Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-23 / 94. szám

1961. április 23. vasárnap. Névnap: BÉLA. A NAP ESEMÉNYEI: A Szovremennyik című irodal­mi és politikai folyóirat első szá­ma 125 éve jelent meg A. Sz. Puskin szerkesztésében. 1906-ban ezen a napon tartotta az OSZDMP IV. egyesítő kong­resszusát Stockholmban. . Hatvanöt éve született Zalka Máté. Shakespeare, a nagy angol drá­maíró 345 évvel ezelőtt halt meg. Prokofjev szovjet zeneszerző hetven éve született. A hétfői nap eseményei: Április 24. a Gyarmati Ifjúság Szolidaritásának Napja. Tíz évvel ezelőtt Budapestre helyezte át központját a DÍVSZ. ~k BÖKI KARTÄRS MÁTÉSZALKÁN járt, a Deák Ferenc utcán a legutóbbi eső után. Nem úszta meg szárazon a dolgot. Lehet, hogy egyesek nevetséges dolog­nak tartják ma, az űrrepülés ko­rában a gyalog járó emberek közlekedési igényeinek kielégí­tését, a járókelők mégsem bán­nák, ha a Fő utca ostornyeles neonvilágításának megoldásával egyidöben néhány szekér salak kerülne a Deák Ferenc utcába is. SZÍNHÁZ a Debreceni Csoko­nai Színház három bérleti elő­adást tart Gribojcdov „Az ész bajjal jár” című darabjából a nyíregyházi színházban. Az első­re 25-én, kedden este kerül sor. Ezen az előadáson a Madách bér­let érvényes. A Vörösmarty bér­let tulajdonosai 29-én, a József Attila bérlet tulajdonosai május 10-én láthatják majd a sok si­kert aratott darabot. Szerdán este a Miskolci Nem­zeti Színház közkívánatra újból bemutatja Nyíregyházán a Bás­tyasétány 77 című zenés vígjáté­kot. ★ A TISZAVASVÁRI Alkaloida Vegyészeti Gyárban újítási anké­tet tartanak április 24-én, hét­főn. A JÓZSEF ATTILA Művelő­dési Ház nagytermében vasárnap délelőtt kilenc órától tartják a városi úttörő seregszemlét. A CSARODA1 körzeti fmsz há­rom jégvermet épít az idén, hogy jövőre a hűtési igényeket helyben megfelelően kielégíthes­sék. , ★ A HÁROM KÍVÁNSÁG című mesejátékot tűzte műsorára a Mesekert Bábszínház a vasárnap délelőtt tíz firnimr kezdődő elő­adá”"“ A NYÍRCSÁSZÁRI, a sényői új, és a dögéi egy évig nem mű­ködött mozik április 4-i megnyi­tása után új mozi avatására ké­szül a Moziüzemi Vállalat. Áp­rilis 29-én adják át rendeltetésé­nek a megye ötödik szélesvásznú filmszínházát Hodászon. A hato­dik Űjfeh.é’-tón nvílik majd meg a közel iövőben. Az egymillió fo­rint költséggel épülő filmszínhá­zon már az utolsó munkálatokat végzik. KELETMAG YARORBZÁG a Magyar Szocialista Munkaspar Szabolcs-SzatmSr megyei Bízottsáp: es a Meevei rsnaes lapia Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja: a Keletmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség. Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel: 16-70. 16-71, 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. t. Tel: 30-00. Terjeszti a Magyai Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Kéziratot nem erzünk meg, és nem adunk vissza. Szaboies-Szatmár megyei Nyomda- I mari Vállalat, Nyíregyháza. Dózsa I György u. S. 60 MILLIÓ RABSZOLGA A híres magyar utazó, Magyar László 1848 júniusában Angolá­ban járt, és itt ezeket a sorokat írta naplójába a látottakról: „Bo- ma Dél Afrika egyik legnagyobb rabszolgavására, seregesen érkez­nek naponként az eladásra ide­hurcolt rabszolgák mind a két nemből, nyakukon vaskarikák vannak, melyeknek két fülén egy hosszú vaslánc huzatik keresztül. Gyermekek nem vétetfiek meg, szívszakasztó látni, mikép ezen kisdedek itt minden irgalom nél­kül, jajgató anyjok karjaiból