Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-30 / 100. szám
Orgonaoirag, tablók az üzletek kirakataiban, zöldbeöltözött parkok, és napfényes város. Húszhuszonöt fokos meleg, strandidő. egy szóval: korai nyár. A Gergely-naptár megkésett az idén. Vagy talán nem tévesztjük-e össze az idei áprilist a májussal?' Ez a tavasz a rakéta sebességével halad. Előbbre jönnek a határidők, szinte magunk sem, vesszük tszre, milyen óriási gyorsasággal. Es még segítünk is tolni a napoKat. Pedig, ha el] vgadjak a léteit, hogy ugyanakkor gyorsabban öregszünk, ' talán lassítani kellene a tempót. De mégsem ezt tesszük, mert biztosak vagyunk benne, hogy ez a régi igazság sem annyira teljesér- tekü már. A gyorsaság, a tempó fiatalít. S ha az időjárás szeszélye folytán jócskán benne vagyunk már a májusban, miért ne szívjuk tele tüdővel a fiatalító levegőt? Pompáznak kertjeinkben a fák, s az események menetét immár áprilisban is május szabja meg. Ballagásra készülnek a diákok, már jülbecsengenek az örökéletü diákbucsú- zó dallamai. Mint ahogy az életreké- szülés indul az iskolák falai között, valahogy olyan az idei tavasz és nyár együttes fogadása is. Anyagira meghitt, baráti és közvetlen. Ügy fogadtuk a hírt, ahogy illett: idén nem is egy, de több lépcsőfokot jutottunk előbbre a haladás létráján. És ilyenkor lei előtt nem lenne ünnepi a máskor talán észrevétlenül szürke, apró epizódcsokor? ..Éljen május 1." — piroslik a Zrínyi Ilona utcai építkezés felvonulási épületének fehér alapú falán. Fiatal kőműves festi a betűket, írásra nem szoktatott ecsettel, s olyan szeretettel pingátja a félresikerült „s” betűt, ahogy csak májusvá- ■rás óráiban lehet. A kenyérgyár előtt, a Vöröshadsereg utján két munkásruhás ember vigyáz rá, hogy egyenes legyen a kerítés május elsejére a piciny utcai park körül. Odébb, a Malinovszkij téren diákok dugják az új park virágait, társadalmi munkában. Csak azért, hogy szebb legyen ezzel is a város. Oolgozunk, építünk és ünnepelünk. Aki közelebb hozta a fiatalodás titkát, most Prágában beszél a jövőről, amely az egész emberiségé, egy kicsit a miénk is. S nem érdekes, hogy egy tizenötéves gyerek, Molnár Zsiga, a nagyúri határban, felpattan apja traktorára, hogy míg a gép kezelője megvacsorá- zik, addig se legyen pihenőben a föld? Zsiga olyan faluban él meg, amelyben petróleumlámpa pis- lákol esténként, mert nem jutott még el az áram hozzájuk, rádió is kevés van ott, mert nem igen érdemes bajlódni a teleppel. De olyan pontosan, percre és másodpercre mondja.I hogy mikor indult a! világűrbe Gagarinna l; a szputnyik. s mikor I ért *ússza, mintha ott lett volna a fel és leszállásnál. Meg azt is, hogy Kennedy üdvözlő táviratot küldött ezért Hruscsovnak és az űrpilótanak... ■ A nyíregyházi Szabadság téren elhelyeztek az új fényrózsá-' kát. a Zrínyi Ilona utcán szerelik a legkorszerűbb utcai világítási. Üj lakóházai adtak át, újabbal építéséhez fogtak. A Gépjavítóban tiz. vagy több burgonya- szedővel emelték meg a teljesítményt. s ehhez komolyan hozzájárult a Gagarin brigád. Az utcákon már látjuk azok képeit,, akik most tanultak I szakmát, s segítik a ' tempót gyorsítani. Tizenhatévesek, az i érettségizők tizennyolc. Egy pillanattal elidőzünk a sok elégedett fiatal arca előtt. Nekik már szép ifjúság adatott. A Kölcsey gimnazista lányok tegnap togoi, indonéz, s amerikai néger ifjakat láttak vendégül. Együtt láncoltak, énekeltek. Szeretik egymást. Május gyermekei. Kopka János h.et»zá% hold ú j gyümölcsös ISyírhogáíon A nyírbogai! Rákóczi is/,-ben ' a vetések nagyrészét belejeztiik. A kukorica egyhannada is földbe került. Megkezdődött a cukorrépa sarabolása, s május elején inda! a j dohány ültetése. A termelőszövetkezetben az I idén nagyarányú gyümölcsfáidé- j pitést hajtottunk végre. Kétszáz i hold üj gyümölcsöst letesitettünk • és a régi gyümölcsösben elvégeztük a pótlásokat. A baromfiállományunk igen szép. A 3000 darabból 1500 már hetven—kilencven dekagrammos, s ezekét értékesítjük. FÜGEDI IMRE tudósító, j Sok társadalmi munkásai bővítik a múlt évben épült lurricsei iskolát. Az a apuetono- /.