos gumók vetésre való használata. Az átmérőjük alapján a gömbölyű fajtáknál (aranyalma, Margit, stb.) a gumó legnagyobb keresztátmérője 4—6 centiméterig terjedhet, — hosz- szűkásfajtáknál (Gülbaba stb.) a keresztátmérő 2,5—5 centimé­terig a hosszátmérő 5—10 centi­méterig terjedhet. Az apró, diónagyságú gumók sokszor beteg tő alól származnak, A nagymértékben varas, ra­gyás és himlős gumókat is ki kell válogatni a vetőburgonya közül, mert a csírázásra gátlólag hatnak. A vágott, rágott, vagy egyéb­ként megsérült gumókat a vető- burgonyából ki kell venni. A fajtisztaság is igen fontos, mert :gy gumó után 10—15, sőt több idegen fajtájú fejlődik, ezért a külsőleg felismerhető. idegen fajta gumó a vetőmagtételben nem lehet Idegen szennyezőanyag, föld. szemét nem engedhető meg a vetőburgonyában, A prizmában esetleg kicsírázott gumókról a csírát el kell távolítani. A fém­zárolásra kerülő tételből, az ikernőtt és a fiasgumókat Is ki kell válogatni, MÁR A VÁLOGATÁSNÁL VÉ­DEKEZZÜNK A BURGONYA­BOGÁR ELLEN! A fémzároláshoz kapcsolódik a 16-1958. II. 18. Kormányszámú rendelet alapján a vetőburgonya DDT-vel való kezelése is. A rendelet Szabolcs-Szatmur megye területét burgonyabogai­éval veszélyeztetett területnek nyílvánítja. Ezért burgonyabogár elleni védekezés céljából DDT-vel kell fertőtleníteni. A fentiek figyelembevételével a jól válogató termelőszövetkeze­4 hrinádvesető igen lantos ember alatt. A közösség érdekét min­den lépésnél tartsa szem előtt, de arról sem feledkezzen meg, hogy a szövetkezet gazdái a ta­gok. Gyöngyösi Lajos, a vállaji Rákóczi Tsz főagronómusa el­mondotta, hogy náluk igen nagy gondot fordítottak a bri­gádvezetők kiválogatására. A szakmai hozzáértés mellett a vezetési képességet figyelembe- véve még arra is nagyon ügyeltek, hogy a kocsma sza- t gától irtózzon a brigádvezető. A tél folyamán szakmunkás- képzésben részesítették a bri­koradélutáni órákban találkoz­nak a brigádvezetők, máshol este a munka végeztével. Mind a két tábornak megvannak a saját érveik. Akik este talál­koznak. azok azt mondják, hogy akkor már biztosan tud­ják, mit végeztek el és így a másnapi tervezés sokkal konk­rétabb. Azok. akik ebéd után találkoznak a rövid eligazító megbeszélésre azt mondják: ők már délben látják, hogy estig mire haladnak és ígv még dél­után értesíteni tudják a más­napi munka esetleges változásá­ról a brigád tagjait. (Folytatjuk) Cs. B. ■■■■■■■■■■ ■■■annál de különben is ezek nem adnak elegendő táplálékot a fiatal nö­vénynek, ha kedvezőtlen viszo­nyok (pl. szárazság) közé kerül­nek. A túlnagy vetőgumóból igen sok kell és így annak használata nem gazdaságos. A fokozatosan tért-hódító gépi vetés is megkö­veteli az egyöntetű vetőgumo használatát, mert ha a vetőgu­mó nem egyöntetű, a gép vagy roncsolja, vagy hiányosan ülteti. A válogatásnál nagy gonddal kell ügyelni a beteg, nedves, bar­na, (szárazrothadásos) gumóknak a vetőburgonyák közüli kiválo­gatására. tek és állami gazdaságok nevet szereznek maguknak, és hozzájá­rulnak ahhoz, hogy több termést takarítsanak be a szaporító-gaz- daságok. A Kormányzatunk évenként kb. 30 millió forintot fordít a minőségi vetőburgonyatermesztét elősegítésére. A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok tetemes összeg­gel kapnak többet a fémzárolt vetőburgonyáért Gőri János Állami Vetőmagfelügyeloseg munkatársa. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 38. A termelőszövetkezetekben az elnök, elnökhelyettes és agro- nómus a főbb irányításig elve­ket szabják meg a közgyűlés és a vezetőségi ülések alapján, ők irányítják a brigádvezetőket és ellenőrzik a munkát, de köz­vetlenül a tagokat a birgádve­zetők Irányítják a munkában. Ha az elnök néha a kellettnél keményebb hangon is beszél, ezt a tagok nem mindig hall­ják meg, de a brigádvezetőnek minden szava hozzájuk szól. Az emberekkel megfelelő kap­csolatot tartani elsősorban a brigádvezetőnek kell tudni. Gulyás Lajos elvtárs, a tisza- szalkai Búzakalász elnöke mondotta, hogy a brigádvezető annyi nyelven tudjon beszélni, ahány ember dolgozik a keze 100 dolgozó lett eredményes vizsgát a VII. és Vili. osztályba1 Űjfehértón Az évek folyamán megnőtt a tanulási kedve az embereknek Üjfehértón is. Míg hat esztendő­vel ezelőtt alig 15—20 felnőttet tudtak rábírni arra a pedagógu­sok, hogy végezzék el az általá­nos iskola hetedik és nyolcadik osztályát, ezzel szemben ebben az oktatási évben már 110 je­lentkező volt. Igazán szép eredményt értek el, mert a jelentkezők közül 100-an tettek eredményes vizs­gát. Példát'mutattak a pártbizott­sági és a párt-alapszervezetek vezetőségeinek tagjai. Jól vizs­gázott Tószegi Ferenc, a községi pártbizottság titkára, Tóth Mar­git a községi párt vb. tagja, Kiss Sándor a községi alapszer­vezet titkára, Pacza Ferencné a nőtanács elnöke, Ungvári Ferenc, az Aranykalász Tsz elnöke. A tanulók kérésére a nyári iskolai szünet alatt is tovább folyik az oktatás melyet igazán szívesen vállaltak a pedagógusok. A rendszeres tanulásnak a dolgo­zó-tanulók és a pedagógusok kö­zötti jó kapcsolatnak tudható be, hogy a tanulmányi átlag el­érte és meghaladta a 3,5 száza­lékot. Az agyban levő sejtek száma lehetővé teszi, hogy 1010 000 számú kapcsolás léte­süljön közöttük. Ez a szám keveset mond nektek. Nos, több ez, mint az ég mélysé­gében a leghatalmasabb távcsövekkel ész­lelhető összes bolygók, csillagok és tejutak atomjainak összege. Ilyen lehetőségei van­nak a mi agyunknak! A Marax lehetőségei sokkal szerényebbek, de egy előnye van az aggyal szemben, hogy gyorsabban mű­ködik. Az észleletek az idegszálon át ha­ladva egy másodperc alatt tizenegynéhány méternyi utat tesznek meg. A Marax sod­ronyában pedig háromszázmillió métert. Ugye, milyen óriási időnyereség ez? A professzor a pulthoz lépett s kezét annak borostyán színű csillogó felületére támasztva folytatta: — Most feladok a Maraxnak egy prob­lémát, egy lineáris differenciál-egyenletet. Néhány képletet írt fel a jegyzőköny­véből kitépett lapra, azután egy-két gom­bot és billentyűt lenyomva, áthajtott egy fehér fogantyút. Az egyik képernyőn azon­nal megjelent egy mozdulatlan, égő zöl­des vonal. — Itt a megfejtés. Ha ugyanezt szá­mokban akarom látni, azt külön kell kér­nem. Megnyomott egy másik gombot s egy keskeny résből egy darab papírszalag hul­lott a pultra, teleírva matematikai szim­bólumokkal. — Nagyon nehéz volt ez a feladat? — kérdezte az egyik fiú. — Nem annyira nehéz, mint inkább hálátlan, mert töméntelen számítás árán lehetett hozzájutni. Valamikor régen, ami­kor még nem voltak ilyen gépek, egy is­mert matematikus fél éven át dolgozott rajta. — De hiszen alig tetszett a gombot megnyomni s máris kiugrott a megfej­tés... Csandraszekár megrázta a fejét. — No. nem máris. Ez csalódás. A pa­rancs kiadásától az eredmény megjelené­séig mintegy fél másodperc telt el. A Marax egy másodperc alatt ötmillió műve­letet hajt végre, egy fél másodperc alatt tehát mintegy két és fél milliót, s éppen ennyire volt szükség. A fiúk most már egészen más szem­mel nézték a Maraxot, mint előbb. — Ügy látom, a Marax kezd tisztele­tet kelteni bennetek — jegyezte meg Csandraszekár. — Pedig ez a feladat az egyszerűbbek közé tartozott. A Marax csak azt mutatta meg, hogy a villanyáram gyorsasága révén milyen nagy előnyben van velünk szemben. Ennek a kérdésnek, a csövek, illetóieg a sejtek közötti közlekedés kérdésének az agyban is nagy szerepe van. Remélem, lát­tátok már az emberi agy képét? Tekervé- nyek vannak rajta, mert a tekervényes felületen több sejt elfér, mint a simán. De maguk a sejtek még nem