Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-29 / 99. szám

A ni un I» H versenyről — a «gyártástechnológia és a munka norm ál* felülvizsgálatáról — a törvényesség betartásáról tárgyalt az SZMT elnöksége Csütörtökön három fontos és időszerű kérdésről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége. Előzetes felméré­sek alapján értékelték a szocialis­ta munkaverseny helyzetét, ered­ményeit és feladatait a megyében. 1958-ban a szocialista ipar ter­melése 7,2 százalékkal, 1959-ben 15.2 százalékkal, míg 1960-ban 30.3 százalékkal nőtt, 1957-hez vi­szonyítva. A dolgozók átlagos ál­lományi létszáma közel 2300 fő­vel emelkedett. A munkások át­lagos havi keresete 1325 forintról a három év alatt 1960-ra 1407 fo­rintos átlagot ért el. Értékes felajánlások Az SZMT a második ötéves sokat. A tejipari vállalat 1,3 mil­lió forint önköltségcsökkentésre tett felajánlást. A dohányfermen­tálóban 10 üzemrész felajánlása 626 ezer forint anyagtakarékos­ságból, továbbá a termelékeny­ség emelkedéséből 692 ezer forint. A malomipari vállalat 890 ezer forint önköltségcsökkentést aján­lott fel. Hasonló értékes felaján­lást tettek az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár, a Nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalat, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár, az Épí­tő és Szerelő Vállalat és más vál­lalatok. Az SZMT elnöksége megállapí­totta, hogy az AKÖV-nél, a tisza- löki Vízierőmű Vállalatnál, vala­mint a helyiipari vállalatok több­ségénél javítani kell a versenyre mozgósító és . versenyszervező munkát. Valamennyi termelő egységnél növeljék a szocialista brigád cím, a kiváló dolgozó cím, a szakipa ifjú mestere cím, a ki­váló traktoros cím és a kiváló újító cím elnyeréséért folyó ver­senyt, a különböző anyagtakaré­kossági, önköltségcsökkentési, tisztasági, munka- és életkörül­ményeket javító egyéni versenye­ket. Növelni kell a gyártástechnológia és a munkaaermák leiiüvizsgálatáitasi ütemét kapacitás-felméréseket, norma­karbantartásokat, a veszteségidő felméréseket. Az SZMT felhívja a vállalatok szakszervezeti bizott­ságainak figyelmét arra, hogy kísérjék figyelemmel az intézke­dési tervben előírt határidőket. Megállapították, hogy az elkerül­hető veszteségidők felmérése és felszámolása terén nagy szükség van az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek támogatására, terv indulásakor, pártunk idevo­natkozó határozata és a SZOT plénumának határozata alapján mozgósította a szakszervezeti bi­zottságokat az 1961 évi tervek túl­teljesítésére. Az SZMT segítette a megye ipari, mezőgazdasági és ke­reskedelmi egységeinél a ver­seny szervezését. Ezt követően 34 üzemben megvizsgálta az intéz­kedések végrehajtását. A vizsgá­lat azt tükrözi, hogy például 13 ipari vállalat az 1961 évre készí­tett munkaverseny-felajánlás alapján ötmillió 161 ezer forint összegű önköltségcsökkentésre tett vállalást, továbbá 9 millió 695 ezer forint tervtúlteljesítést vál­laltak létszámnövekedés nélkül. Hasonló értékes vállalásokat tet­tek a kereskedelmi vállalatok és iöldművesszövetkezetek. A ver­senyszervező és felvilágosító mun­ka legjobban az állami gazdasá­gokban, erdőgazdaságokban, a gépjavító vállalatnál és a vízügyi igazgatóságnál érvényesült. A vállalatok a terv túlteljesí­tésre, a termelékenység növelésé­re, önköltségcsökkentésre az ex­portterv teljesítésére és a minőség javítására tettek értékes felajánla­alapján előforduló gyakoribb tör­vénysértésekre terjedtek ki. Meg­állapították, hogy az utóbbi fél­évben egyre jobban vigyáznak a törvényesség betartására. Javult a munkafegyelem, kevesebb a fe­gyelmi határozatok száma. A munkaügyi viták elintézése gyors és kielégítő. A szakszervezetek felvilágosító, nevelő munkájának eredményei ezek. Az SZMT elnöksége a tárgyalt három napirendi ponttal kapcso­latban olyan határozatokat