Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-02 / 78. szám
A kulturális forradalom 4 kibontakozása megyénkben A z MSZMP művelődési politikájának irányelveiben ezeket olvashatjuk: „A kulturális forradalom tartalmilag a szocialista kultúra megteremtéséért vívott harc. A szocialista kultúrát a párt irányításával, a népi demokratikus állam szervezett erejére, kulturális intézményeire támaszkodva, maguk a dolgozó tömegek hozzák létre.” Valóban, ha visszatekintünk az elmúlt 16 évre: megyénk kulBcrki Nándor: Szabadságot a gyarmati népeknek. turális életében is csak akkor következett be a felszabadulás után méltán várt gyökeres változás, amikor a fordulat éve után az oktatás és népművelés terén is a pártvezette elvszerú irányítás jutott érvényre. Ettől kezdve beszélhetünk a „tartalmában szocialista. formájában nemzeti” kultúra kibontakozásáról megyénkben is. •k A z utóbbi években egymás után jelentkeztek képzőművészeink szokásos évi, megyei tárlatokon vagy egyéni és csoportos gyűjteményes kiállításokon. Művelődési otthonainkban, irodákban mind több, megyei képzőművésztől származó igényes alkotást láthatunk. Művészeink részt vettek tájkiállításokon, sikerrel szerepeltek több debreceni tárlaton, sőt volt alkalom arra is, hogy országos kiállításon is láthattunk szabolcs-szatmári szereplőt. Segítséget jelentett a néhány évvel ezelőtt Nyíregyházán létesített közös műterem, de — méltán — további segítségre és támogatásra számítanak képzőművészeink Nyíregyházán é6 a megyében általában. Irodalmi életünknek természetesen központi tűzhelye a megyei napilap. Szerkesztőségében található a szépirodalommal rendszeresen foglalkozók tekintélyes része. A Megyei Könyvtár, a Művelődésügyi Osztály és a Hazafias Népfront együttműködve többször írt ki irodalmi pályázatokat, s ilyenkor mindig jelentkeztek új nevek, tehetségek. Többen azonban egy-egy jólsikerült novellával, versciklussal fel-feltűnnek, dijazott írásuk nyilvánosságot is Kap, aztán nem is hallunk róluk többet. Ennek lényegében az az oka, hogy nincs olyan szervezete a megyének, amelyik az írókat j összefogná, fejlődésükről rendsze- i résén gondoskodna akár összejö- ■ vetetek, akár publikációs, illetve i lektorálási, tanácsadási lehetőségek formájában. Az említett megyei szervek, valamint ' a TIT olykor-olykor foglalkozott írásbeli lektorálással, de ez sohasem vált rendszeressé. A Rádió mellett is működött egy időben egy kis lektoráló közösség, ebben az évben is elkezdődtek a TIT-klub- jában a havonkénti csütörtökesték, de az állandó folytatás el- ! maradt. Megindult egy vegyes- ' tartalmú (tudományos és szépirodalmi) folyóirat is, de a második szám már négy éve várat magára. Megyei íróink rendszeresen szerepelnek a fővárosi és a vidéki folyóiratokban (főleg a debreceni Alföldben és a miskolci Borsodi Szemlében), s ha ideszámítjuk azokat is, akik az elmúlt években ' elköltöztek megyénkből s főleg j Budapesten telepedtek le. nyu' gcdtan állíthatjuk, hogy megyei : irodalmi életünk életképes, s a I ovábbi fejlődés várható. I A pártélet, a közigazgatás és a termelés megyei vonatkozású ' i.dományos ismeretterjesztő fel- 'o!gozása. haladó hagyományaink utatása és ismertetése — az ille- , ékes szerveken kívül — a TIT i ereiében történik. (Ennek leg- mértebb eredménye a Tanács- .öztársaság 40. évfordulója alkalmából kiadott „Negyven év” című emlékkönyv.) Az az évenként kétésfél—három ezer ismeretterjesztő előadás, amely a TIT szervezésében elhangzik, mutatja azt a határozottan fokozódó és szélesedő kulturális igényt, amely a régen „sötét”-nek nevezett Szabolcs—Szatmár megye népére ma már általánosan jellemző. |V em szabad azonban elfeled- kezni arról az áldozatos munkáról sem, amely az iskolák útján emeli megyénk kulturális színvonalát. A rendeskorúak mindennapi oktatása mellett itt elsősorban a felnőtt oktatás terén végzett tevékenységről, továbbá a szakköri munkáról van szó, amely az iskolai munkán túl általában a felnőtt közönség előtt is végez ismeretterjesztő feladatot (pl. a nyíregyházi Zrínyi leánygimnázium, a mátészalkai Esze Tamás gimnázium.) A nagy gonddal fejlesztett és meggazdagodott iskolai könyvtárak könyveit hazavivő gyerek nemegyszer már szülei részére is választ a kölcsönzési napokon. Természetesen ennek a területnek a megyei könyvtárhálózat a főgazdája. Öröm