sokat jelen­tenek. összeköttetésben kell lenniük egy­mással idegnyúlványok útján, úgy, mint a csövek a kábelek útján. Az összekötő ideg­nyúlványok alkotják az agy úgynevezett fehérállományát. Ebből sokkal több van, mint az úgynevezett szürkeállományból, vagyis a sejtből. Miért? Gondoljátok csak el: ha csak négy sejtetek van s mindegyi­ket össze akarjátok kötni mindegyikkel, ahhoz nem négy kapcsolat kell, hanem hat. öt sejthez tíz, hathoz tizennégy. Már­pedig az agyban tizenkét milliárd sejt van. Ezért van olyan sok fehér idegnyúlvány. Bizonyára gyakran hallottátok már, hogy a tudósok nagyon szórakozott emberek. Nemde? Nos, megpróbálom megmagya­rázni ennek az okát — mégpedig a Ma- raxon fogom szemléltetni. Mert ez össze­függ a közlekedéssel: az agyban a sejtek, itt pedig a csövek egymással való kap­csolatával. — A Maraxnak — folytatta a profesz- szor — mindenekelőtt „el kell felejtenie" az előző feladatot. Megnyomta a kapcsolót. A világító görbe eltűnt. Most aztán ujjal gyorsan vé­gigfutottak a billentyűzeten, mintha valami rendkívüli írógépen írt volna. Közben to­vább magyarázott: — Amikor a Maraxnak feladom a lec­két, ő — hogy úgy mondjam — igyek­szik „nekifeküdni” és automatikusan annyi áramkört kapcsol be, amennyire eb­hez szüksége van, (MsrtaAtafc ) Milyen létszámú legyen a brigád? a régi tagok megmaradtak, egy vagy két brigádban. Helye­sebb a lakóterületi beosztás, mert így kevésbé van lehető­ség arra, hogy külön brigádba tömörüljenek a szegény és kü­lön a volt középparasztok. Ki­vétel a speciális állattenyésztő, vagy gyümölcstermelő brigád, ahol a szakképzettség a döntő. A határ elosztásánál töreked­ni kell arra, hogy az egyes bri­gádoknak lehetőleg összefüggő, vagy minél nagyobb táblákban legyen a területe, de mereven ehhez ragaszkodni helytelen Rakamazon például és másutt is három négy helyen van egy- egy brigádnak földje, mert a határ változatos talajú. A vál­laji Rákóczi Termelőszövetke­zetben nincs állandó brigádte­rület, hanem az egyes növény­féleségeket osztják el a brigá­dok között. Ök azt tartják, aogv a talaj különbözőségeit így jobban ki tudják küszöbölni. Az ankét bevezető előadásá­ban, de a vitában is úgy fog­laltak állást a szövetkezeti ve­zetők, hogy a fiatal, tagosítat- lan területtel rendelkező szö­vetkezetben 45—50 fős brigád elegendő, míg a néhány éves szövetkezetekben 70-—75 főre is felmehetnek, a 10—12 éves szö­vetkezetekben, ahol az összeszo­kottság, a megfelelő vezető, a ki­alakult brigádterület megvan, ott már 100—110 fős brigádo­kat is lehet szervezni. A ra- kamazi Győzelem Termelőszö­vetkezetben (90 százalékban új szövetkezet) 55—60 főt osztot­tak be egy-egy brigádba. A ti- szaszalkai Búzakalász már har­madik éves, itt a brigádok is nagyobbak. A terület — ha­sonlóan a létszámhoz — 400 holdtól 900—1000 holdig adják egy-egy brigád kezelésébe. A brigádokat legtöbb helyen lakóhely szerint szervezik, csak néhány helyen van, hogy de lapunk hasábjain közread- , juk, hogy a mezőgazdaság dol­i gozói megismerkedhessenek az itt elhangzottakkal, másrészt i hozzászólhassanak a szerkesz­tőségbe küldött levél útján amit vitacikk formájában szí­vesen közlünk. Bizonyára sok jó módszer van még megyénk­ben, aminek közzététele hasz- L nos lenne, várjuk hát a gya­korlatban jól bevált módszerek- , rcl szóló írásokat. A megyei pártbizottság agi- tációs és propaganda osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Keletmágyaror- szág szerkesztősége néhány régi és új szövetkezet elnökével, ag- ronómusával és brigádvezetőjé­vel tanácskozott, ahol az össze­jött 22 gyakorlati vezető el­mondotta tapasztalatát a bri­gád kialakításáról, vezetéséről és a munkájuk szervezéséről. Ar» ««írót C7lílrtnWÍ Prill

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents