Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-28 / 98. szám

Zenés ébresztő — Ünnepi gyűlések — Vidám majális — Sportesemények Körkép a kettős ünnepre készülő megyéből A munkásőröknek műszaki képzettséggel is rendelkezniük kell. Ismerni kell a különböző robbanóanyagokat, aknákat és a gázok sokaságát, melyekre harci tevékenységük során szükségük van. A műszaki előadó az aknák típusait, azok használatát, működését és a gázok felismerhetüségét magya­rázza a munkásöröknek. (Dorogi íelv.) beszédet. A délutáni program­ban röplabdamérkőzés és atléti­kai versenyek szerepelnek. Este a kultúrházban a fiatalok tánc­cal egybekötött közös szórakozást rendeznek. MÉHTELEK Május elsején a helyi népi ze­nekar zenés ébresztőjére virrad a község. A 10 órakor kezdődő nagygyűlésen Tarr János, a köz­ségi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Délután röplab­damérkőzést játszanak a felnőt­tek a KISZ-tagokkal. az úttörők meg tréfás versenyeken vesznek részt. Estére a község úttörői tá­bortüzet rendeznek 8 órai kez­dettel. KOMLODTOTFALU, CSENGER- SIMA ÉS NAGYGÉC együttesen rendeznek vidám ma­jálist a csengersimai erdőben. A község dolgozói közös ebéden vesznek részt. vásárosnamEny Zenés ébresztő köszönti a köz­ség dolgozóit május elsején. Reg­gel fél kilenckor a termelőszö­vetkezet, a hivatalok és más egyéb tömegszervezetek felvonu­lásával kezdődik az ünnep, majd a felvonulás után Spisák András, a járási tanács vb. elnökhelyette­se tart ünnepi beszédet a Hősök terén. A délutáni sportműsor programában kerékpárverseny, barátságos labdarúgó mérkőzés szerepel. A sportműsor után a CSENGEK Az ünnep reggelén a vállala­tok, szövetkezetek, az egyéb ipa­ri, mezőgazdasági és társadalmi szervek felvonulása nyitja meg május elsejét. Utána nagygyűlést tartanak a központi általános is­kola udvarán. Az ünnepi beszé­det Tősér György, a községi párt- bizottság titkára tartja. Délután barátságos labdarúgó mérkőzést játszik Csenger első és második csapata. Azok a dolgozók, aMket a kultúrműsor jobban érdekel, a II. számú általános iskola udva­rára mennek, itt a kultúrotthon együttese a kulturális seregszem­le körzeti bemutatójának leg­jobbjai részvételével ad műsort. Este hét órakor a szülői munka­közösség az óvoda udvarán gyer­mekmajálist tart, majd az ün­nepet vidám, látványos utcabál zárja be. NAGYHÓDOS Április harmincadikén a KISZ- szervezet fáklyás felvonulást szervez. Május elsején délelőtt 11 órai kezdettel a kultúrotthon- ban ünnepi nagygyűlést tartanak, melyen Kádár Ferenc, a községi tanács vb.-elnöke mond ünnepi 26 ezer jelentkező az „Ifjúság a szocializmusért“ mozgalom próbáira Most már a teljesítésen a sor! földművesszövetkezet kultúrcso- portja ad szórakoztató műsort a jelenlevőknek a pályán. Ameny- nyiben azt nem engedi meg az idő, a műsort bent tartják a kultúrházban. Este itt is bállal zárják az ünnepet. NAGYKALLÓ Április harmicadikán rendeznie meg a KISZ-szervezet és az ál­talános isikola közreműködésével a hagyományos lampionos felvo­nulást a fiatalok. Május elsején zenés ébresztő köszönti az ünne­pet. Kilenc órakor kezdődik a látványos felvonulás, melyet lo­vasok nyitnak meg. Utána a ke­rékpárosok következnek, majd a gépállomás és a termelőszövetke­zetek új erőgépeinek felvonulta­tása következik. A sort az is­kolák tanulói, a vállalatok és egyéb intézmények, tömegszer- vezetek csoportjai zárják be. Fél 11 órakor a strand előtti téren ünnepi nagygyűlést tartanak, ahol Nagy József, a járási párt- bizottság titkára mond beszédet. A szabadtéri színpadon a járási kulturális seregszemle táncbemu­tatóját tartják meg, a kultúrház­ban ugyancsak a seregszemle ke­retén belül a színjátszó csoportok és az énekkarok bemutatóit tart­ják. A sportpályán labdarúgó mérkőzés lesz, majd a Budai Nagy Antal gimnázium tornabe­mutatója következik. Este a ha­gyományos bállal zárják Nagy- kállóban az ünnepet. A napokban a KISZ megyei bi­zottsága az „Ifjúság a szocializ­musért' mozgalom helyzetét vi­tatta meg, s tanulmányozta a má­tészalkai járás előterjesztését. A megbeszélés számos tanulságot szűrt le, mely nemcsak a máté­szalkai járásra, hanem az egész megyére érvényes. Megállapították, hogy eddig 26 ezer fiatal jelentkezett megyénk­ben az „Ifjúság a szocializmus­ért” mozgalom próbáira. Ez a szám igen jelentős, különösen ha azt a tényt is nézzük, hogy a je­lentkezéseket nem zárták le, év­közben is lesznek még jelentke­zők. De mostmár a további szer­vező munka mellett a KlSZ-szer­vezeteknek, KISZ bizottságoknak az a feladatuk, hogy a már jelentkezettek számára minden feltételt biztosítsa­nak, hogy a vállalások mind meg is valósuljanak. Különösen lényeges, hogy a me- gyében mintegy 8 ezer fiatal a termelőszövetkezetek építkezései­nél dolgozza le a vállalt munka­órákat. Ezért a járási KISZ bi­zottságoknak erre szükséges irá­nyítani a fiatalok figyelmét, ér- deklődését. De az is szükséges, hogy a jelenleginél több tsz-fiatal vegyen részt az „Ifjúság a gyermekek nem tudták kifizetni a papnak a temetést, Orosz Pál elhordatta a padlásukról a ke­véske. tengerit, ami egyetlen terményféleségük volt. Még fur­csább eset történt Törő János geszterédi gazdával. Egy szép napon szekérrel állított be hoz­zá a pap: „Rosszul állok, adjon valamit.” A gazda felajánlott egy zsák krumplit. Aztán be­mentek beszélgetni a lakásba és amig a beszélgetés folyt, a pap kocsisa a gazda összes krump­liját felrakta a szekérre és el­hajtott. A pap is elbúcsúzott és a gazda csak akkor vette észre a tolvajlást, amikor a vendé­gek már hetedhét határon túl­jártak. Nem tehetett semmit a pap ellen. A harmincas évelsben kői tő zott el Mérkről Szabolcs- bákára Ignéczi Sándor reformá­tus pap. Érzékeny búcsút vett híveitől, majd új állomáshelyé­ről levelet írt Strecher Andor­nak, a szatmári alispánnak. A levélben elpanaszolta, hogy igen sok híve adós maradt a párbér­rel, kéri az adó behajtását. Lis­tát is mellékéit. Az alispán szi­gorú utasítást küldött a községi jegyzőnek, hogy hajtsa be a tartozást és küldje el Ignéczi- nek a pénzt. A jegyző utánané­zett a dolognak és így válaszolt az alispáni utasításra: a listán szereplő hívek egyrésze nyug­tával tudja igazolni az adó ki-, fizetését, másrésze pedig olyan szegény, hogy foglalni sem le­het náluk. A jegyzői jelentés igazságát az új mérki lelkész is igazolta. Az alispán visszapa­rancsolt : tessék a „tartozást ’ be­hajtani! A jegyző őszig halasz­totta az akciót, arra gondolva, hogy akkor majd lesz valami kevés terményke, amit lefoglal­hat az egyházi adóba. Ignéczi lelkész felháborodottan tiltako­zott az ügy „bürokratikus” inté­zése miatt s erre az alispán bi­zottságot küldött ki Mérkre az igazság felderítésére. A bizott­ság megállapította, hogy a mér­ki híveknek van igazuk. Ekkor az alispán az esperesi hivatal­hoz fordult és megkérdezte: mit tegyen. Kisvártatva megjött a válasz az esperesi hivataltól. Az eredeti papi követelést még ma­gasabbra, mintegy két és félezer pengőre emelte, beleszámítva a „késedelmi” kamatokat is. A pénzt bevasalták a falun. Nagyon érdekes az is, hogy például a gégényi református egyház jogai közé tartozott egé­szen a felszabadulásig, hogy a hívek a nadályszedés jogáért évi negyven pengőt fizettek a papnak. Mint a példák igazol­ják, a kíméletlen feudális egy­házi kizsákmányolás egészen a felszabadulásig fennmaradt. Nem véletlen, hogy ilyen versi­ke született: „Hogy istennek kedve teljék bennünk — A tíz parancsolat szerint kell vi­selkednünk — Az anyaszentegy- ház viszont roppant ügyes — A tízet egy szóba sűríti: „fizess!’ Soltész István Hajót kaptak a szegedi úttörők t~ szegedi útiörök egy forgalomból kivont hajót kaptak. A Sajó nevű vontató gőzösön már megkezdték az átrendezési immfcútotofcat. Tervük az, hogy csónakházzá alakítják át a 35 méter hosszú vízijármüvet, ,(MTI Foto: Tóth Béla íelv.) be tömörült szaboics-szatmári gazdák közös erővel egyre na­gyobb mértékben használják kj a folyókat. A Tisza és a Szamos közén például gyümölcsösöket ön­töznek a közös gazdaságok. A szatmár-beregi táj szövetkezeti gazdái az idén már 1600 holdon termelnek rizst. A nagyüzemi xizstelepeket ugyancsak a Tisza, a Szamos és a Túr táplálja víz­zel. Több termelőszövetkezet lé­tesített vízi szárnyas-telepet a fo­lyók mentén. Egymás után születnek tervek a táj legnagyobb folyójának, a Tiszának még alaposabb kihasz­náláséra. Az egyik ilyen nagy­szer ú terv megvalósítása éppen az idei tavaszon kezdődött meg. A ti »za csecsei Haladás, a milo- tai Üj Élet és a tiszakóródi Bé­ke termelőszövetkezetek tagjai összefogtak ós közös erővel csa­tornát építenek. A csatorna Ti- szacsécsénél ágazik ki a Tiszá­ból és csaknem 25 kilométere» utat téve a szatmári síkságon, Ti­szakor ódnál tér vissza a folyóba. Az építkezés mintegy húszmillió forintba kerül majd, amelynek nagyobb részét a szövetkezeti gazdák saját erőből fedezik. Aj idén körülbelül 15 kilométere» szakasza készül el a csatornának és vizet is ad a szomjazó föl­deknek. Az öntözés már ebben í i.z évben közel hatmillió íocant übblet jövedelmet hoz a Tárna- : menti szövetkezeti gazdáknak: (Üjlaky) Rákóczi ünnepély lesz Vaján A vajai Hazafias Népfront-bizottság kibővített ülésen meg­beszélte a május 14-én sorrakerülő Rákóczi ünnepély program­ját. Emléktáblát lepleznek le, mely hirdetni fogja a vajai vár­kastély történelmi nevezetességéi, azt, hogy 250 évvel ezelőtt itt jolyíatott tárgyalásokat II. Rákóczi Ferenc a haza sorsáról. Az emlékbeszédet Esze Tamás főigazgató, neves Rákóczi-kutató tart­ja. Majd az általános iskolások kultúrműsora következik. Ezek szerepelnek a délelőtti műsorban. Délután a járás általános isko­lai tanulóinak atlétikai versenyére kerül sor, s az Újpesti Dózsa tartalékcsapata a helybeli futballcsapattal barátságos mérkőzést rendez. Este a községi kultúrotthon tánccsoportja bemutatja a Rákóczi-kor hangulatát felidéző kuruez-toborzót. Molnár Mátyás levelező Gyümölcsösöket öntözitek az egykori sziken a Felső-Tiszatáj termelőszövetkezetei • Hazánk egyik folyókban leg­gazdagabb tája megyénk, A Ti­sza, a Szamos, a Túr, a Krasz- na és a Keleti-Főcsatorna, vala­mint sok kisebb-nagyobb patak szeli át. Amíg a megye dolgozó parasztjai egyénileg gazdálkodtak, nem igen nyílt lehetőség ezek­nek a vízfolyásoknak a hasznosí­tására. A termelőszövetkezetek­t szocializmusért” mozgalom­ban. A mátészalkai járásban a 2300 je­lentkező között csak 531 a tsz- fiatal... De még más tennivaló is akad. Minden KISZ-vezetőnek tovább szükséges magyarázni a fiatalok­nak a mozgalom lényegét, figye­lemmel kísérve, hogy a jelent­kezők hogyan tettek eleget vál­lalásuknak, kik nem tettek eleget és miért. A járásokban, a közsé­gekben szorgalmasan dolgozókat helyes népszerűsíteni, s a többie­ket is eerkenteni. Am nemcsak a KlSZ-titká- roknak, vezetőségi tagoknak kell törődni a mozgalommal, az aktíváknak és a propagan­distáknak is. Nem lényegtelen segítője a mun­kának a gondos, pontos nyilván­tartás, hogy mindenütt nyilván­tartásba vegyék a jelentkezőket, mert csak így tudják figyelemmel kísérni, ki hogyan tartja be adott szavát, teljesíti-e az összes köve­telményeket. Ha pedig új helyre költözik egy-egy fiatal, a nyil­vántartó lapja is elkíséri, hogy az új helyen igyekezzen elvégezni hátralévő munkáját. £

Next

/
Thumbnails
Contents