ást, falrakást, anyagszállítást közös erővel a ki cségbeliek végezték. A meglévő két tanterein mellé újabb kél tanterem épül s ősszel már a tanítás is megkezdődhet l snne. Az oreu, magános tölgyek hosszúra nyújtották árnyékukat a szatmári mezőkön. A folyók holtágaiban, apróbb posványo- sqkban fellendült a milliónyi béka szokásos, tavaszi kardala. A sápadt félhold már viaskodott a ;Nap utolsó, vérvörös sugaraival. A kisari-nágyari mezőkön békés csend honolt. Varga Ferenc annyira megszokta az éjszakába hajló estéket, a sötétből váltó pirkadó hajnalokat, a ' békák hangoske- dásat, a hajnali. madárdalt, a mindenfelől reílektorozó traktorok zúgását, hogy ez mind fel sem tűnt már neki. Valóban Valahol leh illő szaraz gally reccsent. Eg; madár rémült zajjal röppen fel, s vak- sin. lármázva köri zött a ligetei** dó fölött. Ez kizökl entette gondolatai menetéből. Néhány fordulón at a megriad madarat figyelte, majd ismét, elnehezedett a csend. Az együk éjszaai ellenőrző útján járt az igazgí tó. Öt is felkereste s kötődött t ele, nem hiszi, hogy a deká Iban neki,' egyedül, meglesz i száz nor- málholdja. Ö csak mosolygott, mert tudta... S száz :íz körül végezte. Mostanában, a i íajuS' elseje előtti napokon, éjs: akákon, maga sem érti, valair 1 különös izgalom vett rajtuk e őt. Arról se nagyon sikerül szí mot adni, hogy miért? Talán csak annyi az egész, hogy ott lehetnek a legjobb traktorosok a legjobb brigád május elsej ;i ünnepségén, hogy... biztos in szólna^ majd arról: latjától , Varga serene, meg Dávid G, íla ültettek magukért, elsők a le [jobbak között. Igen, hát, ezért is. Meg olyan jó az, ha a szövetkezet vezetői néha mjglepődnek: „Nahát, már meg is van?! Érré t'Alunutkep « lesnapi ii n n épségről A NAP UTOLSÖ SUGARAI áthatoltak a Hérmasdomb fái között. A munkások május elsejei találkozóhelyén kis csoport állt. A Horthy- idők szervezett munkásai mellett ott álltak a fiatalok, akik már a népi demokráciában nőttek fel. Milyenek voltak ezek az idolt? Erről beszélgettek az idősebb elvtársak a résztvevő KfSZ- tagokkal. — Akkor még nem lehetett olyan nyugodtan sétálni a Hármasdombon május elseje előtt egy nappal. A csendőrök szimatoltak minden szervezett munkás után — mondta Dankó András, aki felségével együtt vett részt a mozgalomban. — Családostól vonultunk ki ide az ünnepünkön, piros szegfű volt a gomblyukunkban. — Miért kellett kihozni a családot is? — kérdézte az egyik fiú. — így tereltük el a köpök figyelmét, mivel ee a néma tüntetés a munkásosztály jogainak kivívása mellett - szólt. A KELETMAGYARORSZÁGI Faipari Vállalat KISZ-szervezele, igazgatója köré tömörül. Oláh Laci bácsit faggatják a múltról. — Hogyan lett szervezett munkás; Laci bácsi? — hangzott a kérdés. — Már 1927-ben, amikor asztalossegédként felszabadultam, szervezett munkássá váltam. Rögtön bekapcsolódtam a mozgalomba. Tudjátok. nekünk volt egy munkás-dalárdánk. Itt találkoztak rendszeresen idősebbek és fiatalok. — És milyenek voltak a sztrájkok? — kérdezte egy* kislány*, aki par perccel előbb érkezett a csoporthoz. — Én két sztrájk szervezésében vettem részt. Az egyik 1934-ben, a másik 1936-ban volt. A famunkások béremelésért és a nyolcórás munka időért harcoltak. EGYSZER CSAK ELCSENDESEDETT a kíváncsi fiatalok tömege. Megkezdődött a koszorúzást ünnepség, a városi KISZ-bizottság helyezte ei koszorúját az emlékműnél. A 12-es