Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-30 / 100. szám

1961. április 30., vasárnap. NÉVNAP KATALIN. A NAP ESEMÉNYEI: A Wesselényi-összeeskttvés tag­jait, Zrínyi Pétert, Frangepán Fe­renc Kristófot és Nádasdy Feren­cet 290 évvel ezelőtt végezték ki. A budapesti Margit-hidat 85 éve adták át a forgalomnak. A hétfői nap eseményei: Május elseje, a Munka nemzet­közi ünnepe. A magyarországi munkásság 1890-ben ünnepelte először. Kétszázötven éve kötötték meg a szatmári békét, ezzel véget ért a Rákóczi szabadságharc. Nyolcvan éve kezdte meg mű­ködését a budapesti telefonköz­pont (Puskás Tivadar találmá­nya). 1896. május elsején nyílt meg a Vígszínház. A keddi nap eseményei: Ezen a napon indult meg a budapesti földalatti vasút, Eu­rópa második ilyen vasútja, 1896-ban. Willi Bredel, német kommunis­ta író hatvan éve született. 1 BÖKI KART ARS ELTÉVEDT a Szakszervezetek Megyei Taná­csa Zsdánov u. 24. szám alatti székházában. Nem mintha nem járt volna még eddig nagyobb épületben, hanem azért, mert a bejáratnál elhelyezett útmutató tábla enyhén szólva nem nagyon fedi a való helyzetet. Átszervezés, költözködés miatt egészen más a szobák beosztása. Nem vitás, hogy elég nagy munkát jelent ennek az útmutatónak a kijaví­tása, de addig legalább helyez­zenek egy ideiglenes feliratot a tábla fölé: útvesztő. SZÍNHÁZ! Közkívánatra újból bemutatásra kerül Nyíregyházán Hervé: Nebáncs virág című há- romfelvonásos operettje a Mis­kolci Nemzeti Színház előadásá­ban május harmadikán, szerdán este hét órai kezdettel. Másnap, csütörtökön délután négy órai kezdettel az Állami Dé­ryné Színház nagy érdeklődéssel várt vendégszereplésére: a Bánk bán ifjúsági előadásra kerül sor. ★ A SZABOLCS-SZATMÁR ME­GYEI TANÁCS és a Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnok­ság tűzvédelmi kiállítást rendez Sóstón, közvetlenül a kisállomás mellett. A megnyitóra ma dél­előtt kilenc órakor kerül sor. ★ A KÖZIGAZGATÁSI ISKOLA hallgatói szombaton látogatást tettek a nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet gazdaságában. ★ A TISZALÖKI járási művelő­dési házban ma délelőtt tíz órai kezdettel kultúrversenyt rendez­nek a járás legjobn kultúrcsoport- jainak részvételével. ★ BÁBSZÍNHÁZ! A József Attlia Művelődési Ház Mesekert báb­színháza ma délelőtt tíz órai kez­dettel két mesejátékot mutat be. A kicsi liliomka és A két hiú kismalac címmel. KELETM AG Y A KOKSZ ÁG A Magyar Szocialista Munlcaspa: Szabolcs-Szatmar megyei Btzo'tsáe; es a Megyei Tanács lapia Felelős szerkesztő: Bálint Lajos, (fiadja: a Keletmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel: 16-10. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. L Tel: 30-00. Terjeszti - a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Kéziratot nem őrzünk meg, es nem adunk vissza. Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat, Nyíregyhaza, Dózsa György u. 5. Kuba példája terjed A Rio Gránitétól u Tűsföldig Az utóbbi időben Latin-Ame- rika gazdasági élete bizonyos fej­lődésnek indult. A mezőgazdaság azonban messze hátramaradt, sőt a legtöbb latin-amerikai or­szágban visszafejlődik. Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizott­ságának végrehajtó titkára közöl­te: , „Latin-Amerikában a mezőgaz­dasági termelés 1958 óta csak 1,9 százalékkal emelkedett, a lakos­ság ugyanakkor 2,6 százalékkal szaporodott, tehát az egy lakos­ra eső élelem kb 1 százalékkal csökkent.” Az egyetlen kivétel Kuba, ahol I jelentős gazdasági és társadalmi I átalakulás megy végbe. Őríásbirtokok és törpeguzdaságok A latin-amerikai országok az iparosítás ellenére is tipikus me­zőgazdasági országok. A 20 latin­amerikai ország közül 17-ben a mezőgazdasági cikkek képezik a kivitel alapját. A mezőgazdaság stukturája