ki­ragadva, a már oly sok keserű könnytől öntözött úton, ismét a belföldre visszahajtatnak...” Du Bois, a kiváló amerikai né­ger író és tudós becslése szerint a XVI. századtól a XX. századig 15 millió néger rabszolgát hur­coltak el az afrikai kontinensről Amerikába! Minden egyes átszál­lított rabszolgára három olyan másik rabszolga jutott, akit meg­öltek még Afrikában, vagy a ten­geren pusztult el. Eszerint a rab­szolgakereskedelem századai 60 millió lakosától fosztották meg Afrikát! Hihetetlen szám, ha ar­ra gondolunk, hogy a XVI. szá­zad elején Angliának 5, Portugá­liának 1.5, Indiának pedig 80 mil­lió lakosa volt, s az afrikai kon­tinens akkori lakossága sem ha­ladhatta meg ezt a 60 milliót! A 15 millió átszállított rabszol­ga közül minimális becslés szerint 5 millió Braziliába került. Az ak­kori portugál gyarmat fő szállí­tója Angola volt, s kisebb mér­tékben a másik portugál gyar­mat, Mocambigue. Angolának je­lenleg négymillióháromszázezer főt számláló lakossága van, bár területe tizenháromszor ak­kora, mint Magyarországé. En­nek nem a kedvezőtlen éghajlat az oka, hanem az, hogy az or­szág lakosságát a rabszolgake­reskedelem évszázadaiban nem megtizedelték, hanem megnegye­delték — megharmadolták. Ezek a hihetetlennek tűnő, de mégis hiteles számok joggal ve­tik fel az olvasóban a kérdést: jól tudjuk, hogy Latin-Ameriká­nrint a trópusi indiánok, jobban bírták a nehéz munkát, ellenál- lóbb volt a szervezetük. Ezenkí­vül a kultúra magasabb fokán álltak, mint a nomád indiánok, értettek a belterjes gazdálkodás­Lisszaboni: innen irányija a fasiszta Salazar-rendszer a por­tugál gyarmatbirodalmat. nak az európai gyarmatosítás előtt is jelentős kultúrája volt, hiszen az aztékok és az inkák többmilliós birodalmat hoztak létre, miért volt hát szükség né­ger rabszolgákra az ültetvénye­ken, miért nem az indián lakos­ságot hajtották rabigába a gyar­matosítók? A magyarázat a2, hogy az ültetvényes gazdálkodás­ra alkalmas latin-amerikai terü­letek voltak a leggyérebben be­népesülve, s az indiánok inKább az öngyilkosságot és a halált vá­lasztották semhogy saját szülő­földjükön rabszolgák módjára él­jenek. A gyarmatosítók már ko­rán felismerték a négerek elő­nyét az indiánokkal szemben: erősebbek és szívósabbak voiiak, A hatmilliomodik A hágai Madurodam miniatűr várost a napokban tekii tette meg a hatmillio.ajúik láthatója, a 13 éves Paul Clark az Egyesült Államokbeli Dél Dákot.. 'Iámból. A ml niatür város vezetője virágcsokrot és egy Tadurodamri szóló képeskönyvet nyújtott át a szerencse, látogatónak. MTI Külföldi Képszolgálat. hoz, s idegenbe hurcolt rabok lévén, nehezebben tudtak ered­ményes ellenállást kifejteni. A diktatúra elleni Harc £á»z*aia a „Santa '5ar*án*4 1961 januárjában az egész vi­lágot izgalomba hozta a hír, hogy Galvao, a fasiszta Salazar bör­tönéből megszökött, emigráció­ban élő portugál hazafi egy kis csoport élén elfoglalta a „Santa Maria”-t, a legnagyobb portugál óceánjárót, hogy hazája e te­nyérnyi szabad földjéről hirdes­se: Portugália és Portugál Afri­ka elunyomott milliói újult erő­vel indulnak harcba a fasiszta diktatúra és a gyarmati r^nds™" megdöntésé'"'. Galvao 1946-ban megbízást ka­pott Salazartól, hogy főfelügyelő­ként, tehát a kormány különmeg- bízottjaként, utazza be Angolát és tegyen jelentést a gyarmat tényleges erőforrásairól és lehe­tőségeiről. Galvao a következő évben benyújtotta jelentését a kormánynak, amely biztosra