általános iskola énekkara május elsejei dalokat énekelt az ünnepségen. Bár az idő egyre hűvösebb lett, a fiatalok közül még senki akart elmenni. Az ősz kommunisták ott állták közöttük, meséltek a múltról. A tizenöt-tizenhat éves fiúk— lányok meg szinte itták a veteránok szavait, ök már a szabad Magyarországon nőttek fel, nem ismerik a munkanélküliséget, a nyomort, az éhséget. Ingyen tanulnak a gimnáziumokban, technikumokban, egyetemeken, az állam csak anyit kér ellenértékként, hogy az ott töltött idői megfelelőképp használják ki. Segítenek és utai mutatnak az idősebb elvtársak nekik úgy a munkában, mint a szocialista haza védelmében Az ellenforradalom után először ők vették ke /.ükbe a géppisztolyt, a puskát. De a kérges Kezek és ősz fejek mellett már ott állnak fiatal iáink, hogy átvegyék, amit apáik kiharcolta i nekik Erre int a hármasdombi emlékmű is. Ami" a friss hantok sokasodtak a dohogó „kormos” mögött, a csillagok is kíiilegették magukat az égboltra, előbb halvány, majd mind fényesebb szemekkel néztek le a mezőkre, kacérkodva az itt is, Ott is kigyulladó, a rögök röiött pászmazo u aktorianipak lénycsóváival. Feri bácsi olajos puxajkávai ült a vasnyeregben, s a traktor egykedvűen rótta a rizsföld frissen hasított barázdáit. Oda, vissza, oda, vissza. Fáradhatatlanul. Ilyenkor, a végtelennek tűnő hűvös éjszakákon a percek gondolatokkal együtt peregnek, s az ember, a nagy csendességben szinte önmagával beszél. Valamikor, régen, még fiatal korában szerelmese lett a gépnek Varga Ferenc, Falujában, Szamossályiban sem nevezik másként, mint gépész Vargának. Jó néhány éve már, hogy a Fehérgyarmati Gépállomásra került. Az óreg „kormos” traktor, amelyiken dolgozik, az ötvenes évek elején sztahanovistákat hordozott a nyergében. De azért, hogy elszállt fölötte egy évtized, még jól bírja magát, s mi több, ezen a tavaszon olyan két ember dolgozik vele, akik kiverekedlék az elsőséget... A napégetett, széltől cserzett arcú Varga Ferenc jólesóen gondol a hálókocsiban alvó társára. Gyula a matolcsi tsz tagja. A télen volt traktoros tanfolyamon. Ez a tavasz az avatása. A tapasztalt Varga Ferenchez került váltótársnak, s ő nem vall szégyent vele... Kétszáz százalék, már április közepére! Két tapasztalt embernek is dicséretére válna. S hol van még a június vége, az ídényzárás? Addig kicsikarják a háromszázat is_. Aztán az éves verseny«. nem gondoltunk. Alikor mehet a vetés ’. Meghát, s családnak sem jön rosszúl, nála egy dekád utón az ezeröti záz-kéíezer forint kereset. 1 telliold iass«n íecsurog a közeli erdő mögé. Közeleg az éjfél. A traktoros visszatekint a bakhátakkal határolt területre. Gondolomra is megvrn nat óra alatt a müszajpjpnna. Ráhúz meg néhány fordulót maja u iabode felé irányítja a traktor iénycsőváját. Leszáll a gépről, megnézi az óráját es -elindul, hogy felkeltse Gyulát. Az meg sem rezzen az ajtó nyikorgása ra. Hiába, fiatal, jól bír uludhi, gondolja kis irigykedéssel, majd megrázza az alvó ember Vállát. Az álomittasan nyitjj fel a szemét. — Megvan, u*/ u müu, kev> százhúsz körül — mondja Varga Ferenc a kászáladó Dávidnak. Emez csak néz, nerr érti miről van szó. Valami édes álomból zavarták meg. Végül megérti, elmosolyodik. Hát persze a százalék, a terv.., Két marokkal locsolj* arcára a csiklandóson hideg vizet, hogy végképp felébredjen. Kimegy, s kisvártatvn felaúg • traktor és ráfordul az utolsó barázdára. A csillagok teljes runyikfal ragyognak a tavaszi igen SuB A»dri‘ harmonikus csendet érzett maga körül. Éjszakai életében sorstársa, a fiatal Dávid Gyula, a hatorai váltás után mély, nyugodt álomba merült, miután a Feri bácsi áltál, száraz konzervbői készített gulyáslevest bekanaiazta. Éjiéikor kerül újra rá a sor, aadig pihenhet. 4