ho­zott, amelyek segítik tovább nö- 'velni az eredményeket. Nyíregyháza üj arculata bontakozik ki az állomáskörnyéki lakóház-építkezések nyomában. (Hammel J. felvétele.) Az SZMT a politikai bizottság 1960 szeptember 13 és 20-i hatá­rozata, valamint a SZOT elnök­ségének októberi határozata alap­ján megvizsgálta, hogy a gyár­tástechnológia és a munkanor­mák felülvizsgálatára vonatkozó intézkedéseket hogyan hajtották végre. Azt tapasztalták, hogy a helyiipari vállalatoknál nem vet­ték kellően figyelembe a vállalat sajátos viszonyait és több válla­lat nem végezte el határidőre a meggyőző munkájára. Javulás tapasztalható a törvényesség betartásában Az SZMT helyszíni vizsgálatot végzett 10 különböző gazdasági egységnél a törvényességgel kap­csolatos tevékenységet illetően. A vizsgálatok ä Munka Törvény­könyve végrehajtási utasítása Szép baromfifarmon dolgozik Varga Erzsébet, a fehérgyarmati Győzhetetlen Bri­gád Tsz baromíigondozój*. A több, mint ezres létszámú ma­gyar sárga fajta állománytól hetenként 2500—3060 darab to­jást szállítanak a szálkái keltető állomásra. A napokban újabb 5000 darab naposcsibét kaptak nevelésre. A baromfitartás igen kifizetőnek bizonyul a fehérgyarmati Győzhetetlen Bri­gád Tsz-ben is. (Hamm»1 J. feiv.) «Sok fiatal nem elég meggondolt ... Ed Adyt nagyon szeretem . . . Meg lebet szokni a hajnali munkát... Itt nagyon szeretnek bennünket“ Három kislány a langyos tej birodalmában hmtt (Magas, nyúlánk, 17 éves. Őszinte, bizalmas, megrágja a szót, kicsit félénk.) Színhely: a Fehérgyarmati Ál­lami Gazdaság tehenészete előt­ti kis csatorna partja. Idő: tizen­egy óra, délelőtt. — Böszörményi Éva vagyok. Fiilesdre való, de most Fehér­gyarmaton lakom, mert itt töltöm gyakorló időmet az állami gaz­daságban. Apám téesz-kovács. Hogy jó-e itt? Persze. Szeretem ezt a szakmát. Azért tanulom. Nemcsak egyedül vagyok, hárman vagyunk itt, lányok. Most éppen végeztünk a reggeli munkával, majd délután jövünk ismét. Reg­gel ötkor kezdünk. Hogy nem kellemetlen? Nem! Meg lehet szökni. Csak kicsit messze van a község. Napi IS kilométert ke­rékpározunk, kétszeri kijövés al­kalmával. Ketten, Edittel. Hogy 6 kicsoda? Ott jön éppen. Edit! Gyere csak! Edit (Közcptermetü, barna, nyugodt és nevetős. 15 éves. Teljes bi­zalommal jön, de kíváncsiságát nem rejti véka alá.) — Csak tudnám, hogy miért érdeklődik? Ja, az újság? No, jó. Különben mindegy, megmon­dom, úgy, ahogy gondolom. Igen, én is Fülesd községbe való va­gyok. Édesapám Kazincbarcikán dolgozik. Mindig munkás volt. Hogy választottam ezt a szak­mát? Tetszett. Olvastunk róla, és jelentkeztünk. Első évesek va­gyunk, ipari tanulók, csakhogy egy évben három hónapot egy­szerre töltünk iskolán, valame­lyik más állami gazdaságban. Tavaly Darvason voltunk. Szere­tünk együtt lenni! Ugye, Julika? (Szőke, rövid frizurái, élénk, nagyon kedves, lő éves. Rövid haját borzolja a szél. Nem na­gyon várja a kérdést í — Tulajdonképpen toCrász sze­rettem volna lenni, de aztán meggondoltam. A bátyám beszélt rá, hogy ez szebb, komolyabb pólya. Most már nagyon szere­tem. Jó itt dolgozni, a tejházban, tisztaságban és nyugodtan. És hát jövője van, mert tej, ugye, mindig kell, sőt, egyre több keil! Én csengeti vagyok, de a bátyám itt dolgozik, főáÉaicenyészíő. Ti­zenhat. Nem a bátyúm, én va­gyok tizenhatéves, ő huszonhat, felesege és gyermeke van. Nála lakom. De ne tessék azt hinni, hogy kivételez! Nagyon szigorú. Minden héten kikérdezést tart, be kell számolnunk, mit tanul­tunk, és osztályoz. Feiülvizsgál- ja a naplót is, amit a munkáról vizelünk. Hogy mily»* munka tói? Tessék jönmt A tejhúz (Friss, meleg tsjszag, tisztaság. Szeparátor, hűtő, kannák, felmo­sott kövezet. Látszik, hogy női munka, gondos.) — Nos, én is beszéljek, a munkahely? Rendben van. Szere­lem ezeket a lányokat, mert ők is szeretnek engem. Reggel nem késnek napi 250 liter tejet fölöz­nek le Király Józseine, a tejház kezelőjének segítségéve!, irányí­tásával, és körű'.beiül ‘ 400 liter tejet hütenek. Elég sok munka ez, három kislánynak! És amel­lett tanulnak is, mert itt is kér­dezgetik egymást, hogy is megy az a savf ok-vizsgálat, oiz meg ha­tározás, zsirvizsgálat, meg u lobbi, érti a csuda. Aztán meg olyan dolgokról is vitáznak, hogy Móricz Zsigmond ezt írta, meg amazt... ehhez igazán nem ér­tek. Lányok eg» üti (Ismét kint, a déli napon.) — Sok fiatal nem elég meg­gondolt. .. elvégzik a nyolc ál­talánost, és azt hiszik, ezzel rendben van minden. Hazamen­nek, és élnek a szüleik nyaltán, nem akarnak többet tanulni. Per­sze, a többség nem ilyen — így Julika. — Pedig nem az iskolai neve­lésben van a hiba. A szülői ne­velésben sem. Valahogy egymást nevelik félre ezek a fiatalok — mondja Edit. — Többet kellene foglalkozni j velük, hogy mi vár rájuk az élei­ben? A pályaválasztásról kelle­ne beszélni nekik, sokat. — Én dolgozni akarok. Ha férjhez megyek is, akkor is dol­gozni. És tanulni, hogy értsem jól, amit dolgozok. Persze, szó­rakozni is. Például olvasni! Szín­házba járni, moziba. — Kedvenc íróm Jókai. — Nekem Móricz. — Én Mikszáthot szeretem a legjobban, de a költőket is. Kit? Például József Attilát, Adyt is­— Én is. — Én is. — Ady nehéz? Hát igaz. De azért, ha mindenütt nem is ér­tem, érzem. Mert Ady olyan őszinte! — Kevés a színházi előadás. — Városra menni? Legfeljebb azért, hogy jó színházhoz, mozi­hoz jusson az ember. — És most elmegyünk ebédel­ni, mert nagyon éhesek vagyunk. Oh, persze, itt a gazdaságban étkezünk, napi nyolcvan fillérért kapunk reggelit, ebédet, vacso­rát. Hogy elég-e? Azért vesze­kednek ránk, hogy együk meg mindet! A % újságíró (Nézi a távolodó lányokat. Frissek, jókedvnek, bizakodók.) Arra gondol, hogy íme, milyen rohamosan nő a jövő egészséges társadalma. S. B. Ülteti te » dohányt a nyírgyulajialt A nyírgyulaji Petőfi Tsz dohányos munkacsapatai az idén 140 holdon termelnek dohányt, amelyből hatvan hold a hevesi es nyolcvan hold a szabolcsi fajta. A tsz dohánytermelési brigádjának tagjai szép palántákat ne­veltek, jól kezelték a melegágyakat és megvédték a fiatal növé­nyeket a kártevők, elsősorban a dohányperonoszpóra ellen. A dohányos brigád munkacsapatai már egy hete megkezdték a palánták kiültetését, s mintegy nyolc holdon végezték el ed­dig ezt a munkát. A dohánynevelésben és ültetésben a Szemán és Lőrinc munkacsapatok járnak élen. Májer József körzeti felügyelő i\<tj(y*d(«rn irodalmi műsor a Súgvári telepen A megyei irodalmi színpad együttese „Érted' haltak szent vi­lágszabadság'’ címmel Petőfi. Ady és József Attila hazafias költé­szetéből önálló műsort tanultak be. Ennek a műsornak mintegy főpróbája volt a csütörtökön meg­tartott előadás a Ságvári telepen lévő kultúrházban. Bevezető elő­adást és összekötő szöveget Tőkey Károly, az irodalmi színpad ve­zetője mondott, a verseket a szín­pad öt tagja adta elő. Az előadás nagy sikert hozott. Sikeresnek mondható először azért, mert a szereplőkön egyál­talán nem látszott meg, hogy ez a műsor első előadása. Nem elő- rcör álltak már közönség' elé, és lezúttal is bebizonyították, hogy van tehetségük a versmondáshoz. A siker másik tényezője a szo­katlanul nagy érdeklődés. Nem sok példát lehetne rá találni, hogy egy verses műsor iránt ilyen nagy lenne az érdeklődés. Telje­sen zsúfolt volt a kultúrház, sőt többen csak a bejáratnál hallgat­ták végig a műsort. És hogy ez nem csupán a kiváló szervezés eredménye azt mi sem bizonyít­ja jobbam, mint az, hogy az elő­adás után — másfél óráig tar­tott — továbbra is ülve maradt az egész közönség, nem egyköny- nyen törődtek bele abba, hogy már vége az előadásnak, és kér­ték, hogy máskor is látogasson el az együttes hozzájuk. r r Uj lakóház az Er-patak partján

Next

/
Thumbnails
Contents