az évek során alig változott. Az el­ső latifundiumok még az indiá­noktól elrabolt földeken jöttek létre. Egyes országokban a 19. században is, Bolíviában még „ 20. század elején is gyakori je­lenség volt az indiánok kikerge­területe 41 000 hektár! Jócskán vannak olyan óriásbirtokok, amelyek egész országok terüle­tével felveszik a versenyt. És mit látunk a másik oldalon': a 20 hektáron aluli (átlag 5 hek­táros) gazdaságok száma 5,5 mil­lió, ezek képezik az összes gazda­ságok 72,64 százalékát, de oir- tokukban a földnek csupán 3,74 százaléka van! A gazdaságok — nagybirtokok, vagy törpegazdaságok — együttes száma mintegy 7,5 millió. A sta­tisztikák szerint azonban Latin­Eijen a forradalom, éljen a földreform, éljen Fidel Castro harsogják a kubaiak. lése földjeikről. Így jöttek létre egyik oldalon az óriási latifundiumok, másik oldalon az egyre nagyobb nyo­morban élő parasztság. A nagybirtokok Latin-Ame­rikában a gazdaságok számának 1,47 százalékát képezik és a föld­terület 64.9 százaléka van birto­kukban! Egy latifundium átlagos Amerikában több mint 33 mini., mezőgazdasági dolgozó van. Mit csinál az a 25,5 millió paraszt — a családtagjukat nem is szá­mítva — akinek nincs földje? Vegyük hozzá ehhez a törpebir­tokosokat, akik saját földjükből nem tudtak megélni. Kiderül, hogy kb. 29 millió ember dolgo­zik más földjén. Bérlők, vugy zsellérek Két lehetőség van számukra, I gazdasági munkásnak szegődnek, vagy földet bérelni, vagy mező- 1 Helyzetük mindkét esetben tra­A kubai forradalom vezére: Fidel Castro. gikus. A legtöbb latin-amerikai országban nem szabályozzák meg­felelő törvények a földbérletei es a napszámot, tehát a bérlő és a zsellér egyaránt teljeser. a -óldbirtokosoktól függ, hűbéri .űzsákmúnyolás uralkodik. A sa­ját használatra művelt löicibert a bérlők robotmunkával fizetnek, 2Z Ecuadorban, vagy Peruban évi 50 napot is elér, sőt Ecuador- tan szélsőséges esetekben heti 4—5 napot. Más esetekben a ter­mékek felét, vagy még többet, követeli a földbirtokos. Az összes haladó erők, élükön a kommunista pártokkal, de még a baloldaltól tavolálló körök is követelik a földreformot. A nem­zeti burzsoázia köreiben is han­goztatják, hogy csakis földreform útján lehetne kibővíteni az áriig létező belső piacot. Akik eiiensik Mégis komoly erők vannak a föiürciorm ellen. Elsősorban a földbirtokosok, akik kevesen van­nak ugyan, de befolyásosak. Tá­mogatják őket a városi burzsoá­zia legmaradibb rétegei,' (akik a külkereskedelemmel álinak kap­csolatban, hiszen az főként a mezőgazdasági cikkek kivitelére támaszkodik). Fontos szerepet játszik az. északamerikai mono | a földreformot poltőke is. A katolikus egyház, amely roppant birtokokkal ren­delkezik, szintén gátolni igyek­szik a társadalmi fejlődés folya­matát. Kubu példát mutat A latin-amerikai országok, a földreform szempontjából több csoportba oszthatók. Kuba már végrehajtotta, Mexikó és Bolívia részlegesen végrehajtotta a föld­reformot. Elhatározta, de még nem hajtotta végre Venezuela, Peru, most foglalkozik a kérdés­sel Columbia és Ecuador. Föld­reformjuk nem olyan radikális, mint a kubai, csak az állami földeket és a műveletlen földe­ket osztják fel. A földet rövid fizetési határidőre, eléggé drá­gán adják el a parasztoknak. A harmadik csoport országai­ban a földreformról hallgatnak, vagy terméketlen vitákat foly­tatnak. Brazíliában például 1946 -48-ban 213 agrár-politikai ter­vezetet vitattak meg a parla­mentben, de egyikből sem lett semmi. Argentínában, Uruguay- ban, Chilében a vezető körök hallgatnak a kérdésről. Annyi azonban kétségtelen* hogy a földreform a Rio CranchF- tói a Tüzíöldig megérett és előbb­A népi inilicisták akik megvédik a íöldet. utóbb meg kell valósulnia. 10

Next

/
Thumbnails
Contents