manapság belépni a megyei könyvtár vagy akármelyik járási könyvtár helyiségébe, mert valamennyiben soksok ezer olvasó fordul meg; s ugyanez a helyzet az üzemi könyvtárak, művelődési otthonok olvasótermeiben is. Nincs elegendő helyünk, hogy felsoroljuk azokat a községeket, ahol csak a fel- szabadulás óta van középiskola vagy teljesén szakosított általános iskola — legtöbbje új épületekben —, hogy előszámláljuk azokat a településeket, községeket, amelyekben mozit, művelődési otthont, könyvtárat létesített a munkáshatalom kultúrpolitikája, — viszont nem tudunk ma már olyan eldugott falut a megyében, ahova ne jutna el a hangosfilmvetítőgép vagy a letéti könyvtár- hálózat. A felszabadulás utáni években megyénk területén korszerű színház nem Volt: a nyíregyházi elavult épületet hatalmas költséggel alakították át. s egy éve megnyílt a gyönyörű Móricz Zsig- mond színház. Ebben az épületben ma már hetenként négyszer- ötször játszik telt ház előtt a debreceni, a miskolci vagy a Déryné színház társulata, s elsősorban a Déryné színház együttesei bejárják a megye legtávolabbi kultúrotthonait is, hogy terjesszék a klasszikus és mai sziniirodal- mat. A régebben gazdátlanul és ötletszerűen működő öntevékeny színjátszó csoportok ma igen sok támogatást kapnak anyagilag és erkölcsileg is; szakképzett vezetőkről a népművelési szervek folyamatosan gondoskodnak. A Megyei Rádió gazdája a ■í* megye művészeti, irodalmi, néprajzi és történelemtudományi életének is; a nyíregyházi zeneiskola a zenei élet valóságos központja és gondos nevelője az utánpótlásnak, egyben irányítója a megyében folyó széleskörű zenei oktatásnák; az új helyiségbe költözött múzeum őrzője és tevékeny feldolgozója a haladó hagyományoknak. Van Irodalmi Színpadunk; az évenként megrendezett kulturális seregszemlék, dalos találkozók sok száz és ezer részvevője tesz folyamatos tanúságot a szocialista kultúra erejéről és népszerűségéről. T* ovábbfejlődésünk érdekéber szükséges lenne a megyei folyóirat mielőbbi újraindítása az írói és képzőművész-körö* minél szélesebbkörű összefogása és folyamatos támogatása. További pályázatok szükségesek a kutatók buzdítására a munkás- és parasztmozgalmi múlt, a néprajz, az irodalom- és művészettörténet, a történelem haladó hagyományainak minél alaposabb fel dolgozása érdekében. Hatalmas eredményekkel dics. kedhetünk: kulturális vonatkozásokban is van büszkélkedni valónk — megyénk területén is. Ezek az eredmények arra intik megyénk valamennyi kultúra iránt fogékony és felelősséget ér • ző vagy közvetlenül művelődési ielr ókkal foglalkozó dolgozóját, hogy még nagyobb odaadással dolgozzanak a szocializmus építésének széles perspektívájú. gyönyörködtetcen szép művelődési programjának maradéktalan megvalósításáért M. J MESTER ATTILA: AZ ELSŐ TAVASZ Tavasz volt. Még itt-ott gyúltak a harcok De olvadt a hó, s az utcán patakokban Ömlött a verőfény. Kis, sárga virágok Bújtak a fű közt, jókedvű szelek Ozték a felhőt túl a dombokon, S az ég soha, Soha nem volt még ilyen csillogó. Soha nem volt ily biztató a nap, S Ilyen tiszták az éjszakák, Soha ily sodró a pillanat Nem volt még — Oh ti utcák, és terek, Rügy-bontó ágak, kertek, kék hegyek, ilyen szép forró tavaszi lázban .»lég nem égtetek. iotaa nem volt még ilyen tavasz, ás a világon annyi bánat, De annyi szép reménye sem volt még soha A világnak. Tavasz volt, tiszta, kék egű tavasz. Az utcán patakokban ömlött a verőfény, Ue üres volt az utca, és kihalt. S egy reggel aztán Megjött a hír: — Kialudtak a tüzek a távoli mezőkön, Cinkedal röpköd a dombok felett. Az éjjel valaki énekelt A vén utcákon át, s ma reggel Egy leány mosolyogva ébredt, Visszatért kedveséről álmodott, A téren víg galambok fürdenek A fényben, S a tört falak közt tán még félve. Vigyázva, kőről-kőről lépve jönnek, mennek az emberek. — , Es jött a hír: Megszületett a béke! iS az eljövcnao nemzedékre Szebb harcok várnak majd, és szebb halál, s más kor, egy Új, Nagy, Forrongó Világ, várt majd az eljövendő nemzedékre. ~«vasz volt, tiszta kék egű tavasz, az utcán patakokban ömlött a verőfény, kis sárga virágok nyíltak a fű közt, i a dombok fölött . elhőt űztek a jókedvű szelek. Oh fák, rügy-bontó ágak, kék hegye.. Füvek, virágok, utcák és terek, Ilyen szép, forró tavaszi lázban Még nem égtetek! Képzőművészeink a megyei műteremben 10