vet­te, hogy Salazar lelkes támoga­tója „megfelelő'’ jelentést állí­tott össze. Apaikor azonban elol­vasták Galvao beadványát, való­sággal meghűlt bennük a vér. A jelentést természetesen nem ad­ták ki, Galvaót megfosztották funkcióitól, majd 1951-ben „ál­lamcsíny szervezésének” vádjá­val letartóztatták több liberális poiitíKussai együa és 16 éviíegy- házra ítélték. Galvao jelentése azonban nem veszett kárba. A kegyvesztett politikus eljuttatta a szöveget az illegális erőknek, azok 1949-oen kinyomatták, illegálisán terjesztették a vérlázító dokumen­tumot, amely ma is Angola megis­merésének ío forrása, hiszen olyan ember állította össze, aki a legfelső szervek támogatását eivezve hozzájutott minden in­formációhoz, azokhoz is, ame.ye- ket nem hoztak a kíváncsiskodó .íüliöiai újságírók tudomására. A níres Galvao-jelentés lényegét az alábbiakban foglalhatjuk össze: A Galruo-jje.entés Menekül a lakosság: „A titkos emigráció — egyre gyorsabban — leapasztja Angola és Mocám- j bigue lakosságát; Angolában el­sősorban ennek tulajdonítható Uí, elnéptelenedés rendkívüli mérté­ke. Csak az öregek, a betegek, a nők, a gyerekek és a munkakép­telenek maradnak otthon. Joggal állíthatjuk, hogy 1937-től 1946-ig 1 millió ember menekült el An­golából”. A közegészségügy helyzete: „Joggal állítom, hogy Angola és Mocambigue bennszülötteinek sgészségügyi ellátottsága egysze­rűen nem létezik. Nem csoda, hogy a csecsemőhalálozás eléri a 60 százalékot (1000 újszülött kö­zül csak 400 éri meg at egyéves életkort!), és a munkások köré­ben nem ritka a 40 százalékos halálozás. Angola rohamosan kö­zeledik a katasztrófához. Mere­deken csökken a születések szá­ma, növekszik a betegek és a munkaképtelenek száma, s ez nagymértékben összefügg a mun­kástoborzás és általában a mun­ka körülményeivel.” Kényszermunka és rabszolga­ság: „A legrosszabb az a maga­tartás, amelyet a magánalkalma­zók részére történő munkatobor­zás kérdésében tanúsít az állam. Ebben a tekintetben rosszabb a helyzet Angolában, mint Mocam- bigue-ben, mert Angolában az ál­lam nyíltan a munkaerőtóborzö és elosztó ügynöke az ültetvé­nyesek számára, akik a dolgot egészen természetesnek tekintve „munkásszállítmányt” kérnek a bennszülöttügyi osztálytól. Ezt a „szállítmányt” s”őf kö-ös?n hasz­iVia meg Moszkvában, Bert..ifién, Prágában és Budapesten tanul­nak az elnyomott gyarmatok fia­taljai, a szabad Afrika leendő orvosai és mérnök»’. nálják árura és emberre egy­aránt. A helyzet sok tekintetben rosszabb, mint az egyszerű rab­szolgaság. A rabszolgaságban a bennszülöttet végső soron úgy ve­szik, akár az állatot, a tulajdo­nos arra törekszik, hogy munka­képes maradjon, mint a ló, vagy az ökör. Itt azonban a bennszülöt­tet nem vásárolják, hanem bérbe veszik az államtól, bár szabad ember a neve. Munkáltatója vajmi keveset törődik azzal, hogy a munka végzése során megbe­tegszik, vagy meghal, hiszen eb­ben az esetben egyszerűen új munkásokat kér”. Galvao jelentése, ez az eleven vádirat a gyarmatosítók ellen, napjainkban az ENSZ-ben íolyo viták során is dokumentumként, szerepelt. Ma már Angola és Mocambigue a brutális terror el­lenére is megszűnt „csend-öve­zet” lenni. A rabszolgák fellá­zadtak hajcsáraik ellen, a hatal­mas Fekete Afrika felszabadító mozgalmának hullámai átcsaptak 'a portugál gyarmatok határai A iá.' Angola népe a függetlenségi ha» véres útjára lépett, itt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents