Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-02 / 78. szám
Moraoecz Maria, kereskedelmi eladó, az Iparcikk Kisker. Vuualal KISZ-titkára. Tevékeny részt vállal az „Ifjúság a szocializmusért” című mozgalomban. Dr. Kemény Lajos, a megyei j tüdőgondozó főorvosa. Nagyon áldozatos munkájának is köszönhető, hogy megyénk a tbc ostitonaöol egyre mkabo az egészség hazája let*. Árvái Gusztáv a kultúra lelkes munkása. A nagydobosi US tagú kultúrcsoport megszervezése és tevékenysége dicséri jó munkáját. Együttesük jelenleg Dobozy: Szélvihar című drámáját tanulja. LMbai elvtárs három évtizede tanít Nyírteleken. A királyteleki Dessewffy grófok cselédeinek gyermekei voltak első tanítványai. Ma már ml az iskola.másak a gyerekek is Kiss Bálintné, a nyírbátori szülőotthon szülésznője. „Nemes hivatásnak érzem minden szülésnél legalább két életre, az édesanyára, s születendő gyermekére vigyázni". ioávodszki András ács szakmunkás. A 26 éves fiatalember szinte gyerekként került a szakmába 1951-ben. Nagyon szereli mesterségét. Noha, nem tud pontos választ adni arra, melyik mun- liahelyét kedvelte meg legjobban, inlcább így összegezi, talán mindig a legújabb tervek megvalósítása, a jelenlegi munka a legkedvesebb. Szlávik László mérnök fáradhatatlan újító a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Tagja annak az öttagú kollektívának, akik félévi kísérletezés után találmányt jelentettek be a gyógyszergyártásnál. A találmányért kapott díjból személygépkocsit vásárolt magának. Pecsenye Béláné \ávirdai j rendező. Irányító munkája nyomán gyorsabba, pontosabbá ! válik a táviratok továbbítása. Tevékeny részese annak, hogy a nyíregyházi I. számú posta már ötödször i nyerte el az élüzem címet. I SzoUosi János, a nyirgyulaji Petőfi Tsz elnöke. Bizony nagyot lépett előre szövetkezetük 1949 óta, amikor 11 tag 72 holdon elkezdte a közös gazdálkodást. Szőllősi elv- társ részese, szervezője a nagy család sikerének, annak, hogy a közel 5000 holdas gazdaság jelenlegi vagyona közel 7 millió forintra nőtt. A MI BOLDOGSÁGUNK I áthatja a világ, mit jelentett nekünk #1 a nap amikor bunkerokból, évszáza- m dók sötét vermeiből kijöttünk a nap- fényre. Már megvan a biztonságunk: nekünk a szabadulás napja kenyeret, húst, ruhát, lakást, iskolát, kultúrát jelentett. Vagy talán ezek már nem jöhetnek szenzáció számba? Ezek már mind természetes dolgok? , Természetes az, hogy nálunk nincs munkanélküliség. se éhhalál, se ezernyi népbetegség, közös konyhás zsellérlakások, reménytelenül álmodozó ifjúság? Igen mindez természetes dolog, s cáfol- ha-atlanul bizonyítja: a Szovjetunió által felszabadított magyar nép életében példanélküli történelmi nap volt 1945 április negyediké. De ez az aranybetűs nap nemcsak ennyit adott. Bizonyság az is, hogy a felszabadulással egyidöben lehullt a láthatatlan bilincs is, amely a lelkekre nehezült, fájdító szorítással. Jobbak lettek a lehetőségeink, szűntek a megélhetési gondjaink, s közben észrevehetően nőtt a kedvünk, az akaraterőnk is. A fejlődésnek indult ország fiai, lányai nap nap után bizonyították: a tanulás, a tudás közkinccsé válása, az állam messzemenő segítsége az alkotókedv kibontakozását hozta magával. Ha nem is születnek mindég hőstettek, az egyszerű munkáshétköznapok eredményei azt igazolják, hogy a javak termelése a szabad emberek szüntelenül növekvő ereje, tudása és akarata által történik. De ez is természetes, hiszen a munkás keze alatt formálódó termék készítőjét gazdagítja. Ez adja a magyar munkás és parasztember arcának derűjét, nyugalmát, teltségét, A munka és a boldogulás öröme. Életünknek, munkánknak valamennyi területén apróbb és nagyobb sikereknek lehetünk tanúi s ezek az eredmények lopják az arcokra a mosoly vékony fonalait. Hiszen jóérzés azt hallani, hogy Fogarasi Ferencné, tiszadadai parasztasszony példáját sokan követik a faluban, a köryéken. Szövetkezeti tag férjének úgy segít, hogy a házánál naposcsibét ne- | vei, egyelőre „csak” ezret; hogy Bőjtös József, a Mátészalkai Gépállomás traktorosa a megyei elsőség után második lett az országos ifjúsági traktorosversenyen korábban, s most az ópályi szövetkezeti parasztság nagy megelégedésére végzi munkáját. Vajon nem szoritjuk-e meg gondolatban Tóth István betonozó kubikus kezét, aki már tizennégy éve szorgoskodik tisztességgel, becsülettel létesítményeink építésén, vagy Bíró László, a televízió kiváló nyíregyházi szakértőjének kezét, aki saját készítésű állomásán sugározta első ízben megyénknek, a Tiszántúlnak a TV műsorát? Ilyenkor, egy-egy ünnepi visszapillantás perceiben látjuk csak teljességében, hogy mi a felszabadulás után lettünk igazában egy családdá, olyan közösséggé, ahol megoszlik az öröm, akár a gond. Tudunk örülni egymás sikereinek és kinyújtjuk segítő kezünket a nehézségekkel küzdők felé. De ilyen átfogó kép láttán érezzük csak igazán, hogy nem frázis, nem alapozatlan, zengzetes képzelet, ha ezt valljuk: a mi népünk a szocializmus alapjainak lerakása után egy még jobb kor eljövetelén munkálkodik. Mert a mi holnapunk a békességet, az álmok, vágyak beteljesedését hozza. Oklevéllel tüntettek ki megyénk legjobb népi ellenőreit A KNEB önzetlen és eredményes munkájuk elismeréseképpen több SzaboJcs-Szatmár megyei népi ellenőrnek oklevelet adományozott hazánk felszabadulási évfordulója tiszteletére. Az ünnepek alatt az a 16 megyei népi ellenőr veszi át a kitüntető oklevelet aki a közei másfélezer lelkes szabolcs- szatmári népi ellenőrök közül a legjobb munkát végezte. Oklevelet kap Cser Mária ke- mecsei óvodai dolgozó. Kapuvári Miklós, a Rakamazi Vegyesipari KTSZ dolgozója, Bi- lecz Károly a Demecseri Bur- gonyakeményítő Gyár géplakatosa, Horváth Gyula, nyíregyházi nyugdíjas, Leviczki Imre, a Nyíregyházi 53-as AKÖV gépkocsivezetője, Nagy Ferenc, a Nyíregyházi Vasipari KTSZ motorszerelője, Vékony Sándor, a Nyíregyházi Húsipari Vállalat szakmunkása. Balogh Emil, a Csengcri Állami Gazdaság dolgozója, ifj. Bakik István, nagy- hodosi termelőszövetkezeti tag. Csontos Lajos zajtai tsz tag, Máthé Ferenc, tiszakórodi tsz elnök, Gégényi Béla, a Fehér- gyarmati Téglagyár üzemvezetője, Juhász Bálintné, kömörői tsz tag, Kacsora Sándorné, vit- kai tsz tag, Balogh László, tar- pai molnárseged, Macainkó István, aranyosapáti tsz tag. Bőjtös József, a Mátészalkai Gépállomás traktorosa az ópályi Kossuth Tsz-ben dolgozik. Az országos ifjúsági traktorosversenyben második helyet ért el. (Megyei első.) Az elismerő oklevelén kívül 1500 forintot, a megyei elsőségért ezer forintot kapott jutalmul. 1952. óta ül a traktor nyergében s az ópályi szövetkezeti parasztság meg- , elégedésére végzi munkáját. Tóth Imre autóvillamossági műszerész. Még csak hat éve .,kezeli a gépkocsik beteg szívéf’, a koosik villamossági szerelését, de már többezerre tehető a keze munkája nyomán meggyógyult kocsik száma. Marsaiké Gyula agrármérnök, a tiszadobi Táncsics Tsz fóállattenyésztő je. A kitűnő szakember jól irányítja az 5000 holdas gazdaság állattenyésztését. Saját nevelésükben tízezer csirkét rendeltek egyelőre. A tagoknál közel 20 ezer darabot jegyeztek elő eddig. Jövőre már mintegy 80 ezer darab csibéi nevel a szövetkezet. Most tervezik, hogy kísérletképpen prémesállatokat is tenyésztenek. A szövetkezet szép eredményeinek tagadhatatlan részese Marsalkó Gyula is. özvegy Tilki Gyuláne parasztasszony tanulással érte el, hogy a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetben jól ellátja a pénztárosi beosztást. 9